Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-18 / 319. szám

1989. november 18., szombat Dunántúli napló 5 ilitegil»oltoae<sf€m &« Ifiiussi«: Sopianae iránti adósságát ismét törleszti Pécs: elkészült, s avatásra vár a II. számú - korsós festett sírkamra re­konstrukciója; ezt a nevét a szarkofág fölötti 'kis fülkében látható rituális korsó-pohár ábrázolásról kapta. A sirkamra a dómtér alatt van, helyét évek óta, (amióta oz aknamélyítők elvégezték a védőépülettel, s vele a szi­geteléssel kapcsolatos munkái- k°t), a térburkolaton látható, vörös homokkőből kirakott kontúr jelzi. Egyike volt ez a l'ajdani római kori temető számtalan sírépítményének, kétesülése ímeglehetősen jól datálható: Fülep Ferenc leirá- sa szerint a kamra bejárata e|őtt a Kr. u. 364-378. kö- zott uralkodott Valens császár ^67-375, között készült veretét találták meg, a temetkezés tehát feltehetően ezután tör- tent. Még egy érdekesség: 'teg a többi sírokban a rítus szerint arccal kelet felé nézőn temették el az itt élők a halottaikat, addig ebben az ®9yben „pogány” rítus sze- r,rlt arccal nyugatnak néző csontvázat találtak. Azt ma Sejteni sem lehet, hogy mi- 'Ven rendű -rangú polgárt te­hettek ide, s az egyszerű, temai liturgia szerinti festés Motívumai sem segítenek kiigazodni. A sírkamrát 1939- *ten találták meg, 1964-ben fetfer Antal irányításával tör­tem egy, az akkori lehetősé­geket jól kihasználó restaurá- Qs. Meglehetősen bonyolult teil a megtekinthetősége: in- kQk>b sejteni lehetett, mintsem i°i látni a látnivalókat. A Szent István téri mauzó- kam sikeres felújításán f el - Mozdulva kapott megbízást °°chman Zoltán Y'bl-díjas kPitész e sírkamra rekonstruk- C|ájának, védelmének a ter­vezésére. Ennek az eredmé­nyével szembesülhet hamaro- San a pécsi polgár. De mit 's láthatunk? A püspöki levéltár épületé- r'ek a déli végén nyitották j’teg a .falat a pincéhez. Itt l°9as előtér van, ahonnan epcsősor vezet emeletnyi Mélységbe, onnan tovább P6áig hosszú folyosó a sir­almához. Ez most tágas te- f®teben, a látogatóktól üveg- , tal elzártan és körüljárha- °an helyezkedik el. A Klauzá­léhoz hasonló, közvetlen ^tekintésre itt nincs mód, khát másfajta élményre kell elkészülni. A sirkamra félkör* lves előterében, a galériára Avatásra vár a korsós sírkamra Lehetőség a Cella Septichora majdani bemutatására jék a látogató a látnivalók között. így magyarázza: — A mauzóleum kapásból magyarázza magát, ez azon­ban itt nem megy. Maga a Fetter-modell segít áthidalni egy csomó információs nehéz­séget, aztán a romot is he­vezető lépcső ölelésében sej­telmes megvilágításban lát­ható. Fetter Antalnak, az erről a sírkamráról készült modell­je, ami eligazítást ad arról, hogyan is képzelhetjük el ezt a korabeli térben. Egy szinttel feljebb, a tu­lajdonképpeni római kori tér­szinten először a sírkápolna Ifalmaradványai kerülnek elénk, (ezt köbben a padozat­ba süllyesztett fényforrások vonják diszkrét fénybe), mely­nek a közepén erőteljes fény tör fel a mélyből. „Belépünk” a kápolnába, melynek a pa­dozata tágasan nyitott a mélység felé: rézkorláttal vé­dett domború üvegboltozaton át tekinthetünk le, s körbe­járva jól szemügyre vehetünk minden részletet, az egyszerű, dísztelen szarkofágtól (amely­be visszakerült a csontváz), a gazdag falfestésen át, a név­adó korsóig. Felettünk kb. 4 méterre van a dómtér szintje, a védőépület pedig, amelyben állunk, alig érzékelhető, annyira paran- csolóan erőteljes hangsúlyt kapott a sírépítmény. Bachman Zoltán vázolja a történteket: 1983-ban kezdtek hozzá az aknamélyítők a ha­talmas sárga sátor alatt a munkához, s másfél év alatt gyakorlatilag elkészült a kör­nyezetétől acéllemezekkel szi­getelt védőépület; akkor pénz­ügyi okokból le kellett állni, csaknem kétéves szünet követ­kezett, s csak utána kezdett dolgozni itt az OMF, majd került sor — nagyrészt már idén —, a Pintér Attila végez­te festményrestaurálásra. Ké­zenfekvő ezekutón a kérdés:- Mennyire más ez, mint a mauzóleum? — Az elv azonos: itt is egy második légtérrel vettük körül a római kori építményt, vi­szont ólom helyett acéllemezt használtunk a szigetelésre. A leglényegesebb eltérés a to­pográfiai adottságokból követ­kezik: a mauzóleumnál min­den a helyén van — sirkamra a föld alatt, a templom a felszínen, itt viszont minden a felszín alatt van. A betekin­tést sem lehetett közvetlenül megoldani, a lehetőség ki­csinysége miatt kellett a bol­tozat felőli betekintés mellett dönteni. így nagyobb a hely, tehát többen tekinthetik meg egyidejűleg. Amint a mauzóleumnál is megfigyelhető volt, itt is ar­ra törekedett az építész, hogy minél jobban eligazod­roizáltuk kissé az árokvilági- tóssal. Egy ún. antiteret kellett létrehozni, ahol az avitt rom jön be először a képbe, s ez szolgálja a fő látványosság előkészítését. A bejárati előcsarnok tő- szomszédságában van —, mint tudjuk, - a temetkezési terület legnagyobb kiterjedé­sű építménye, a hétkaréjos kápolpa, a Cella Septichora, ami az 50 évvel ezelőtti meg­találás óta is a föld alatt rejtőzik. A korabeli feltárás rengeteg megválaszolatlan kérdést hagyott maga után, s feleletre ma sem számít­hatunk alapos kutatás nélkül. Az előcsarnokból egyszer majd megközelíthető lenne a templom, amelynek 2—3 méter magas falai állnak 6 méterre az út alatti mélységben. — Egyszer rendbe kell ten­ni a püspökvárat — jegyzi meg Bachman Zoltán —, eb­be beletartozhat a különleges­ségénél fogva egyik fő vonz­erőként —, a Cella Septichora is. A feltárásnak és a be- mutalhatóvá tételnek ma sincs műszaki akadálya, s ha ha­zai tőkével nem megy, kül­földit kell találni. Hársfai István • • Osszeomofftaf-e a gazdaság A gazdasági csőd nem halál Miközben folyik a harc a politikai hatalomért, háttérbe szo­rul az érdeklődés a gazdaság, illetve annak válságos helyzete iránt. Egyesek szerint ez oda vezethet, hogy a hatalmi harc győztesei egy gazdaságilag működésképtelen országban bont­ják ki lobogójukat. Mások úgy vélekednek, hogy ez nem tör­ténhet meg, mert a Nyugatnak elemi érdeke, hogy a dikta­tórikus szocializmusból kitört ország talpon maradjon, sőt, vi­rágozzék. Ismét mások visszakérdeznek: egyáltalán mit is je­lent c gazdasági összeomlás? Létezik-e ilyen, vagy ez csupán valami homályos tartalmú, lidércnyomásos fenyegetés? A gazdasági csőd semmi esetre sem olyan, mint a ha­lál: nem valamiféle hirtelen átmenet a létből a nemlétbe, és nem ívisszafordíthatatlan. A működésképtelenség sem ki­fejezetten egyértelmű állapota a gazdaságnak, számtalan fo­kozata képzelhető el. Mondhatni: nem működött a magyar gazdaság 1945-ben, amikor a lebombázott gyá­rakban nem -folyt termelés, az üzletekben nem volt áru, és nem volt közlekedés, gáz, víz, villany, szemétszállítás. Am az sem volt a teljes bénult­ság állapota, mert mégiscsak akadtak negyed-, vagy tized- gőzzel, de termelő üzemek, kenyeret sütő pékek, búzát és krumplit adó parasztgazdasá­gok. Éhezett, de nem halt éhen az ország. Az összeom­lott gazdaság nem pusztult el teljesen. Az összeomlás és a műkö­désképtelenség tehát nagyon- is viszonylagos fogalmak. Súlyos következményekkel járna, ha az ország olyan la­bilissá, megbízhatatlanná vál­na, hogy elvesztené hitelké­pességét. Az ugyanis oda ve­zetne, hogy a jelentős részben importra alapozott termelés legalábbis összeszűkülne, mi­nek következtében nyomasztó áruhiány és száguldó infláció alakulhatna ki. Hasonló folyamatot indít­hatna el valamiféle anarchia is, melyben a politikai hata­lomért harcoló erők eltávolita- nának gazdasági kulcspozici- ókból jó vezetőket, a kiváló szakértőket, s nem tudnának helyükbe képzett, gyakorlott szakembereket állítani. Az említettek azonban való­színűleg csupán rémképek, s nem válnak reális -valósággá. Fel kell ugyanis tételezni, hogy bármely pártok, bá.mely politikai erők jutnak is ha­talomra, azok mindenképpen tisztában lesznek önnön fe­lelősségükkel, és olyan gaz­dasági program megvalósítá­sára törekszenek, amelyik el­kerüli ezeket a buktatókat. Máskülönben a hatalmat sem tarthatnák meg: a felelőtlen kormányt gyorsan elsöpörné a nép elégedetlensége, ha­ragja. Ha szélsőséges állapotok bekövetkeztétől nem is kell tartani, attól igen, hogy a gazdaság válsága egyelőre nem enyhül, a gazdaság hely­zete súlyosbodik. A piac törvényei egyik nap­ról a másikra nem válhatnak meghatározókká, a gazdasá­gi folyamatok szabályozóivá. A piacgazdaság magántulaj­donra, de legalábbis vegyes tulajdonra épül, tulajdonosi érdekeltség nélkül nem létez­het. Természetes tulajdonosok pedig a jelen viszonyok között különösebben gyorsan nem támadhatnak: ahhoz nincs elegendő tőke magánszemé­lyek birtokában. A magántulajdonlás meg­teremtéséhez nem Ígérkezik járható útnak a népi részvé­nyek általánossá válása sem, mert az sem jelentene elég közvetlen, s ezért elég ke­mény érdekeltséget. Nem is szólva arról, hogy a megél­hetési gondokkal küzdő vagy egyenesen elszegényedett munkások, alkalmazottak, mégha lenne is pénzük, ak­kor sem vásárolnának tömege­sen részvényeket. A magántulajdonlás repre­zentánsai egyelőre inkább külföldi személyek, cégek le­lhetnek. Megjelenésük azon­ban több okból sem terjedhet ki a gazdaság jelentős hánya­dára. Egyrészt azért nem, mert a külföldi befektetési hajlandóság mérsékelt. Mert amíg a politikusok üdvözlik is a demokratizálódási folyama­tot, az annak érdekében szin­te naponta születő, újabb in­tézkedéseket, s nem félnek a változások miatti bizonytalan­ságtól, addig a tőke a nyu­galmat és a biztonságot ke­resi, amikor az események előre kiszámíthatóak és ami­kor a számitások nyomán biz­tosnak látszik befektetéseik megtérülése. A gazdasági válság mélyülésével szemben, egyelőre nem látni alternatívát. A kormányzásra esélyes politikai erők még nem léptek fel olyan gazdasági programmal, amely hihetöen kivezetne a válságból, s nem csupán az óhajok szintjén Ígérne belátható időn belül orvoslást a gazdaság betegségeire, s annak eredményeként jobblétet a lakosságnak. Ez bár nem je­lent összeomlást, de túl sok derűlátásra sem ad okot. Gál Zsuzsa Pécsi, Felszabadulás úti Szilvórium szeszfőzde Pécs teljes °*®tési igényét kielégiti. Fotó: Proksza László n ÜVek óta nem