Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-26 / 327. szám

A devizaszámlák stabilak — az OTP-ben megvan a fedezet Ötven dollár - egy esztendőre 10000 devizaszámla-tulajdonos Baranyában Feketepiac: I dollár — 100 forint A 'hét elejétől mór kifize­tik az 50 dollárokat azok­nak, akiknek jár. De hogy kiknek jár? . .. Bonyolult a válasz, akadnak esetek, amikor az ügyintézők sem igen tudnak kiigazodni, nem csoda tehát, hogy a világútlevelek tulajdonosai megannyi kérdéssel ostro­molják a pénzintézetek in­formációs központjait. Szin­te minden eset egyedi. Alaptétel: 1990-től négy év­re 200 dollár jár — évi 50- 50. Aki nem veszi fel az előző két évben — 1990 és 1991-ben ezt a pénzt — az a harmaddik évben a 150 dolláron felül még ötven dollárt kap, prémiumként. Persze, a forintértékét ki kell fizetnie. Aki három évig nem veszi fel, az 1994-ben kétszáz plusz száz dollárt kaphat. Ki jogosult az első évi 50 dollárra? Csak az, aki 1987­ben igényelt valutát utoljá­ra, vagy még sose. Aki 88- ban kivett a valutájából az egy évvel később kerülhet az igénylők közé. És így to­vább. Mindez a 14 éven felüliekre vonatkozik. A 14 éven aluliak évente 1 al­kalommal kaphatnak ötven dollárt. Megszűnt a benzin­pénz: üzemanyagra valutát csak a mozgáskorlátozottak kaphatnak. Van viszont négy évre 15 400 forintos keret vasútra, repülőre, ha­jóra. További terjedelmes információkkal szolgáljanak a pénzintézetek, így csak még annyit: az évi ötven dollárt nem fontos egész­ben kivenni, lehet egyszer­re 15-öt is . .. (Ha-ha-ha.) Egy bizonyos: evvel a szűkre szabott valutával még Hegyeshalomig sem ér­demes elmenni. Úgyhogy nem kell nagy jóstehetség­nek lenni ahhoz, hogy az em'ber bízzon benne: már most kopogtat a változtatás kényszere, s remélem, nem kell betanulni a bonyolult szabályzatot. Tény azonban, hogy az államháztartás ve­szélyben van. Karácsony előtt be kellett zárni a szé­feket. Mint azt Németh Mik­lós a Parlamentben is el­mondotta, jobbat a pénz­ügyi kormányzat nem tu­dott kitalálni, s nem kell utólag az állampolgárokat hibáztatni azért, mert oko­san éltek a korábbi lehető­séggel. Igaz is: közel 7 mil­lióan vették fel az elmúlt rövid egy év alatt a valu­tájukat, aminek főleg a bé­csi kereskedők örültek. A vészintézkedés a feke­tepiac virág-korát éleszti. 'Magad uram, ha szolgád nincs, azaz: teremtsd elő az utazáshoz szükséges dollárt -márkát-frankot! A pénzin­tézetekben úgyis tisztára le­het mosni; 'beadod az egyik ablakon, kiveszed a mási­kon, s kapsz hozzá igazo­lást: kiviteli engedélyt. El is vásárolhatod. Mint azt az OTP-nél meg­tudtam: valamelyest csitult a szeptember második fe­lében tapasztalt forgalom, de még ma is több a be­tét, mint a kivét. Baranyá­ban közel 10 000 deviza- számlát kezelnek, s a szám­latulajdonosok bizalma a régi. Az OTP-ben megvan a fedezet — így a deviza- számlák stabilak. 