Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-29 / 330. szám
Dunántúli napló 1989. november 29., szerdo m Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánossáp a népszavazás végeredményét (Folytatás az 1. oldalról) Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése VSZ honvédelmi miniszterek tanácskozása Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) veres erők vezetésének, harckészültségének, technikai színvonalának fejlődéséhez, végső soron a szervezet globális katonapolitikai tényezővé válásához. Hangsúlyozta: az utóbbi időben a nemzetközi életben a kedvező irányzatok felerősödtek, enyhültebbé vált a kelet— 'nyugati viszony. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megkezdődött átalakulás döntően a szovjet vezetés új politikai gondolkodásának, megnövekedett kompromisszumkészségének és rugalmasságának eredménye, melyhez hozzájárul a politikai-védelmi szervezet tagországainak konstruktív külpolitikája és a nyugat álláspontjának módosulása is. A honvédelmi miniszter véleménye szerint a Varsói Szerződés nemzetközi megítélését, leszerelési szándékainak hitelét javították azok a biztonsági érdekeit nem veszélyeztető javaslatok, engedmények, egyoldalú lépések, amelyek egyúttal mérsékelték a nyugati közvéleményben a szövetség katonai fenyegetésétől való hagyományos félelem érzését. Kárpáti Ferenc rámutotott: megelégedéssel állapítható meg, hogy a leszerelési folyamatban a szövetség, ezen belül is a Szovjetunió, mind a mai napig megőrizte a kezdeményező szerepét. Mivel változatlanul fennáll a kölcsönös és teljes megsemmisülés veszélye, lépésről lépésre következetesen kell előrehaladni a nyomasztó tömegű nukleáris arzenál csökkentésében — hangoztatta Kárpáti Ferenc. A VSZ tagállamok céltudatosan törekszenek arra, hogy a leszerelés tartós és visszafordíthatatlan legyen. Végezetül arról szólt, hogy a jelenlegi ülésen a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1989 júliusi bukaresti ülésének határozata, valamint a honvédelmi miniszteri bizottság korábbi döntései alapján öt olyan fontos és időszerű kérdést terjesztenek elő és vitatnak meg, amelyek az egyesitett fegyveres erők tökéletesítését, védelmi doktrínájának korszerűsítését, és a fegyverbaráti együttműködést kívánja szolgálni. A tanácskozás várhatóan csütörtökön záródokumentum elfogadásával ér véget. munkatársaira vonatkozik —, ha olyan eseményről kell írást közölnie, amelyen akár a szavazással, akár a választással kapcsolatos vélemény, állásfoglalás hangzik el, s amely csak o „tiltott” napon jelenhet meg? Ha nem írja meg — megszegi tájékoztatási kötelezettségét. Ha megírja — megszegi a választójogi törvényt. Arra sem válaszol a törvény, ihogy ki és miként járhat el a törvénysértőkkel szemben, ugyanis sem a népszavazásról szóló, sem pedig a választójogi törvény nem tartalmaz erre vonatkozó szankciókat. A második, nagy vihart kavart kérdés: kinek van joga a szavazás adatait nyilvánosságra hozni? A választójogi törvény ugyanis - amely a népszavazás lebonyolítására is irányadó — rendelkezik arról: a választási szervek rendelkezésére álló adatok, ténvek nem titko. síthatók; a szavazás napjcm 20 óra előtt részeredményt nyilvánosságra hozni tilos, valamint az előzetes és végleges eredménvt az Országos Választási Bizottság közzéteszi. A kérdésre azonban nem ad - leaalábbis a ioghoz nem értők számára - választ. Sokak számára érthetetlen volt az a hétfő délelőtti — s az aznap nyilvánosságra hozott tájékoztatásnak ellentmondó - közlés, hogy Kéry András, az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal igazgatója úgy döntött: a népszavazás előzetes és ideiglenes eredményét nem hozza nyilvánosságra. Teljes bizonytalanságban lévén az Országos Választási Bizottság - hiszen senki sem tudta, Kéry Andrásnak van-e ehhez joga egyáltalán — eleinte elfogadta ezt. A kétely azonban nem hagyta nyugodni az OVB tagjait, s rövid idő múltán ellenkező értelmű döntést hoztak. Nevezetesen: a bizottság hétfő esti ülését követően nyilvánosság elé tárja az előzetes és ideiglenes eredményt. A bizottságnak ez az ülése azonban robbanásig feszült légkörben zajlott le. ‘Időközben ugyanis ez az eredmény kiszivárgott, bejelentették a négypárti sajtótájékoztatót, elhangzott Pozsgay Imre államminiszter szójából egy nemzetközi 'sajtótájékoztatón. Végül- is: még a bizottság ülése előtt szinte bárki hozzájuthatott az ## ( * írásos eredménylistához vagy szóbeli tájékoztatást kaphatott. A keddi sajtóbeszélgetésen az Országos Választási Bizottság képviselője kijelentette: az információkat az Országos Választási Bizottság egyetlen tagja sem szivárogtatta ki. Kiderült az is, hogy a részeredményeket előbb kapta meg a belügyminisztériumi államtitkár, Gál Zoltán — akinek külön szoba állt rendelkezésére a Parlamentben a népszavazás idején —. mint az OVB. Ezt az állítást a Belügyminisztérium képviselője cáfolta, tisztázatlan maradt viszont, hogy a BM választási irodája és az Országos Választási Bizottság alá-, fölé- esetleg mellérendeltségi viszonyban állt-e egymással? Megválaszolatlan kérdés maradt az is: kideríthető-e bizonyíthatóan az előzetes eredmény kiszivárogtatója nők kiléte, milyen formában vonható felelősségre és kinek van ehhez joga ? * Megsemmisítették a választási eredményt Alsószentmár- ton községben, Egyházasha- raszti 6-os számú szavazókörzetében. A Baranya Megyei Területi Választási Bizottság azért döntött így, mert egy - a pécsi 'körzeti tv-stúdió által készített riportból kiderült, hogy szabálytalanságokat követtek el a szavazásnál. A felvételen látszott, hogy egy választó két szavazólapot dob be az urnába, majd a helyiségből 'kijőve Németh Károly riporter kérdésére azt is elmondta, még van nála kopogtató cédula, mert a rokonai megkérték erre a szívességre, Később 'kimentek a faluba a területi választási bizottság iképviselői és kiderült, hogy a szavazatszámlálók eltűrték: egy ember mások helyett is voksoljon, mondván ők nem érnek rá eljönni, betegek, vagy éppen analfabéták. Arról egyébként vita volt, hogy a területi választási bizottságnak van-e 'joga megsemmisíteni az eredményt, vagy csupán jeleznie kell a szabálytalanság tényét az országos elnökségnek. Végül is mindkét intézkedést megtette a területi ellenőrző testület. Hogy meg kell-e ismételni a szavazást Alsószentmórtorrban, az ország egyetlen olyan községében, ahol csak cigányszármazású emberek laknak, arról az Országos Választási Elnökség dönt majd. Pozsgay Imre csütörtökön Baranyába látogat (Folytatás az 1. oldalról) Országos Elnökségének tagja elbeszélget a résztvevőkkel. A rendezvény nyilvános. Pécsvórad után ismét Pécsre érkezik Pozsgay Imre és 21 órakor a Váradi Antal utcában, a Vasutas Művelődési Házban találkozik az Értelmiségi Klub, valamint a Finn— 'Magyar Baráti Klub tagjaival. Beszüntetik a demonstrációkat Csehszlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) sztrájkbizottságok minden szinten alakuljanak át polgári fórumokká. A sajtótájékoztatón Václav Havelre hivatkozva azt hangsúlyozták, hogy a mozgalom nem kommunistaellenes. de elvárja azoktól a kommunistáktól, akik ellenzői a totalitárius rendszernek, hogy újítsák még pártjukat, annak érdekében, hogy beléphessenek a politikai versenybe. Arra a kérdésre, hogy a fórum milyen konkrét követeléseket terjeszt be Ladislav Ada- mec miniszterelnöknek a keddi tárgyalásokon, Valtr Komarek, a prognosztikai intézet igazgatója közölte: ha a kormányfő hajlandó új kormányt alakítani és új programmal, a fórum előterjeszti követeléseit, ha nem, akkor a kormány lemondását fogja követelni. Mig a Polgári Fórum a demonstrációk beszüntetése mellett döntött és csak sztrájkkészültséget tart szükségesnek, a diákok sztrájkja tovább tart. A CSKP KB új összetételű elnöksége is megvitatta (még hétfőn, késő este) az általános sztrájk tanulságait. Állásfoglalásában az olvasható, hogy az elnökség nagyra értékelte azoknak a dolgozóknak az eljárását, aki'k a társadalmi haszon javára munkahelyeiken maradtak, és szintén nagyra értékelte mindazoknak a magatartását, „akik nem engedték meg, hogy. a sztrájkot szocialistaellenes célokra használják fel". Az elnökség támogatja mindazokat a konstruktív követeléseket, amelyeket a sztrájkolák jogosan vetettek fel. (Folytatás az 1. oldalról) * minimális bér 80 százalékában határozták meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg érvényes alsó, 4 ezer forintos bérhatár alapján a munkanélküli segély minimális összege jövőre 3200 forint lesz. A kormánnyal ellentétben az érdekképviseleti szervek változatlanul amellett léptek fel, hogy jövőre szüntessék meg a bérszabályozás utolsó kötöttségét, a bérek növekedéséhez kapcsolódó adót is. Ezzel ösz- szefüggésben éles vita alakult ki arról, hogy az idén a bérek valóban a teljesítményeket messze lekörözve emelkedtek-e. A gazdálkodók és a szakszervezetek szerint nem, míg a kormány képviselője ennek az ellenkezőjét állította. A kérdések középpontjába került az is, hogy az „elszabaduló" béreknek milyen szerepük van az infláció gerjesztésében. A minimális bér emelésének mértékéről a későbbiekben tárA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szervezete önállósulni kíván, ha az MKT-t nem érintik a közeljövőben a földrészünkre jellemző változás szelei. A rendkívüli közgyűlésen, melyet tegnap délután a JPTE Közgazdasági Karának tanácstermében tartottak, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy a hagyományos keretek nem alkalmasak a szakmai tevékenyséq és az érdekképviselet ellátására. Az MKT-nak el kell határolnia magát a szakmailag megalapozatlan döntésektől, meg kell akadályoznia, hogy a csődtömegért felelősök „utóvédharcaikat" a szakma és a népgazdaság kárára folytassák. Időben állást kell foglalni a következetlen, kapkodó döntések ellen. Fogalmazta meg az elvárásokat Novak Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei iaazgatóságónak vezetője a megnyitójában. Dr. IHerich György, a szervezet titkára szenvedélyes hangon szemléltette a helyzet tarthatatlanságát. „Miközben a hazai politikai társadalmi változások minden korábbi . elképzelést meghazudtoló gyorsasággal zajlanak, az egész társadalom csupa mozgás, szinte mór csak egy mozdulatlan tényező marad az gyalnak majd. E napirendi pontot végül is azzal zárták le, hogy decemberben a parlament elé terjesztik a jövő évi költségvetés kapcsán a bér- meohanizmussal kapcsolatos eltérő nézeteiket. Az érdek- képviseleti szervek a kormány minden érve ellenére változatlanul szükségesnek tartják a bérek teljes liberalizálását. Ért követően szinte egyetlen perc alatt döntés született arról, hogy bázisbér-korrekcióval lehetővé teszik adómentesen a 3 százalékos béremelést annak a 11 vállalatnak, amely még az ÓÉT idei minimális béremelési ajánlásának szerény mértékét sem tudták önerőből megvalósítani. 'Döntöttek arról is, hogy ugyancsak bózisbér-korrekció- val mintegy 20 százalékos béremelési lehetőséget biztosítanak a posta számára, annak érdekében, hogy a vállalat átszervezése megvalósulhasson A posta 3 utódvállalata ezek után nem léphet majd fel semmiféle többlet támogatási igénnyel a kormánynál. országban; a Magyar Köz- gazdasági Társaság. Ahol garantáltan nem történik semmi, erről a szervezetről, mint falról a borsó pattog le minden kívülről és belülről jövő kezdeményezés. Az MKT a tagság és a társadalom szemében leértékelődött, vagy ami ennél is súlyosabb, láthatatlanná vált, pont akkor, mikor munkájára az országnak minden eddiginél nagyobb szüksége lett volna. ..A gazdasági függőség, a kezdeményezések elhallgatása, a vállalkozásellenes szemlélet meqfolytja a kísérletező kedvet." A pécsi közgazdászok úgy döntöttek, nem várnak tovább, önálló közgazdasági társaságot alapítanak. A társaság alapvetően szakmai szervezet, omely ellátja tagjainak érdekképviseletét isEzen «tevékenységek finanszírozására gazdasági vállalkozást folytat. A vitaindítók után hozzászólásokkal folytatódott az ülés, a közgyűlés megerősítette tisztségében dr. Kis- vári András elnököt és dr. Herich György titkárt, valamint szándéknyilatkozatot fogalmazott meg, az önálló baranyai szervezet megalakításáról, melyet az MKT januári küldöttgyűlése elé terjeszt. G. Gy. Önállósulni akarnak a baranyai közgazdászok Fodor István az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségeiről Még mindig nincs kihirdetve az ÁFA-törvény A népszavazás előzetes eredményének ismeretében, az MTI munkatársa megkérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét: hogyan befolyásolja-befolyásolhatja az a parlament további munkáját? — Az Országgyűlés feloszlatásának ügyében a döntésnek a december 18-án kezdődő ülésszakon mindenképpen meg kell születnie. Bánffy György képviselő ugyanis a novemberi ülésszak utolsó munkanapján önálló indítványt terjesztett a plénum elé, s ennek lényege az volt, hogy a parlament december 11-ével mondja ki feloszlatását. Formai okokra, a Házszabályra hivatkozva el lehetett volna utasítani ezt az indítványt azzal, hogy a parlament a következő ülésszakon tárgyaljon róla. Mivel azonban politikai 'kérdésről van szó, a javaslatot kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbá a politikai csoportok képviselőit is arra* kértem: foglaljanak állást erről. Előzetesen az a vélemény alakult ki, hogy a népszavazás után térnek erre vissza. Az eredmény ismeretében immáron szükséges, hogy a bizottság, illetve a politikai csoportok állást foglaljanak ebben a kérdésben. Jómagam, mint képviselő, azon az állásponton vagyok: ha csak a politikai szempon- tdkat vennénk figyelembe, elkerülhetetlen lenne, hogy az Országgyűlés a decemberi ülésszakon feloszlassa önmagát. De a döntést befolyásolhatják a kormány szempontjai is. Ezért egyetértek Németh Miklós miniszterelnök javaslatával: ebben a kérdésben is egyeztetniük kell álláspontjukat a politikai pártoknak, a kormánynak és a parlamentnek. Tudomásom szerint ez a találkozó előkészítés alatt á.ll. Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatásról az Országgyűlésben. Éppen ezért —, ahogyan ezt korábban is tettem — ismételten azt javaslom a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak: plurálisán működő parlamentként viselkedve álláspontjukat egy szószólójuk ismertesse, s ■az így zajló vitát követően szavazzon a plénum. Erre annál is inkább szükség lenne, mert úgy tűnik, hogy a decemberi ülésszakon a parlamentnek körülbelül 25 napirendi pontot kellene megtárgyalnia. Ez elviselhetetlenül nagy teher, és elvégezhetetle- nül sok feladatot jelent. Ezért célszerű egyeztetni a Minisztertanáccsal, hogy mely törvényjavaslatok tárgyalása halasztható januárra. Az alkotmány szerint ugyanis a feloszlatott Országgyűlés az új parlament alakuló üléséig folytatja törvényhozói munkáját. — Amennyiben az Ország- gyűlés kimondja feloszlatását — és elképzelhető, hogy már az ülésszak első napján erről valamiféle döntés születik —, az alkotmány szerint a köztársasági elnöknek legkésőbb 5 nap elteltével kötelessége kiírni az országgyűlési képviselő-választásokat. S ha most a Parlament kimondja feloszlatását, megítélésem szerint -, minden körülményt mérlegelve — március 18-a tűnik alkalmasnak e választások megrendezésére. Fodor István végezetül hangsúlyozta: nem azért támogatja határozottan az Ország - gyűlés feloszlatásának mielőbbi kimondását, mert a különböző politikai pártok, szervezetek, csoportosulások oly gyakran bírálták e parlament tevékenységét, megkérdőjelezték legitimitását. Álláspontjának indoko: ez az Országgyűlés lényegében betöltötte a feladatát, s a hátralévő időben a választásokhoz, továbbá az újonnan megválasztott Parlament működéséhez szükséges feltételek megteremtésével emelt fővel adhatja át helyét utódjának. Még szerdán sem lesz kihirdetve az általános forgalmi odóról szóló új törvény, amely egyebek közt a magánimportban behozott gépkocsik 25 százalékos áfáját is tartalmazza. Ezt Kiss Elemér, a Magyar Közlöny főszerkesztője mondta az MTI kérdésére. Hozzátette: kedd délutánig még nem kapták meg az Országgyűlés hivatali apparátusától a törvény szövegét. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától megtudtuk, hogy hétfőn 214 autó érkezett magánforgalomban, arról azonban nem tudtok információt adni, hogy azokat áfával, vagy áfa nélkül vámkezelik. Molnár Endre vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta, hogy a vámhivatalok részére csak akkor tudják kiadni a magánforgalomban beérkezett személyautókra vonatkozó vámkezelési utasítást, amikor megkapják a törvény szövegét és a Pénzügyminisztérium végrehajtási utasítását. Ezt követően kezdik csak el azoknak a személygépkocsiknak a vámkezelését, amelyek a parlamenti döntést, november 24-ét követően magán- forgalomban érkeztek az országba. Ezért pillanatnyilag csak azokat az autókat vámkezelik, amelyeket november 24-én, vagy azt megelőzően hoztak a tulajdonosok. ......... N Sz eretettel és gazdag ételválasztékkal november 30-tól ismét a vendégeink rendelkezésére Állunk! KONZUM ÖNKISZOLGÁLÓ ÉTTEREM Kossuth tér. N__________________________
