Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-18 / 319. szám

e Dunántúli napló 1989. ' november 18., szombat Milyen tekintélyű államfőt akarunk az ország élére állítani? A népszavazás tétje Beszélgetés dr. Ádám Antal államjogász professzorral Kikiáltása után -ólig öt hét­tel éri oz első próbatétel o Magyar Köztársaságot: olyan népszavazás, amely kiemelke­dően fontos alkotmányos kér­désben hozhat majd döntést. A jelen politikai helyzetben a törvényi szintű változások so­kaságában való eligazodás nem kis tehertétel az állam­polgárok számára. Néhány hét eltelte után is zömük inkább csak érzi, mintsem tudná, hogy államunk élevének meg­változása több, mint egy szó­tag elhagyása, s hogy ennek jelkép-értéke mögött milyen fontos közjogi tartalom húzó­dik. S most ugyanilyen bi­zonytalanság tapasztalható abban is, hogy valójában mi is a tétje a november 26-i népszavazásnak. Ezekben a kérdésekben való eligazodás­hoz dr. Adóm Antal állam­jogász, a JPTE egyetemi ta­nára segítségét kértük. — Mindenekelőtt arra ké­rem, hogy vázolja lel azt a közjogi szituációt, amelyben ami miatt a népszavazást ki­írták.- Valóban csak vázlatsze- rüen: a magyar állam elne­vezésének megváltozása egy­ben államformájának bz ed­digitől eltérő újszerűségét is kifejezi. Társadalomtudományi szempontból ugyanis az ál­lamformát a hatalom gyakor­lásának módja határozza meg. Az új elnevezés, valamint az Alkotmány első fejezetének gyökeres megújulása azzal a lényeges alkotmányos követ­kezménnyel jár, hogy . a ko­rábbi egypártrendszer helyett többpártrendszeren nyugvó parlamentáris- demokrácia in­tézményesül. Nagyon lényeges újszerű lehetőség, hogy a ha­talom gyakorlásában a válasz­tópolgárok országos, vagy helyi népszavazáson való köz­reműködéssel közvetlenül is részt vehetnek. A bekövetke­zett változások eredményeként módosult a magyar állam kormányformája is annak kö­vetkeztében, hogy a központi állami szervek között meg­szűnt a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és ezzel egyidejű­leg köztársasági elnöke lett a Magyar Népköztársaságnak. Ezt a feladatkört ideiglenesen az országgyűlés elnöke látja el. A vonatkozó rendelkezé­sek szerint a köztársasági el­nököt majd a parlament vá­lasztja meg, de az alkotmány lehetőséget nyújt arra, hogy a köztársaság’ elnök jelenleg közvetlenül a választópolgá­roktól nyerje megbízatását. Bizonyos ellenzéki szervezetek azonban éltek a népszavazás­ról szóló törvény adta lehe­tőséggel és a törvény által előirt feltételeknek megfelel­ve kezdeményezték a népsza­vazást annak eldöntéséről, hogy az államfőt a választó- polgárok válasszák-e meg, vagy most első alkalommal is az új választások után össze­ülő országgyűlés? E kérdés- sen kívül még másik három­ról is szavaznak az állampol­gárok november 26-án, de ezekről az országgyűlés már pozitívan döntött. E tárgykö­rökben tehát a népszavazás csak a parlamenti döntések megerősítését, vagy ellenzését jelenti, Így megítélésem sze­rint a népszavazás ezekben a kérdésekben inkább konzulta­tív, mintsem kötelező jellegű lesz. — A konzultatív jelleget em­lítette. Ha népszavazások nem­zetközi gyakorlatát, formáit nézzük, akkor a november 26-i népszavazás melyikbe illik? — A magyar törvény is a népszavazásnak tárgyát te­kintve két csoportját külön­bözteti meg. Nevezetesen a parlament által elfogadott törvények népszavazás általi megerősítését teszi lehetővé. A népszavazásnak ezt az alcTkzatát referendumnak ne­vezzük. - A másik csoportjába a népszavazásnak az országos jelentőségű kérdések eldönté­se tartozik. Ilyen esetben a parlament az adott ügyről olkotott törvényt, vagy tételes határozatot, hanem a válasz­tópolgárokra bizza az adott ügyben való állásfoglalást. A népszavazásnak ’ez utóbbi változata plebiscitumnak, nép­döntésnek, néphatározatnak minősül. Mivel a pártokról szóló törvényben november 26-án népszavazásra bocsá­tott második, harmadik és negyedik Kérdésről a parla­ment mór pozitiven döntött, e tárgykörökben tehát rafe- rendumos népszavazás lesz arról, hogy a párttörvényben megfogalmazott döntéseket a választópolgárok megerősítik-e, vagy sem. — S ha netán nem erősitik meg valamelyiket. — Visszavonod! az előbbi megállapításomat, hogy ezek­ben a tárgykörökben konzul­tatív lenne a népszavazás. Úgy vélem: annyiban konzul­tatív, hogy e tárgykörökben a törvény szerint nem lenne kötelező a népszavazás , elren­delése, de kötelezővé vált a kezdeményezők száma miatt és így a népszavazás ered­ménye a parlamentet ezek­ben a kérdésekben köti és ha netán ellentétes lenne oz eredmény - amit néphangulat alapján valószínűtlennek tar­tok -, akkor a pártokról szó­ló törvény vonatkozó rendel­kezéseit meg kellene változ­tatnia a parlamentnek. Az első tárgykörben, amely így hangzik a kiadott szavazólap­minta szerint, hogy „csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök választására", plebisci­tumnak minősül szerintem a döntés. Itt tehát országos je­lentőségű kérdés konkrét el­döntéséről van szó és ennek eredményét is köteles az or­szággyűlés respektálni. — A népszavazást kezdemé­nyező SZDSZ és más pártok most kifogásolják, hogy az országgyűlés magyarázó szö­veggel vette szavazólapra az eredeti kérdéseket. Túl annak megítélésén, hogy melyik tor­ma a szavazók manipulálása, a kérdés úgy is felvetődik, hogy alkotmányosan joga volt-e az országgyűlésnek a magyarázó mondatok szavazó­lapon való feltüntetésére?- Választópolgároknak kéz­besített szavazólapminta a népszavazás tárgykörét, tehát a feltett kérdéseket nem vál­toztatta meg. A zárójelbe tett mondat, illetve mondatok a szavazás lebonyolításának a rendjét hivatottak és képesek elősegíteni: azt, hogy lehető­leg ne legyen félreértés és rendeltetésének megfelelően bonyolódjék le a népszava­zás. A népszavazás rendjének a meghatározása a parlament hatáskörébe tartozik, tehát megítélésem szerint az or- szággyűlés nem kifogásolható módon járt el a zárójelbe tett mondatok megfogalmazá­sával.- Hasznos lenne megvilá- g tani, hogy egyáltalán mi a tétje ennek a népszavazásnak. Annak idején a politikai egyeztető tárgyalásokon a megállapodás úgynevezett kö­zéperős alkotmányjogi helyze­tű, hatáskörű köztársasági el­nöki funkcióról született. Mi­ben különbözhet a jelen hely­zetben majd a választások után a parlament által meg­választott köztársasági elnök, illetve a népszavazással meg­választott elnök funkciója, közjogi helyzete, legitimitása?- A parlament ez év ta­vaszán fogadta el az új al­kotmány szabályozási koncep­cióját, amely még a köztár­sasági elnök közvetlen vá­lasztását helyezte kilátásba. A későbbi politikai egyeztető tárgyalások következtében bi­zonyos ellenzéki pártok azt az igényt fogalmazták meg, hogy térjünk vissza az 1946. évi I. törvényben megfogalmazott megoldáshoz a köztársasági elnöki funkció tekintetében, mely szerint az államfő a par­lamenttől nyeri a megbízatá­sát és ennek következtében parlamentáris köztársasági kormányformát vezessünk be Magyarországon. A másik megoldás egyes országokban, különösen az USÁ-ban az, hogy az/államfő a választó- polgároktól nyeri megbízatá­sát s nem a parlamenttől. Ez­által társadalmi felhatalma- zottsága, legitimációja kiter­jedtebb. hiszen a választópol­gárok hatalmazzák fel funk­ciójának betöltésére és súlya, szerepe is nagyobb, mint a parlamentáris kormányforma államfőjéé. Hogy jelenleg Ma­gyarországon melyik forma al­kalmazása a célszerű, nyil­ván .részben politikai, részben szakmai, alkotmányossági megítélés kérdése. Én politi­kai és szakmai szempontból egyaránt azt a felfogást val­lom, hogy a fejlődés jelen­legi szakaszában az lenne szerencsés, ha Magyarország olyan államfővel rendelkezne, akit a választópolgárok vá­lasztanak. Egyrészt azért, mert Így Magyarország államfője a nemzetközi érintkezés terüle­tein a nagytekintélyű állam­főkkel azonos pozíciójú ál­lamfőként léphet fel. Másrészt belpolitikai szempontból is ezt a megoldást tartom idő­szerűnek és célszerűnek azért, mert a kibontakozó és bizo­nyos mértékben elburjánzó többpártrendszer keretében valószínűsíthető, hogy a par­lament és a kormány politikai profilja is a társadalom va­lóságos politikai tagoltságá­nak megfelelően nagyon sok­színű lesz és nem alakulhat ki homogén és markáns po­litikai irányultság. Fennáll az a veszély, hogy a testületeken belül a vélemények túlzottan szétszórtak lesznek, ami ter­mészetesen a vélemények sza­bad kifejtése és ütköztetése szempontjából előnyös, de a határozathozatalt és az egyez­tetett erőfeszítést hátráltatja. Kívánatos, hogy ezekkel a várható jelenségekkel szem­ben — amelyek inkább a la­bilitás jegyeit viselik magu­kon —, a központi állami szervek közül valamelyik, ne­vezetesen az államfő a sta­bilitást és a pártpolitikai ér­dekeken való felülemelkedést testesítse meg és biztosítsa. A köztársasági elnök közvetlenül a választópolgárok általi vá­lasztása ilyen pozíciót nyúj­tana az államfőnek és lehető­vé tenné, hogy megfelelő társadalmi felhatalmazottság ■birtokában tölthesse be az egyensúlyozó szerepét — ame­lyet egyébként az alkotmány megfogalmaz az államfő szá­mára — a parlament, a kor­mány irányában, a parlament és a kormány között esetleg felmerülő súrlódások, konflik­tusok feloldása érdekében.- Miért nem kívánatos ez a torma valamennyi politikai erő számára?- Az ellenzék opponáló fel­fogása megítélésem szerint abból a feltételezésből fakad, hogy ha jelenleg választják meg közvetlenül a választó- polgárok a köztársasági el­nököt, akkor valószínű, hogy baloldali beállítottságú állam­fője lesz az országnak. Az ellenzéki erők feltételezésem szerint arra számítanak, hogy a következő többpártrendsze­rű választások következtében az ellenzéki erők kerülnek a parlamentbe, többségre és a többség választhatja meg a többségi politikai koncepció­nak megfelelő, a parlamenti többségnek szimpatikus köz- társasági elnököt. Ebben az esetben a parlament és az államfő politikai irányultsága egybeesne, ami azzal a kö­vetkezménnyel járna, hogy az államfő, sem a parlament, sem a kormány irányában nem tudná gyakorolni ezt a pártpolitikai elkötelezettségé­től független, a nemzet álta­lános érdekeit szem* előtt tar­tó egyensúlyozó szerepét.- Nemzetközi összehasonlí­tásban a legújabbkori alkot­mányozásoknál az államfői funkciók tekintetében melyik forma a gyakoribb? Mi a tendencia? Ügy látom, hogy szaporo­dik azoknak az államoknak a száma, amelyek alkotmányo­zásában a prezidenciális köz- társasági forma elemei eltérő mértékben ugyan, de szere­pet kapnak, tehát az államfő hatásköre eléggé kiterjedt, s megbízatását közvetlenül a választóktól kapja. Ezt a meg­oldást láthatjuk például Franciaországban, Finnország­ban, Ausztriában.- Nálunk viszont most sa­játos szituáció alakult ki. Elő­fordulhat, hogy az államfő megválasztásának a módja a prezideTtciális köztársasági tormának megfelelően törté­nik, ugyanakkor az elnök jog­körét alapvetően a parlamen­táris köztársasági - formába il­lően határozták meg. Változ­hat-e a megválasztás módjá­tól valamelyest is a köztár­sasági elnök pozíciója?- A módosított alkotmány­nak az elnöki jogkörre vo­natkozó szabályai és annak lehetősége, hogy most ebből az első alkalomból az állam­fő a választópolgároktól nyer­je a megbízatását, sajnos nincsenek összhangban, $ ket­tősséget tükröznek, mert az alkotmánynak az elnöki jog­körre vonatkozó előírásai nagyrészt a parlamentáris köz- társasági kormányforma jel­lemzőit mutatják. Ennek elle­nére, ha most november 26-án a választópolgárok mégis úgy döntenek, hogy az államfő közvetlen választással nyerje el megbízatását még ilyen összhanaban nem álló sza­bályozottság mellett is széles társadalmi legitimációval, az országon belül és kívül egy­aránt tekintéllyel bíró szemé­lyiség nagyon eredményesen, hasznosan -láthatná el ezt a funkciót, arra támaszkodva, hogy a nemzet többségének megbízottjaként léphet fel.- Van-e valamilyen mód a választópolgárok által megvá­lasztott elnök elmozdítására, visszahívására? Esetleg nép­szavazással?- A jelenlegi szabályozás szerint a parlament hatáskö­rébe tartozó személyi kérdé­sek tekintetében nem kezde­ményezhető és nem rendelhe­tő el népszavazás. Ebből az következik, hogyha a parla­ment választja az államfőt, akkor ez a kérdés így nem vethető fel. Ellenben, hogyha a mostani népszavazás azzal az eredménnyel járna, hogy a közeljövőben az állampol­gárok választanák meg az á1- lamfőt, akkor szerintem nem lenne kizárható egy ilyen kezdeményezés és annak ér­vényesítése.- A parlamentnek nem fe­lelős, közvetlenül választott erős alkotmányos pozíciójú államfő esetén viszont előfor­dulhat, hogy nincs feltétlenül összhang az elnök és a kor­mány 'között, hogy oz állami irányítás kétfejűvé válik.- A jelenlegi francia' példa is mutatja, nagyon is lénye­ges és izgalmas kérdés: ho­gyan biztosítható az egységes kormányzás, a „kétfejű" kor­mányrendszerben, ahol az ál­lamfő a megbízatását nem ugyanattól, a tényezőtől nye­ri, amelytől a kormány, s esetleg az államfő és a kor­mány politikai beállítottsága is eltérhet egymástól. Ez a kérdés azonban az államfő és a kormány hatáskörének megfelelő szabályozásával megoldható. Korszakunk min­den államában szinte a legiz­galmasabb, a hatalmi ágak közötti egyensúlyozás kérdése. Valamennyi korszerű állam rendkívüli igényességgel és különös érzékenységgel törek­szik a kölcsönös egyensúlyo­zás módozatait megkeresni és alkalmazni. Ebbe az irányba kellene a magyar alkotmányo­zásnak is haladnia. Nyilván­való, hogy nem támogatha­tunk olyan megoldást, amely egyetlen személynek kiemelke­dő, vagy kizárólagos hatalmat és felelőtlenséget biztosit. Nagy szükség van viszont az országunknak olyan nagy te­kintélyű, kiterjedt alkotmányos jogkörrel rendelkező államfő­re, aki a felnőtt lakosság többségének szavazással ki­fejezett bizalmát és támoga­tását élvezi. Dunai Imre Kié legyen a föld ? Baranyában inkábbvennének Kié legyen a föld? Erről dúl­nak a pártviták országszerte. Ügy volt, hogy a földtörvényt a parlament ismét módosítja, a legutóbbi Országgyűlés azon­ban a kérdést jövő év január­jáig elnapolta. Vassné Nyéki Ilona képviselő ugyanis hosz- szas bizottsági vita után el­állt sürgősségi törvénymódosító javaslatától, mely szerint Ke- repestarcsán - ahol képvise­lőnek választották — és kör­nyékén a mezőgazdasági üze­mek kihasználva a törvény ad­ta lesetőséget, a gazdálkodás hibáit, a telek és lakóingat­lannak eladott ■földterületeik­kel, illetve az e területekért kapott pénzzel kívánják ,,orvo­solni". A képviselőnő attól félt. hogy a városiból hazakénysze- rülők, ha esetleg újból föld­művelésre szánnák rá mago­kat, az egykori termőföldnek hűlt helyét találnák, mert ezek helyén már nyaralók, lakóhá­zak stb. lesznek. A képviselők elfogadták 0 miniszter válaszát, mely sze­rint Hütter Csaba a kormány nevében kijelentette, hogy 1990 januárjában a MÉM komple1* törvénymódosítással áll a par- lament elé. A miniszter véle­ménye szerint egyébként 0 földtulojdon elherdálásáról szo sincs. Tavasz óta mindössze 3700 hektár földre jelentkezett vevő és eszerint a tendencia szerint ezer év kellene ahhoz, hogy a ma mezőgazdaságilag hasznosított föld gazdát cse­réljen. A közös föld eladásá­ról egyébként is a termelőszö­vetkezetek belső önkormányza­tának kell döntenie. Baranyában a termelőszö­vetkezetek nem elherdálni, de sokkal inkább gyarapitam akarják földjeiket. A megye1 Földhivataltól és a Baranya Megyei Tanácstól kapott in- formáció szerint a termelőszö; vetkezetek „sorban állnak azért, hogy megvásárolhassák a használatukban lévő állam1 földeket és nem „bagóért'- ahogy az a közvéleménybe!1 elterjedt, hanem komoly ősz- szegekért. A föld ára ugyanis ma az aranykorona-érték száz­szorosa. A mohácsi Új Barázda Tsz például ötmillió forintért, a szajki Béke Tsz 4 millió fo­rintért szeretne földet vásá­rolni, olyan földet, amit évti­zedek óta maga használ. Be­jelentette földvásárlási szán­dékát a véméndi, a lippói, 0 gödrei, a szentlőrinci, mind- szentgodisai tsz is, hogy csak néhány nagyobb potenciális vevőt említsünk. Ez a lehetőség 1987 óta adott. A termelőszövetkeze1 használatában lévő állami földterület Baranyában a Föld­hivatal legfrissebb adatai sze­rint 13 718 hektár. Múlt év vé­géig mindössze 611 hektód vásároltak meg a közös gaz­daságok, s most kb. 1500 hek­tárra van igényük. A termelőszövetkezetek föld­szerzési igénye ellen a Kis­gazdapárt, a Magyar Demok­rata Fórum és a Keresztény- demokrata Néppárt helyi szer­vezetei felléptek, de vélemény* nyilvánított a Baranya MegVel Faluszövetség is, követelve 0 jelenleg érvényben lévő föld- értékesítési gyakorlat felfüg­gesztését. Baranyában a helyi taná­csok is befagyasztották a föld adásvételi ügyeket. Mindenk1 az Országgyűlés döntésér® vár. Kié is legyen a földtulaj­don? Az önkormányzatok® vagy azoké a földhasználóké, akik a földet megművelik.- Rné -

Next

/
Thumbnails
Contents