Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-18 / 319. szám
f A kultúra városfejlesztő funkciója Az ország sok problematikus térségéhez hasonlóan, iPécs város fejlődése is fordulóponthoz érkezett. A városfejlesztés kitermelőiparra alapozott pályáján tová'bb- ihaladni nem lehet. A válságból való kitörés kulcsa a társadalmi-gazdasági fejlődés belső erőforrásainak átfogó felülvizsgálata, innovatív tevékenységekre alapozott gazdasági szerkezet kialakítása. A változás és ihosszú távon egy dinamikusan fejlődő nagyváros megteremtése elképzelhetetlen a szellemi infrastruktúra gazdasághoz szervesen kapcsolódó komplex fejlesztése nélkül. Ha ugyanis Pécs jövőbeni gazdasági funkciói a technikai megújuláshoz, a termékszerkezet-váltáshoz, a piacképes termeléshez kötődnek majd, a szellemi potenciál teljesítőképessége és intézményi szerkezete meghatározó jelentőségre tesz szert. A város társadalmigazdasági fejlődésében ugyanis az ezredfordulóig olyan folyamatoknak kell lejátszódniuk, amelyek nyomán a csökkenő létszámú, de magasan képzett ipari munkásság a jelenleginél lényegesen nagyobb termelési értéket állít elő, a foglalkoztatottak nagyabbik 'hányada pedig az ugyancsak értéket termelő modern szolgáltató szférában helyezkedik majd el. A város fejlődésének ez a hosszabb távú jövőképe már ma fontos feladattá teszi azt, hogy Pécs kulturális erőforrásait a városfejlesztés nézőpontjából is megvizsgáljuk. Számtalan fejlett országbeli depressziós térség újraélesztésének tapasztalata bizonyítja, 'hogy a tágadban értelmezett szellemi életen belül a kultúra, a kulturális szolgáltatások városfejlesztő erőt jelentenek. Egyrészt értékközvetítőként kielégítik a növekvő szellemi igényeket (valamint elősegítik a hagyományos gazdasági bázisokhoz kötődő identitás megváltoztatását, új 'helyi azonosságtudat kialakítását), másrészt értéktermelőként hozzájárulnak a város gazdasági bázisának bővítéséhez, harmadrészt pedig a kultúra elemeinek presztizsképző funkciója révén gazdasági tőkét vonzó szerepet játszanak. Pécs modell lehet A kultúra e hármas városfejlesztő funkciójával ez- idáig a magyar település- irányításiban még nem számoltak, a kulturális ágazatot hagyományos költségvetési szemléletben közelítették meg, a városfejlesztési programokban ez az összetettség nem érvényesült. Modellértékű lehet tehát, ha Pécs város tanácsa a kulturális szféra fejlesztését ebben a megközelítésben alapozza meg, azaz széles társadalmi-gazdasági környezetbe ágyazva bizonyítja a kultúra gazdasági struktúrákra gyakorolt közvetlen hatásait, valamint a kulturális szolgáltatási szféra szélesítéséhez új objektív szükségleteket tár fel. A majdani városi önkor- mányrat egyik lényeges cselekvési irányvonalának azt kell tekintenünk, hagy a korábbi és a mai elszigetelt ágazati fejlesztések és a túlsúlyos operatív irányítási feladatok helyett a leendő önkormányzati testület és szakigazgatási apparátusa a város társadalmi-gazdasági folyamatait elemei* Korábban Egy új kultúrpolitika felé? címmel interjúsorozat jelent meg lapunkban. nek összefüggéseiben vizsgálja, újfajta településformáló erőket kutasson fel és ezeket a városfejlesztés szolgálatába állítsa. Csakis ilyen szemléletmóddal és eljárási mechanizmusokkal lehet a remélhetőleg kiteljesedő gazdasági és döntési önállóságot hatékonyan működtetni. Baranya a huszadik helyen A fent említetteken kívül egyéb szempontok is felsorolhatok, amelyek Pécs város kulturális fejlesztési politikáját hosszabb távon orientálhatják és az eddigiektől eltérő döntési alternatívák kidolgozását teszik szükségessé. O A szellemi regionális centrumok hazai helyzetét elemző dokumentumok és kutatási anyagok Pécset gyakran csak megszorításokkal tekintik a dél-dunántúli régió tényleges szellemi központjának. Szegeddel és Debrecennel ellentétben intézményrendszerének kiópületlenségére, kulturális szervezetei nemzetközi elismertségének hiányosságaira mutatnak rá elsősorban. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben fontos változásokhoz vezető folyamatok indultak el - gondolok például a város társadalomtudományi bázisainak szervezeti átalakulására —, kedvezőtlen jelenségeknek is tanúi lehetünk: fokozatosan csökken a felsőfokú végzettséggel rendelkezők részaránya, a fajlagos kutatási ráfordításokat tekintve Baranya a megyék és a főváros rangsorában a huszadik helyet foglalja el. Pécs modern vidéki, regionális hatókörrel is rendelkező szellemi központtá válása érdekében át kell tekinteni a város jelenlegi intézményrendszerét abból a szempontból, hogy alkalmas-e a térség értelmisége számára esélyegyenlőséget teremteni a kulturális életben való alkotó részvételre, képes-e a gazdasági-társadalmi kibontakozáshoz szükséges innovációk fogadására, terjesztésére vagy pedig merőben új szellemi eljárások kidolgozására. Körülhatárolt stratégiát igényel az intézményrendszer átalakítása, új intézményi tipu'sok meghonosítása (például tájékoztatási-információs központ kiépítése vagy a művészetek terén a piaci viszonyokkal is számoló galéria intézményének a kialakítása, illetve a piacképes termékstruktúra létrejöttéhez elengedhetetlen formatervezési, reklám- és propaganda szolgáltatások megszervezése stb.). Nemzetközi cserét! © Markáns városfejlesztő erőnek kell a jövőben tekinteni a kulturális ágazatok nemzetközi piacokon való megjelentetését. A fejlett országokban ma már gazdaságpolitikai közhely, hogy a kulturális tevékenységek széles körének (pl. a képzőművészeteknek, a színházi és a zenei kultúrának) a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódósa fontos jövedelemtermelő tényező. Az egységesülő nyugat-európai piac értékrendszerének - és ezáltal a nemzetközi versenynek — a középpontjába a gazdaság mellett feltehetően a kultúra és a tudomány kerül, a városok nemzetközi tekintélyének és dinamizmusának a meghatározó tényezőivé válnak. Pécs kulturális intézményeit, szellemi műhelyeit olyan irányba kell fejleszteni, hogy ezek bekapcsolódhassanak a szolgáltatások nemzetközi cseréjébe. Pécs perspektivikusan Közép-tEu- rópa egyik kulturális csere- központjává válhat. Programszerű felkészülésre van szükség ahhoz, hogy a geopolitikai helyzetből és adottságokból adódó lehetőségeket a város képes legyen kihasználni. Mielőbbi döntést igényelnek a konferenciavárossá fejlesztés különböző kérdései, valamint részben ehhez is kapcsolódva az idegenforgalom - mint az egyik lehetséges modernizáló ágazat — és a város kulturális „termékei” értékesítésének a kapcsolatai. Célszerű végiggondolni egy közép-európai kutatási, oktatási centrum kialakításának feltételeit és várható hatásait. O Sikeres kultfúrpalí itika csakis a helyi politika integráns részeként képzelhető el. Az intézmények tehát nem objektumokként, 'hanem a városfejlesztés szellemi elemeiként jelennek meg a város irányításában. A város vezetésének éppen ezért a város gazdálkodó szervezeteit és lakosait nem csupán a kultúra fogyasztójaként kell szemlélnie, hanem a kultúra alakítójaként és hordozójaként is. A gazdálkodási autonómia alapjainak kialakulása felveti majd a kultúra finanszírozásának reformját is. A kultúra újszerű támogatásának változatos helyi lehetőségei és intézményesíthető formái képzelhetők el. O Egy új kultúrpolitikai program részeként célszerű kidolgozni a Pécs város értékeinek menedzselését elősegítő marketing stratégiát. Ma már egyértelmű, hogy a városról kialakult hagyományos kép nem elegendő ahhoz, hogy az idegenforgalmi és tőkevonzó szerepkört betöltse. Jól megalapozott marketingprogrammal lehet csak a város komplex kulturális (és gazdasági) kínálatát áruba bocsátani hazai és nemzetközi piacokon egyaránt. Horváth Gyula tudományos osztályvezető, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-berlini kiállítók munkái a Kisgalériában Berlini performance baranyai amatőrök ölj le közénk! üres széksorok, kátránypapír huzatú, lécekből ácsolt székek várnak. Az első sorokban lévők már süllyedőben. lábak nélkül ringnak a piszkossárga parkettatengeren. A fuldokló szék- roncsok kapaszkodója, hányódó figyelmünk nyugvópontja természetesen egy világítótorony: állványról farkasszemező televíziókészülék a nézőtér előtt. A torony őre Lux Antal. Fényeffektjei mögött a falon a mozgással hangsúlyos ellentételként fekete és piros ecsetvonások — égő vörösek, dühödten rajzó feketék — ka- tölepsziája. Jó, ha a kísérlet alanya még én vagyok. Nemcsak az azonosulásban, de az elutasításban, spekulációimban, magyarázataimban is az antimű- vészetnek erre a negativiszti- kus teljességére utalva. Már a hiánynak azt a bennem még létező helyét is megszünteti, amit Tandori így fogalmazott: „Elhagyott teraszon pörgeted valamikori poharad, halál utáni napsütés fonja át u/jaidat." Itt, ha játszani akarunk a fogalmakkal, mondhatjuk, a hiány tudata is hiányzik. Maga az alkotói folyamat is alulértékelt. Az is, ami korábban esetleg még a gesztus, az ösztön szabadságára hivatkozva esztétikailag is igyekezett igazolni magát. Christian Hasucha performance „menő-manóját" sokunk láthatta a Kossuth-téren Pécsett. A Kisgalériában, ahol a széksorok banális tragikuma várja a betévedőt, látható a fülke primitív szerkezete is. És látható egy hasonló fülke fényképe, tetején egy üveges-tükrös kisebbel, alatta műszaki szakkifejezésekkel zsúfolt magyarázó szöveg — németül. Ezt még egy németül értő számára is le kellett volna fordítani magyarra. De úgy tűnik, ez se különösebben fontos. Katja Hajek színes falfelületeinek kreatív, egyéni vonásairól is inkább a kiállításon közszemlére tett albuma alapján nyerhetünk némi fogalmat. Talán csak Anne lud fotói olyanok, amelyek bennünket, nézőket igazán komolyan veszpek. Mintha a többi újdonság e műfaj régisége lenne. A négy főre olvadó nyugat-berlini performance csoport 1984 után most mutatkozott be másodszor Pécsett. Azzal a jóhiszemű előítéletAlkotósok a mohácsi kiállításon tel látogattam meg Mohácson a baranyai amatőr képzőművészek tárlatát, amely o jövő évi kecskeméti seregszemlét készíti elő, hogy 0 profi és az amatőr közti különbségtétel csak formaiista spekuláció. Ez a jóhiszeműség a kiállítás összképét tekintve elég gyorsan zátonyra futott. A képek, grafikák jelentős hányada nem emelkedik az átlag fölé, középszerűségüket amatőr mivoltuk sem menti- Mindamellett akadnak figyelemre méltó művek is. A festmények közt elsőként Tóth László akvarelljeit említeném, nagyvonalú ecsetkezeléssel megoldott üvegtisztán csendülő, friss színeit. A szobrok közt Szabó Lászlóét, a Gyász sötétlő monolitját és nem utolsósorban Szathmáry László fafaragásait. A jövő májusi, kecskeméti országos bemutatón az említetteken túl Hamot lános virágvariációi, Bogáthj Ferenc mozaikképe a Tűzmadár, Kiing László tollrajzo, Wahl György „Bédai fahíd című festménye, Jarmeczky W* vön Bosáh-motívumokból ép1’*' kező grafikái, „Élenlét” cím® geometrikus konstrukciója' Benkéné W. Márta, Molnárne Lánárd Éva és Ruppert János kisplasztikái képviselik megyénket. Gyanítom, az értékek tál' nyomórészt helyes kiválasztása ellenére, ez a kollekció a baranyai amatőrmozgalom ege' széről csak töredékes képe1 fog adni. Elsősortban azért, mert az erős avantgárd hagyományokkal rendelkező megye műkedvelő alkotóinak kórét jóval nagyobbnak, a munkáikról adható összképet ennél színvonalasabbnak vélem- Az lenne jó, ha nem tévednék nagyot. Bóka Róbert Esterházy Péter Fülszöveg „Fülszöveg, avagy a posztmodern kelgyó enfarkába harap. Élt egyszer egy olvasó. Szegényt ide-oda vezették — kelet-európai olvasó volt —, ám nemcsak az orránál fogva, hogy tudja meg, mi a dörgés, a zörgés, hogy merre hány centi, hogy hol lakik az Úristen, hogy merről esik az ajtó sarka, merre a lakatja, hogy fedőként tudja, mi fő a fazékban, s tudja a járást, mint tarka macska a házhíján, és nemcsak a Szépséges Irodalomban, hanem már a bevezetésbe is kezdték bevezetni. Hogy miként sétáljon ebben az Irodalmi Beaubourgban, melynek legtöbb szobáját már ismeri vagy ismerheti, az épület maga tnégis új, ismerős és idegen: hogy mi volna ez a két kifordult zárójel közé zárt Tér, ez a telt Tér, ahol minden szöveg, a szünet is, melyet ép(p) szövegek tagolnak és értelmeznek (és nem fordítva), illetve 'hogy épp ez volt kívül, és az volna zárójelbe téve, ami nem ez, hogy tehát itt, most, ez és csak ez az, ami van.. . hogy megint, megint akarnak valamit tőle. De hát miért nem hagynak békén. Kérdezem. Ne vezessenek engemet sehova. 'Nem mondják meg, mi valóság és hogy ki vagyok én. Ne mór1" szép, mi a rút. mondom. Fölkapd pát, behúzódnék olvasgatnék. Ezt hét? Na ív és ne^l barát akarok len111 Felszólítottak. 11 szöveget, ám ... fejezetből álló, gató és 33 x en0 felvonultató könV* ahol is e bizony0 sem szándékkal moly akadályok 1 ilyesmi elébe, ígf mondom el, mi Nem az emb®1 várt magyar no® hét... Nem korrajz, magára ismerhet, virulok ... Ugyanígy nerfl Nem a mind® problémákat nem ... Nem azért író f feladata (h ogi Hozzászólás
