Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-02 / 333. szám

1989. december 2., szombat Dunántúli napló 7 fl DIU politikai vitafóruma • Szent Borbála a bányászok védőszentje Szabolcsfaluból került a pécsi Bányászati Múzeumba a Szent Borbála szobor Borbála ünnepét az egyház és a vallásos bányászok de­cember 4-én ülik meg. Ezen a napon a pécs-szabolcsi plé­bánia-templom is megnyitja kapuit az ünneplők előtt. A templomban baloldalt látható egy színes, faragott faszobor, mely egybehangzóan a főoltár és számos templomi szoborral és dísszel neogótikus stílus­ban egy fiatal nőt ábrázol, akinek kezében kehely és os­tya formájában az oltáriszent- ség látható, oldalán kard, lábainál egy bástyaszerű to­rony kicsinyített mása. A lány fején kis korona. A szentély feletti nagyméretű faliképen is ott látjuk jobb oldalt őt, ke­zében bányászlámpával, mel­lette torony és bányászok csoportja áll. KI VOLT BORBÁLA? Ki volt ez a Borbála? Mit jelentenek a szobornál a fent említett jelképek? Miért lett ö a bányászok védőszentje? Elsőnek vegyük sorra a Pécs-környéki hagyományokat. Aki népünk vallásos hagyo­mányaival foglalkozik, első lépésként a néhány évvel ez­előtt elhunyt Bálint Sándor professzor könyvét lapozza fel. Az ünnepi Kalendárium első kötetében igen részletesen ir Szent Borbáláról. Pécsi vo­natkozásokat is találunk itt. Szószerint idézi Faller Jenő tanulmányából a volt Ferenc József akna bányászaitól fel­jegyzett imát, amit a bányá­ba való leszállás előtt imád­koztak: - Imádkozzunk Szent Borbála tiszteletére, hogy minket a tűztél, víztől és hir­telen haláltól megoltalmazzon és halálunk óráján Krisztus vérével megváltott nagy szentségben részesülhessünk. A komlói templomot J937. december 4-én Szent Borbá­la tiszteletére szentelték föl. A főoltár fölött életnagyságú, bronzból készült Borbála-szo­bor van, lábánál bányászlám­pa és kisméretű vártorony. Szent Borbála legendája így szól: Maximinus császár idejében Nikodémióban élt egy előkelő pogány úr, Diosz- korusz. Okos és szép leányá­nak Borbála volt a neve. Atyja annyira félti Jézus hi­tétől, hogy toronyba zárja. ,,És mikoron ott lakozék, éjjel és nappal gondolkodik való az Úristenről, a szent hitéről és a mennyországnak csodálatos állapotjáról”. Itt a toronyban hallja hírét Origenész alexandriai bölcsnek, akit le­vélben megkeres és fölkér, tanítsa meg az igaz Isten is­meretére. Origenész egy Bá­lint nevű papot küld el hoz­zá, aki megkereszteli. Édes­apja mit sem tudva erről, egy drága fürdőhózat is építtet neki, amelynek két ablaka volt. Borbála egy harmadikat vágat rajta, hogy az a Szent­háromságra emlékeztesse és ekkor összetöri az ott lévő bálványszobrot. Apja haragjá­ban ezért meg akarja ölni Borbálát. A leány elmenekül a pusztába, de két vad pász­tor kiszolgáltatja dühöngő apjának. Dioszkorusz »kegyetle­nül meggyötri és átadja a császárnak, hogy ítélje ha­lálra. Maximinus színe előtt Borbála megtagadja a po­gány isteneknek az áldozatot, ezért megkínozzák és sötét börtönbe vetik. A császár másnap az isteneknek tulaj­donítja, hogy Borbála testén a sebek és az ütések nyomai eltűntek. Ez ellen a szűz til­takozik. A haragra gerjedt császár égő fáklyákkal vei arcul Borbálát, majd a város utcáin meztelenül hajszolja végig. A leány most így imádkozik: „Én édes uram, Jézus, Te tudod, hogy ezeket mind teéretted szenvedem. Azért kérlek, fedezjed be az én mezejtelenségemet. Es ot­tan leszállva Istennek szent angyala, nagy szép ruhát hoza őneki" A császár végül halálra Ítéli, szülőapja vállal­kozik Borbála kivégzésére. Utolsó perceiben így imádko­zik Jézushoz: „Valaki az Te szent nevedről megemléközix és az én halálomról, bocsás­sad meg minden ő bűneit és ne emléközzél meg róla az nagy ítéletnek napján. És szó­zat jőve őhozzá mennyből, mondván: jövel én szeretőm, nyugodjál immáron ennek utána énvelem az egek bol­dogságában. És amit kérsz, engedve vagyon. És annak utána önön atyjául érdemié az szent mártíromsógot. És mikoron az ő atyja a hegyről leszállana, mennyből tűz szál­lá reá és megemészté őtet.” Az imára szózat hangzott, hogy kérését az úr teljesíti. Vagyis aki szükségében Jézus nevéről és Borbála haláláról emlékezik, megkapja azt a kegyelmet, hogy nem hal meg bűnösen, hanem úgy, minták' megkapja az oltáriszentséget útravalóul. így lett Borbála a jó halál védőszentje. LENGYELORSZÁGBAN MA IS EZ A BANYASZUNNEP A bányászok, akik régen és ma is ki vannak téve a hirtelen, vá­ratlan halálnak, így keresték már a középkorban Borbála közbenjáró segítségét. Lengyelországban ma is ez a munkaszünetes bányászünnep hűségpénz osztásával. A Pécs-kör­nyéki bányákban is munkaszünettel ülték megi A templomhoz-vonulás előtt az 1930-os években Borbála pénzt is osztogattak a munkaadók, ami éppen elég volt az aznapi mulatságra. A lapok kiemelik, hogy ekkor bányász, aknász és hivatalnok, - nemegyszer a tulaj­donosok is nemcsak egy zász ló alatt vonultak föl, hanem egy kocsmában, egy asztalnál itták a sört. s békében, verekedés nél­kül . . . TARTSANAK BÚCSÚT Így ment ez addig, amíg a sztálinizmus diktatúrája dur­ván be nem avatkozott a lel­kiismereti szabadság magán- területére is. A Szent Borbála kultusz el- homólyositására a bányászna­pot - a tatabányai bányász- sztrájk hőseinek és áldozatai­nak emlékére - szeptember első vasárnapjára tették át. S hogy nagyobb legyen a csinnadratta, olyan háromna­pos kirakodóvásárt rendeztek, amelyen a mézeskalácstól, a vattacukron, játékokon, hang­szereiken, öltönyökön és zo- máncosüstön át a motorkerék­párokig minden vásárolható volt. Jelentős helyet foglaltak el a lacikonyhák és italméré­sek. Nem volt nehéz kitalálni a rendezők szándékát, hogy a pénteki napon kifizetett sok millió, hétfőn már ismét a pénzintézeteknél legyen, Arra is agitálták a bányá­szokat, hogy a korábbi Bor­bála napi búcsúf is a szep­temberi bányásznapkor tart­sák, amikor szép summa so- ronkivüli pénzt kapnak. Hívják meg a rokonokat, barátokat és tartsanak búcsút! Mert mit ért búcsú alatt, aki nem val­lásos? A nagy evést, ivást, a gyomorrontásig. A jelek arra mutatnak, hogy az elmúlt évtizedek hazugságáradato véget ért. Ezért látjuk elérkezettnek az időt, hogy a sok félretájékoz­tatás okozta visszásságokat a he­lyére tegyük. Egyik természetes kí­vánalom. hogy visszaállítsuk a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának korábban élő tiszte­letének hagyományát. Legyen a Borbála búcsú napja ismét de­cember 41 Mert a búcsú —- a fentebb említettekkel ellentétben - vallásos tartalommal bíró fogalom: a bocsánat ősi magyar alakja, így, ha megvan az emberi já szándék, az elrontott dolgokat hely­re hozni is lehet. Éljünk a lehe­tőséggel, amíg Isten időt ad hoz­zá I A FÖLDI HATALMASSÁGOKTÓL MAGUKRA HAGYOTTAN A bányászok - a földi hatal­masságoktól magukra hagyotton - nagy bizonytalanságban morzsol- gatják a jelen napjait, de a jövő sem sok jóval kecsegtet. Különösen indokolt hát az égiekhez fordulás: a vallásuktól eltérített emberek visszatérítése hitük gyakorlásához. Ma már nem leselkednek besúgók a templomok előtt; bárki betérhet oda retorzió nélkül. A bányásznapnak nevezett szep­temberi ‘ vásár mellett legfeljebb csak a viszonylag jobb időjárás szólhat. Bár a lengyel bányászo­kat nem zavarja a decemberi idő­járás és jelenleg is kitartanak Szent Borbála búcsúnapja mellett. A közelgő december 4. előtt nem árt elgondolkodni az eddiginél ésszerűbb megoldáson. Átmenetileg lehetne két bányásznap; a szep­tember eleji vásár és a Borbála napi búcsú. Később véglegesen át lehetne térni az utóbbira, hogy Szent Borbála ismét vegye oltal­mába a sok veszélynek és meg­próbáltatásnak kitett bányászokat. Idén, december 3-án vasárnap es­te - Borbála nap előestéjén — jó alkalom kínálkozik arra, hogy bányászaink, díszegyenruhában vagy más ünneplőben felvonulja­nak az esti szentmisére, Szent Bor­bála köszöntésére . . . ónoxó Lajos nyugalmazott bányász, a KDN'P komlói elnöke 1400 fölött az MSZP-tagok száma megyénkben December közepéig elkészül a pártvagyonleltár Baranyában Dr. Vonyó József, az MSZP Baranya megyei szervező bizottságának elnöke: „Cselekedjünk kezdeményezően a helyi ismeretek és tennivalók birtokában...” Sokminden történt az MSZMP— MSZP kongresszusa óta Bara­nyában is. Olyannyira, hogy e röpke két hónap több válto­zást hozott az életükben ta­lán, mint az azt megelőzők tucatja. Mindenesetre a régi mammut-párt hatalmát vesztet­te, s a sorban egy, a többi pártok között. Dr. Vonyó Jó­zsef egyetemi adjunktus, ai MSZP megyei szervezőbizott­ságának elnöke ezekről a vál­tozásokról, azon belül is az MSZP szervezésének helyzetéről, az -MSZP és az MSZMP viszo­nyának alakulásáról nyilatko­zott lapunknak. A kérdés kézenfekvő: I- Mi történt az elmúlt két hó­nap alatt: hogy néz ki Bara­nyában ma az MSZP? — Elöljáróban szögezzem le: a párt szervezettsége el­marad attól, amit sokan, s köztük jómagam is annak ide­jén reméltem. Mégis ■ azt mondhatom, hogy az az or­szágosan 50 000 fölötti átje­lentkezés, illetve, hogy több, korábban pártonkívüji válasz­totta a Magyar Szocialista Pártot, nem tekinthető sem­miképpen sem kevésnek. Más­képpen kell gondolkoznunk, mint annak idején, ön is tudja, nem a taglétszám ha­tározza meg elsődlegesen a többpártrendszerű demokrácia viszonyai között egy párt ere­jét, hanem társadalmi elfo­gadtatása. Egyik oldalon az a szellemi kapacitás, amely ké­pessé teszi az adott pártot arra, hogy reális válaszokat tudjon adni a kor problémái­ra, másrészt felelnie kell a kérdésre: tud-e rövidebb-hosz- szabb tóvön olyan koncepció­kat kidolgozni, amelyeket a nép elfogadhatónak, szimpa­tikusnak tart. Természetesen ekkor tud hatást gyakorolni a folyamatokra, aktívan részt venni mindennapjaink alakítá­sában. Az ilyen módon meg­szerezhető társadalmi támo­gatás az, ami egy párt erejét adja. I- Ei így igái. Viszont tagság nélkül sem létezhetnek pártok. Baranyában .ma hány MSZP-tagot tartanak nyilván .. . ?- Naprakész választ adni erre nehéz, hiszen állandóan változik a kép, szaporodik az MSZP-tagok és pártoló tagok száma. Jelenleg 1438 ta­gunk van, s köztük félszázan semmiféle pártban nem dol­goztak, nem voltak MSZMP- tagok. S amennyiben igazak az MSZMP adatai - a most szerveződő pártról beszélek -, akikor ma az MSZP az ország második legtöbb taggal ren­delkező politikai pártja nap­jainkban. Ugye, a formálódó MSZMP-ben 100-120 ezerrel számolnak . . . I- Közbevetném: a népszavazás bizonyos konzekvenciák levonását szorgalmazza. Az MSZP kudarc­ként élte meg?- Nem beszélhetünk egyér­telműen MSZP-kudarcról, akár a végeredményre, akár a részvételi arányokra gondol. Hiszen a távol maradottak kö­zött is lehet MSZP szimpati­záns, másrészt mi a népszava­zást nem tartottuk a jelen politikai helyzetben lényegi­nek. Ugyanakkor meggyőződé­sem, hogy az első kérdésre adott „nem"-szavazatokban, mely a szavazatok közel felét adta, az MSZP-nek igen nagy szerepe van. — Szeretnék az MSZP bara­nyai szarvazési munkái mögé nézni. Kik az új tagok? Fiata- lok—öregek? Munkások-értelmisé­giek? . ..- A városokban könnyeb­ben, a falvakban nehezebben folyik a szervezés. Az átiga­zoltak fele Pécsett regisztrált. Ebből következően az alap­szervezetek zöme is a váro­sokban állt föl. Ez a városi túlsúly a korábbi MSZMP-re is jellemző volt egyébként. Kevés a fiatal. Az értelmisé­giek jelenléte az új pártunk­ban markánsan kirajzolódik, de jelentkeztek át munkások is, főleg nagyüzemeknél, s a két bányavállalatnál. Azt tar­tom ma a legfontosabbnak, hogy az alapszervezetek mi­előbb létrejöjjenek, s mielőbb elkezdjék munkájukat, hiszen az igazi politikai küzdelmek - helyhatósági választások, képviselőválasztások - a nya­kunkon. Pillanatnyilag 82 alaipszervezetünk van a me­gyében, s ez kevés, hiszen akadnak még nagy szómban olyan MSZP-tagok, akik nem tartoznak jószerivel „sehová”. Cél tehát: mielőbb tartozzon mindenki egy-egy ilyen, a helyi politizálás fontos fóru­mához, hiszen közismert, az alapszervezet az új párt mű­ködésében kulcsfontosságú. Alapszabályunk értelmében az alapszervezetek határozzák meg a pártépítés további lé­péseit, így ők a megyei—or­szágos pártstruktúra legfőbb kialakítói. I- Megkezdődtek a városi-terü­leti pártgyűlések-értekezletek is. . .- A pécsi összevont taggyű­lésen már döntöttek a vá­lasztmány kialakításáról, az ideiglenes elnököt és az iro­davezetőt megválasztották. Decemberben városaink több­ségében befejezetté válik e folyamat: 2-án Moháoson, 9-én Szigetváron és 13-án pe­dig Komlón. Ezeken a rendez­vényeken - melyeken a me­gyei szervezőbizottság is kép­viselteti magát - azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a tagság tisztázza: milyen típu­sú tevékenységre van szükség az új helyzetben? Segítjük az újfajta gondolkodásra való átállást és ugyanakkor biztat­juk őket, legyenek a helyi közélet aktív résztvevői, alakí­tói, motorjai. Nem várva köz­ponti iránymutatásokra — cse­lekedjenek kezdeményezően a helyi ismeretek és tennivalók birtokában. — Bizonyára tokokat érdeklő és érintő kérdés: mi történt a régi MSZMP funkcionáriusokkal, párt­alkalmazottakkal. Kapják-o még fizotésükot és meddig? — Megyénkben pontosan 128 alkalmazottja volt az állam­pártnak; vezetőik, politikai munkatársak, gépírónők, gép­kocsivezetők és egyéb foglal­koztatottak. Hogy sokan-e avagy kevesen, azt döntsék el az olvasók. Megjegyzem: más megyékhez viszonyítva relatí­ve alacsony létszámról van szó. Baranya takarékosan gaz­dálkodott, s ezt az is bizo­nyítja, hogy a legkevesebb pár'rngatlan, számszerint 48 Baranyáiban van. Egy bizo­nyos, s könnyen belátható: a jövőben minden pártnak any- nyi alkalmazottja és - épüle­te - lesz, amennyit el tud tartani. Ez alól nem kivétel az MSZP sem. Mi már októ­berben felmondtunk minden olyan pártalkalmazottnak, aki nemigazolt át az MSZP-be, a többi pedig a napokban kapja meg a felmondólevelét, de­cember elsejei hatállyal. Ba­ranyában az apparátus lét­száma a korábbi töredékévé csökkent. Erre a pártvagyon kezelése-leltárkészítése miatt szükség van. | — Mi leiz az ingatlanok sorsa?- December 15-ig föl kell mérni az épületeket-ingatlono- kat, egyéb ingóságokat; el kell készíteni a leltárt. A Ba­ranya Megyei Tanács - mint a kormány helyi képviselője — átveszi, s december végéig dönt majd az átadott épüle­tek-intézmé nyék sorsáról.- Szólt már a pártalkalmazot- takrál. Ezak szorint a napokban kirajzik az ojtőornyős csapat. On hogyan látja a volt pártalkal­mazottak blhelyezkedésének-mun- kába állásának ügyét? — Tudom: az elmúlt évek­ben jól képzett, kvalifikált szakembereket alkalmazott többnyire az MSZMP; a szak­ma, a terület ismerőit, akik pártfeladatként is szakmaikér­désekkel foglalkoztak. Az elő­ítéletek miatt mégsem köny- nyű ma a helyzetük. Fogadá­sukról, alkalmazásukról a vál­lalatok, intézmények egyes ve­zetői húzódoznak. Éppen most jutott tudomásomra, hogy egy jól képzett pedagógust, akit az iskolában a pedagógustár­sai szeretnek, visszavárnak — és szükség is lenne rá -, a volt igazgatója nem fogad. Mondván: mit szólnak akkor az ellenréki szervezetek? Vi­selkedése mögött talán ott van: a saját posztját is fél­ti... Mindezek nyomán én úgy gondolom, hogy a tisz­tesség azt kívánná: ne bélye­gezzünk meg senkit előre azért, mert pártalkalmazott volt. Ez természetesen nem adhat felmentést azoknak, akiket ilyen-olyan felelősség terhel, s nem jelentheti azt sem, hogy őket képességeiket meghaladó pozícióba helyez­zék mondjuk azért, hogy ga­rantállak korábbi jövedelmü­ket. A jelenlegi szituáció min­denesetre a régen elfelejtett B-listázásokat juttatja eszem­be, ami Okozott már súlyos károkat az országnak. S ez elgondolkoztató . . . I- Ezek szerint a voll megyei első titkár, dr. Dányi Fái is munkát keres ...- Ő is megkapta a fel­mondólevelet. S minden bi­zonnyal a jól képzett közgaz­dász - és elismert pénzügyi szakember — szakmájában fog elhelyezkedni. Nyilván minderről ő többet tudna mondani.- Mi oz MSZP-nek ez MSZMP- vel kapcsolatos állásfoglalása. Bár az elhatárolódás szembetűnő — ez MSZMP támadja leginkább önöket -, az MSZP pártházai­ban, párthelyiségeiben az önök hallgatólagos jóváhagyásával szerveződik az új — régi — párt. . . — Könnyű volna azt mon­dani nekik': kifelé, semmi ke­resnivalótok a kényszerű tó.s- bérletben. De amilyen köny- nyű volna, alighanem annyira erkölcstelen is. Az újonnan szerveződő MSZMP arculatát még kellően nem ismeri sen­ki, vezetőinek - RVbánszki, Grósz, Púja, Berecz - nyilat­kozataiból, megnyilvánulásai­ból messzemenő következteté­seket dőreség volna levonni. Ha megtartják kongresszusu­kat, megfogalmazzák prog­ramjukat, rögzítik alapszabá­lyukat, lesz kapaszkodó. A társbérlet is csak addig ma­radhat fönn — december 31-íg —, amíg az MSZP ke­zelésében vannak a páritin- gatlanok. S aztán nekik is annyi jut, ameddig a takaró­juk ér. . . Persze remélem, az MSZMP olyan emberek moz­galma lesz, akik ilyen-olyan okokból elhatárolódnak az MSZP-től, ugyanakkor reform- szelleműbb, baloldali pártot szeretnének kreálni az MSZMP-ből. Pártosodásuk ál­lampolgári joguk. De mindez nem ránk tartozik. I- Válom, az MSZP örül oz el­határolódásnak, az MSZMP szer­veződésének. Ez létkérdés. . . — Nyilvánvalóan. S nem­csak a cégérátfestés címén ért vádak tisztázásához segí­tenek. Kozma Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents