Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-30 / 359. szám

e Dunántúlt napló 1989. december 30., szombat Hz iskolák jövője a falvakban - az ország jövője az iskolákban A kilincselés néha * elviselhetetlenné válik Ez az út, amely Pécsvárad alatt indul délre, Szederkény felé, öt-hat kis falut is szürke, keskeny szalagjára fűz, Er­zsébetnél hurokba fordul, hogy a nálánál is apróbb Kékes- det közelebb csalogassa magához,. és ha busszal zötyö- günk tovább, innen juthatunk a valóban szinte szellőnyi, sóhajtásnyi községen, Szellőn át Kátolyt érintve Máriaké- méndig, Szederkényig. A. 616 lelkes Máriakéménd- ie o 7 óra 10 körül Kékesdről induló iskolajárat mór ember­telenségig telezsúfolva érkezik. Néhai Kéméndi Adóm egykori portáját, az iskolává avanzsált, 'mára elöregedett módos pa­rasztházat 150 gyerek népesíti be naponta. Kétharmad ré­szük Erzsébetről és társközsé­geiből — Kékesd, Kátoly, Szel­lő - buszozik ide, mióta Er­zsébeten és Kótolyban meg­szűnt az iskola. A kéméndiek pedig, hogy elég tarka és ki­bogozhatatlan legyen a kép, a lélekszám szerint is a leg­nagyobb. 1875 lelkes Szeder­kényhez tartoznak az igazga­tást tekintve, s gazdaságikig is. Természetesen Szederkény­ben yan a legnagyobb iskola — tízosztályos, bővítés alatt álló, ahová hozzávetőleg két tucait monyoródi gyerek jár be reggelenként.- Két árat szolgálunk évek óta — mondja Mester Ferenc, a kéméndi iskolaigazgató, aki­nél a különös sorsú intézmény gazdálkodásáról érdeklődünk. — Amikor a megyeiek kijöttek, nem hittek a fülüknek, hogy nekünk a szederkényi és az erzsébeti tanácsnál is számot kell adni a munkánkról. Csak éppen válasz nincs a problé­máinkra. Körzeti iskola va­gyunk, de a gazdálkodásunkat meghatározó Gamesz Szeder­kényből dönt a sorsunkról, anélkül, hogy a mindennapi életünkről, kiadásainkról köz­vetlen tapasztalata lenne. A bárminőt éve pedagógusi, népművelői és tanári pályán dolgozó igazgatónak sokféle oka lehet a keserűségre. Hogy a közületeknek három­szoros árat, ma már 600 fo­rintot kell fizetniük a szén má­zsájáért, amiből legalább 200 mázsára van szükségük évente? Hogy1 az állóeszköz fenntartá­sára fillérek, beszerzésére job­bára fillérek sem jutnak? Hogy az erzsébetiek ez idáig igencsak szűkmarkúak voltak, hivatkozással arra, hogy az iskolára szánt pénzük eleve Szederkényben ' van? Hogy a kátolyi Új Elet Termelőszövet­kezet annál többször segített? A szegénységhez még csak hozzá lehet szokni úgy-ahogy — az alulképzettek ma­gas száma és a gazdasági ka­tasztrófa közt látszatra semmi közvetlen összefüggés nincs —, de a szegénységgel együtt járó kilincselés néhai elviselhe­tetlenné fokozódik.- A legfrissebb megyei fel­mérések szerint a kéméndi nem szerepel a hátrányos helyzetű megyei iskolák közt — helyezi elém a forrón gő­zölgő feketekávét előzékenyen Pesti Ilona, igazgatóhelyettes. — Négy év óta minden évben pályázatot írunk ki, szolgálati lakást kínálunk, de nem tu­dunk pedagógusokat idecsalni, ahol a magyart, a matemati­kát, a fizikát, a kémiát képe­sítés nélküli pedagógus ta­nítja! Négy év alatt egy je­lentkező akadt. De ahogyan majd minden község, legalább mi is önállóan gazdálkodhas­sunk a pénzünkkel!- És mit hoz az új fejkvó­ták szerint számolgatott jövő?- Nem sokra futja majd a fejkvóta-rendszer alapján szá­mított pénzekből - veszi át o szót az igazgató. — A bérfej­lesztési lehetőségek' se rózsá­sak, egy kezdő képesítés nél­küli nevelőt 4000 forint körüli bérért alkalmazunk, az 1954 óta itt dolgozó tanítónk 9800-. at, az 1966-ban idekerült test­nevelés— földrajz szakos taná­runk 10 900 forintot keres. Harmincöt éve vagyok a pá­lyán 14 700 forint bruttó fize­téssel. A 16,5 százalékos bér- fejlesztésünk alapjául egyéb­megfelelően az oktatáson is segíthet a községenként jutta­tott 2-2 millió forint. És ép­pen. a legkisebb községeken. — Ebben oz évben 6 millió­val gazdálkodtunk — mondja Pesti Lajos - most-ez a négy kis községre, 1200—1300 lakos­ra 16 millió-lesz. Nem mintha ezt az összeget nem emészt­hetnék föl a rossz ' utóinkra fordítandó kiadások! A szederkényiek okkal, vagy ■ok nélkül éppen erre a for­dított arányra féltékenyek. A most búcsúzó újraelosztásos rendszerben a három falura (Szederkény, Máriakéménd, Monyoród, együtt 2765 lakos) 27,5 milliós - költségvetéssel számolhattok. Az- új esztendő­ben a személyi jövedelemadó­ra építve az összeg 6 millió­Az óvodások száma nö Erzsébeten, növekszenek-e majd a le­hetőségeik is? Fotó: Läufer László ként az 1988. december 31- vel lezáruló bérek Szolgáltak, és kalkulálja bele az infláci­ót! Mi azt szeretnénk, ha a bérfejlesztésben a szolgálati idő meghatározó lenne. A környék oktatási intéz­ményei, mint megtudtam, a pécsvóradi járás megszűnésé­vel, 1966-ban robbantak szét, amikor Mohácshoz csatolták a környéket, majd 1977-ben — az utolsók között — megszűnt az erzsébeti iskola is. Nem helybéli, hanem máshonnan ide ingázó tanácsi vezetők vélték úgy annak idején, hogy fölösleges tehertől szabadul­tak meg, s most megyei tá­mogatással 2-2,5 millió forint­ba kerülne a kátolyi iskola fel­újítása, és az Új Élet Terme­lőszövetkezet varrodája is el­költözik Erzsébetről, hogy a helyet szeptembertől a gyere­keknek adja át. Az 1983-ban beiktatott tanácselnök, Pesti Lajos már 1984-ben javasolta a visszakörzetesítést, de azt akkor már korántsem fogadták kitörő örömmel. Mindenesetre úgy tűnik, a most elfogadott ól lom háztartási törvénynek val lesz kevesebb. Ezen a 3-13 éveseknek juttatott sze­mélyenkénti 4180 forint és a különböző szociális normatívák alapján biztosított összegek vajmi keveset segítenek.- Ráadásul iskolabővítéshez fogtunk a nyáron, amire már eddig 4 milliót fordítottunk — mondja Iliin Márk, a Szederké­nyi Községi Közös Tanács tit­kára. — Legalább még 10 mil­lió kellene a nyugodt befeje­zéshez. Egy német nemzetiségi óvodai csoportot indítottunk oz idén ősszel, épületgondjaiink is vannak. Az itt lakók éves jö­vedelemadójának egy főre ki­számított átlaga az országos normatívának tekintett évi 7000 forint alatt von. Még nem tudjuk, mit hoz a jövő. Eszembe jutnak Stelán Mi- hálynénak, az erzsébeti óvoda élelmezésvezetőjének szavai. iNapi 22- forint a gyerekek élelmezési .normája. 3 forint 85 fillér ai reggeli, 14 forint 30 az ebéd, 3 forint 85 fillér az uzsonna. Velük, a legki­sebbekkel, majd a napközis ellátásra szorulókkal mi lesz? Bóka Róbert Névtelen alkoholisták csoportja Pécsett Kapaszkodás felfelé Első hallásra meghök­kentő és hihetetlen, hogy évek óta masszívan alko­holizáló emberek egy­másra hagyatkozva és egymásba kapaszkodva talpraálljanak. Pedig er­ről a közösségről azt ál­lítják, hogy képes erre. A tények, amelyek mellet­te szólnak, a következők. Nem egy újsütetű, hanem egy több, mint fél évszá­zados mozgalomról van szó, amely az Egyesült Államokból indult, s ma másfél-kétmillióra becsülik a . világon az Alkoholics Anonymus csoportjaiba tartozók számát. Az e tekintetben legjobban szervezett országban Izlandon, több, mint 300 ilyen csoport működik. Úgy ‘kapcsolódnak egymáshoz, mint egy. egyre keményebb és nagyobb kö­vekből formálódó piramis. A csoportcfrat ugyanis azok él­tetik, azok „szolgálják”, akik korábban ilyen közösségben magukra találva szakítani tud­tak az itallal és életük egyik fő célkitűzésének tartják, hogy másokat is a hótat fordítós­hoz, a felépüléshez segítse­nek. Tavasszal Pécsett is meg­alakult a Névtelen Alkoholis­ták csoportja. Budapest után, Békéscsaba előtt, az ország­ban másodikként. Anonymitá- sukat olyannyira komolyan ve­szik, hogy egymást csak lee­reszt, vagy becenéven ismerik és a csoport „szolgája", vagyis életrehivója és kézben- tartója is ehhez tartja magát. Ö az egyetlen kivétel, oki so­ha nem alkoholizált, s aki azért tartozik átmenetileg kö­zéjük, mert pillanatnyilag . még nincs olyan karizmatikus egyé­niség köztük, aki az összejö­veteleket szervezné. A csoport tagjai minden szombaton dél­után 3-kor találkoznak Pé­csett, a Janus Pannonius ut­ca 4. szóm alatti Caritas ház­ban. Ha valaki előzetesen a részletekről kíván érdeklődni, felhívhatja a Megyei Mentál- hygiénés Intézetet, de nem X. doktort, hanem Gábort, vagy Csabát kell a telefonhoz kér­nie.. Az egymást keresztnéven szól ítá s ugyanúgy része a szinte rituális összejövetelek­nek, mint a preambulumban megfogalmazottak. A Névtelen ■Alkoholisták csoportja azok­nak a férfiaknak és nőknek a társulata, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket, reményüket, hogy ezáltal megoldhassák közös nehézségüket és más alkoho­listákat is segítsenek talpra- állni. A tagság egyetlen kö­vetelménye, hogy valaki sza­kítani kívánjon az ivással. Tagsági díj, vagy egyéb fize­tési kötelezettség nincs. Ado­mányokból tartják fenn ma­gukat. A csoport nincs kap­csolatban egyetlen vallásfele­hogy megkeresik a csoportot és személyes példájuk erejé­vel hozzásegítik őket a talp- . ráálláshoz.. A fiatal pécsi A. A. cso­portnak egyelőre más, de szin­tén nagyon fontos társszerve­zetei vannak. A hozzátartozók, barátok köre, akik az A. A. csoporttól "külön, de velük pár­huzamosan tevékenykednek azért, hogy a saját életüket rendezzék. Ök az úgynevezett Al-Anon csoport tágjai. Az A. A. tagjainak közvetlen segíté­sét célozza a Minnesota mo­dell, amelyet a szigetvári kórház alkohológiai osztályán vezettek be. Légyege, hogy az orvosok, ápolók, — az a’koho- listák helyzetét jobban átérző hozzáállás alapján — folya-' matos kommunikációs tréning­gel, illetve az A. A. lelki programjával is igyekeznek se­gíteni a talpraállást. Bár az A. A. szervezői, tá­mogatói természetesen hisznek benne, méqsem tekintik- egye­düli kizárólagos lehetőségnek ezt a módszert. Nem vitatják, hogy sek esetben nagyon is szükséges az egészségügyi ke­zelés. Sőt, azt sem titkolják, hogy az alkoholizmust fejlet­tebb gyakorlattal kezelő orszá­gokban a 80-as évek elejétől sok kritika éri az A. A. cél­kitűzéseit, hiedelmeit. Náluk már az A. A. meghaladása van napirenden. Nálurk vi­szont most bontakozk ez a közösség. Lehet, hogy az A. A. nem lesz hosszú életű Ma­gyarországon, lehet, hogy gyorsan ideérnek és garantál- tabb esélyt kínálnak a leszo­kósra az új módszerek. Ám a lemzetközi tapasztalatok sze­rint, mint a továbblépéshez kellő alapra, szükség van az A. A.-ra. S ez nyilván az sem mellékes, hogy az eddigi gyakorlat mellett létezi« vala­mi más, s ha segítségével néhány ember élete jobbra fordul, már megérte, hogy valakik e kezdték. Török Éva kezettel, politikai párttal, szer­vezettel, intézménnyel, sem. Nem kíván állást foglalni sem­milyen vitás kérdésben. Se nem támogat, se nem ellenez semmiféle ügyet sem. Fő cél­juk, hogy józanok maradja­nak és más alkoholistákat is segítsenek ennek elérésében. Jóllehet valláshoz nem kap­csolódnak, kötődésűit a Min- denekfö'ött Álló Hatalomhoz, erőteljesen kifejeződik az • A. A. 12 lépésében, illetve 12 ha­gyományában. Ez egy rendkí­vül intenzív lelki program. Mindenekelőtt saját magával kell szembesülnie mindenkinek, kimondva és elfogadva azt, amit a környezetétől nem fo­gad el, hogy ő alkoholista, s az ital miatt az élete irányít­hatatlanná vált. Attól a pilla­nattól kezdve, hogy egymás előtt nem szépítgetik, nem ta­gadják és nem is keresnek magyarázatot italozásukra, túl­jutnak az első, nagy erőpró­bán, elkezdődhet a felkapasz­kodás. Az A. A. programja az önszeretetre, az együttes él­ményhez kapcsolódó önbiza­lomra és energiára, az önis­meretre, az egészséges józan­ságba vetett hit szenvedélyére irányul. Ezt a hitet nemcsak az együttlétek erősítik bennük, hanem a szponzorok is, vagyis azok, cicik már végigjárták ugyanezt az utat. A szponzo­rok azonban nem akarják mindenáron leszoktatni őket az ivásról, és arra sem hajlandók, hogy -helyettük bármit elintéz­zenek, megtegyenek. Ebben is megnyilvánul az A. A.-nak az a lényegi vonása, miszerint a csoportba tartozóknak alapve­tően saját magukért felelőssé­get vállalva kell kikeveredniük az italozás miatt kialakult élet- szituációjukból. Ilyen szponzo­rok sajnos még nincsenek a pécsi csoport mellett. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a városban, a megyében ne len­nének olyan emberek, akik le tudtak mondani az italról. Nagyon remélik, hogy közülük néhányon vállalkoznék arra, A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tudo­másul veszi, hogy az Állami Számvevőszékről szóló 1989. XXXVIII. tv. 26. § (2) bekezdé. se értelmében a népi ellenőr­zés — történelmi hivatását be­töltve — 1989. december 31-ig megszűnik. Megállapítja, hogy a népi ellenőrzés három évti­zedes tevékenysége alatt be­csülettel, tagjai és apparátu­sának legjobb szándéka sze­rint végezte munkáját. Megyénkben közel kétezer népi ellenőr,, több mint ezer átfogó és egyedi vizsgálatban tárta föl társadalmi-gazdasági életünk eredményeit és fonák­jait, tett javaslatokat a jobbí­tás és a megújítás szándéká­val. A végrehajtó bizottság kü­Köszönet a népi ellenőrzésnek lön köszönetét és elismerését fejezi ki ai Baranya megyei és a városi népi ellenőrzési bi­zottságok apparátusának, tag­jainak és -népi ellenőreinek azért, hogy vizsgálataikkal je­lentősen segítették a tanácsi munka szinte valamennyi te­rületét. Elismerésre méltó té­maválasztásukkal és javasla­taikkal hozzájárultok a megye tó rsada lm i -ga zdasóg i fo íya m a - tainak figyelemmel kisérésé­hez, több megyei és helyi dön­tést alapoztok meg javaslata­ikkal. Külön köszönetét fejezi ki a végrehajtó bizottság azért a tevékenységért, amelyet a né­pi ellenőrzés szervei a közér­dekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének ér­dekében kifejtettek.

Next

/
Thumbnails
Contents