Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-04 / 305. szám
1989. november 4., szombat Dunántúli napló 7 fi. Dili politikai uítaföruma Az uralkodó hatalmi rendszer több, mint negyven éve hibás, és a magyar nemzet alapvető érdekeivel ellentétes társadalom-, gazdasági, bei- és külpolitikai irányítása után most újra felcsillant annak lehetősége, hogy a nemzet kezébe vehesse saját sorsának irányítását. Ezt a történelmi lehetőséget a nemzetközi helyzet alakulása, az uralkodó hatalmi rendszer talajvesztése és meggyengülése, a magyar nép nemzeti önállóságot igénylő részének a hatalomra gyakorolt nyomása és a hatalom józan, nemzeti keretekben gondolkodó, társadalmi és gazdasági megújhodást kívánó részének a korábban egységes hatalmi tömbből való elszakadása teremtette meg. Elveink és eszményeink Á Kereszténydemokrata Néppárt eszmei alapja a keresztény világnézet, nemzetünk Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világné- Jetünk az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteleten nyugszik, azok szolgálotá- r°i megvalósítására kötelez bennünket. Értékrendünk központjában a felebaráti szeretet áll, A „szeresd felebarátodat" krisztusi parancsa ctyan társadalmi, politikai berendezkedés felé irányít, amely tiszteletben tartja minden e9yes ember személyiségét, szabadságjogait, lehetőséget °á képességei kibontakoztató- SarQ' részvételére a közösség életének alakításában. A má- ?'* , ember tiszteletéből követ- ®z.'k_ a türelem a miénktől f . rö világnézetekkel, politi- _Q1. Elfogásokkal szemben, zert elutasítjuk az erőszakot .társadalmi-politikai nézet- e térésekben, és hiszünk a me9győző vita erejében. . ^értünk a demokráciát vallja Politikai hitvallásának. Hi- UTV,t _ szerint minden hatalom ° néptől származik. „A nép szava Isten szava" - s ezért az ország népe határozója meg társadalmi-politikai rendszerét, alkotmányát, kor- rnanyformáját, államéletének • olását. Az alkotmánynak \ ° hozzá kapcsolódó tör- ^ nYeknek kell szavatolniuk, 3V az ország valamennyi ampolgára szabadon kifejt- esse és közölhesse politikai 0 Iefeit, gyakorolhassa jogait allamügyek befolyó solásá- • s e célra pártök, társadalszervezetek létrehozásáig^ fórékenységében részt l0 fartőnk néppárt. Nem va- réteg, csoport, vagy a,y érdekeit védi, hanem gá|.e9ész nép érdekeit szol- alr'Lu'- ^z e9Yszerű emberekét, dal 7 belőlünk - a társa- Ke0rn .túlny°mó többsége áll. erényi elhivatottságunkból sok -^ik, ho9y a nyugdíjáéi '...í^bgyermekes családok sze • ■ százezres lélekszámú I ^.®nység életkörülményeinek „ü'fesát erkölcsi 'kötelessé- a tartsuk. Eszményünk ami?6*' állam megteremtése, .jit6'' az1 jelenti, hogy a közel^ az állam belső békéjét Igj.ferban a gazdaság terü- kg||n olyan intézkedésekkel __ ^^biztosítani, amelyek fel *A v mtJ, '•'••íténydemokrata Néppárt programját növöm* |(j| f* *>ordai számunkban köiölA Kereszténydemokrata Néppárt programja* (Rövidített változat) önállósulási "segéllyel szükséges megadni a magánvállalkozásra való áttérés lehetőségét, ami egyben javítja a vál- la lati nagyságszerkezetet, s várhatólag a termékstruktúra korszerűsítése irányában is hat. Tartósan magas munkanélküli-segélyt kell biztosítani azoknak, akik átmenetileg nem találnak munkaalkalmat az említett lehetőségek ellenére oldják a társadalmi ellentmondásokat és levezetik a társadalmi feszültségeket. Pártunk olyan magyar társadalmat akar, amely valamennyi polgára számára biztosítani tudja személyisége kibontakoztatását, testi és lelki szükségleteinek önerejéből való kielégítését. A társadalom tagjainak ilyen irányú törekvéseit pártunk elősegíti, de ugyanakkor korlátokat állít az egyéni törekvések elé akkor, ha az a közösség érdékeit, mások képességei kibontakozásának és jogos törekvéseinek érvényesülését veszélyezteti. Alkotmányos jogállamot Pártunk arra törekszik, hogy az új alkotmány tartalmazza a községek és a városok helyi önkormányzata kiépítésének alapelveit, s ezt a hozzákapcsolódó alaptörvények részletesen szabályozzák. A községek és a városok lakosságának joga legyen, hogy maguk válasszák meg önkormányzati szervezetük tagjait, s rajtuk keresztül maguk határozhassanak közösségük ügyeiről, választhassák meg tisztségviselőiket. A helyi ügyekben a döntéseket a helyi önkormányzatokra kell bízni a törvények általános keretei között. önállóságuk anyagi alátámasztására az önkormányzatok tulajdonába kell adni a helyi jelentőségű termelő, szolgáltató állami vállalatokat, s jogot kell ,kapni- ok újak alapítására. Az önkormányzatok egyenjogúsága elvének érvényesítése - gátolja meg, hogy az egyes települések, községek alárendelt helyzetbe kerüljenek más településekkel, a városokkal és különösen a megyékkel szemben. A vármegyéknek az önálló önkormányzatok szövetségesévé kell átalakulniuk, s eddigi hatósági jogkörük helyett koordináló, összehangoló, információt szolgáltató feladatokat kell betölteniök. Pártunk következetesen küzd az államigazgatási-közigazgatási szervezetek egyszerűsítéséért, rendelet- gyártásuk és bonyolult engedélyezési eljárásaik korlátozásáért. Sokkal kevesebb, de szakmailag sokkal képzettebb igazgatási tisztviselőre van szükség. A fölösleges, idejétmúlt jogszabályokat hatálytalanítani és a hatósági eljárásokat egyszerűsíteni kell. Műveltebb embert Az ország felemelkedése és jövője, de a jelenlegi társadalmi-gazdasági válság leküzdése is oktatásunk korszerűsítésétől, társadalmunk kulturális-erkölcsi megújulásától függ. A kulturális fejlődést alapvetően közügynek, a közhatalom egyik legfontosabb célkitűzésének valljuk. A kultúrpolitikának számolnia kell a társadalom plurális jellegével: szabad teret biztosítva a különböző nézetek, a különböző felfogások, s az ezeket hordozó különböző társadalmi rétegek egymással párhuzamos fejlődésének. Ez a kultúrpolitika az önkormányzatra és a szabad kezdeményezésre épít. Pártunk elsősorban a szülők jogának és kötelességének tekinti annak eldöntését, hogy melyik iskolába írassák be gyermekeiket. Hasonlóképpen biztosítani kell a jogot minden kulturális és vallási közösség, illetőleg helyi köz- igazgatási egység számára ahhoz, hogy iskolákat állítson fel és működtessen. Kultúrpolitikai céllá kell válnia a nappali tagozatos egyetemi-főiskolai hallgatók létszámnövelésének. Értékálló nyugdíjat Pártunk erkölcsi kötelességének tudja és politikai feladatként vállalja az elmúlt évékben leginkább háttérbe szorított rétegek, a nyugdíjasok, a többgyermekes családok és a szegények érdekeinek képviseletét. Megalázónak tartjuk, hogy a társadalom kérvényezésre és segélyre kárhoztassa azokat, akiket állampolgári jogon szociális ellátás, .megélhetést biztosító nyugdíj és megfelelő családi pótlék illet. Elképzelhetetlen, hogy széles rétegek éljenek a létminimum «határán. Követeljük, hogy a nyugdíjakat fölemeljék az infláció mértékével azonos arányban. Pártunk a legjobb szociálpolitikának a jó gazdaságpolitikát tartja. Politikánk nem szegénységtámogató, hanem szegényellenes politika. Ez olyan adórendszert jelent, amely meghagyja a jövedelmet azok kezében, akiknek nagyobb társadalmi kötelezettségük, pl. nagyobb családjuk van, és elsősorban azoktól von el jövedelmet, akiknek jövedelmi színvonala ezt lehetővé teszi. Pártunk felfogása szerint a család alapításával és az önálló lakás biztosításával, a családfenntartással a közösségnek elsősorban nem támogatásokkal és szociális juttatásokkal, hanem adókedvezmények nyújtásával kell részt vennie. Az a véleményünk, hogy a szociálpolitikai célokat szolgáló intézmények ónnál jobban működnek, minél közvetlenebbül irányítják és ellenőrzik azok, akik működésében érdekeltek, azaz ha különböző kisebb, decentralizált jóléti intézmények veszik át a személytelenül, ellenőrizhetetlenül, s rossz hatékonysággal működő óriási állami intézmények szerepének nagy részét. A helyi önkormányzatok pénzbevételeinek növelésével, a társadalmi szervek és az egyházak ilyen irányú tevékenységének előmozdításával, a tehetősebb rétegek szociális célokra fordított jövedelmének az adóalapból való levonásával kell elősegíteni azt, hogy a szociális problémák legnagyobb részét maga a társadalom oldja meg, és az állam csak ott avatkozzék be, ahol az elkerülhetetlenül szükséges. Á realitások külpolitikája A „békét adok nektek" krisztusi tanítás, az országokra, népekre kiterjesztett emberszeretet biztosíthatja a Föld lakóinak fönnmaradását. Külpolitikánkat az ország geopolitikai helyzete határozza meg. A Kelethez gazdaságunk és a területünkhöz fűződő katonapolitikai és biztonsági érdekek, a Nyugathoz kultúránk, szellemiségünk, s ezeréves történelmünk kötelékei kapcsolnak. A világpolitikába csak úgy folyhatunk bele, ha a rendelkezésünkre álló korlátozott lehetőségeket felhasználjuk a két világha- talom közötti bizalom növelésére, a két társadalmi-gazdasági rendszer közötti híd építésére. Európába ivaló visszatérésünk záloga a nyugat-európai országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolataink dinamikus fejlesztése, amelynek érdekében minden adódó lehetőséggel élnünk kell. Szomszédaink nagyobbik részével összekötnek bennünket közös történelmi múltunk, gazdasági és kulturális egymásra utaltságunk, s azonos gazdaságpolitikai helyzetünk. Kapcsolatainkat immár hetven éve terheli az idegenbe szakadt magyarság sorsa. E magyarság érdekeinek képviseletét nem adhatjuk fel még akkor sem, ha ez lenne a jó szomszédi kapcsolatok ára. Infláció- , ellenes gazdaság- politikát Pártunk a közösség érdekeivel s ennek megfelelő gazdálkodásával a korlátozott magántulajdonon alapuló gazdaság elvét vallja. Egyaránt elutasítjuk a totális állami köztulajdon és a korlátlanul versengő kapitalizmuson alapuló gazdasági rendet. A magán- és csoporttulaj« dón és az állami tulajdon egymás melletti szereplésén alapuló vegyesgazdaság hívei vagyunk. A különböző tulajdonformák szabad versenyét tartjuk a legfontosabbnak. A tulajdon kérdésének rendezése Magyarországon hosz- szan tartó, évtizedes folyamat lesz, és ennek eredményeként kialakuló végleges rend sem látható előre. Alapvető fontosságú azonban, hogy ez a folyamat úgy menjen végbe, hogy a kialakuló rend lehetővé tegye az ország gyors fejlődését és egyben társadalmi közmegegyezésre vezessen. A nemzet vagyonát meg kell őrizni, s ezt a vagyont csak reális mértékű térítés el- ■ lenében szabad magánsze- vnélyek vagy csoportjaik tulajdonába adni. A nemzeti vogyon legnagyobb részének természetes tulajdonosai felfogásunk szerint a közintézmények. A dolgozóknak befolyást kell gyakorolniok a tulajdonukban lévő vállalatok irányítására, a fogyasztók érdek- képviseleteinek pedig a piaci viszonyok alakulására. A gazdasági életben is meg kell osztani a hatalmat a különböző szervezetek között, és a különböző hatalmi központok egyensúlyát kell megteremteni éppen úgy, mint az állami életben. A gazdasági demokrácia elveinek megfelelően a közhatalmi funkciók gyakorlásának egy részét nagyfokú önállósággal rendelkező szervezze, így pl. a pénzpolitika irányítását a kormánytól független nemzeti bankra, a bérviták eldöntését független arbitrá- ciós szervre kell bízni. Helyeseljük a magyar gazdaság egyre szorosabb integrálódását a világgazdaságba. Pártunk támogatja ezt a folyamatot és elő kívánja mozdítani, de ennek a folyamatnak az egyenjogúság és a kölcsönösség alapján kell végbemennie. Elsődleges feladatunknak tekintjük az infláció gyors megszüntetését viszonylag rövid időn (két-három éven) belül. Antiinflációs politikánkhoz nélkülözhetetlen az állami (költségvetési) kiadások azonnali nagyarányú csökkentése. Föl kell számolni a gazdaságtalan vállalatok, illetőleg tevékenységek állami támogatását, radikálisan le /kell építeni a túlburjánzott állami bürokráciát és pazarló költekezését, le kell állítani az állami nagyiberuházások többségét (közöttük véglegesen a bős- nagymarosi vízlépcső építését), meg kell szüntetni a politikai „társadalmi" szervezetek költségvetési pénzelését, mérsékelni kell a fegyveres erők kiadásait. Az inflációellenes intézkedések miatt föllépő átmeneti foglalkoztatási zavarokat elsősorban a fölszabaduló munkaerő átképzésével lehet majd részben áthidalni. Emellett A természeti környezet védelme Pártunk a keresztény erkölcs alapján óvja a minket környező természetet. A növény- és állatvilág, s maga a Földünk része annak a természetnek, amelynek az ember is része csupán, s amelyet .minden nemzedéknek, épen, sértetlenül kell továbbadnia az utána következőknek. Az erkölcsi elvek lehetővé teszik annak eldöntését, hogy a környezetünk védelmében miképp célszerű helyesen cselekednünk. Eszerint, ha egy döntés következményeit ' nem tudjuk belátni, akkor helye- ' sebb elhalasztani a döntést és elállni a terv végrehajtásától. A környezetvédelem érdeke nem szorulhat háttérbe a gazdasági, műszaki, csoport- vagy egyéni érdekek ■mögé, mivel senki sem áldozhatja fel mások fontosabb érdekeit a saját érdekeiért. Általános elvként valljuk azt a Bibliában is megfogalmazott aranyszabályt, hogy amit nem akarsz magadnak, azt másoknak se cselekedjed. Környezetünk védelméhez megfelelő törvények és előírások szükségesek, valamint ezek szigorú betartása, ha kell, kikényszerítése. Levegőtisztasági, víz- és talajvédelmi, toxikológiai, sugárvédelmi és más hasonló törvényeket kell hozni. Gyakorlati (programunkban követeljük a bős-nagymarosi vízierőmű-rendszer végleges leállítását. A nemzetközi szervezetek és jogintézmények igénybevételével kell megakadályoznunk azokat az egyoldalú cselekményeket, amelyek magyar területen és a Duna- szakaszon az országot veszélyeztető hatással járnának. Követeljük az újabb itom- erőmű-létesítések külföldi szakértői vizsgálatát, különösen a tekintetben, hogy az egy helyre (Paks) történő koncentrálás mennyire növeli a balesetveszélyt, illetve esetleges következményei súlyát. Számot kell adni az atomhulladékok kezeléséről, s külföldi szakértőkkel szükséges megvizsgáltatni az atomhulladék-teme- tők helyzetét. A helyi, illetve a környező lakosság akarata ellenére nem hozhatók létre egészségüket, környezetüket veszélyeztető beruházások. A törvényhozásnak ki kell mondania, hogy a környezetiegészségi ártalmakkal járó létesítmények titkos ügykezelése, illetve a nyilvánosság korlátozása - éspedig a tervezés-előkészítés kezdeti szakaszától kezdve — bűncselekmény, amit súlyosan büntetnek. Egyben meg kell határozni a személyes felelősség viselését is. Azt kívánjuk, hogy a környezetvédelmi ismeretek oktatása fontos helyet kapjon a nevelésben.