volt olyan jó ^temölcstermés Baranyában, 'Hl az idén. A termésfelesleg ^ részét a különféle „Szedd v vidd" akciók csak részben 'ohk**^ le. így aztán jóval' a cefrének való, mint megnőtt az érdeklő­dés a szeszfőzdék munkája iránt. Két és fél hónap szünet után, október közepén indult a főzési szezon a bogádi Zen­gő Gyöngye Tsz hosszúheté- nyi pálin'kafőzdéjében, amely tavaly költözött át Bálicsból. uvmoBcsssvc£viness> iiicsvi Itt a pálinkafőzés ideje A múlt évi gyengébb gyü­mölcstermés után most egy erős szezonra számítanak. — Már 1990. március végé­re fogadunk el előjegyzést, annyira be vagyunk „tábláz­va" — mondja Pintér Sándor üzemvezető-helyettes. Az üs­tünk kapacitása 480 liter. így aztán 400 liternél 'kevesebb vegyes gyümölcs cefrét nem tudunk fogadni. Akinek ennél kevesebb van, az jól teszi, ha társul valakivel. A hosszúhetényi szeszfőzde éves termelése átlag 23 000 hektoliter fok, de az idén olyan sok az alapanyag, hogy ezt várhatóan túlteljesítik. Az előjelekből Ítélve 11 hónapig folyamatosan tudnak majd üzemelni, s egy főzde -annál gazdaságosabb, minél több hónapig dolgozik. így okkal számíthatnak tisztes nyereség­re. Megéri kifőzetni a gyümöl­csöt a kerttulajdonosoknak is. A szeszadót, meg az általá­nos forgalmi adót is beleszá­mítva, átlag 100 forintért jut­nak 1 liter pálinkához, ha a saját gyümölcsüket 'kifőzetik. Megéri, mert a bolti ár en­nek a duplája. Az utóbbi időben örvende­tesen javult a pálinka minő­sége. Ez részben azzal függ össze, hogy mind több főzde kerül magánkézbe, s a vál­lalkozó magánszemélyek, gmk-k komoly invesztálást vé­geznek, nem egy esetben mil­liókat költenek a vállalatok­tól. szövetkezetektől átvett, le­romlott főzdék korszerűsítésé­re. A megye talán legmoder­nebb szeszfőzdéje kezdte meg működését Siklóson, ahol két vállalkozó szellemű fiatalem­ber milliókat költött a siklósi Áfésztől rossz állapotban át­vett pálinkafőzdére. A pécsi Felszabadulás úton működő Szilvórium Gmk munkájával is elégedett a hatóság. A szeszfőzdék higiéniai és minőségi ellenőrzését a Ba­ranya Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakemberei végzik. Dr. Regös Béla, az állomás munkatársa úgy véli, a minő­ségjavulás a maszek főzdék elszaporodásával függ össze. A vállalatok azért hanyagol­ták el a fejlesztést, korszerű­sítést, mert igen kicsi esetleg semmi nyereségük nem volta tevékenységen. A magánfőz- déket nem sújtja a magas vállalati rezsi, ezért aztán na­gyobb a nyereségük, van mi­ből fejleszteni. így történt, hogy az elmúlt években az állami főzdék na­gyobb részét elárverezték vagy bérbe adták. Baranyában az idén már csak két állami, vál­lalati szeszfőzde üzemel, mind­kettő a PANNONVIN-nél. Ter­melőszövetkezeti tulajdonban kilenc, az Áfészeknél öt, ma­gánkézben már hat szeszfőz­de működik, de ez utóbbiak száma évről évre nő. A főzdék korszerűsítése te­hát örvendetes jelenség, azon­ban — és ezt nem a főzdé- sek, de a hatóságiak mond­ják - a pálinka minősége 90 százalékban a jó alapanyag­tól függ. A cefrézők egy ré­sze még ma is abban a tév­hitben van, hogy a cefrébe mindenféle rothadt gyümöl­csöt, szemetet be lehet dob­ni, mert az „úgyis kitisztul" a főzéskor. Ez tévedés, a va­lóság az, hogy csak tisztán szedett, levegőtlenül kezelt, jó alapanyagból lehet valóban minőségi pálinkát előállítani.- Rné -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents