Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-30 / 359. szám
1989. december 30., szombat Dunantűli napló 5 MiagijraroknaK í a határon tűfl Sóhaj Erdélyből Meglátogatott bennünket az Uristeo, de nagyon... Már az ókorban is... A népszámlálások történetéből Talán az utolsók között jutottam ki azon az ominózus natpon Erdélyorszógból, úgy 11 óra tájt. Nagyvárad határában igazoltattak. S tudom azóta, félóra—óra múltán már lángolt Temesvár környéke, s Aradot is megszállták a páncélosok ... Az itthoni híradások szomorúságával ülök az írógép mellett, s próbálok szavakat találni arra, amire nincs is. Ki tudja, 'mi a jó? Szomszéd - magyarok. Sárban, keserűségben, nyikorgó pléh-Krisztusok útvonalán jártam Biharban, Szilágyban, s -jutottam el Hargitáig, riéhányszóz kilométeren, apóm-anyám szülőföldjén, s köszöntem be rokonhoz, ismerőshöz. Némi élelemmel, maroknyi szaloncukorral1: kinek mi jutott bátorságomból az indulás előtt. Advent idején. Feri bátyám meg is jegyezte:- Mi adventben élünk . . . Ki tudja, mi óta, s meddig? S mindezt nem panaszképpen mondta. Tényként. Hiszen éppen ma kapták meg a nyugdíjasok havi járandóságát, a liter olajat 'jegyre, s szerzett fél kacsát, s nagyné- ném pompás lakoma készítésének jegyében forgolódott a konyhában. Míg lementünk a közkútra vízért, bátyám megkért,'hallgassak a váradi temetőről, melyet az ottani városrendezés földó- zerolt. A sírok nagyrészét nem sikerült a domboldalról lementeni, s bár a nyáron itthonról is küldtünk pénzt az óttemet- tetésre, nagyapám-nagyanyám örök nyughelye fölött is panel- házat alapoznak már... Fölmutatott a református templom felé:- Imádkoztam a minap. Nagynérvéd ráér még megtudni, hogy mi történt. Majd karácsony után. S a lehető legtermészetesebben tette hozzá: — A pénz együtt van. Nem költöttünk ... Gyula nagyapám, Bunya- szekszárd lévita-'lelkésze 1934- ben a falujában templomot emeltetett a hívek adományaiból, hogy a maroknyi magyarságot egybetarthassa,' hogy hitüket megőrizhessék. Fatemplomot. Helytörténeti írásai, egyháztörténeti munkái nyomón az erdélyi írók lexikonéba is bekerült, néhány sor erejéig. Féltve őrzött kincsem, a krrólyhágó-melléki egyházkerület diákjainak irt tankönyve. Hedvig nagyanyám Udvarhelyen végzett, a tanítóképzőben, s a kisközség nebulóit tanította betűvetésre. A váradi temetőre gondolva mondom, de jó, hogy édesanyám e hírt, mór nem hallhatta meg . . . Ö volt Gyula és Hedvig ötödik, legkisebb gyermeke. Feri bátyám okos székely, mindenre van szava: — Ha a csillagok felől nézed, porszem a föld, ahol mind egymás mellett vagyunk. A sors furcsa játéka tán: nagyapám jól ismerte a Tőkés famíliát, s hogy Tőkés László apja egyik nagybátyámat tanította a teológián. — Temesvárt kerüld el fiam. Újságíró vagy, s nem jó ez neked sem, nekünk sem. Most látom csak: fenyőt árulnak az utcán. Néhány lej, métere. Újévre viszik, hivataloson, s nem szentestére, hiszen karácsony nem pirosbetűs Romániában. Persze azért időre földíszítik,, s körbeálljók azon az éjen, igaz, az ablak elé szilveszterkor tolják. A város; valoha huszonkét- ezres volt, most lakói százezer fölött. Új főterén középületek, a régin a kollégium, s az öreg városháza. Tatarozzák. A milícián hivatalos udvariasság, bejelentkezni egy napra is illik. Magunkban kesernyésen röhögünk: az öltöny, fehér ing, nyakkendő láttán az őr haptákba vágja magát, de amint kézbeveszi a magyar útlevelet, beleroggyan a csizmájába. Itt oz urat a járdán is kikerülik; Beléjük ivódott. — Milyen újesztendőt vártok? . . . Tibor öcsém megütközik. — Milyet?. .. Jön az magától is. Hargitán már az 1990-es kalendáriumot lapozgatom, a borítólap alatt Conducator mosolyával, de a borítón Szent Anna tava, Mérey András grafikája. S benne Kányádi Sándor gondolata: „. . . azért létszükségletünk a költészet s általában a művészet, mert annak a hiányérzetünknek az ébrentartója, mely folytonosan előbbreviszi a világot." A bomoród menti völgyben rozzant ház kapujában pb- rasztember áll. Kölcsönös köszöntés után, érdeklődésemre csak ennyit mond:- Meglátogatott bennünket az Úristen, de nagyon! S rámnéz; értem-e?... Kiss István St«rk«>itőm döntött így: i én ráálltam: lágyán irálom va- lamalyast kortörténeti dokumentum. Jelenjen meg úgy, ahogy hosnai töprengés után megfo- galmaztam, tartva a retorziók- tál, tartva attál, hogy nerettei- met atrocitások érhetik a sxavak miatt. Akkor nem gondoltam, hogy néhány ára múlva Románia lángra lobban . . . Hogy számlálni kezdik Európa utolsá Condu- cátorának napjait. Szeretném a jövőt is látni. Szeretném tudni, hogy elhallgatnak a fegyverek, s béke lesz Romániában. Hogy kezet fog román, szász, sváb, szerb és mail»'. Boldog új éveli Kozma Ferenc Magyarország népszámlálással kezdi az új évet, de ezt teszi a millárdos népességű Kína is, ahol már 4000 évvel ezelőtt tartottak népszámlálást. A Bibliából, Mózes IV. könyvéből is értesülhetünk a férfilakosság megszámlálásáról, az antik görögöknél sem volt ismeretlen az ilyesmi — a népszámlálás tehát lényegében egyidős az állam, a közigazgatás létrejöttével. S hogy mi volt a célja? Ki hinné ma már: az államotaz adóztatásból várható jövedelmek nagysága és a katonáskodásra alkalmas férfiak száma érdekelte. Persze, nemcsak az ókorban, és nemcsak az államot: a középkorban például az egyházat is kiváncsivá tette a tizedet fizető hívők száma. A valódi népszámlálások kora azonban az abszolút monarchiák létrejöttével kezdődik. Mifelénk az „új fejezetet" Mária Terézia nyitotta az általa 1770-ben elrendelt ,,lé- lekszóm-összeirással". Eleinte ez csak a nem-nemeseket érintette, ám 1777-ben a császárnő olyan népszámlálást írt elő, amely mindenkire kiterjedt, felekezetre, rendre való tekintet nélkül. Talán nem meglepő, hogy ez ellen csupán a magyar nemesség tiltakozott, előjogainak megsértését látva a megszámlálta fásban. A kalapos király, II. József sem adta alább: a birodalom egészét átfogó reformjainak végrehajtásához szüksége volt a különféle társadalmi állású népesség (így a nemesség, az iparosok, a földművesek), valamint a háztartások és a házak számának pontos ismeretére. A katonai szempontok jelenlétét mutatja, hogy míg a nőknek csak a létszámát állapították meg, addig a férfiakat társadalmi állás, foglalkozás és életkor szerint osztályozták, sőt, a katonaköteles korúaknak még a termetét is feltüntették. A folyamatosnak tervezett adatnyilvántarás ügye ekkor a reformokkal együt elbukott, és teljes körű összeírást nem is tartottak a kiegyezésig. A kiegyezés után a polgári állam, a modern közigazgatós kiépülése szükségessé tette az ország népességi viszonyainak az eddigieknél alaposabb ismeretét. Az első „igazi" népszámlálás eszmei időpontjául 1869. december 31. éjfélt tűzték ki, a szervező- munka irányítója Keleti Károly volt. Ekkor fogalmazódott meg először az adatszolgáltató védelme. El kívánták oszlatni az olyan „balitéleteket", miszerint a népszámlálás ........oly cé lzatú puhatolás akarna lenni, mely új terhek kiszabására, adók felemelésére fogna vezetni . . ." A számlálóbiztosokat az 1900-as népszámlálást elrendelő törvénycikk minősítette első ízben közhivatalnokokkó. Érdekes egyébként, hogy kik voltak ők? 1784-ben és 1850- ben polgári és katonai biztosok, 1869-ben főleg a jegyzők, 1900-tól a néptanítók (1920-tól már a nők is). Az 1920-as népszámlálásnak különös jelentősége volt, a vesztes világháború után képet adott az ország háborús emberveszteségeiről csakúgy, mint az ország megcsonkításának következményeiről. Az 1930-as népszámlálás azért érdemel említést, mert a nagy világválság következtében már a munkanélküliek számát is fel kellett mérni, másrészt elekor tértek át a gépi adatfeldolgozásra. Az 1941-es népszámlálásra háborús viszonyok között került sor. Egy évet késett is az ország területi gyarapodása és a magyar közigazgatás megszervezésének időigényessége miatt - de ennél szomorúbb és szégyentelesebb „hírnévre" is szert tett: a nemzetiségről és oz anyanyelvről adott nyilatkozatok szolgáltak 1945 után alapul ahhoz, hogy a németajkú lakosságot kitelepítsék Magyarországról. (Ezért is fontos azt hangsúlyozni, hogy a kérdőívek nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyek módot adnának a válaszadó azonosítására — nem kell például a személyi számot feltüntetni.) A következő, 1949-es nép- számlálásra újra csak különleges körülmények között került sor: két évvel előrehozták, hogy mielőbb meg tudják állapítani a háború utáni lakosságcserék hatását a lakosság számára, a háborús pusztítások, az épületkárok összeírására pedig külön „Lakásössze- iró lap" szolgált.-E rövid áttekintésből is jól látható, hogy a népszámlálások története híven tükrözi az ország viharos történelmét. Most, a következő összeírás küszöbén reménykedjünk benne: nem lesz több „különleges körülmények között végzett" népszámlálás a Kárpátmedencében. (Forrás: Űri Péter—Pálházy László: A népszámlálások története és főbb jellemzői Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1989/8-9. szám) S. G. • A Magyar-Román Baráti Kör nyilatkozata A Pécsett működő Magyar-Román Baráti Kör vezetősége rendkívüli ülést tartott december 23-án a romániai eseményekkel kapcsolatban, s a következő nyilatkozatot adta ki:. „A Magyar—Romáp Baráti Kör üdvözli a Ceausescu-dik- tatúra ellen felkelt román népet, egyszersmind mély együttérzését fejezi ki az áldozatok hozzátartozóinak. Történelmi esemény ez Románia számára,’ * az Magyarország és egész Európa számára is. Az 1956 októberi magyar forradalom óta nem volt még egy ilyen hősies népi megmozdulás kontinensünkön. Büszkék vagyunk a nagyszerű tettre, amelyet az elmúlt napokban együtt vittek végbe románok, magyarok és németek. 1988 őszén, amikor elkezdtük a Magyar—Román Baráti Kör szervezését Pécsett, úgy éreztük: szinte reménytelen misszióra vállalkozunk. Itthon a róesodólkodó értetlenség és bizalmatlonság fogadta kezdeményezésünket, odaátról a fagyos hallgatás volt a válasz. Alig- alig hittük, hogy valaha is megérjük munkánk gyümölcsét. Most örülünk, 'hogy a magyar—román viszony kritikus időszakában is határozottan váltottuk: nem a román néppel van konfliktusunk, hanem a politikai 'rendszerrel. S örülünk, hogy bírni mertünk a román nép felszabadulásában, a magyar—román barátság útján emelt fal leomlásában, ami most bekövetkezett. Már a Húsvéti Nyilatkozatunkban, amelyet a társaság „chartájának" tekintünk, hitet tettünk amellett, hogy elérkezett az ideje a magyar és a román nép történelmi megbékélésének, amint sok évszázados ellenségeskedés után megbékéltek egymással a franciák és a németek is. Arra vállalkoztunk tehát, hogy a „népi diplomácia eszközeivel munkálkodunk a népeinket elválasztó gyűlölködés, előítélet és bizalmatlanság oldásán. Honfitársainkat pedig magyar—román baráti körök alapítására hívták fel, egyidejűleg békejob- bot ajánlottunk fel a román embereknek. Úgy véljük: az elmúlt napok drámai, gyakran tragikus romániai eseményei olyan katarzist váltottak ki, amely nemcsak Románia demokratikus átalakulását indíthatja el, hanem új fejezetet nyithat a magyar—román kapcsolatokban is. Mi, magyarok — bizton állítjuk — már ma is új, megváltozott érzésekkel tekintünk sokat szenvedett szomszédainkra, a románokra és a velük élő népekre. S bízurfc abban, hogy ez a tisztító vihar Romániában is új Magyarország -tképet teremt. Meggyőződésünk, hogy itt van a történelmi pillanat a jószomszédi viszony, az őszinte barátság alapjainak lerakására. A Pécsi Magyar- Román Baráti Kör mindenesetre erőt és bátorítást merít további munkájához a román nép forradalmi győzelméből.” A baráti kör vezetősége ebből az alkalomból felhívással fordult az ország huszonöt városában és községében élő társasági tagokhoz, hogy kezdeményezzék, szervezzék és támogassák a román nép megsegítésére irányuló akciókat, s a lehetőségeikhez képest maguk is járuljanak hozzá minden szükségessel (vérrel, gyógyszerrel, pénzzel, élelmiszerrel, ruhaneművel, stb.) a rászoruló romániai emberek gondjainak enyhítéséhez. A vezetőség elhatározta továbbá, hogy a Magyar— Román Baráti Kör egyévi tasági bevételének teljes összegét haladéktalanul átutalja a Magyar Vöröskereszt romániai szolidaritási számlárjára. A hivatásos természetgyógyász Szőke Lajos hazánk egyetlen hivatásos természetgyógyásza. Hisz abban és bizonyítja, hogy a Föld mágneses és gravitációs ereje, valamint a föld alatti vízkészletek valamilyen formában 'hatnak az emberi szervezetre. Ahogy a csillagok, bolygók jetle mbefolyásoló erejében sokan bíznak, régóta, úgy ő most a kozmikus befolyásoltságunkat nem a végtelenből, hanem saját bolygónktól, a Földtől eredezteti. Ősi, népi gyógymód feltárna sztójá na k érzi magát. Működését engedélyezte az Egész ség üg y i M iái szté ri um. Hasonló céllal próbálkozik a fenti gyógyászattal egy hazai pap is. Nem célunk a misztikus és ábrándos gyógymód minősítése. Hívei vannak a természetgyógyásznak, aki hirtelen választotta ezt a mesterséget egyfajta sugallat hatására és 42 évesen otthagyta villamosmérnöki 'pályáját. Nem a meggazdagodás, hanem a hivatástudat, már-már szerzetesi alázat vezérli a nős, kétgyermekes vállalkozót. Szőke Lajos maga is érzékeli a felsorolt erőterek hatásait, de emellett egy magakifejlesztette műszer segíti munkájában. Pontosan beméri a sugárzás- nyolábokat, amelyek általában egy-két méter szélesek és erős mágneses, gravitációs rezgéseik révén befolyásolják az emberi sejteket. Úgy, miként a magasfeszültségű áramvezetékek, amelyek aljában nem tanácsos dolgozni, élni. A Ganz Szolgáltató Közös Vállalat titkárnőjének, Kroj- csik Vilmosáénak azt tanácsolta, hogy helyezze át íróasztalát, hogy megelőzze a visszerek kitágulását. Főként ágyhoz kötött betegekre, többek között epilepsziásokra tud hatni, miután . megállapítja a sugárzások irányát. A gyógymód egyszerű; az ágyat, vagy oz étkezési asztalt kell más helyre, netán másik helyiségbe helyezni a lakáson belül. Vannak állandó betegei, számuk nő. Cs. J. Széki népviseletbe öltözött gyerekek — a felvétel tiz évvel ezelőtt készült