'Pécsett a főbb valutanemekben min­dig van pénz, s csak akkor akad némi gond — pár na­pos várakozás ha az ügyfél ritkább pénznemek­ben, finn márkában, spa­nyol pesetában vagy mond­juk kuvaiti dinárban kéri a kifizetést. Végezetül azt sem árt tudríi, hogy a deviza­számla egyben készpénzfi­zető kezes is; akinek forintra van szüksége, a számla ere­jéig forint kölcsönt vehet fel, kedvező feltételeikkel. Kozma Ferenc ” T" I Győz-e az enyészet? A repülőgépnél« nincs konkurense j----------------------------Templomok veszélybei Ch arter-gepek Pogány felett Tavasztól Pécs a belföldi légijáratokban Baja válópert indított Kecskemét ellen A DN Panoráma novembe­ri számában jelent meg az „Isten veled, Bács-Kiskun!" - című Írásom, az pzóta eltelt néhány nap eseményei iga­zolják a változás előszelét. A téma: Baján ma már egyre többen hangoztatják, hogy nincs szükség ekkora megyé­re az Alföldön. Tehát a Su- govica-parti város - polgárai akaratából — válni készül Bács-Kiskuntól . . . A cél: függetlenség Kecs­keméttől ! A tanácsi fejkvóta­rendszer igazságtalan elmé­lete miatt a jelenlegi •megye- székhely dr. Gajdócsi István és dr. Romany Pál jóvoltából káprázatos fejlődést mondhat magának az efmúlt évtized­ben. Középületekben, intéz­ményekben, lakásokban, vala­mint sportban és kultúrában egyaránt vezet - a megye más településeinek terhére. Hiszen nem javult ezzel pár­huzamosan a határ menti fal­vak esélyegyenlősége, sőt. . • Ma még kézi kapcsolással lehet telefonálni Kalocsán, nincs elfogadható szállodája Kiskunhalasnak, és bármeny­nyire is hihetetlen, de pl. Ba­járól Szegedre vasúton csak Kiskunfélegyházán keresztül fehet utazni. Ez csupán ^ íze­lítő a hiánylista piramisából. Ma már egyre többen for­gatják Bibó István: Váloga­tott tanulmányok - című triló­giájának harmadik kötetét Baján, a lokálpatrióták, s közülük is főleg az idősebbek. Ugyanis ebben szerepel a Településhálózat-fejlesztési koncepció, melyben a megye- rendszer átalakítása után Ba­ja (és a bácskai vonzáskör­zete) az eddiginél jelentősebb szerepet kapna. Bibó szerint akár részleges felsőfokú köz­pontként vagy egy város-jóras- rendszer esetén székhelyjelle- gű középfokú központként kapna magasabb közigazga­tási rangot a város. Mindez elmélet, de a gyakorlat (az élet) máris körvonalazta __ a változásokat, melyek főleg szellemiségében feszegetik a képzeletbeli megyehatárokat. Tény: kérvény van a me­gyei tanácson az önálló ba­jai levéltár kialakítására; az agrárreformkör bajai—bácskai tagozatot hivott életre; éles csatározások kezdődtek o Kiskun Volán kecskeméti es bajai szakemberei között a kettéválás érdekében. A bajai tanács konferencia szervezé­sét kezdeményezte - a Pec„sl akadémiai kutatók közremű­ködésével -, a megyerendszer kettéválásának elméleti tisz­tázására, előkészítésére. És ez csa'k a kezdet... Kovács Zoltán Előjel volt-e — és hogy jó-e, mert a Pécs fölé jött kedden délben, pontban fél 12-kor a kis piros sportrepülőgép - majd eldől... Mindenesetre éppen akkor húzott el a Ba­ranya Megyei Tanács épülete felett, amikor dr. Bognár Zol­tán elnökhelyetteshez igye­keztem azzal a kérdéssel a jegyzetfüzetemben, hogy mi­kor indul Pécsett a belföldi léaijárat?- Az előkészületek stádiu­mában vagyunk - válaszolta az elnökhelyettes -, a jogi alapjai már rendezettek an­nak, hogy tavasszal megin­dulhassanak a légijóratok Pécs és Budapest 'között. Most az érdekeltekkel folynak az eayeztető tárgyalások. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), az MHSZ, illetve a repülőklub közötti megbeszélések célja a pogá- nyi repülőtér 'közös üzemel­tetésének kidolgozása. A lé­tesítmény - a szerződés sze­rint - kettős funkciót látna el: részben közhasznú, részben sportrepülőtér lenne.- Milyen leltételeket kell még biztosítani?- Rendbe kell hozni a le- és felszállósávot, az épületet, szükség van az irányító­toronyra, néhány műszaki be­rendezésre. Azt nem tudom megmondani, mindez milyen költségeket jelent, mert ezek becslése is most folyik. Min­denesetre az bizonyos, hogy ezek az LRI, a megyei ta­nács, az Országos Idegenfor- qalmi Alap, a MIB között osz­lanak meg, s korábban hoz­zájárulást Ígért Pécs város Ta­nácsa is. Csakhogy - és ez termé­szetes -, nem ez a végcél: belföldi járatokra használják a pécsi lehetőséget. Végülis nem „helyi igények" szülték az elsőként két évvel ezelőtt Baranyában felmerült gondo­latot (mobilizálni a személy- forgalom érdekében a már meglévő repülőtereket), ha­nem a célzott gazdasági szerkezetátalakítás, a konfe­rencia- és gyógyturizmus ter­vezett, dinamikusabb fejlesz­tése az elsőrendű követelő­erő.- Még egyeztetni kell a hatóságokkal, hogy egyálta­lában megindulhasson Pécs pogányi repülőterén a forga­lom. Különösen fontos ez, ha azt akarjuk — márpedig való- ban ez a cél —, hogy a nemzetközi forgalomba is bekapcsolódhassunk. Ennek ugyanis a repülőtéri „hatá­ron" való be- és kiléptetés megoldása is feltétele.- Maradjunk az „alopkep- létnél : milyen gépekkel és kievel utazhatnak majd a belföldi járatokon?- Az LRI maximum 18-19 személyes gépeivel. Charter- járatokra és légitaxira gon­dolunk Ferihegy és a többi belföldi repülőtér között. A jövőben persze, mindez bő­vülhet külföldről érkező és in­nen oda induló gépekkel. Mindenesetre nemcsak a di­namikusabb ideaenforgalom- fejlesztés, de a megye gaz­dasági nyitottsága is indo­kolja a nemzetközi szintet. És ne feledkezzünk el a világki­állításról: ha valakik a mi régiónkra is kíváncsiak, ide­iutaztatásukban egyszerűen nem lehet a repülőgépeknek konkurense. Ma már a gyor­saság, a kényelem biztosítá­sa alapkövetelmény. Nyilván­valóan ez további fejleszté­seket igényel, végső soron a repülőtéri szolgáltatások kel­lő színvonalán túl, egy ide­genforgalmi centrumra is szükség lenne, például vám­hivatalra, valutaváltásra, tá­jékoztató irodára. — Mennyibe kerül majd egy út Ferihegyre?- Pontosan nem lehet még megmondani, 4000 forint körül lesz, oda-vissza. Tömeges bel­földi igényre nem számítha­tunk már csak az árak miatt sem, de nyitott lehetőség - és szerintem' érdemes kihasz­nálni -, a vállalatok előtt a bérlet vásárlása. Ha pedig mégis kellően körkedveltek lesznek a belföldi járatok, megoldható a menetrend sze­rinti indulás és érkezés is. Én azonban most reálisabb el­képzelésnek tartom, ha az idegenforgalmi irodák innen indítanak majd külföldre uta­zó csoportokat. Mészáros Attila Három templom került ve­szélybe Baranyában, mert az idő megviselte őket. Az egyik egy 'haranglábszerű tornyocs- 'kábői és egy különálló kiste­remből áll Horváthertelenden, inkább imafiázra emlékeztet. A tornyot több mázsás gólya­fészek díszíti évtizedek óta. A lakók mostanában észrevették, hogy a fészek gallyain lecsur- gó víz, sár, madárürülék tönk­reteszi a toronyszerkezetet. El­sőként a farészek, majd a fémelemek indulnak pusztulás­nak. Úgy döntöttek, hogy a DÉDÁSZ-szal együttműködve áttelepítik egy közeli fára vagy oszlopra a fészket. Minderre hiába gondolnak az erdősmecskeiek, a'hol a fé­szek áldozata lett a Ráctemp­lom csúcsa. Annyira megrogy- gyant, megdőlt a toronysap­ka, 'hogy már életveszélyt je­lent az arra gyalogolőknak. Hiába fordultak a görögkeleti püspökséghez, Szentendrére, a pécsváradi tanácshoz, pénz­szűkében mindegyik intézmény, ahogy a hitközség is, hisz Mecskén már csak három szerb család él. Igyekeznek mindent megtenni, évente egy­szer misére is sor kerül a mű- emlékjellegű épületben, de a pénzhiány miatt várhatóan az enyészet lesz az úr. Nem épp a gólyacsalódok okoztak gondot az ibafai templom szerkezetében, in­kább a nyugati épületfaihoz szüremkedö talajvíz. Az első repedés a hatvanas évek kö­zepén keletkezett, amit több követett és végül a legutób­bi pár hónap oly súlyos kárt okozott, hogy bezárták a templomot. Most a plébánián, Nem éppen kellemes fog­lalatosság, amikor kocsink valamelyik kerekének defekt- jét frövetően az út szélén sze­relnünk kell. Leginkább ilyen­kor jut eszébe az embernek, milyen jó lenne, ha olyan abroncsokon közlekedhetnénk, melyeknél kizárt, 'hogy a gu­mi kilyukadjon. 'Az Ultra-Seal nevű kanadai anyag erre ugyan nem képes, arra azon­ban igen, 'hogy a keletkezett lyukat pillanatok alatt eltöm- jje. A Shell-lnterag Rt. forgal­mazásában hazánkban is meg­jelent defektgátló masszát tömlős és tömlőnél'küli abron­csoknál egyaránt alkalmazzák. Az eljárás lényege, hogy ezt a fogpaszta sűrűségű anyagot E> szelepen keresztül az ab­roncs törpfőjébe fújják; az Ultra-Seal néhány kilométeres jút megtétele során a belső gumiban egyenletesen szétosz­lik. Defekt esetén, ha a sé­f az egyik kisteremben tartják a miséket. Az 1865-ben épült népi barokk templomépület teljesen életveszélyessé vált, miután a 25 méter 'hosszú re­pedés szinte kétfelé vágta a mennyezetet. Következménye­ként beszakadhat a kórus, le­dőlhet a torony. Itt azért bi­zakodóbbak az emberek és megpróbálkoznak a pénz ösz- szeadásával. Cs. J. rülés átmérője 6,3 milliméter­nél nem nagyobb, a levegő hatására ez a képlékeny masz- sza a lyukban megszilárdul, s mint a pecsét, tömít. Mindez olyan gyorsan játszódik le, hogy a gumiabroncs levegő­vesztesége minimális, a nyo­másesés nem nagyobb 0,1—0,2 bor-ná'l. A pécsi Shell üzemanyag- töltőállomás szervizében tar­tott bemutatón többen meg­győződhettünk arról, hogy amit a gyártó céq ígér, az igaz. 'Egy olyan abronccsal, amit előzőleg Ultra-Seal-lal kezel­tek, vaskos szögekén hajtot­ta!: keresztül, ám a kerék nem engedett le. Azon kívül, hogy az anyagnak köszönhetően kánikulában, dermesztő fagy­ban vagy éppen esőben sem ikell az út széléi kereket cse­rélni, az sem elhanyagolható tény, hogy kizárja a durrde- defekt lehetőségét. Ez ugyan­is nem kényelmi, hanem köz­lekedésbiztonsági hérdésl R. N. Nincs többé defekt! vasárnapi 3 Békéscsabáról — november 2-án, egyelőre kísérleti jelleggel — már elindult az első légijá­rat Budapestre. A két város közötti repülési idő nem éri el a 40 percet. Az erdösmecskei Ráctemplom hegyét bármikor ledöntheti egy erősebb szél. Fotó: Proksza László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents