Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-29 / 330. szám

W89. november 29., szerda Dunántúli napló A Baranya Megyei Tanács 1989. évi díjai Janus Pannonius Művészeti Díj a terápiás hatású gyógynövé­nyek korszerű fi tőkém iái vizsgá­latában és felhasználásában elért eredményeiért. HALASZ BÉLA orgonamű- vésrnek, nyugalmazott zeneta-. tárnak, a zeneművek magas színvonalú interpretálásáért, a táncoktatásban elért eredmé­nyeiért. SÓLYOM KATALINNAK, a Pécsi Nemzeti Színház színmű- yészének a kimagasló művé­szi teljesítményéért, a gyermek­műsorok szerkesztésében mű- tájteremtő, alkotó munkájáért. WUNDERLICH ILONA belső­építésznek, a formai tisztasá- 9ú és nemes egyszerűségű ki- táló belsőépítészeti munkássó- 9 óért. közművelődési Díj Tudományos Kutatói Díj DR. GERO GYŐZŐ régész­nek a baranyai török emlé­kek feltárásáért és tudomá­nyos feldolgozásáért. DR. GERÖ GYÖZŐNÉ DR. SÁNDOR MARIA régésznek a baranyai magyar középkori emlékek feltárásáért és tudo­mányos feldolgozásáért, DR. HOÓZ ISTVÁN, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi taná­rának a baranyai nemzetisé­gek demográfiai vizsgálatáért. BODAI JÓZSEFNEK, a pécsi Hecsek Táncegyüttes művésze­li vezetőjének, a néptánckultú- ,0 ápolásáért, az autentikus táliklór kimagasló színpadi mű­meséért. OSTVATH TIBORNÉNAK, a Komlói zeneiskola igazgatójó- nők Komló város zenei életé­ben kifejtett munkásságáért, a Nemzetközi zenei találkozók tervezéséért. ROZSNYAI ILONÁNAK, a siklósi városi könyvtár igazgat­ójának könyvtárvezetői tevé­kenységéért, a hátrányos hely­zetű települések könyvtári ellá­tása érdekében végzett mun­kásságáért. Közoktótósi Díj Felsőoktótósi Díj DR. ORMOS MARIA akadé mikusnak, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorának a háromkarú tudományegyetem kiépítésében, az egységes ta­nárképzés megvalósításában végzett munkásságáért. DR. JÁVOR TIBOR egyetemi tanárnak, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem I. sz. belklinika igazgatójának iskolateremtő pedagógiai munkásságáért, a korszerű belgyógyászati ellátás megszervezéséért. Testóevelési és Sporfdij BERNICS FERENC nyugal­mazott megyei művelődési osz- tályvezetőnek több évtizeden keresztül végzett tanügyigazga­tás! tevékenységéért és okta­tástörténeti kutatásaiért. HUSZNAI GABORNÉNAK, a keőwey Klára Gimnázium igaz- 9otáhelyettesének a német nemzetiségi nyelv oktatásában kifejtett tevékenységéért, taná- ,p| munkájáért. SZABÓ IRMA tanárnak, a Pécsi Radnóti Miklós Közgaz­dasági Szakközépiskola nyu- üalmazott igazgatóhelyettesé­nek a középfokú közgazdász- képzésben végzett több évti- tádes példaértékű munkássá­gáért. br. Doktór Sándor Egészségügyi Díj CSETE BÉLA belgyógyász fő­orvosnak, a Mohácsi Kórház- Rendelőintézet igazgatójának 0 több évtizedes eredményes Syógyitó munkájáért, kórház- tájlesztő és vezető tevékenysé­géért. CSOBOTH PALNÉNAK, a sambereki szociális otthon fő- Pávérének az ápolásban tanú­sított odaadó munkájáért, irá­nyító és szervező tevékenysé­géért. DR. SZABÓ LÁSZLÓ cimze- 'es egyetemi docensnek, a Ba- Rínya Megyei Gyógyszertári Központ szakgyógyszerészének CZUKORNÉ HOLLÓS AN­NÁNAK, a Pécsi Vasutas Sportklub kosárlabdázójának a kosárlabdasportban nyújtott teljesítményeiért és példamu­tató sportolói magatartásáért. KOSZÉR GÉZÁNAK, a gör- csönyi általános iskola nyugal­mazott igazgatóhelyettesének több évtizedes áldozatos sport­vezetői munkásságáért, a gyer­mek- és diáksportban elért eredményeiért. DR. SZIGETI LAJOSNAK, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanszékvezető főisko­lai tanárának (postumus), a dí­ját a feleség vette át, a testne­velésben és sportban végzett több évtizedes munkásságáért és sporttudományos tevékeny­ségéért. Területfejlesztési Díj HORVATH LAJOS nyugal mázott megyei tanácselnöknek Baranya megye fejlődése ér­dekében hosszú időn át vég­zett munkásságáért. DR. SOLTI DEZSŐNEK, a Pécsi Vizmű Vállalat igazgató­jának Pécs város biztonságos vízellátása érdekében kifejtett tevékenységéért. TOMPA GYÖRGYNEK, a bi. csérdi termelőszövetkezet elnö­kének Bicsérd és társközségei fejlesztése érdekében végzett munkájáért. Rendszeres szakmai tapasztalatcsere Gyümölcsöző kapcsolatok a pécsi és a grazi áramszolgáltatók között A DÉDÁSZ vállalkozóként is megjelent Ausztriában A műszaki-gazdasógi élet­ben az előrehaladás, a sok­oldalúság egyik fontos ténye­zőjét képezik a vállalati kap­csolatok. Az 1980-as évek ele­jén a villamosenergia-iparban is megkezdődött az érdeklődő nyitás Nyugat-Európa irányá­ba. A DÉDÁSZ számára ezt a kapcsolatépítést Ausztria je­lentette. — Első alkalommal a Ma­gyarországon meghonosított, feszültség alatti munkavégzés technológiáját mutattuk be Ausztriában, ezt 1985-ben kö­vette újabb találkozó a Grazi Műszaki Egyetem erősáramú tanszékének szervezésében, a Stájerországi Áramszolgáltató és Vízierőmű Rt. közreműkö­désével —, utalt az előzmé­nyekre Bobula András, a DÉ- DASZ vezérigazgató-helyette­se. A szakmai tapasztalatcsere azóta is rendszeres. Ilyen előz­mények után kerülhetett sor a magyar—osztrák együttműködés lényeges eseményére, a közel­múltban, amikor is a magyar és az osztrák szakemberek ismét a Grazi Műszaki Egye­tem vendégei voltak. Mindkét részről négy-négy előadás hangzott el, ezenkívül a téma iránt érdeklődők kiállítást, gyakorlati bemutatót tekint­hettek meg az eszközfejleszté­sekről, továbbá konzultálhat­tak. A Stájerországból és Ausztria többi tartományából, valamint a szomszédos orszá­gokból, Jugoszláviából, az NSZK-ból és Franciaországból érkezett 140 szakember nagy érdeklődéssel vett részt a ren­dezvényen. Nem titkoltan az­zal a szándékkal, hogy a jö­vőben saját gyakorlatukban is be kívánják vezetni a ma­gas színvonalú munkavégzési technológiát. A rendezvény alkalmat adott arra, hogy a DÉDÁSZ ismertethesse a fe­szültség alatti munkavégzés technológiája során szerzett tapasztalatait, lehetőség nyí­lott az eszközfejlesztések eredményeinek bemutatására. A DÉDÁSZ, mint vállalkozó is megjelent, ajánlva képzési, eszközszállítási és munkavég­zési kapacitását ausztriai hasz­nosításra is. A rendezvény alig egy hét­tel a Graz és Pécs testvérvá­rosi együttműködésének hiva­talos aláírása előtt szervező­dött, ezáltal is érzékeltetve - mutatott rá Bobula András -, hogy a politikai és a társa­dalmi folyamatokat a műszaki, technológiai együttműködés - szerencsére — sok tekintetben megelőzi. Steinmetz-gyaloglás Komlóról Pécsre Az évente megrendezett Romlói Steinmetz-napok kere­tében a szakközépiskolában idén is megszervezték a gya­logtúrát Komlóról Pécsre. Az ODK vezető tanárral kb. 60 diák gyűlt össze tegnap, min­den osztály 2—3 legsporto- sabb képviselője, hogy a hi­degben, hóban megtegyék a (Mecseken át az utat Pécsre, a Steinmetz szülőházhoz. A ko­szorúzás és néma tiszteletadás után vissza már busszal utaz­tak. A változatos programban ezen kívül a tegnapi napon kispályás foci és kosárlabda- meccs szerepelt a Kun Béla Gimnázium és a pécsi Janus ellen. Ma pedig „Honnan jöt­tünk?" címmel, az iskola kü­lönböző nemzetiségi területek­ről jött diákjaT mutatják be a maguk világát, népművészetét, daloit az iskola tornatermé­ben. Ezzel párhuzamosan ki­állítás is nyílik hasonló témá­val, melyet december 5-ig te­kinthetnek meg az érdeklődők. Délután az iskolában már ha­gyománnyá vált tanterem ke- resztelés lesz, most a számí­tástechnikai terem kerül sorra. A Steirrmetz-napokat idén a nagy sikerre számító tanár— diák kosárlabdameccs zárja. P. V. Ünnepi megemlékezés Siklóson A siklósi katolikus és refor­mátus temetőben ma, 16 órá­tól a városi tanács, a HNF és az MSZMP képviselői megko­szorúzzák a szovjet és bolgár kotonasirokat a város felsza­badulásának évfordulója al­kalmából. Mindegyik sirhanton egy csokor virágot helyeznek el. Az ünnepi megemlékezésre meghívást kaptak más intéz­mények és szervezetek is. m CyXjXnvXv ■Kl. wol« a ,,kosárltan"? ■■■mmmmmtm ______ •i Yiyiv«'«y» «■■■■■«^i< ■«•«•«« ■■■•■■■ Tiltakozó megmozdulás volt Q napokban Himesházón. A közvetlen szomszédsága- °°n tartott volna tűzoltási Syokorlotot a Baranya Me­gyei Tűzoltóság az alapfokú 'ls*thelyettesképző Pécsre ki- ^elyezett tagozatának, illetve ® mohácsi és a pécsi állami foltoknak. A lakosság ellen- °llása eredményeként — oz élők nem tudták: mi van 0 „kosárban", azaz oz oda- s,állitott anyagok nem tortol- '’'oznak-e veszélyes hulladékot "a gyakorlatot lefújták, cnz elégetendő anyagokat elvitték. — November 16—17-én lett j®fna a gyakorlat — mondja örök Béla alezredes, megyei ®°roncsnok. — Előtte a nÖVlZIG-gel egyeztettük a Tüntetés Himesházán helyszínt, alkalmasnak javasol­ták. Természetesen tudott ró­la a bimesházai tanács és a mohácsi KÖJÁL is. Az előírá­sok szerint környezetre veszé­lyes anyagokat ilyen gyakorla­ton nem szabad használni. A Pécsi Bőrgyár szállította az el­égetendő húlladékanyagot, összesen mintegy 60 tonnányit. Ennyire valóban nem volt szük­ségünk. Szállított a MOFA is, mindkét cég nyilatkozata sze­rint mérgező anyagoktól men­tes hulladékot. Egyébként ‘a kisebb mennyiséget sem éget­tük volna el, hiszen a gyakor­lat célja éppen az oltás volt. A szállítókat kötelezettség ter­helte, hogy a maradványt el­viszik. Amikor megkaptam a jelzést, hogy a helybeliek til­takoznak az égetés ellen, azonnal leállíttattam a gya­korlatot, a két cég pedig el­szállította az oda hord ott anyagot. A KÖVIZIG ezt kö­vető ellenőrzése során megál­lapította, hogy környezetszeny- nyezés nem történt. — Úgy vélem — folytatta a megyei parancsnok —, hogy a tűzoltóság is hibás. Részben mert nem pontositottuk a ki­szállítandó mennyiséget, más­részt, mert nem tisztáztuk elő­re a lakossággal: mit és miért égetnénk el. Nyilván a szállí­tóinkkal is körültekintőbb együttműködésre' van szükség a jövőben. — Ami a következményeket illeti: ha nem lesznek ilyen gyakorlatok, felkészületlen tűz­oltók mehetnek majd az „éles” tüzekhez ... Éppen ezért a megyei tonács segítségét fo­gom kérni a megfelelő hely kijelölésére, ahol ezt a min­denki javát szolgáló feladatu­kat a tűzoltók folyamatosan, senkit és semmit sem veszé­lyeztetve gyakorolni tudják. M. A. —Például— Szerkeszti: Bezsik László és Pauska Zsolt Gyógyszer-sztrájk? Uszléber István, Pécs, Sarohin t. úti lakos nem (csak) az ide­gesség miatt veszi szaporán a levegőt. Huszonnyolc évi, bányá­ban végzett munka után rokkantsági nyugdíjba került, az ok: szilikózis. — Nem szabadna bejönnöm a belvárosba, többször rosszul lettem már, annyira nagy itt a légszennyeződés. De ha ma­guk sem segítenek, inkább megdöglök, mint hogy tovább csi­náljam ezt... Uszléber úr azt mondja, olyon gyógyszert irt fel neki kezelő­orvosa, amit csak külföldről lehet beszerezni, ezért kiváltásához c Megyei Járóbeteg Gondozó igazgatójának ellenjegyzése, en­gedélye szükséges. Mint elmondásából kitűnik, a receptet és az engedélyt az igazgató meg is odja, amikor szüksége van rá, de mivel a szilikózis mellett asztmában is szenved, pénzt kell fizetnie a gyógyszerért. — Azt mondják c patikában, csak akkor adhatják ingyen a gyógysprét, ha megkapom erre is az igazgatói engedélyt — hó. borog. — Minden alkalommal félórákat kell várnom, míg kivált­hatom c receptet. Nem az a 34 forint a lényeg, hiszen rokkant- nyugdíjas bányászként 10 ezer forintot kapok, hanem a bürok­rácia. Addig nem megyek újra a patikába, amíg az illetékesek el nem intézik a dolgot, öt hónapja húzódik az ügy. Sztrájkol­ni fogok ... Ha nem intézkednek idejében, talán késő lesz . . . Kissé zavarosnak éreztük Uszléber úr elmondásában a törté­netet, így felhívtuk kezelőorvosát, dr. Kishindi Katalint: — Uszléber úr nem asztmás, így a rendelet szerint nem kap­hatja ingyen a szóban forgó sprét. Sajnos nem tudunk mit ten­ni — a megyei főorvost köti a rendelet... Lenne ugyan egy másik gyógyszer, ami szilikózisra és hörghurutra jó, de azt meg azért nem írhatjuk fel, mert a betegnek gyenge a szíve. Többször elmondtam mór ezt Uszléber úrnak is, sajnos hiába. Higgyék el, nem tudok mit tenni . .. Elhisszük, sőt úgy véljük, Uszléber Istvánnak kár lenne sztrájk­ba kezdenie emiatt. Bízzon inkább orvosaiban, hiszen, mint ő is mondta, az a 34 forint, amit a gyógyszerért kell kiadnia, számára nem olyan nagy összeg. Magyar-szovjet Petőfi-vizsgálat December 5. és 10. kö­zött Budapesten készítik elő a Petőfi-vizsgálatot, amelyet magyar és szov­jet szakértők együttesen folytatnak január 5. és 10. között a szovjetunióbeli Ulan Udeban. E munka menetrendjéről tartott megbeszélést Tigyi József, az MTA alelnöke, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora, a Petőfi-vizs- gálattal megbízott akadé­miai szakértő bizottság vezetője és Morvái Ferenc, a Megamorv Petőfi Bizott­ság vezetője kedden, az MTA székházában. Szó volt arról, hogy az MTA kapcsolatba lépett a Szovjet Tudományos Aka­démiával, amely 17 tagú tudományos szakértői bi­zottságot jelölt ki. A Me­gamorv Petőfi Bizottság S szakértő tagja is részt vesz majd a szovjetunióbeli vizsgálatokban. Irány a Határ? Tegnapi számunkban is megírtuk: a pénzügyminiszter nyomá­sára elfogadott rendelet, mely szerint a Nyugatról magánúton behozott gépkocsikat a jövőben nem csak vám, de AFA is terheli, nem igazán „lett kitalálva". A PM szerint a rendelet november 24-én éjfélkor életbe lépett, sokan viszont azon a véleményen voltak, hogy csak akkor lehet majd végrehajtani, ha a kormány hivatalos lapjában is megjelenik. Örömmel tudatjuk — bár magunk is úgy véljük, ez csupán sovány vigasznak számit —, azoknak van igazuk, akik azt mond­ják, a rendelet csak a Magyar Közlönyben való megjelenését követően lehet hatályos. Ezek után — már akiknek van pén­zük, ugye, azok számára —, a legnagyobb kérdés, mikor jele­nik meg a Magyar Közlöny következő száma? Nos, híreink szerint a hét közepén, tehát legkésőbb holnap, szerencsés eset­ben pénteken. Aki teheti, azonnal induljon, rá még nem vo­natkozik az AFA-rendelet. .. Magyar trófeák Figyelemreméltó adatokat közöl a Reform legutóbbi száma. A Magyarországon lőtt trófeák jegyzékének néhány adatát valamennyiünk épülé­sére közöljük: A gímszarvasok kilövésének 13. legjobbjaként Grósz Ká­roly szerepel (Kaszópusztán ejtette el a 13,1 kg-os fej­éket viselő állatot). A dám­vadak elejtök között előkelő helyet foglal el Lakatos Er­nő (az MSZMP KB volt osz­tályvezetője), a 16. helyre futotta neki. Faluvégi Lajos, volt tervhivatali elnök viszont a legnagyobb féjékű muflont találta telibe. Maróthy László, nemréqiben lemondott vízgaz­dálkodási és környezetvédel­mi miniszter vaddisznó-vadá­szatban szorgoskodott, az ál­tala elejtett egyik vaddal az előkelő harmadik helyen áll a listán. Az állat agyara 22,5 centis. Megjegyzésünk: az egyik­nek sikerül, a másik meg ki­kerül. Halló, itt van még? Tíz évig tartott, százharminc mű­sor ment le, belőle és u címe ,, Halló, itt vagyok" volt. Szilágyi János hétfőn este bejelentette, ab­bahagyja a rádió egyik legnép­szerűbb műsorát. — Egyszerű az ok -r hallottuk tőle tegnap délután. — Semmi más nem történt, mint hogy úgy éreztem: már nem jelent olyan örömet, mint az első öt-hat évben. — Megunta tehát. — Meguntam? ... Ez talán túl­zás. Az viszont igaz, hogy kicsit belefáradtam. Máskülönben, már az év elején elhatároztam, hogy idén befejezem. — Mit szóltak ehhez a Rádió­ban? — Szerették volna, ha tovább csinálom ... A ,,Halló*, itt va­gyok" viszont befejeződött, talán lesz helyette más. Van egy ötle­tem, szeretném, ha ugyanabban az időpontban — tehát minden hónap utolsó hétfőjén, este — csinálhat­nék egy ,,táksó" jellegű műsort. Az lenne a lényege, hogy ismert emberek mondanák el benne asz- szociációíkat különböző bejátszá­sokkal, hangeffektekkel kapcsolat­ban. Ügy néz ki, a Rádió veze­tői hajlanak rá, hogy beleegyez­zenek. Ha minden jól megy, az el­ső adás műsorba már jövő év ele­jén kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents