Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-18 / 319. szám

1989. november 18., szombat Dunántúli napló fi Dili politikai vitafóruma Kisgazdák: Négy igen- A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt véleménye szerint az új ösz- szetételű Országgyűlésnek kell roajd megválasztania a Ma­gyar Köztársaság elnökét - mondja dr. Bőgner Miklós, a Párt pécsi szervezetének el­nöke. — Ez tehát egyenlő az- íaL hogy a népszavazásra bocsátott négy kérdés minde­gyikére igen a válaszunk. Az 6 havi köztársaságielnök-vá- 'osztás idejével nem értünk egyet.- Mert úgy vélik, hogy most még nincsen meg a valódi e*élyegyenlőség?- így igaz, s ennek sok oka van. Meggyőződésünk S2erint legalább arra töreked- ni kellene, hogy a választások szervezéséért, lebonyolításáért 'elelős szervezetek legkeve­sebb formálisan biztosítsák az eselyegyenlőséget. Hozzáte­szem: ezt nemcsak szorosan1 vett Független Kisgazdapárti üdékként fogalmazom meg, banem az egész ország jö- v°je, a választások nemzetkö- Z' megítélése szempontjából 's szükségesnek tartjuk. Van azonban az „igen" vá- Qszunk mellett más indokunk IS: pszichikai tényezőként ér­dekeljük, hogy a jelenlegi helyzetben ilyen szempontból Például az MSZP-jelölt Pozs- 9Qy Imre „bejáratott” politi­kusnak tűnik az emberek szemében. Ami azt jelenti, o°9y ha ő lesz a köztársasá- 9' elnök, akkor a következők­be nem lehet változásokra Számítani, nincs tehát — vél­hetik a választók — tétje an- nQlk, hogy mikor legyen az ®'Pök választás. ~ Szerdán reggel szólította az ország népét az MDF 0 novemberi népszavazás boj­kottjára. A Kisgazdapárt sze- r'nt mi a jobb: a bojkott, v°9y a négy igen? A felhívás közzétételével vé- ^ményem szerint a Magyar demokrata Fórum politikai h'bát követett el. Mert ha 'Pér az első, szabadnak ígért népszavazás bojkottjára szó- ^'*ja fel a polgárokat, akkor tulajdonképpen továbbra is 0 Passzivitásra buzdít, s en- bk igen komoly hátrányát 'áthatják a pártok — de az Pfszág is - a következő, a kvaszra tervezett és vélemé- nVem szerint sokkal nagyobb JPlentőségű parlamenti vá­lasztásokon. Ma hallgatni és ^Ugatásra bírni: politikai hi- Éppen ellenkezőleg: azt tudatni a választókkal, °9y ér valamit a szavaza- beleszólhatnak az úgyne- Vfizett országos ügyekbe is, bokát szavazatukkal formól- r'1' úlakítani tudják. ~ Amikor a háromoldalú 0r9 Válások végén a résztve- b aláírták - közöttük a ls9azdapárt is — a jegyzö- onyvet, ebben az is szerepel: 'v°natosnak tartják köztár- |°s°g elnökének idei megvá­ltását? " így van, ehhez csak egy °'9ot tennék hozzá. Ezeket tárgyalásokat érte olyan is, hogy az emberek feje zárt ajtók mögött foly- j * az egyezkedések. A 14 000 hiteles aló írás ennek <3 ^ reakciója: azt bizonyítja, °9y a választók bele akar­nak . ....... sz ólni az ország jovoje­^ alakulásába, s a nép- ^°vazás szükségessége mel- h6tti akaratuk kinyilvánítása a r°moldalú tárgyalásokon e*ett megállapodások, vagy ,. e9y részének felül'biróla- jelentik. MSZP: Az első kérdésre: NEM Az MSZP Baranya megyei szervezőbizottságának állás­pontja már napvilágot látott lapunkban, amennyiben az első kérdésre - a köztársasá­gi elnök választásának elha­lasztására - nemmel szavaz. Dr. Vonyó József, az MSZMP megyei szervezőbizottságának elnöke így fogalmazott:- Élek állampolgári jogom­mal és kötelességemmel: el­megyek szavazni. Az első kér­désre nemmel, a többi há­romra pedig igennel voksolok. Azért megyek el szavazni, mert jóllehet nem értekegyet az SZDSZ és a FIDESZ kez­deményezésével. Miután a pártközi megállapodásokra alapozva a parlament tör­vényt alkotott, én alapvetően fölöslegesnek és elhibázottnak tartom a kérdések utólagos népszavazással történő meg­erősítését vagy cáfolását, - de nem tartom szerencsésnek a bojkottot sem. Mert meg­győződésem: ha már egyszer népszavazást jogszerűen ki lehetett írni, akkor ezt az in­tézményt ne csorbítsuk, hite­lét ne veszélyeztessük. Mi mi­att szavazok nemmel az első fölvetésre? Az SZDSZ azt mondja: szerencsésebb elő­ször a parlamentet kialakíta­ni, s utána megválasztani a 'köztársasági elnököt. Igazuk lehet egy olyan államban, ahol már kialakult demokra­tikus viszonyok között élnek az emberek, - de Magyaror­szág nincs ebben a helyzet­ben. Meglehetősen bonyolult, átmeneti időszakot élünk, amiben nem engedhető meg, hogy bármikor bizonytalan, ex-lex — amolyan törvényen kívüli állapot - álljon elő. Legyen folyamatosan olyan in­tézményünk, ami ezt megaka­dályozza. Akár egyszemélyes intézményről van szó. Pártpo­litikai megfontolásoktól füg­getlenül, egyszerű állampol­gárként fontosnak tartom ezt. S ez annál is inkább megen­gedhető, mert a leendő köz- társasági elnök jogköre az al­kotmánymódosítás alapján nem korlátlanul széles, nem amolyan „főhadúri", de nem is hasonlít az USA vagy Fran­ciaország elnöki jogkörére. Következésképpen az amitől az SZDSZ óv - hatalomát­játszásról beszélnek - nem következhet be. Miért szava­zok igennel a második, har­madik és negyedik kérdésre? Ugye például a munkahelyi pártszervezetek kérdése egy MSZP vezető számára dilem­mát vetne föl, hiszen sökan mondják, a kongresszus más­MDF: Mielőbb legyen köztársasági elnök Kereszténydemokrata Néppárt: A tagságra bízva Köztudott már: a Ma­gyar Demokrata Fórum orszá­gos vezetői bojkottra szólítot­tak fel, az MDF Pécs Városi Elnöksége pedig nyilatkozatot adott ki a november 26-i nép­szavazással kapcsolatban. Mi az álláspontja dr. Andráslal- vy Bertalannak, az MDF Or­szágos Választmánya tagjá­nak?- A nemzeti kerekasztal szeptember 18-i megállapodá­sában egy cél vezérelte a Magyar Demokrata Fórumot, hogy minél előbb demokrácia legyen Magyarországon. S amiben ott, a tárgyaló felek megállapodtak, abban a parlament — felülemelkedve korábbi önmagán — meghoz­ta a maga döntését. így a munkásőrség feloszlatása, a pártvagyonnal való elszámo­lás, illetve a pártszervezetek munkahelyekről való eltávozá­sa kérdéskörökben. Hasonla­tosan olyan tettet hajtott vég­re, amit annakidején az 1848-at megelőző rendi or­szággyűlés: azaz módosítván az alkotmányt, új párt- és vá­lasztójogi törvényt alkotott — önmaga ellen lépve megte­remtette a jövő politikai be­rendezkedésének alapjait. Ép­pen ezért vallom; ma nem­csak lehet, hanem égető kö­telesség is becsülettel politi­zálni. Ennek ellenére megje­lent a fölényes, embereket ki­oktató, lekezelő hang a szí­nesedő palettán, a mondva­csinált pártérdekeket a nem­zet érdekei elé soroló tenden­cia. Ami a közéletiség ellen hat, s amely a diktatúra mal­mára hajtja a vizet, ön is tudja: voltak a kerekasztal mellett olyan pártok, akik a megállapodást aláírták, s most mégis elfordulnak attól, s voltak akik nem írták ugyan alá, de nem vétózták meg azokat. S mai fellépésükkel inkább politikai tőkét szeret­nének kovácsolni önnön ma­guk számára, mint az ország érdekeit szem előtt tartani. Az ■idő sürget. Tudni kell azt, hogy a kerekasztal megegye­zett: a köztársasági elnök megválasztását követően az elnöknek kötelessége 90 na­pon belül kiírni az új par­lamenti választásokat. Égető igény, hogy mielőbb föfáll'jon az új parlament, megalakul­jon az új kormány és kezdje el azt a munkát, amely az or­szág felemelkedését szolgálja. Mielőbb köztársasági elnökre van tehát szükség, s ezért én elmegyek szavazni, s az első kérdésre NEM-el mondok. A másik háromra pedig igent, annak ellenére, hogy hiszem, az Országgyűlés ez utóbbi három kérdésben a nép aka­ratának megfelelően már dön­tött. Ha úgy tetszik, e dön­tést megerősítem. Az MDF helyi szervezete a fórum jel­legéből adódóan tagjai szá­mára nem ad — nem adhat — kötelező ukázt a népszavazást illetően. Mi azt mondjuk: fo­galmazd meg a saját érdeke­det, politizálj, dönts magad! A bizalmatlanságnak, közömbösségnek megkell változnia — Most, november 12-én, szombaton volt Budapesten a Kereszténydemokrata Néppárt intéző bizottságának ülése. Itt abban állapodtak meg - mondja Sinkó Zoltán, a párt pécsi szervezetének szóvivő­je —, hogy általában a vá­lasztásokat illetően nem fog­lalunk állást. Teljes mérték­ben a tagságunkra bízzuk, hogy elmennek-e a népszava­zásra, ott kire és mire adják a voksukat. — Ez úgy hangzik, mintha a Kereszténydemokrata Néppárt­nak teljesen mindegy lenne, ki lesz majd - és mikor a Ma­gyar Köztársaság elnöke. — Ez nem így van. Szüle­tett ugyanis egy, de a tag­ságra nem kötelező álláspon­tunk: véleményünk szerint a köztársaság elnöke olyan mél­tóság legyen, aki a parla­ment és a pártok felett áll. Tehát minden esetben népsza­vazással válasszák. — Mikor? — A novembert mi is korai­nak tartjuk. Ügy látjuk, hogy az általános, a képviselővá­lasztásokat követően lenne célszerű az elnököt megvá­lasztani. — Miért alakult ki a ke­reszténydemokratáknak ez a véleménye? — Elsősorban azért, mert eddig még nem volt elég ideje arra az ellenzéki pár­toknak, hogy „kiválasztódjon” egy közismert politikusuk. Ami pedig a ma ismert jelölteket illeti: mi elvileg Für Lajos személyét - akit az MDF gon­dolt köztársasági elnöknek - elfogadjuk, már csak azért is, mert kijelentette, hogy vallás­erkölcsi eszmeiséget vall. Nin­csen kifogásunk az MSZP- jelölt személye ellen sem, de elvi fontosságúnak tartjuk, hogy nem a mi erkölcsi ala­punkon él. Tehát ha megvá­lasztják Pozsgayt, nem len­nénk az ellensége, de ellen­fele igen. Mi egyébként azt tartanánk ajánlatosnak, ha az ellenzéki pártoknak közös je­löltje lenne. %- A Kereszténydemokrata Néppárt nem állít jelöltet? — Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy nem.- Bizonyára ön is ismeri az MDF-lelhivást a novemberi népszavazás bojkottjára. — Nem vagyok a híve. Meg­örökítheti a passzivitást, s ez lehet a legnagyobb akadálya a demokrácia kibontakozásá­nak. Hiszen ma Magyaror­szágon éppen ez az egyik legnagyobb baj: a bizalmat­lanság, a közömbösség, a személyi véleménynyilvánítás következményeitől való féle­lem, az a felfogás, hogy sen­ki sem kíváncsi az álláspon­tomra. Ennek meg kell vál­toznia, s erre a népszavazás jó lehetőséget ad! Szociáldemokraták: Egyértelmű igen! — Már a háromoldalú tár­gyalásokat záró jegyzőkönyv­nek a köztársasági elnöki vá­lasztásokat érintő részét is csak fenntartással írta alá a szociáldemokrata párt képvi­selete. A fenntartásunk lénye­ge pedig éppen ez: csak a parlamenti választások után legyen a köztársaság elnökét választó népszavazás — mond­ja dr. Angyal Ottó, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt alelnöke, a pécs-baranyai szervezet ügyvezető titkára. — Melyek az indokai állás­pontjuknak? — Vegyük elő az új alkot­mányt, s nézzük meg a köz- társasági elnökről rendelkező részt! Azt írja a 29 szakasz (1) bekezdése: „Magyarország államfője a köztársasági el­nök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az ál­lamszervezet demokratikus működése felett." A (2) be­kezdés pedig hozzáteszi: „A köztársasági elnök a fegyve­res erők főparancsnoka." Ha alaposan átgondoljuk — folytatja az alelnök —, ak­kor nem lehet kétséges — legalábbis pártunknak nincse­nek kétségei afelől -, hogy a pillanatnyi politikai helyzet­ben a legnagyobb esélye az MSZP jelöltjének van, vagy olyanoknak, akik közel álltak a volt MSZMP-hez, például Kulcsár Kálmán miniszter úr­nak, vagy Szűrös Mátyásnak. Tehát a demokratikus szocia- lirmus eszmekörében gondol­kodva testesítenék meg a nemzet egységét, őrködnének az államszervezet demokrati­kus működése felett, s lenne a hadsereg főparancsnoka . . .- Úgy kell értsem: ez ori­entálja a választókat?- Pontosan, vagy máskép­pen fogalmazva: csak az a tény például, hogy a köztár­sasági elnök a hadsereg fő- parancsnoka, annyiban feltét­lenül befolyásolja a szavazó­kat, hogy az elmúlt évtizedek­ben állandóan azt érezték: ahol a fegyveres erő, ott az „igazság”. Talán nem is „mer" másra szavazni, minta legnagyobb eséllyel induló MSZP-jelöltre .. .- A november 26-i válasz­tás tehát mindenképpen az MSZP érdeke? — Egyértelmű. Egyebek kö­zött azért is, mert pillanat­nyilag maga az MSZP gyen­gébb, mint a jelöltje. Ha pedig az MSZP jelöltjét vá­lasztják meg, okkor egy MSZP-barát kormányzat és MSZMP múltú köztársasági elnök vinné el az országot a tavaszi parlamenti választá­sokig. Ez megkérdőjelezi az akkori esélyegyenlőséget. És még egy indokunk: csak a képviselőválasztások után de­rül majd ki, hogy tulajdon­képpen egy-egy párt m'lyen súllyal vesz részt a politikai életben. Ma ugyanis ezt még korántsem tudjuk. A Szociál­demokrata Párt azt akarja, hogy valóban szabadon, az esélyegyenlőség alapján jus­sunk el a tavaszi parlamenti választásokig és -ti tényleges erejük alapján méressenek meg a pártok az azt követő köztársasági elnökválasztáson. A HNF állásfoglalása Kérjük a községi és városi népfrontbizottságokat, aktivis­tákat, valamint a mozgal­munkkal szimpatizálókat, moz­gósítsanak a november 26-i népszavazáson való részvétel­re. A politikai egyeztető tár­gyalásokon elfogadott megál­lapodásnak megfelelően vall­juk, hogy az országnak a nép által közvetlenül megválasz­tott köztársasági elnökre van szüksége. Ezért javasoljuk, hogy a szavazólapon feltett első kér­désre nemmel szavazzunk, így közvetlenül a nép választ­ja meg a köztársaság elnö­két. A többi kérdésre javasoljuk, hogy igennel szavazzunk, megerősítve ezzel az Ország- gyűlés által elfogadott tör­vényeket. Hazafias Népfront Baranya Megyei Elnöksége képpen döntött. Ez tévedés. A kongresszus úgy fogalma­zott: az MSZP szervezetei szabadon szerveződhetnek a törvény adta keretek között. Következésképpen a pártkong­resszus a döntést a parla­mentre bízta. Végső soron hasonló a helyzet a másik két témában — munkásőrség fel­oszlatása, pártvagyon — is. Ezért azt mondom: megkérdő­jelezni a parlament döntését - ami a lakosság túlnyomó többségének akaratát is kife­jezi —, nem ^szerencsés dolog. Mi több: támadás a parla­ment törvényhozási munkája ellen! Mindezek alapján a népszavazási részvételre szó­lítanék fel mindenkit és NEM, IGEN, IGEN, IGEN szásza­tokra bíztatni. MSZMP: Döntsön a nép! Az újjászerveződő MSZMP véleményét Ru­szék László, a pécsi szer­vezőbizottság tagja ösz- szegezte: — Az újjászerveződő MSZMP nem ért egyet a november 26-ra meghirde­tett népszavazással, mert egyrészt olyan kérdések­ről kényszerítették ki, a meglehetősen költséges, és véleményünk szerint fe­lesleges népszavazást, me­lyek egy részéről megál­lapodás született a poli­tikai egyeztető tárgyaláso­kon, másrészt az Ország- gyűlés törvényt hozott és azok végrehajtása, így például a munkásőrség feloszlatása, már megkez­dődött. Akik mégis élnek majd állampolgári joguk­kal azoknak mi azt java­soljuk, hogy az első kér­désre feltétlenül ,,Nem"- mel szavazzanak. Nekünk . az a véleményünk, hogy az ország köztársasági el­nökét közvetlenül a nép, népszavazással válassza meg és nem értünk az­zal egyet, hogy erre a képviselőválasztások után kerüljön sor, és majdan az Országgyűlés válassza meg! Álláspontunkat az is bizonyítja, hogy már a népszavazás előtt pártok, mozgalmak állást foglal­tak abban, hogy kit kí­vánnak jelölni köztársasá­gi elnöknek, többen meg is kezdték korteshadjára­taikat. A további három kérdésről való szavazás, mint említettem, formális, de ezek esetében is a népszavazáson résztvevők­nek' a ,,Nem" szavazatot ajánljuk. Egyetértünk a szavazólap azon szövegé­vel. hogy: „Az Országgyű­lés az októberi üléssza­kán a társadalmi szerve­zetek és az MSZMP va­gyonáról szóló tájékozta­tást elfogadta . . ." Az Or­szággyűlés határozatával ellentétben az a vélemé­nyünk, hogy pártok mű­ködését nem lehet meg­tiltani a munkahelyeken, csak szabályozni kell azt, megtiltani, hogy a gazda­sági vezetés munkájába beavatkozzanak. Ami pe­dig a munkásőrséget ille­ti: m'iért engedélyezik a Nemzetőrség újjászervezé­sét? Az oldalon megjelent írásokat készítették: Kozma Ferenc, Mészáros Attila, Mitzki Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents