Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-25 / 326. szám

Dunántúlt napló 1989. november 25., szombat Mit hoz a jövő? Kényszerpályán a mérnök és családja Régiók együttműködése a közös Európáért Az elmúlt napokban-hetekben felélénkültek Baranya dip­lomáciai kapcsolatai: november elején dr. Bognár Zoltán, a megyei tanács elnökhelyettese mondta el a nyilatkozatot Bécsben, a Dunomenti Országok Munkaközösségének kon­ferenciáján Baranya csatlakozási szándékáról. A közelmúlt­ban az Alpok—Adria Munkaközösség felvette a megyét egy évig megfigyelői státuszban, majd várhatóan szövetségi tag­ként. Alakulnak a testvérmegyei kapcsolatok az NSZK-beli Rems Murr kerülettel — Stuttgart környéki, fejlett gazda­sággal rendelkező terület —, valamint a hónap végén, pon­tosan november 27—28-án Bécsben tartja ülését az Euró­pai Régiók Szövetsége, amelyen Piti Zoltán megyei tanács­elnök ^zól Baranya belépési szándékáról. A hét közepén az NSZK-ból érkezett üzletemberek jártak Pé­csett, többek között a Mecsektrade Aruház vezetőivel is tár­gyaltak (képünkön). Fotó: Szundi György A fiatalember 1952-ben született, tősgyökeres pécsi. A vegyipari gépészeti technikum­ban érettségizett, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karának építő-anyagmozgató gépész ágazatán szerezte. Néhány évig, mint MHSZ gépjármű­vezető-oktató tevékenykedett, majd a BÉV gépészeti osztá­lyának fejlesztő részlegében gépésztervezőként dolgozott. Még az egyetemen megnősült, két gyerekük született. 1980. január 16-tól dolgozott a Me­cseki Ércbányászati Vállalat Kutató-Mélyfúró özemében -, előbb mint főfúrómester, ké­sőbb, mint technológus. A válságban lévő vállalat üzemei közül elsőként ennek a munkája vált lehetetlenné. Szeptemberben jelezték Weich Péternek, hogy november 2- től más munkahely után kell néznie. * Beszélgetésünk nehezen in­dul, ami a témáját tekintve bizony érthető is. Senki sem beszél szívesen szorult helyze­téről. — Nem akartunk hinni a fü- Jünknek, amikor májusban meghallottuk, hogy a Pénz­ügyminisztérium nem utalja át az üzem működéséhez elen­gedhetetlen geológiai hitei- (keretet. Hiba volt. Az üzem­ben többen is, akiknek nem tudtak megfelelő munkát biz­tosítani, nagyon nehéz hely­zetbe kerültünk. A családban nincs pánik- hangulat, bár a légkör fe­szült. 'Valamelyest enyhít a gondokon, 'hogy Weichné Csi­kós Éva, mint az Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat Minő­ségellenőrző osztályának veze­tője, jól keres. Egy fizetésből azonban sökáig megélni nem lehet. A lakás szépen van be­rendezve, a gyerekeknek kü­lön szobájuk van, a hozzám hasonló váratlan vendéget a nappaliban fogadják. A ház előtt áll a nyolcéves Lada.- Annak idején egyértel­műen a lakáshoz jutás moti­vált abban, hogy a vállalat­hoz jöttem. Csak az tudja megérteni, mennyire szeret­tünk volna új lakáshoz jutni, aki, mint mi is, nyolc éven ót élt egy egyszoba-alkovos lakrészben együtt, idős nagy­nénivel. Megváltás volt, ami­kor megkapták ezt a három és félszobás lakást. Huszon­öt évet irtom alá ezért a vállalatnál. Arról nem is be­szélve, hogy hat év után még mindig több, mint félmillió forint adósság van rajta. Ennek egy részét a vállalat előlegezte meg. Az összeg rendezése jelenleg hatalmas kérdőjel előttem. A papír kézhezvétele után egy hónapot még dolgozott. Az utóbbi két hétben már nem kellett volna bejárni, mégis szinte mindennap bent voltam, és iha konkrét feladatokat nem is kapott, a mindennapi munkába mindig béka peso lód ott. Jól érezte magát a munkahelyén. Hiá­nyozni fog, mint ahogy a 10 000 forintos fizetés is. A család nagyon szeret utazni. Tavaly az NDK-ban, idén Jugoszláviában jártak. Könnyen lehet, hogy ezekről az örömökről egy ideig le kell mondani. Mint ahogy sok minden másról is. és közben természetesen ikeresni kell a megoldást. A vállalat két üzeménél ajánlottak elhelyezkedési lehe­tőséget, de egyik sem jelen­tett volna hosszú távú meg­oldást. Sökáig azonban nem halogathatom a döntést. Pil­lanatnyilag a legvalószínűbb az, hogy visszamegyek gép- jármű-öktatónak, ami mellé egy 'vállalkozás is szóba jö­hetne. Nincs kizárva azonban az sem, hogy rövidebb ideig kénytelen leszek igénybe ven­ni a munkanélküli-segélyt. Na­gyon sok függ attól, Ihogy ho­gyan rendeződik az újrakez­dési támogatós ma még bi­zonytalan sorsa. Szóba jött még egy esetleges külföldi munkavállalás is. Több út kö­zül választhatok tehát és bár­mennyire is szorít az idő, mégsem szeretném elkapkod­ni a választást.- Érdekes lmodon nagy keserűség nem érződik a hangján. — A vállalatra nincs miért haragudnom, ezért a felemás ibelyzetért nem a MÉV a fe­lelős. Hiszen azért, amiért most bezárják a bányát, egy évvel korábban még minisz­teri kitüntetéseket kaptak. Ar­ról sem mi tehetünk, hogy a dollár-rubel elszámolás olyan, amilyen. Azt viszont állíthatom, hogy nagyon jó kollektívák voltak és vannak is még a cégnél. Ha mégis 'motoszkál bennem némi rossz­érzés, akkor az azért van, mert január 16-án lenne 10 éve, hogy a vállalatnál elhe­lyezkedtem. Tehát alig több, mint két hónap hiányzott számomra, hogy megillessen az egy évtized után járó vég- kielégítés. Egy évvel ezelőtt felajánlottak számomra egy új állást több pénzért. Most már talán bánom, hogy nem fogadtom el. * Néhány nappal beszélgeté­sünk után, a Budapestről Pécsre robogó gyorsvonaton találkoztam i9mét Weich Pé­terrel. Érezhető megkönnyeb­büléssel újságolta, hogy a le­számolás napján, (nov. 2.) a vállalat január 16-ig meg­hosszabbította munkalehetősé­gét, megteremtve ezzel a ki­látásba helyezett minimális végkielégítés elérésének mód­ját. Kaszás E. Dr. Bognár Zoltán tájékoz­tatta lapunkat a Dunamenti Országok Munkaközösségének céljairól, terveiről. A szervezet tagja az NSZK-ból a Bajor tartomány, Ausztriából Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Bécs tartomány és Burgen­land, Magyarországról hét megye, Jugoszláviából Szerbia, a Szovjetunióból' pedig Mol­dávia. Bár a szervezet előké­szítő csoportjai már korábban megkezdték a munkát, Cseh­szlovákia és Bulgária a no­vemberi találkozón képvisel­tette magát először, míg Ro­mánia mindeddig elzárkózott. Legutóbb a közös elvi nyi­latkozat megszövegezésén dolgoztak a résztvevők, ame­lyet várhatóan tavasszal írnak alá ünnepélyes keretek között. Négy munkacsoport működik a szervezetben. Dr. Bognár Zoltárf* jelezte, hogy Baranya mindegyikben részt kíván ven­ni. Ezek a kulturális és tudo­mányos (bécsi székhellyel), a környezet- és természetvédel­mi (bajorországi központtal), a gazdasági és idegenforgal­mi (várhatóan Felső-Ausztria vállalja a székhelyét), vala­mint a világkiállítás munka- csoportja. A szervezet működtetése a részt vevő országoknak, régi­óknak nem jelent anyagi ter­het, csupán annyiban, hogy a hivatalának eltartását Felső- Ausztria tartomány vállalta, míg a rendezvényeket szerve­zők viselik annak költségeit. Közös pénzalapról tehát nem volt szó. A munkaközösség alapvető célja, hogy a szervezeten ke­resztül minél szélesebb lehes­sen az együttműködés a te­lepülések és az intézmények között is. Ily módon is hozzá akar járulni az európai meg­békéléshez, remélve, hogy fon­tos szerepe lehet majd az Európa Házban. Talán hangsújyozni sem kell, milyen lényeges érdeke Bara­nyának kapcsolódni a munka­bizottságokhoz, a gazdaság­tól, a kulturális kapcsolatokon keresztül és a nemzetiségi kötődésekig, dr. Bognár Zol­tán azt is jelezte Bécsben, hogy Baranya szívesen vállal­ja a házigazda szerepét egy következő közös rendezvény­hez. * Piti Zoltán, a megyei ta­nács elnöke szintén egy bécsi konferenciára készül, ahol Ba­ranya belépési szándékáról nyilatkozik az Európai Régiók Szövetségének találkozóján. A megyei tanács felhatalmazá­sával indul az útra, hiszen a testület tagjai is fontosnak tartják a tájegységek és a személyes kapcsolatok építé­sét az európai együttműkö­désben. Egyébként a meghí­vás a szövetségbe már ko­rábban érkezett, Piti Zoltán úgy véli, nálunk ma érettek meg a feltételek a közremű­Idén január 1-jén megje­lent egy kormányrendelet, melynek értelmében a közúti közlekedési szolgáltatásban használt járművek közúton vagy más közterületen nem tárolhatók. Mivel egyik nap­ról a másikra nem lehet meg­teremteni, hogy a tehergépko­csik ne az utcákon, tereken parkoljanak, a jogi szabályo­zás „kifutási” időt hagyott: 1990. július elsejétől lép élet­be. Pécsett 417 teherautóval dolgoznak a magánfuvarozók, közülük 350-et olyan parkíro- zöhelyekén „éjszakáztatnak", amiket személygépkocsiknak létesítettek, illetve olyan ut­cákban hagynak, ahol a kör­nyéken .élők nem örülnek e járművek jelenlétének. Persze, balgaság lenne azt állítani, a fuvarozók boldogok, hogy a jövő év nyarától lakóhelyüktől távol tárolhatják csak kocsi­ködésre. Nemcsak egy konfe­rencia résztvevőjeként képvi­seli Baranyát. A’ megye azt is vállalja, hogy rendszeresen informálja a szervezetet, ám ami ennél jóval lényegesebb, hogy Baranya is jelen lesz a nemzetközi információáramlás­ban. Fontos az is, hogy a fel­zárkózás feladatainak megva­lósításában nemzetközi mér­cével szembesül Baranya, ugyanis új szemléletet kell megtanulni a kereskedésben, a piacokhoz gyorsan, rugal­masan alkalmazkodó szerveze­teket építeni, egyáltalán a nemzetközi gazdaságban pro­fi módon részt venni. Hogy milyen lehetőségeket adnak a nemzetközi kapcso­latok a tapasztalatgyűjtésben, azt személyesen is átélte a közelmúltban Piti Zoltán, aki a Bajor Kulturális Minisztéri­jaikat, amiért még fizetni is kell. A rendelet előírásait azonban kénytelenek tudomá­sul venni. A fettételek megteremtését megkezdte a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya. Pécs 'különböző ré­szein alakítanak ki parkolót a jelentkezők:, eddig négyen je­lezték ilyen irányú szándéku­kat. A Mecseki Szénbányák a Buzsáki Imre utcában, a MÁV a Vasút utcában, egy magánvállalkozó a Verseny utcában, egy betéti társaság pedig a Megyeri úton hoz létre olyan tárolóhelyet, mely megfelel a követelményeknek. Ezek közé tartozik például, hogy gondoskodni kell a jár­művek őrzéséről, a parkoló szilárd burkolatú legyen, s helyi járatú autóbusszal meg lehessen közelíteni. Az ÉKV osztály munkatársai többször is találkoztak a um vendégeként egy magyar delegációval járt az NSZK- ban. Az egyhetes program legiz­galmasabb, nálunk is haszno­sítható részleteiről kértünk be­számolót a megyei tanács el­nökétől. A megyei tanács elnöke be­pillanthatott a bajor válasz­tások technikájába. Azt mond­ja, számára a legizgalmasabb volt látni a jelöltállítás me­chanizmusát, amelyben nem listáké, hanem a pártpolitikát képviselő személyeké volt a főszerep. A szavazó, ugyanis elsősorban ezekre a szemé­lyekre voksol, amikor a listá­ra szavaz, vagy a listák között egyeseket kiválaszt, illetve számára szimpatikus jelöltet több szavazattal kiemel. Ami lényeges feladat ebben a szisztémában, hogy demokra­tikusan, ellenőrizhető módon, ám mégis gyors és jól működő KlOSZ-szállítók alapszerveze­tének képviselőivel és azok­kal, akik a parkolókat létre­hozzák, üzemeltetik. Ezeken a megbeszéléseken a fuvarozta­tók részéről elhangzott; ők eleget tesznek a rendelet elő­írásainak, de joggal vetették fel, hogy július elsejétől ne csak a magánszállítók, hanem a vállalatok, intézmények, szövetkezetek se tárolhassák teherautóikat, autóbuszaikat közterületen. Az előírás nem tesz 'különbséget magántulaj­donban, illetve állami tulaj­donban lévő járművek között, így a rendelet ezekre is vo­natkozik. A 'Megyeri úti parkolót a Silbak Járműmegőrző és Szol­gáltató 'Betéti Társaság ala­kítja 'ki és üzemelteti. A BT 2,5 millió forintos alaptőkével alakult jogi és magánsze­mélyekből. A vásártértől északra 12 000 négyzetméter technikával dolgozzanak a vá­lasztási szervek. A bajorországi önkormány­zati testületekre az a jellem­ző, ‘hogy nem nagy létszám­mal dolgoznak, nem az ülé­sekre, a döntésekre koncent­rálnak. A szakmai viták szín­helye az előkészítés, amelyben a szakmai és politikai fóru­mokon egyaránt megjelenik a pártfrakciók állásfoglalása és a többnyire külső szakértők véleménye. A közéleti tevé­kenységnek egyébként nagy becsülete van —, a testületek tagjai közvetítői a lakossági törekvéseknek -, nagy a vál­lalkozói Ikészség erre a közéle­ti szereplésre. Az önkormányzatok közötti munkamegosztásból hiányzik a hierarchia: más a feladata és a felelőssége a helyi és kör­zeti önkormányzatoknak. Ez utóbbiak a középfokú intéz­ményekért felelősek elsősor­ban. JÓI megfér egymás mel­lett a helyi közösségek ön­igazgató munkája és az ál­lamigazgatás általános fel­adata. Mindkettőt ugyanaz az apparátus szolgálja, de az általános államigazgatási fel­adatok ellátásáért külön dí­jazást kap. A leglényegesebb dolog, hogy miből gazdálkodnak az önkormányzatok? Nos, a helyben meqtermelt eredmény­ből nagyobb hányad marad náluk, így iával érdekelteb­bek a vállalkozások működé­sében. A finanszírozásuk is több csatornás: a személyi jövedelem-, a nyereségadó, a forgalmi adó egy része náluk marad. Az államtól is kapnak támogatást, maguk is támo­gatnak, de nem szervezeteket, hanem a feladatokat. Például a helyi közlekedést, vagy köz- tisztasáqot bérleti üzemeltetés­be adják. Az önkormányzatok gazdál­kodásában természetesen a pi­aci viszonyok a meghatározók, de van olyan terület, mint az oktatás és a szociális ellátás, ahol nincs helye a piacnak. Az oktatásban egyébként ki­emelkedő helye van a felnőtt- képzésnek, iqy természetes, hogy a munkavállalók több szakmával rendelkeznek, nem kudarcként élik meg az át­képzést. A nemzetiségi kép­zésben a_daptálható, ahogy a kisebbségeket oktatják két­nyelvűén és két szemléletűén. Jó volt magyarnak lenni november elején az NSZK- ban - említette Piti Zoltán -, a delegáció kitüntetett fogad­tatásban részesült. Megfogal­mazta azt is, hogy ezt a po­litikai bizalmat kell erősíte­nünk, kezelhetővé tenni bel­politikai folyamatainkat ahhoz, hogy a külföldi tőke megmoz­duljon, stabilnak kell mutat­koznunk a világban. A vállal­kozók nem politikai alapokon gondolkodnak a kapcsolat- teremtésben. G. M. terület áll a rendelkezésükre, ahol 250 járművet képesek majd tárolni. A telep kiala­kításán dolgoznak, várhatóan a tavasszal elkészülnek o munka nagy részével. Táma­dás Sándor üzletvezető szerint különféle szolgáltatósokat kí­vánnak nyújtani azoknak, akik náluk helyezik el tehergépko­csijaikat. 'Amennyiben igény lesz rá, úgy a gépkocsiveze­tők telepre, illetve hazaszállű tását vállalják, az átmenő kamionosok részére szállást foglalnak, autómentést, hideg­indítást végeznek. Július else­jével pedig átadnak egy 200 négyzetméteres eladóterű üz- lefházat, ahol személy- és te- herg épkocsi-alkatrészeket, gu­mikat, felszerelési cikkéket árusítanak. A pécsi vásárok idején a telep fizetőparkoló­ként is üzemel. R. N. Négy parkoló létesül Pécsett 1990. július l-jétől: nem tárolhatnak közterületen tehergépkocsikat «les ra fiivá 8 <88 n 80 m tiesies Weich Péter a család lakásának hangulatos nappali szobájában

Next

/
Thumbnails
Contents