Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-11 / 312. szám

1989. november 11., szombat Dunántúli napló 3 Vita az energiapolitikai koncepcióról —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt R Mecseknek a második változat az elfogadhatóbb n kormány még az idén határozni kíván az ország energiapolitikai koncepció­járól. Ezzel kapcsolatban Mérei Emil komlói or­szággyűlési képviselő aggályának hangot adó le­velet irt Németh Miklós miniszterelnöknek, aki vá­laszolt a fölvetésekre. Mindkét levelet közöltük a Dunántúli Napló október 3-i számában azzal, hogy szívesen veszünk és nyilvánosságot adunk minden véleménynek. Eddig, szombati lapszá­mainkban Csethe András, Mármarosi Miklós és Somosi László szólalt meg. Alábbi cikkünkben munkatársunk foglalkozik a koncepciótervezettel. Négyhónapos vajúdás után, úgy tűnik végleges, legalábbis ahhoz már nagyon közelítő energiapolitikai koncepcióval állt elő az Ipari Minisztérium az elmúlt héten. Az Ország- gyűlés ipari, valamint reform- bizottságának és az érintett csoportoknak az együttes ülé­sén dr. Szabó Imre államtit­kár ismertette a koncepció fő irányait. A kérdés napirendre tűzése óta most a tizenegye­dik módosított változat készült el. amely figyelembe véve a jelenlegi és a közeljövőben várható gazdasági helyzetet, megszabja az elkövetkező 15 év lő energiapolitikai irá­nyait. Mint az várható volt, a leg­újabb elképzelés is csekély növekménnyel tervez. Ugyan­akkor fokozottan felhívja a «gyeimet számos olyan szük­ségszerű műszaki és gazdasági intézkedésre, amelyek néUül az energetikai ágazat komoly baj- bo kerülhet. Elsők között em­líti az ésszerűbb gazdálkodást, 0 jobb kihasználást, az új ta­rifarendszer és árrendszer ki­dolgozását. A világ gazdasá­gában akadt már nem egy olyan példa, hogy csökkenő, teha negatív trendekkel tervez­ve is jól működő gazdaságot tudott ellátni az energetika a társadalmi fogyasztói igények kielégítése mellett is. Ez azon­ban minden esetben nemcsak leitételezte, hanem maga mö­gött is tudta a megfelelő mű­szaki, technikai feltételeket. Fé­lő azonban, hogy esetünkben 02 említett feltételek nem, v°gy csak részben valósulnak ^eg, és ez máris megkérdő­jelezi azt, amit az ország vár 0 koncepciótól, a biztonságot. A biztonságot tekintve erős kétségek merülhetnek fel ak­kor is, ha a rendelkezésre álló eröművi kapacitásokat nézzük. A koncepció szerint ugyanis 1995-ig a hazai vallomosener- gia-igényeket a jelenleg ren­delkezésre álló erőművi kapa­citással kell kielégíteni, és az követő öt évben is csak kisebb léptékű, elosztott beru­házások eredményeképpen ♦ le- "et növekményt várni. Új, nagy ,eljesítményű alcrperőmű beik­tatására csak az ezredforduló után kerülhet sor. A most le- 'takbói is ‘kiderül, hogy a koncepció sem a bős—nagyma­rosi vízi erőmű, sem pedig a kétszer 1000 megawattos pak- V* II- atomerőműi blokk meg- ePÍtésével sem számol. E tényt olvasva valószínűleg többen 'eHélegeznek, nem szabad QZonban figyelmen kívül hagy- ni, hogy az elsőként említett nagyberuházás elvetésének Qnyagi kérdései nincsenek tisz­tázva. Kellő figyelem híján ha­sonló helyzetbe kerülhetünk a paksi beruházás kapcsán is, arra ugyanis pillanatnyilag még érvényes szerződésünk van a szovjet partnerrel, ha elállunk tőle, időben kell lemondani. Energiahordozó tekintetében a jövő biztonságát a szénhid­rogénekben látja a koncepció, amelynek újabb sarkallatos pontja, hogy szakítani akar a szinte kizárólagos szovjet im­porttal. A több lábon állás ér­dekében új villamos távvezeté­ki kapcsolatot kell kiépíteni Nyugat-Eruópa (pl. Ausztria) irányába, be kell kapcsolódni a kelet-nyugati földgázszállí­tó rendszerbe, az Adria-kő- olajvezetéken — kiépítésének eredeti céljaival összhangban - biztosítani kell jelentős mennyiségű kőolaj hazaszállí­tásának lehetőségét, célszerű csővezetéki kapcsolatot létesí­teni Ausztria és Magyarország termékszállító rendszerei kö­zött. A felsoroltak mellé azon­ban beruházásigényes voltuk következtében csaknem minden esetben egy-egy újabb kérdő­jel állítható. Nem szóltunk még eddig a hazai energiahordozókról. Min­ket, baranyaiakat fójóan érint, hogy a koncepció ugyanígy tesz a Mecseki Ércbányászati Vállalatot illetően, vagyis egy­általán nem említi. Annál bő­vebben foglalkozik viszont a hazai szénbányászat, ezen be­lül a Mecseki Szénbányák Vál­lalat helyzetével. Az ezredfor­dulóig a tervezet a szénterme­lésnek két változatát tartja le­hetségesnek. Az egyik szerint a bányabezárások miatt és a maradó bányák termelésének csökkentése következtében — új bányák és szénvagyonpótló beruházások megvalósítása nél­kül - a mélyműveléses szénter­melés a 90-es évek közepére kb. 10 Mt/épe csökken, amely a 8-9 millió tonna/év külfejté- ses lignittermeléssel együtt ösz- szesen mintegy 19 millió ton­na/év széntermelést jelent. E változatban 1995 után a szén- termelés tovább csökken, 2000- ben már csak 8 millió ton­na/év mélyművelésű és 16-17 millió tonna/év összes szénter­melés irányozható elő. A má­sik változat szerint a megszű­nő mélyművelésű termelési ka­pacitásokat, illetve a csökke­nő széntermelést részben pó; tolhotja a Dubicsány, illetve az Ajka II. bányaüzemek lé­tesítése, valamint' néhány szén­vagyonpótló beruházás meg­valósítása. E második verzió lehetőségét tekintve a közel­múltban nemzetközi szakértők kezdték meg a Dubicsányi bányaüzem, az Ajka II. bá­nyaüzem létesítésének, vala­mint q Mecseki Szénbányák széntermelése gazdaságossá­gának vizsgálatát. Amennyiben a vizsgálat alapján a javasolt szénbányászati fejlesztések gaz­daságosnak minősülnek, az ez­redfordulóig a mélyműveléses széntermelés 11—12 millió ton­na/év szinten elképzelhető, ami a külfejtéses lignittel együtt évi 19—21 millió tonna szén- termelést jelent. De vajon mit tartogat a két változat a Mecseki Szénbá­nyák számára? Mint az előre kitalálható, az első változat nem sok jót. Ez ugyanis 1991- töl a vállalati össztermelést 1 millió tonna/éves szintre szorí­taná vissza, elsősorban a be­ruházások központi támogatá­sának jelentős mérséklődése miatt. Az említett mennyiség felszínre hozatalára teljesen ele­gendő a Pécs Bányaüzem, va­lamint a külfejtés kapacitása, ami azt jelenti, hogy Északi és Komló Bányaüzemeket 1991- ben leállítanák. Ez a program azonban mintegy 90 millió ton­na szénvogyon felhagyását, va­lamint 10 milliárd forint érté­kű állóeszköz kiselejtezését vonná maga után, továbbá 7000 ember foglalkoztatási problémájának megoldását te­szi szükségessé. Nem is beszél­ve arról, hogy az így előirány­zott széntermelés még a térsé­gi szénigények teljes mértékű kielégítésére sem biztosít fe­dezetet. Ennél lényegesen kedvezőbb képet mutat a vállalat karcsú­sítás! programjával némikép­pen egybevágó második vál­tozat. Ez a külfejtés és Pécs Bányaüzem hosszú távú terme­lése mellett mind az Északi, mind pedig a Komló Bánya­üzem esetében lehetőséget nyújt a gazdaságosan lefejt­hető szénvagyon felszínre ho­zatalára. Ez a változat azért is elfogadhatóbb, mivel így a vállalati szintű össztermelés megteremti a térségi fogyasz­tói igények teljes körű kielégí­tését. Remélhetőleg elegendő bányász is marad majd a szén kitermelésére. Az iparág körül kialakult hosszas huzavona ugyanis az utóbbi években meglehetősen aláásta a szak­ma egykor oly magas presztí­zsét. Ma már párját ritkítja az olyan jelentkező, aki hosz- szú távon a bányában keresi a megélhetést. Jövőjüket féltve a legjobb szakemberek hagy­ják el a vállalatot. Az eddi­giekhez hasonlóan a kormány továbbra is gazdaságos ter­melést igényel a bányaválla­latoktól is. A bányavállalatok viszont'a szénór világpiaci ár­hoz való igazítását, valamint a gazdálkodásban őket foko­zottan sújtó inflációs tényező ‘kiküszöbölését szorgalmazzák. Hogy a döntés végül párbe­széd eredménye lesz-e, hama­rosan eldől. Az energiapoliti­kai koncepció ugyanis még ebben a hónapban a Minisz­tertanács elé kerül, az Or­szággyűlés pedig várhatóan a téli ülésszakon tárgyalja azt. Kaszás Endre Mivel foglalkozik a Regionális Egyeztető Fórom? Jövőre 500 millió forintnyi támogatás - várják a pályázatokat Miután októberi ülésén a Minisztertanács úgy határo­zott, hogy a lehetséges leg- 'ővidebb időn belül be kell *°fni a mecseiki uránbányát, a Járhatóan tömegesen felszaba­dó munkaerő miatt Baranya ^°9yon nehéz helyzetbe kerül. T' döntéssel párhuzamosan a ’'ormány egy cső mag tervé ben ° megszűnő .munkahelyek he- yott újak létesítésére tett jó­slatot, és erre o célra a ^«gye számára 1990-re egy miliő forintos munkahely- ótesitő alapot különitett el, to- "'óbbá a 90 baranyai ‘és 12 jolnai települést magábafog- Oló depressziós térségben kü- önféle segítő kedvezményeket hßlyezett kilátásba. A folyamat ^vezetésének egyik 'módja , a porsodihoz hasonlóan egy ormánybiztos delegálása lett volno. Ennek előre látható hát- ’Onyait kiküszöbölendő, íj Ba- "O/tya Megyei Tanács a Regio­ns Egyetezető Fórum meg­alakítására tett javaslatot. .A fórum tervezett műkődé­iről annak elnökét, Tóth Sán- ?rf. a Baranya Megyei Tc- elnökhelyettesét kérdez­p.'— A Regionális Egyeztető O'um, együttműködve a szer- ^tatátalakítási bizottsággal, új Wlkahelyek teremtése céljá­ból felhívással fordul minden működő gazdálkodó szervezet­hez, valamint szerveződő tár­sas- és magánvállalkozáshoz, hogy a kormány által a me­gyének 1990-ben rendelkezés­re bocsátandó munkahelyte­remtési támogatási összeg mind hatékonyabb felhaszná­lása, és elsősorban az urán­bányászat megszüntetése kö­vetkeztében munka nélkül ma­radó bányászok foglalkoztatá­sa érdekében a beruházás-tá­mogatási programban pályá­zatok útján vegyen részt. A jövő évre kilátásba he­lyezett 500 millió forint termé­szetesen egymagában véve kevés a megye problémáinak megoldásához. . Reméljük azonban, hogy a következő években a térség hasonló tá­mogatást kap, továbbá azt is, hogy mozgósítani tudjuk a vál­lalatoknál, gazdálkodóknál lé­vő, hasonló célra szánt pén­zeket is. A szükséges anyagi­ak megszerzéséhez még az is elengedhetetlen, hogy a bara- nyáiak a továbbiakban is egyforma eséllyel induljanak az országos pályázatokon, mint a más megyékből valók. A Re­gionális Egyeztető Fórum tehát döntéshozó testületként műkö­dik majd. A testületben az ÁBMH-n, a Belügyminisztériu­mon, az Ipari Minisztériumon, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumon keresztül képviselteti magát á kormány, az illetékes tanácsok, a munkavállalók, valamint a munkáltatók és szövetségese­ik, konzultatív csoportokban lesznek jelen a barnkok és a szakigazgatási szervek. Bár a szerkezetátalakítás el­sősorban gazdasági döntések meghozatalát igényli, a jelen­legi helyzetben a fórum nem zárkózhat el bizonyos humán érdekek figyelembe vételétől sem. Mivel pillanatnyilag a legfontosabb feladat a felsza­baduló uránbányászok jövőjé­nek biztosítása, elsősorban a vállalat dolgozói által támasz­tott reális igényeket vesszük figyelembe. A terverk szerint egyébként a fórum havonta, öthetente ülne össze döntés­hozatalra, a végső döntés min­idig a mór említett csoportok érdekeit egyesítő konszenzust fogalmazná meg. A gyors mű­ködéshez természetesen precíz szervezésre és összehangolt munkára lesz szükség. A közeljövőben különféle sajtóorgánumok útján tesszük közzé a vállalatokhoz, gazdál­kodókhoz, vállalkozókhoz szóló felhívásunkat, várjuk a pályá­zatokat. így a jövő év elején a fórum elkezdhetné felelős- ségtejjes döntéshozói funkció­jának gyakorlását. K. E. Nyitva: november 9-től Mint ismeretes, csütörtökön este az NDK hivatalosan meg­nyitotta határait az NSZK felé. A fontos történelmi eseményről kérdeztük dr. Polányi Imrének, a JPTE tanszékvezető tanárá­nak véleményét: — Bevallom, meglepett ez a hirtelen bejelentés, és attól fé­lek, az NDK vezetése nem feltétlen mérlegelt minden ezzel járó gondot. Egyetlen példa: két részre fog óhatatlanul sza­kadni a keletnémet társadalom: menni és maradni akarókra. A szülőföldhöz ragaszkodás nagy erő. Egyébként egyetértek a döntéssel, mindig is egy nemzetnek és két államnak tartottam az NSZK-t és az NDK-t. Idősze­rűnek is tekintem a lépést, hiszen végül is egy ugyanazon et­nikum természetes vágya teljesült ebben az esetben. Félek attól, hogy a lépés gazdasági következményei kiszámít- hatatlaaoik, és a várható gazdasági lépések megoldását nyil­ván sem a Szovjetunió sem Franciaország nem nézi majd jó szemmel. A német egység nem kizárt, a német semlegesség nehezen megvalósítható. A jelenlegi határok, az európai sta­tus quo viszont mindenképpen felborulnak. A következmények belóthatatlanok, bízom a vezető politikusok józanságában. Hogy mi történne, ha Ceausescu is kinyitná a határokat? Rossz, nagyon rossz helyzetbe kerülnénk, mert az épkézláb embernek túlnyomó többsége elindulna Magyarország felé, és hát, hogy is mondjam: az NSZK, Európa egyik leggazdagabb állama, és nekik is seregnyi gondot okoz a keletnémet ára­dat. Politikai térkép készül A Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi In­tézete a jövő évi országgyűlési választásokig el szeretné ké­szíteni Magyarország politikai térképét és egy kötetben ösz- szegyűjteni a működő politi­kai,- közéleti pártok, szerve­zetek, egyesületek klubok ada­tait, ps a közéletben aktív szerepet vállaló vezetőkről rö­vid portrékat is közölne. A baranyai munkálatokat dr. Horváth Csaba egyetemi ad­junktus, az' Értelmiségi Klub elnöke végzi, aki azzal a ké­réssel fordul olvasóinkhoz, hogy a teljessé teendő kép érdekében mindazok a pártok, egyesületek, szervezetek, klu­bok, akiket még nem tudott elérni, de szeretnének szere­pelni az országos almanach­ban. postán, vagy személyesen közöljél: legfontosabb adatai­kat magukról kb 1 gépelt ol­dal terjedelemben. A kért adatok a következők: a szer­vezet megalakulásának ideje, helye, központja, vezetői, háló­zata, taglétszáma, rövid prog­ramja és eddigi működése. Ha van olyan vezetője, cl<i jelen­tősebb szerepet játszott, vagy játszik a közéletben, arról egy rövid életrajz is szükséges. Beküldési határidő: november 23., cím: Értelmiségi Klub, Vasutas Műv. Ház, Váradi A u. 7 2., Pécs. Nagy­takarítás Pécs egyik legszebb ré­sze a Kálváriadomb. Legalábbis amíg rend­ben tartották, az volt. Je­lenlegi elhanyagolt álla­potán szeretne változtatni az Ifjúsági Demokrata Fó­rum és a belvárosi plébá­niai hivatal, ezért mára „nagytakarítást" szervez­nek a Kálváriadombon és környékén. Az érdeklődő­ket, akik a munkában is hajlandók részt venni, ar­ra kérik, hogy a takarí­táshoz gereblyéket, kosa­rakat, kerti szerszámokat szíveskedjenek magukkal vinni. Találkozás: ma reg­gel a Kálváriadombon 9 órakor. Man-dá-tum-ta-lan-ul Visszaodtp mandátumát csütörtö­kön a SZOT elnöksége. Medveczky Antal, az SZMT ügyvezető elnöke a lépés várható baranyai követ­kezményeiről tájékoztatta rovatun­kat:- A SZOT elnöksége gyakorlati­lag lemondott . . . Az országos ve­zetőség ezt követően olyan dön­tést hozott, hogy saját munkáját is korlátozza és tevékenysége et­től kezdve csupán a SZOT-kong- resszus előkészítése lesz. A kong­resszusig az ideiglenes intézőbi­zottság látja el az igazgatási fel­adatokat.- Miért mondott le az elnökség?- A SZOT szerepe az utóbbi hónapokban teljesen megváltozott. Rengeteg új szervezet jött létre, s ők a korábbi SZOT-ba nem lép­tek be, de mivel legitimnek te­kinthetők, az új testületben már helyet kaphatnak. A kongresszusig tehát egy, személyeiben is telje­sen megújult testület végzi majd a munkát.- Baranyaiak is helyet kapnak az új ideiglenes intézőbizottság­ban? — Valószínűnek tartom, bár a vezetőket a szakmák delegálják, így pontos információnk még nin­csenek.- Mi -lesz a baranyai SZMT jövője? — Június 5-i ülésünk úgy döntött, hogy év végéig egy ügyvezető el­nökség intézi az ügyeket, s idő­közben 80 százalékos leépítést haj­tottunk végre. A. decemberi el­nökségi ülésen eldől, szövetség­ként, vagy pedig szakszervezeti képviseletként müködünk-e tovább. A kongresszus után viszont min­denképpen szövetséggé alakulunk át. Az irányító apparátus létszá­ma nem lesz több 3—4 függetlení­tett alkalmazottnál. Kérdések és válaszok ,,Mit ajánl megfontolásra a Reformkor viáasztmánya a jelen helyzet­ben azoknak, akik radikális változásokat akartak az MSZP-ben és a tár­sadalomban is? Azoknak, akiknek mély fenntartásaik vannak az MSZP- vel kapcsolatban? Azoknak, akiknek az újjászerveződő MSZMP túl balos, az ellenzék pedig túlságosan antikommunista? Legyen a reformkor és annak választmánya egészséges reagálású, autonóm, független politikai közösség. Váljon a radikális szocialista törekvések műhelyévé és motorjá­vá. A választmány felfogása szerint a szerveződő MSZP reformszárnya nem nélkülözheti egy ilyenfajta közösség munkáját. Az MSZP-n belüli és a hozzá szervezetileg nem kapcsolódó radikális szocialisták elemi ér­deke, hogy ne legyenek politikdilag súlyhiányosak. Bármelyik befolyásá­nak növekedésével a baloldal csak nyerhet. A Pécs-baranyai Reformkor értékelve a jelen politikai helyzetet úgy határozott, hogy e szellemben kívánja tovább folytatni tevékenységét. Nyitottak vagyunk mindenki számára, aki meghosszabbított gondolkodási időt adott magának annak eldöntésére, hogy összeköti-e sorsát az MSZP-vel. Várjuk mindazokat, akik szívügyüknek tekintik a baloldal sorsát. Annak a baloldalnak, amely a demokráciának, a radikális reformoknak az el­kötelezettje, és azon munkálkodik, hogy országunk elkerülje a katasztro­fális gazdasági összeomlást. November végi összejövetelünkön térségünk gazdasági problémáit vitatjuk meg, dr. Horváth Gyula vitavezetésével. A PÉCS-BARANYAI REFORMKOR VÁLASZTMÁNY" \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents