Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-18 / 319. szám

f A kultúra városfejlesztő funkciója Az ország sok problema­tikus térségéhez hasonlóan, iPécs város fejlődése is for­dulóponthoz érkezett. A vá­rosfejlesztés kitermelőiparra alapozott pályáján tová'bb- ihaladni nem lehet. A vál­ságból való kitörés kulcsa a társadalmi-gazdasági fejlő­dés belső erőforrásainak át­fogó felülvizsgálata, inno­vatív tevékenységekre ala­pozott gazdasági szerkezet kialakítása. A változás és ihosszú távon egy dinamiku­san fejlődő nagyváros meg­teremtése elképzelhetetlen a szellemi infrastruktúra gaz­dasághoz szervesen kap­csolódó komplex fejlesztése nélkül. Ha ugyanis Pécs jö­vőbeni gazdasági funkciói a technikai megújuláshoz, a termékszerkezet-váltáshoz, a piacképes termeléshez kö­tődnek majd, a szellemi po­tenciál teljesítőképessége és intézményi szerkezete meg­határozó jelentőségre tesz szert. A város társadalmi­gazdasági fejlődésében ugyanis az ezredfordulóig olyan folyamatoknak kell lejátszódniuk, amelyek nyo­mán a csökkenő létszámú, de magasan képzett ipari munkásság a jelenleginél lényegesen nagyobb terme­lési értéket állít elő, a fog­lalkoztatottak nagyabbik 'há­nyada pedig az ugyancsak értéket termelő modern szol­gáltató szférában helyezke­dik majd el. A város fejlődésének ez a hosszabb távú jövőképe már ma fontos feladattá teszi azt, hogy Pécs kulturális erőforrásait a városfejlesztés nézőpontjából is megvizs­gáljuk. Számtalan fejlett or­szágbeli depressziós térség újraélesztésének tapasztala­ta bizonyítja, 'hogy a tá­gadban értelmezett szellemi életen belül a kultúra, a kulturális szolgáltatások vá­rosfejlesztő erőt jelentenek. Egyrészt értékközvetítőként kielégítik a növekvő szelle­mi igényeket (valamint elő­segítik a hagyományos gaz­dasági bázisokhoz kötődő identitás megváltoztatását, új 'helyi azonosságtudat ki­alakítását), másrészt érték­termelőként hozzájárulnak a város gazdasági bázisának bővítéséhez, harmadrészt pe­dig a kultúra elemeinek presztizsképző funkciója ré­vén gazdasági tőkét vonzó szerepet játszanak. Pécs modell lehet A kultúra e hármas vá­rosfejlesztő funkciójával ez- idáig a magyar település- irányításiban még nem szá­moltak, a kulturális ágaza­tot hagyományos költségve­tési szemléletben közelítet­ték meg, a városfejlesztési programokban ez az össze­tettség nem érvényesült. Modellértékű lehet tehát, ha Pécs város tanácsa a kulturális szféra fejlesztését ebben a megközelítésben alapozza meg, azaz széles társadalmi-gazdasági kör­nyezetbe ágyazva bizonyít­ja a kultúra gazdasági struktúrákra gyakorolt köz­vetlen hatásait, valamint a kulturális szolgáltatási szfé­ra szélesítéséhez új objek­tív szükségleteket tár fel. A majdani városi önkor- mányrat egyik lényeges cse­lekvési irányvonalának azt kell tekintenünk, hagy a korábbi és a mai elszige­telt ágazati fejlesztések és a túlsúlyos operatív irányí­tási feladatok helyett a le­endő önkormányzati testület és szakigazgatási apparátu­sa a város társadalmi-gaz­dasági folyamatait elemei­* Korábban Egy új kultúrpolitika felé? címmel interjúsorozat je­lent meg lapunkban. nek összefüggéseiben vizs­gálja, újfajta településfor­máló erőket kutasson fel és ezeket a városfejlesztés szolgálatába állítsa. Csakis ilyen szemléletmóddal és el­járási mechanizmusokkal le­het a remélhetőleg kitelje­sedő gazdasági és döntési önállóságot hatékonyan mű­ködtetni. Baranya a huszadik helyen A fent említetteken kívül egyéb szempontok is felso­rolhatok, amelyek Pécs vá­ros kulturális fejlesztési po­litikáját hosszabb távon ori­entálhatják és az eddigiek­től eltérő döntési alternatí­vák kidolgozását teszik szükségessé. O A szellemi regionális centrumok hazai hely­zetét elemző dokumentumok és kutatási anyagok Pécset gyakran csak megszorítá­sokkal tekintik a dél-dunán­túli régió tényleges szelle­mi központjának. Szeged­del és Debrecennel ellen­tétben intézményrendszeré­nek kiópületlenségére, kul­turális szervezetei nemzetkö­zi elismertségének hiányos­ságaira mutatnak rá első­sorban. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben fontos válto­zásokhoz vezető folyamatok indultak el - gondolok pél­dául a város társadalomtu­dományi bázisainak szerve­zeti átalakulására —, kedve­zőtlen jelenségeknek is ta­núi lehetünk: fokozatosan csökken a felsőfokú végzett­séggel rendelkezők részará­nya, a fajlagos kutatási rá­fordításokat tekintve Bara­nya a megyék és a főváros rangsorában a huszadik he­lyet foglalja el. Pécs modern vidéki, re­gionális hatókörrel is ren­delkező szellemi központtá válása érdekében át kell te­kinteni a város jelenlegi in­tézményrendszerét abból a szempontból, hogy alkal­mas-e a térség értelmisége számára esélyegyenlőséget teremteni a kulturális élet­ben való alkotó részvételre, képes-e a gazdasági-társa­dalmi kibontakozáshoz szük­séges innovációk fogadásá­ra, terjesztésére vagy pedig merőben új szellemi eljárá­sok kidolgozására. Körülha­tárolt stratégiát igényel az intézményrendszer átalakítá­sa, új intézményi tipu'sok meghonosítása (például tá­jékoztatási-információs köz­pont kiépítése vagy a mű­vészetek terén a piaci vi­szonyokkal is számoló galé­ria intézményének a kiala­kítása, illetve a piacképes termékstruktúra létrejöttéhez elengedhetetlen formaterve­zési, reklám- és propagan­da szolgáltatások megszer­vezése stb.). Nemzetközi cserét! © Markáns városfejlesz­tő erőnek kell a jö­vőben tekinteni a kulturális ágazatok nemzetközi piaco­kon való megjelentetését. A fejlett országokban ma már gazdaságpolitikai közhely, hogy a kulturális tevékeny­ségek széles körének (pl. a képzőművészeteknek, a szín­házi és a zenei kultúrának) a nemzetközi munkameg­osztásba való bekapcsoló­dósa fontos jövedelemter­melő tényező. Az egysége­sülő nyugat-európai piac ér­tékrendszerének - és ezál­tal a nemzetközi verseny­nek — a középpontjába a gazdaság mellett feltehető­en a kultúra és a tudomány kerül, a városok nemzetközi tekintélyének és dinamizmu­sának a meghatározó té­nyezőivé válnak. Pécs kulturális intézmé­nyeit, szellemi műhelyeit olyan irányba kell fejleszte­ni, hogy ezek bekapcsolód­hassanak a szolgáltatások nemzetközi cseréjébe. Pécs perspektivikusan Közép-tEu- rópa egyik kulturális csere- központjává válhat. Prog­ramszerű felkészülésre van szükség ahhoz, hogy a geo­politikai helyzetből és adottságokból adódó lehe­tőségeket a város képes le­gyen kihasználni. Mielőbbi döntést igényelnek a kon­ferenciavárossá fejlesztés különböző kérdései, vala­mint részben ehhez is kap­csolódva az idegenforgalom - mint az egyik lehetséges modernizáló ágazat — és a város kulturális „termékei” értékesítésének a kapcsola­tai. Célszerű végiggondolni egy közép-európai kutatási, oktatási centrum kialakítá­sának feltételeit és várható hatásait. O Sikeres kultfúrpalí itika csakis a helyi politi­ka integráns részeként kép­zelhető el. Az intézmények tehát nem objektumokként, 'hanem a városfejlesztés szel­lemi elemeiként jelennek meg a város irányításában. A város vezetésének éppen ezért a város gazdálkodó szervezeteit és lakosait nem csupán a kultúra fogyasztó­jaként kell szemlélnie, ha­nem a kultúra alakítójaként és hordozójaként is. A gaz­dálkodási autonómia alap­jainak kialakulása felveti majd a kultúra finanszíro­zásának reformját is. A kultúra újszerű támogatásá­nak változatos helyi lehető­ségei és intézményesíthető formái képzelhetők el. O Egy új kultúrpolitikai program részeként célszerű kidolgozni a Pécs város értékeinek menedzse­lését elősegítő marketing stratégiát. Ma már egyér­telmű, hogy a városról ki­alakult hagyományos kép nem elegendő ahhoz, hogy az idegenforgalmi és tőke­vonzó szerepkört betöltse. Jól megalapozott marketing­programmal lehet csak a város komplex kulturális (és gazdasági) kínálatát áruba bocsátani hazai és nemzet­közi piacokon egyaránt. Horváth Gyula tudományos osztályvezető, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-berlini kiállítók munkái a Kisgalériában Berlini performance baranyai amatőrök ölj le közénk! üres székso­rok, kátránypapír huzatú, lé­cekből ácsolt székek várnak. Az első sorokban lévők már süllyedőben. lábak nélkül ringnak a piszkossárga par­kettatengeren. A fuldokló szék- roncsok kapaszkodója, hányó­dó figyelmünk nyugvópontja természetesen egy világítóto­rony: állványról farkasszemező televíziókészülék a nézőtér előtt. A torony őre Lux An­tal. Fényeffektjei mögött a fa­lon a mozgással hangsúlyos ellentételként fekete és piros ecsetvonások — égő vörösek, dühödten rajzó feketék — ka- tölepsziája. Jó, ha a kísérlet alanya még én vagyok. Nemcsak az azonosulásban, de az elutasí­tásban, spekulációimban, ma­gyarázataimban is az antimű- vészetnek erre a negativiszti- kus teljességére utalva. Már a hiánynak azt a bennem még létező helyét is megszün­teti, amit Tandori így fogal­mazott: „Elhagyott teraszon pörgeted valamikori poharad, halál utáni napsütés fonja át u/jaidat." Itt, ha játszani aka­runk a fogalmakkal, mond­hatjuk, a hiány tudata is hi­ányzik. Maga az alkotói fo­lyamat is alulértékelt. Az is, ami korábban esetleg még a gesztus, az ösztön szabadsá­gára hivatkozva esztétikailag is igyekezett igazolni magát. Christian Hasucha perfor­mance „menő-manóját" so­kunk láthatta a Kossuth-téren Pécsett. A Kisgalériában, ahol a széksorok banális tragiku­ma várja a betévedőt, látha­tó a fülke primitív szerkezete is. És látható egy hasonló fül­ke fényképe, tetején egy üve­ges-tükrös kisebbel, alatta mű­szaki szakkifejezésekkel zsú­folt magyarázó szöveg — né­metül. Ezt még egy németül értő számára is le kellett vol­na fordítani magyarra. De úgy tűnik, ez se különöseb­ben fontos. Katja Hajek színes falfelü­leteinek kreatív, egyéni voná­sairól is inkább a kiállításon közszemlére tett albuma alap­ján nyerhetünk némi fogal­mat. Talán csak Anne lud fo­tói olyanok, amelyek bennün­ket, nézőket igazán komolyan veszpek. Mintha a többi új­donság e műfaj régisége len­ne. A négy főre olvadó nyu­gat-berlini performance cso­port 1984 után most mutatko­zott be másodszor Pécsett. Azzal a jóhiszemű előítélet­Alkotósok a mohácsi kiállításon tel látogattam meg Mohá­cson a baranyai amatőr kép­zőművészek tárlatát, amely o jövő évi kecskeméti sereg­szemlét készíti elő, hogy 0 profi és az amatőr közti kü­lönbségtétel csak formaiista spekuláció. Ez a jóhiszeműség a kiállítás összképét tekintve elég gyorsan zátonyra futott. A képek, grafikák jelentős há­nyada nem emelkedik az át­lag fölé, középszerűségüket amatőr mivoltuk sem menti- Mindamellett akadnak figye­lemre méltó művek is. A fest­mények közt elsőként Tóth László akvarelljeit említeném, nagyvonalú ecsetkezeléssel megoldott üvegtisztán csen­dülő, friss színeit. A szobrok közt Szabó Lászlóét, a Gyász sötétlő monolitját és nem utolsósorban Szathmáry László fafaragásait. A jövő májusi, kecskeméti országos bemuta­tón az említetteken túl Hamot lános virágvariációi, Bogáthj Ferenc mozaikképe a Tűzma­dár, Kiing László tollrajzo, Wahl György „Bédai fahíd című festménye, Jarmeczky W* vön Bosáh-motívumokból ép1’*' kező grafikái, „Élenlét” cím® geometrikus konstrukciója' Benkéné W. Márta, Molnárne Lánárd Éva és Ruppert János kisplasztikái képviselik me­gyénket. Gyanítom, az értékek tál' nyomórészt helyes kiválasztása ellenére, ez a kollekció a ba­ranyai amatőrmozgalom ege' széről csak töredékes képe1 fog adni. Elsősortban azért, mert az erős avantgárd ha­gyományokkal rendelkező me­gye műkedvelő alkotóinak kó­rét jóval nagyobbnak, a mun­káikról adható összképet en­nél színvonalasabbnak vélem- Az lenne jó, ha nem téved­nék nagyot. Bóka Róbert Esterházy Péter Fülszöveg „Fülszöveg, avagy a posztmo­dern kelgyó enfarkába harap. Élt egyszer egy olvasó. Szegényt ide-oda vezették — kelet-európai olvasó volt —, ám nemcsak az orránál fogva, hogy tudja meg, mi a dörgés, a zör­gés, hogy merre hány centi, hogy hol lakik az Úristen, hogy mer­ről esik az ajtó sarka, merre a lakatja, hogy fedőként tudja, mi fő a fazékban, s tudja a járást, mint tarka macska a házhíján, és nemcsak a Szépséges Irodalom­ban, hanem már a bevezetésbe is kezdték bevezetni. Hogy miként sétáljon ebben az Irodalmi Beaubourgban, melynek legtöbb szobáját már ismeri vagy ismerheti, az épület maga tnégis új, ismerős és idegen: hogy mi volna ez a két kifordult záró­jel közé zárt Tér, ez a telt Tér, ahol minden szöveg, a szünet is, melyet ép(p) szövegek tagolnak és értelmeznek (és nem fordít­va), illetve 'hogy épp ez volt kí­vül, és az volna zárójelbe téve, ami nem ez, hogy tehát itt, most, ez és csak ez az, ami van.. . hogy megint, megint akarnak va­lamit tőle. De hát miért nem hagynak bé­kén. Kérdezem. Ne vezessenek engemet sehova. 'Nem mondják meg, mi valóság és hogy ki va­gyok én. Ne mór1" szép, mi a rút. mondom. Fölkapd pát, behúzódnék olvasgatnék. Ezt hét? Na ív és ne^l barát akarok len111 Felszólítottak. 11 szöveget, ám ... fejezetből álló, gató és 33 x en0 felvonultató könV* ahol is e bizony0 sem szándékkal moly akadályok 1 ilyesmi elébe, ígf mondom el, mi Nem az emb®1 várt magyar no® hét... Nem korrajz, magára ismerhet, virulok ... Ugyanígy nerfl Nem a mind® problémákat nem ... Nem azért író f feladata (h ogi Hozzászólás

Next

/
Thumbnails
Contents