Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-11 / 312. szám

Dunántúli napló 1989. november 11., szombat A kormány és a SZOT képviselőinek találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Pozsgay Imre találkozója egyházi személyiségekkel A szabadság éjszakája Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) és Románra sem állhat ellen a változásoknak. George Bush egyébként a tőle megszokott óvatossággal nyilatkozott. Nem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, hogy mit tenne az Egyesült Államok, ha a kelet- európai folyamatok túlságo­san is felgyorsulnának. „Az Egyesült Államok úgy kezeli a kérdést, hogy senkinek se okozzon nehézséget" — han­goztatta. Véleménye szerint egyébként a berlini döntés még nem jelenti a „vasfüg­göny” felszámolását. „Ám tény, hogy távol van már a vasfüggöny kemény időszaka"- mondotta. Még óvatosabb volt George Bush abban a tekintetben, hogy mit jelenthet az NDK határának a megnyitása a német újraegyesítés szempont­jából. Nézete szerint a két kérdés nem függ össze. — És egyébként is korai .még a né­met újraegyesülésről beszélni- jelezte. * Berlinből, az európai föld­rész kelet—nyugati megosztott­ságának jelképévé vált be­tonfal megnyitott kapuiból su­gározzák csütörtök este óta csaknem folyamatosan a brit tv- és rádióállomások hely­színi riportjaikat a kontinens második világháború utáni történetének korszakzáró és korszaknyitó eseményéről. Pénteken valamennyi brit napilap első oldalas szalag­főcímben örökítette meg a vi­lágtörténelmi fordulatot. Va­lamennyi újság emlékeztet ar­ra, hogy a berlini fal meg­nyitásában kicsúcsosodó ese­ménysor idén májusban a magyar—osztrák határon kez­dődött, ahol Magyarország el­sőként vágta át a kontinen­sünket több, mint négy évti­zede kettéosztó vasfüggönyt, és ahol néhány hónappal ké­sőbb szabad utat nyitott az NDK-iból menekülő állampol­gárok előtt. Teljesen új helyzet keletke­zett Európában; a Varsói Szerződés, a NATO és az Európai Közösségek alapjául szolgáló régi bizonyosság szer- tefoszlóban, a reményteli, egy­szersmind bizonytalanságokkal és veszélyekkel terhes új hely­zet körvonalai még csak ki­alakulóban vannak; mindent újra kell gondolni a leomló vasfüggöny mindkét oldalán - ' ezek a refrénszerűen visszaté­rő alapgondolatok a brit elemzők első kommentárjai­ban. Az amerikai kormány csü­törtökön a késő esti órákban bejelentette, hogy az NSZK kérésére kész mindenfajta szükséges támogatást megad­ni az NDK-ból érkezők se­gítségére. Elsőnek két kórházi épüle­tet és egy lakóházat bocsát rendelkezésére az NSZK-ban állomásozó amerikai haderő. Az épületek eredetileg hábo­rús sebesültek befogadására épültek. A haderőt és a bon­ni amerikai nagykövetséget utasították, hogy adjon meg minden szükséges további tá­mogatást. Bontják a falat A Reuter hírügynökség szem­tanúkra hivatkozó jelentése szerint az NDK nemzeti nép­hadseregének katonái pénte­ken megkezdték a berlini fal lebontását. rosan kitűnt, hogy sok terüle­ten számottevőek maradtak a nézetkülönbséqek. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy nem halogatható tovább a gazdasági szerkezet átalakítása, még akkor sem, !ha az jelentős áldozatokkal jár. A SZOT szerint ennek megvalósításához olyan tuda­tos, előrelátó program kell, amelyben világosan megfogal­mazzák az ezzel kapcsolatos tennivalókat a dolgozók felké­szítésére, továbbképzésére vo- vatkozóan is, s nem utolsó sor­ban azt, hogy az átmenetileg munka nélkül maradóknak mi­lyen szociális biztonságot tud­nak garantálni. Ezért a part­nerek elképzelhetőnek tartot­ták, hogy közös akciókban ve­gyenek részt az átalakításban érintett gazdálkodó szerveze­tek, rétegek felkészítésében, s óbban, hogy a változásokból rájuk háruló teher a lehető legkisebb legyen. Változatlanul eltérő módon ítélték meg azonban a gaz­dasági növekedés lehetőségeit. A kormány szerint az elkövet­kezendő években a bruttó ha­zai termék mindössze 1-2 szá­zalékkal nőhet, mig a szak- szervezet véleménye az, hogy a belső piac élénkítésére ala­pozva a gazdaság ennél dina­mikusabban fejlődhet. A kor­mány nem lát lehetőséget ar­ra, hogy az áremelkedések növekedési üteme jövőre 15 százaléknál kisebb legyen, amit viszont a szakszervezetek nem tudnak elfogadni. Sze­rintük az infláció mértékét már jövőre egyszámjegyűre kel­lene leszorítani._ A szakszerve­zetek szerint az árakat csak a bérekkel megegyező mérték­ben és ütemben lehet liberali­zálni, mig a kormány jövőre nem tartja elképzelhetőnek a bérek teljes felszabadítását. Ezzel összefüggésben me­rült fel az élelmiszerárak ha­A Republikánus Nemzeti Párt szervezésében „Utazzon Bé- kesi-Tourssal" és „Valutaren­delet, egyenlő szervezett bűnö­zés" feliratú transzparens alatt több tucat tüntető vonult pén­teken délután , a Pénzügymi­nisztérium elé, tiltakozva a kormány legutóbbi valutaren- delete ellen. A demonstráció küldöttsége petíciót adott át Lóránt Zoltánnak, a miniszteri A közelgő népszavazásra ké­szülve a Magyar Szocialista Pórt elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszava­zásra bocsátott többi kérdés­ben az MSZP az Országgyű­lés döntéséhez tartja magái. A többi között ebben állapod­tak meg az MSZP elnökségé­neik pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Ká­sa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth And­rás, az országos iroda vezető­je tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-árá kitűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan,/fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Mindazonáltal az MSZP elnöksége nem buz­dítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azon­ban, ha a köztársasági elnök megválasztására az országgyű­lési választások előtt kerülne sor. Kása Ferenc arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy az tósági szabályozásának jövő évi megszüntetése. Mint Bé­kési László elmondta, a kor­mány sem feltételek nélkül kí­vánja szabadárassá tenni az élelmiszereket, mert nem cél­ja megállíthatatlan áremelési hullám elindítása. Azokat a szakszervezeti el­gondolásokat, amelyekben változatlanul lényegi eltérések vannak, a pénzügyminiszter irreálisnak minősítette, mig a SZOT titkára szerint másfajta gazdaságpolitikai gondolko­dással azok igenis megvaló­síthatók. Sándor László annak a véleményének adott han­got, hogy az elmúlt évek restrikciós gazdaságpolitikája után olyan intézkedéseknek kell következniük, amely leg­alább a munkavállalók egy része előtt nyilvánvalóvá teszi, ha többet és jobban dolgoz­nak, életkörülményeik is ja­víthatók. A felek megállapodtak ab­ban, a vitát most nem zárják le a kormány gazdaságpoli­tikai elképzeléseiről, e témá­ban a pénteki találkozót újabb követi majd. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is: a kormány egyetért a szakszervezetek szociálpoli­tikai elképzeléseiben foglaltak­kal, kész arra, hogy amit le­het, megtegyen annak meg­valósítása érdekében. Békési László bejelentette, hogy az elkövetkező parlamen­ti ülések valamelyikén a kor­mány tételesen elszámol az Országgyűlésnek arról, hogy miként következett be az or­szág jelenlegi eladósodása, milyen okok vezettek adósság- állományunk felduzzadásához. Tájékoztattak arról is, hogy a kormány javasolja a parla­mentnek a szakszervezeti üdül­tetéshez való állami hozzájá­rulás 140 millió forinttal való növelését a jövő évre, ellen­tétben a hozzájárulás koráb­ban bejelentett befagyasztási szándékával. titkárság vezetőjének. Ebben a tüntetők aggodalmuknak ad­tak hangot, hogy a rendeletel újabb hasonlók követik, hogy gyorsan terjedni fog a feketé- zés, a valutamaffiák üzérkedé­se, és végső soron kettős va­lutarendszer alakul ki az or­szágban, s követelik a valuta­rendelet azonnali visszavoná­elnökség pénteki tanácskozá­sán napirendre került a nyil­vánosság jelenének és jövőjé­nek kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre* csak elvi álláspontját fogal­mazta meg, a konkrét javas­latokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza la. Az elnök­ség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törek­szik, hogy a korábban az ál­lampórt irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumá­nak közvetlenül alárendelt nyilvánosság-médiák önállósá­gát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, demok­ratikus működésüket. A/ elnök­ség azon az állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait áttekinthető, el­lenőrizhető társadalmi felügye­let alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítá­sa a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általá­nos érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth Anchás, egy a pártvo- gyon körül kialakult vitáról számolt be. Elmondta, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Amint fogalmazott: a gyor­san realizálható hatalomelosz­tási kapkodás és tülekedés veszélyeztetheti az eddigi ki­egyezést, hiszen a továbbha­ladás szempontjából az sem mellőzhető kérdés, hogy lesz-e etikája a további politikai küz­delemnek. Aggasztó látni, hogy akadnak politikai mozgalmak, amelyek akár aláírásukkal is szentesítenek egy megállapo­dást, kitartanak mellette, de csak amíg az hasznukra szol­gál. Ezek a jelenségek nem a (Folytatás az 1. oldalról) nem egy újabb pénzintézeti huncutságról van szó, hanem a fejlett nyugati rendszer el­terjesztésére tesznek kísérle­tet. (A hitelkártya működésé­nek hazai rendszerét a Du­nabank Rt. a budapesti Op­timum Kisszövetkezettel közö­sen dolgozta ki. A közremű­ködők között ott van még az MNB és a Garancia Biztosító Rt.) A kék hitelkártyákat ma­gánszemélyek használhatják, minimum ötezer forint betét elhelyezése után. A bank csa­ládtagok részére is kiad al- ‘kártyákat. (Maximum kilencet.) Külön ' hitelszerződés is köthe­tő, ekkor, a keretösszegig hi­telszámlaként funkcionál ez a fizetési eszköz. A bankszámla évi 12 százalékkal kamatozik, a napi záróegyenlegek alap­ján. Ezüst embléma-sávos Du­nába nk-íkártyákat közületek, vállalkozók vehetnek. Ez eset­ben például árubeszerzéshez, üzemanyagvásárláshoz nem kell készpénz. A minimális be^ tét összege ötvenezer forint. A hitelkártya magyarorszá­gi megjelenését üdvözlik a kereskedők, mert mint az Áfor vezérigazgató-helyettese teg­A Legfőbb ügyészség fe­lülvizsgálta a demokratikus ál­lamrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szer­vezkedés vezetésének bűntet­te és más bűncselekmények miatt Mindszenty József és társai ellen a Budapesti Nép­bíróság különtanácsa előtt 1949-ben folyamatban volt bűnügy nagy terjedelmű irat­anyagát. A felülvizsgálat meg­állapította, hogy az ügyben eljáró hatóságok az ítélet ér­demére is kiható törvénysér­téseket követtek el. Feltételez­hető, hogy a büntető eljárás során kihallgatott személyek vallomásaikat erőszak, illetve november 3-án az MSZP ve­zetősége levelet kapott a Ri- bánszki-féle MSZMP-szervező- déstől. Ebben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgya­lásokat az MSZMP-vel a „ren­dezetlen vagyoni kérdésekről". Ribánszkiék ugyanis úgy vé­lik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosultak a vagyon egy részére. Az elnök­ség ezzel szemben úgy hatá­rozott, hogy vagyonjogi kér­désekről nem kíván tárgyalá­sokba bocsátkozni egyik párt­tal sem; e kérdésekben a tör­vényes előírásokhoz, illetve a Minisztertanács rendeletéihez tartja magát a párt. Ennek megfelelően, a kormány ren­delkezése értelmében, mind­azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szo­cialista párt működéséhez, az MSZP visszaadja az államnak. Lakos László arról számolt be, hogy formálódik az MSZP agrárprogramja. Ennek kimun­kálásában a pórt az ország kiegyensúlyozott, jó színvonalú élelmiszerellátásának megba­tárgyalások folytatását segítik, hanem a visszarendeződést alapozzák meg. Az MSZP és az MSZMP egymáshoz való viszonyával összefüggésben elmondta: meg van elégedve a szétválással. Helyes volt megadni a 720 ezer MSZMP-tagnak a szabad­ságot. Ha együttmaradnak, a pórt minden bizonnyal elveszti a szavazást. A pártvezetésben személy szerint is vállalta azt a szerepet, amelyet a szétvá­lásban játszott, mert meggyő­ződése szerint enélkül nem va­lósult volna meg a békés át­menet. nap elmondta, egy közepes méretű benzinkút napi for­galma egymillió forint. A biz­tonságos pénzkezelés viszont megoldatlan volt. Ezért is csat­lakoztak azonnal a Dunabank rendszeréhez. Az Újpesti Gyap­júszövő Gyár gazdasági igaz­gatóhelyettese arról szólt, hogy egy iparvállalatnak nem­csak hogy előnyös, de érdeke is a hitelkártya alkalmazása: a készpénzfizetésre kényszerült partnereik gyakorta másfél millió forinttal a táskájukban érkeztek a gyárba. (A Gyap­júszövő Gyár, az Azúr előny­ben részesíti azokat a kiske­reskedőket, akik hitelkártyá­val rendelkeznek.) A sajtótá­jékoztatón felszólaló újságírók - a tudósító kivételével - ellenkezéssel fogadták a Du­nabank Rt. kezdeményezését. Pedig a pénzkímélés e mód­ja sok százmilliós megtaka­rítást jelent évente a népgaz­daságnak, nem is beszélve a gazdálkodók és magánszemé­lyek kényelmesebb vásárlásá­ról. A hitelkártyák tegnap óta szerezhetők be. Postacím: Du­nabank Rt. Hitelkártya Igaz­gatóság, Budapest, Pf. 120. 1366. L. Cs. K. kényszer hatására tették meg. Kétség merült fel a tárgyalás során felvett jegyzőkönyvek és az ott felmutatott tárgyi bi­zonyítékok hitelességét illetően is. A tárgyaláson felhasznált és az ítéletet megalapozó tár­gyi bizonyítékok jelentős ré­sze a bűnügyi iratoknál nem található. Mindezek tisztázá­sára, az ügyben lévő hiányos­ságok pótlására és az ellent­mondások feloldására a Leg­főbb ügyészség perújítási nyomozást rendelt el, amelyet saját hatáskörében folytat le. A perújítási nyomozás ered­ményéről a közvéleményt tá­jékoztatni fogják. tározó jelentőségét tartja szem előtt. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva az MSZP vezetői kö­zölték, hogy a pártnak jelen­leg mintegy 30—35 ezres tag­sága van. Pontos adatokkal azonban egyelőre nem rendel­keznek, precíz létszámkimuta­tás csak az alapszervezetek kiépülése után lesz. Annyi azonban máris meg­állapítható, hogy lezárult- a pártszervezés kezdeti „stabili­zációs" szakasza, s lassú nö­vekedés tapasztalható a tag­létszámban. A párt vezetőinek most a szívós, napi szervező- munkára kelj koncentrálniuk. Bár az elnökség pénteki ülé­sén a belpolitikai helyzet ala­kulása állt a tanácskozás kö­zéppontjában, a nemzeti élet szenzációszámba menő hírei is eljutottak a párt vezető tes­tületéhez. így például az el­nökség nagy rokonszenvvel fo- gálta az NDK-ból érkező hí­reket. Az MSZP elnöksége a le­hető leghamarabb szeretné felvenni a * kapcsolatot az NDK reformpolitikusaival. Megyei tanácselnökök konzultációja Németh Miklóssal (Folytatás az 1. oldalról) szíti elő a piacgazdaság ki­építéséhez szükséges jogrend­szer megteremtése érdekében. Hamarosan elkészül a privati­zációs törvény, az önkormány­zati törvény, valamint azok a jogszabályok, amelyek a tőke- piac intézményrendszerének ki­építését szolgálják. A minisz­terelnök hangsúlyozta: az or­szág olyan helyzetben van, hogy egyedül nem képes meg­teremteni a feltételeket a vál­ság megoldásához. Minden­képpen külföldi támogatásra, segítségre is szükség van. Eh­hez azonban csak akkor jut­hat az ország, ha a kormány, o gazdálkodók, a helyi önkor­mányzatok mindent megtesznek a békés átmenet biztositásd érdekében és a gazdasági válság leküzdéséért. A kormány mindazokkal a hazai pártok­kal, társadalmi mozgalmakkal kész egvüttműködni, amelyek az ország sorsáért felelőssé­get éreznek, és készek tenni a gazdasági összeomlás elke­rüléséért. Értnek megfelelően párbeszédet kezdett a külön­böző pártok tagjaival. Itt olyan kérdéseket kell eldönte- hi: alakuljon-e qazdasági fel­adataikkal foglalkozó nemzeti kerékasztal, mikorra tűzzék ki. illetve ki határozza meg az ál­talános választás időpontját. Népszavazás november 26-án Áz első kérdésre az MSZP válasza: NEM! A Magyar Szocialista Párt Baranya megyei szervezőbi­zottsága támogatja a jogálla­miság kialakítását szolgáló parlamenti munkát. Fontos­nak tartjuk az ezt szolgáló jogalkotás zavartalanságát, az új intézmények kiépítését és stabilitását. A lépések alapvető elemé­nek tekintjük, hogy a Magyar Köztársaság elnökét az egész nép válassza meg népszavazás útján. A stabilitás fontos felté­tele az iís, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon - va­lamennyi érdekelt politikai párt, illetve társadalmi szerve­zet közreműködésével — meg­alapozott, a parlament által októberben hozott törvényeket a népszavazás ne módosítsa- Meggyőződésünk, hogy a par­lament a társadalom nagy többségének véleményét kife­jező törvényeket alkotott, lg'/ azök módosítása nemcsak a mai összetételű parlament döntését, hanem általában 0 parfamenti törvényhozás gya­korlatát kérdőjelezné meg. Mindezek alapján kérjük 0 párt tagjait, hogy a november 26-ai népszavazáson vegyenek részt, s azon támogassák 0 köztársasági elnök népszava­zás útján történő megválasz­tását. Ezt azzal szolgálja, ha az 1. kérdésre NEM-mel sza­vaznak. A pártortkívüiieket é* más pártok tagjait felhívjuk, mérlegeljék érveinket és csele­kedjenek felhívásunk szelle­mében. Magyar Szocialista Párt Baranya megyei szervező­bizottsága * MSZP Pécs városi munkás- tagozata állást foglalt az 1989* november 26-i népszavazásról­Mi nemet mondunk arra 0 kezdeményezésre, hogy a köz- társasági elnököt az ország­gyűlési választások után aZ új parlament válassza meg! A népszavazáson szerep!0 további hórom kérdésben tá­mogatjuk az Országgyűlés már érvényes döntését. Tüntetés a valutarendelet ellen Az MSZP elnökségének ülése Papírpénzek és érmék helyen hitelkártya Perújítási nyomozás a Mindszenty-ügyben

Next

/
Thumbnails
Contents