Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-18 / 319. szám

A Dunántúli napló 1989. november 18., szombat 1990. január 1-jétől ■... ■; III.;,., ..... ;n; 11,U.i i,?«* e«soldd Szőlészeti-borászati tudományos intézet Pécsett Új kutatási témák, nagyobb lehetőségek A szőlő és a bor nem egy­szerűen élelmiszer. A szőlő civilizációs növény, mert ahol ez megjelent, ott az emberek gondolkodása is megváltozott, a civilizáció magasabb szint­re 'emelkedett. Térségünkben a Dél-Dunántúlon 25—30 000 hektáron művelik ezt a kultú­rát, ami az ország szőlőterü­letének 25-30 százalékát je­lenti. Az utóbbi öt évben drá­mai helyzetbe került ez az ágazat. Nemcsak az időjárási 'katasztrófák sújtották a sző­lő- és borászatot, de terme­lő üzemek is elszegényedtek. Visszaesett a szőlő- és bor­termelés és -kutatás Magyar- országon és térségünkben. Újra kellett gondolni az ágazat, ezen belül a tudo­mányos 'kutatás jövőjét, amely veszélybe került. A Tudomány- politikai Bizottság 1981. évi döntése, amely a költségve­tés kímélése és a kutatási eredményeknek a termeléshez közelebb vitele céljából a borkombinátok kezébe tette le a kutatást, ,nem vált be. Érthető, hisz a kutatás las­san térülő beruházás, 10-15 év kell, míg a fajtanemesités, a klónszelekció eredményei jelentkeznek. Ilyen átfutási időket a termelő üzemek nem bírnak el, az állam nem vo­nulhat ki teljesen a kutatás finanszírozásából. Annáik ellenére, hogy a szőlészeti és borászati kuta­tás, szaktanácsadás Pécsett maradt meg a legjobb szin­ten, ez a fontos tevékenység az utóbbi hét évben a PAN- NONVIN Borgazdasági Kom­binátnál is visszaesett. 1985- től fokozatosan romlott a helyzet, 42 százalékkal csök­kent a kutatóállomás létszá­ma, s beszűkültek a dologi, anyagi lehetőségek is. Or. Diólási Lajost, a borkombi­nát vezérigazgató-helyettesét, a kutató állomás vezetőjét két évvel ezelőtt a budapesti Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egyetem -címzetes egyetemi tanárává nevezték ki. Ekkor merült fel a gondolat, hogy a PANNONVIN-ből kiválva, az egyetem komoly szellemi és fejlett műszerbázisóhoz kap­csolódva, önálló tudományos intézet jöhetne létre Pécsett. A gondolatot a Baranya me­gyei vezetők felkarolták, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter pedig 1990, ja­nuár 1-ijével elrendelte a részben önálló tudományos intézet alapítását. Pécsett, az Úttörő utca 4- ben már az új tábla hirdeti: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Dél-Dunántúli Szőlé­szeti és Borászati Kutató In­tézete nevet. Az intézet ön­álló jogi személy. Működési területe Baranya, Tolna, So­mogy és Zala megye. Fel­adata: tudományos kutatás, szaktanácsadós, termelői te­vékenység, oktatás. Az inté­zet felügyeletét a MÉM Szak­oktatási és Kutatási Főosztá­lya és az Egyetem rektora lát­ja el. Az intézet eredmény- érdekeltségű, önálló Dénz- gazdálkodású költségvetési rendszerben gazdálkodik. A működési feltételek ki­alakítása nem kis gond, hisz január 1-jéig már nincs visz- sza sok idő. Dr. Diófási La­jost mégsem annyira erről, mint inkább a jövő felada­tokról és a legfontosabb ku­tatási témákról kérdeztük:- Legfontosabb feladatunk a hegy- és dombvidéki kötött talajú szőlőtermesztés termé­szeti, közgazdasági, lajta, nemesitési, szaporítási, ter­mesztésfiziológiai, technoló­giai kérdéseinek vizsgálata. A szőlőfeldolgozás, a szőlőalapú üdítőital- és a borkészítés a borkezelés korszerű módsze­reinek kidolgozása. Az egyes témák ikutatósi tekintetében az országos és nemzetközi fel­adatok megoldásában is részt veszünk.- Mondana , néhány konkrét témát?- Magyarország szőlőgén- bankjának fontos része az 1013 fajtából álló gyűjtemé­nyünk. Ennek fejlesztése és a világ szőlőgénbankjába való bekapcsolása egyik legalap­vetőbb feladatunk, Klónszelek- ciós nemesítést folytatunk a táj és a térség olyan fontos fajtáival, mint a Cirfandli, a Merlot, a Pinot Blanc vagy az Olaszrizling. Beindítjuk az aífinitási kísérleteket, amely- lyel Magyarországon 25 éve nem foglalkoznak. Tíz alany­fajtánál vizsgáljuk meg, hogy a ráoltott nemes hogy visel­kedik. E téren nagy a lema­radásunk a világtól. Fontos témánk a környezetkímélő sző­lőtelepítés kidolgozása. Itt 60 fajtát vontunk be a kísérlet­be. Kutatjuk azokat a fajtá­kat, amelyeknél a vegyszer­felhasználás csökkenthető, mi­nimalizálható. Borászatban egyik legfonto­sabb új tárnánk a bor össze­tételének vizsgálata rnikro- makro elemek, aroma- és sav­tartalom stb. E téren a nem­zetközi kutatás messze előt­tünk jár, csak aromaanyagból 800 félét mutattak ki eddig a borban. Az export szem­pontjából fontos, hogy térségi boraink fajtaazonosságát pa­píron genetikailag igazolni tudjuk. Ehhez a mi pécsi la­boratóriumunk már nem elég a jövőben, a budapesti egye­tem nagyobb kapacitású la­boratóriumára támaszkodha­tunk.- A szaktanácsadás mindig fontos leiadata volt a pécsi állomásnak. Mi változik e té­ren?- E téren a teljes szektor­semlegesség valósul meg. Ma a szőlők 60 százaléka a kis­termelők kezében van. A farmgazdaságók részére 3 hektáros szőlőtermelési mo­dellt dolgozunk ki. Az olt­ványtermelők részére nemesí­tett szaporítóanyagot állítunk elő. Végül bekapcsolódunk az egyetemi, a középfokú és az alapfokú oktatásba is. Ez utóbbira egy friss példa, a szentlőrinci Gazdasszonyképző Iskola, amely csak nagy költ­séggel tudna olyan bemutató bázist kialakítani, amivel mi már rendelkezünk, az ott ta­nuló fiatalok intézetünkben végezhetik majd szőlőtermesz­tési és borkezelési gyakorla­taikat. Célunk minél széle­sebbre tárni az intézet kapu­it mindazok előtt, akik a sző­lőtermesztés, a borászat iránt érdeklődnek. — Rné — A Pannonvin szentmiklósi kísérleti telepe a kastéllyal Fotó: Proksza László Több ezer árucikk között válogathat a vásárló PE-TA kereskedőház Akiket megszédített a minőségi kereskedelem Térjünk mindjárt a lényeg­re, a „Peta” jelenségre, a vál­lalkozó csalódra és annak „fe­jére", a 41 éves Petri Péterre. Van, aki legyint, ha a ne­vét hallja. Bolond az az em­ber — mondják -, ahelyett, hogy a zseniálisan kitalált és a bejáratott boltban ülne a babérjain, élné az életét és gyarapodna, mindig kitalál va­lamit, amitől pengeélen tán­col és robotol látástól vakulá- sig a bizonytalanért; Mások viszont megemelik előtte a ka­lapot és azt mondják: „amit a „PETA-ék" azaz a Petriék csinálnak jóideje, az a jövőbe mutat — csak éljék túl a je­lent”. Pétriék felszálló ága a Ta- káts házaspárral, 1982 eleje óta tart. Akkor nyitották kö~ö- sen Pécsett, a Kodolányi utca 10 emeletes fogadószintjén a PE-TA barkócsboltot. Százezer forint saját tőkével és négy­szer annyi kölcsönnel indul­tak. Másfél évig kereskedtek közösen a vagy ezerféle, la­kásba való cikkel és a bizo­mányba árusított barkács-mű- szaki könyvekkel. (Hogy ne ma­radjanak üresen a polcaik.) Aztán Takátsék kiszálltak az üzletből, mondván: „Péter, nem bírjuk követni a szárnya­lásodat." Azóta a felesége is de sokszor mondta már ezt a férjének. — Hiába. Petri Pétert végleg megszé­dítette új szakmája, a keres­kedelem. o Egy éve nyitották a csoda­szép Ivov-kertvárosi PE-TA bor- kácsáruházat. Három szintjén összesen 720 négyzetméter a raktár, eladótér és a bemuta­tó galéria. Az épület tulajdo­nosa és építtetője az Állami Biztosító - Petriék csak bér­lők — tervező és kivitelező a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat.- Az ötletet a Dunántúli Napló egyik cikke sugallta, mely megírta, hogy á pécsi Főnix szállodát megvásárolta az Állami Biztosító. Gondol­tam, ha megéri nekik ingat­lanba fektetni a pénzüket, mi­ért nem építtetnének akár ne­kem is - mondja Petri Péter, a volt bolt immár nagykeres­kedelmi bemutatóteremmé ki­alakított helyiségében.- Az ÁB-nak elég volt az addigi kereskedői sikere?- Alaposan leinformáltak. A Pécsi Ipari Vásófokon eddig elért különféle díjaim, a mö­göttem szerződésben álló cé­gek garanciája, az üzletem eddigi dinamikus fejlődése, az a rengeteg ötlet és munka, amit már befektettünk, jó ajánlólevélnek bizonyult.- Bejöttek az előzetes el­képzelések?- Az elmúlt évet, szerintem az ideit és úgy néz ki, hogy talán a 90-est is, veszteség­gel zárjuk ... A törlesztésekre és a kamatokra dolgozunk. A bérleti díj évi 2,5 millió fo­rint, a jelenlegi tartozásállo­mányom 8 millió, de annak fedezetéül ott a közel 14 mil­liót érő árukészlet. A havi re­zsim 800 000 forint, ennek ki­termeléséhez naponta 200— 220 ezres árbevételt kellene elérnünk minimumként és ak­kor még egy vasat sem ke­restem a bolton. Bekalkulál­tuk: ha az induló években csak minijnólis veszteséggel dolgozunk, már akkor is bol­dog emberek lehetünk. — Hát, hogy is mondjam.-; Nem túl nagy kockázat a ma( világban hosszú távra tervet' ni. és alapozni üzleti vállalko­zást? És ráadásul magány0* farkasként? — Ha vért izzadok, akko< is csinálom, hisz az AB-val évre szól a bérleti szerződé' sem. Nem adhatom fel eS nem szabad belebuknom. Ta­nulságul viszont ajánlható01 másoknak: elegendő saját to­ké nélkül ne vállalkozzon seO' ki, mert túlontúl hajszós éle' tét teremt magának. Akinek meg van tőkéje, az azért ne vállalkozzon, mert ha azt bankban leköti, akár 18—2" százalékos tiszta nyereséget1* elérhet és még csak dolgot' nia, kockáztatnia, idegesked" nie sem kell . .. Látja, jól tu­dom, s mégis csinálom Mindig is' magánvállalkozó szeretnék maradni, hogy ö magam ura lehessek, hogy °e korlátozza senki az alkotó1 szabadságomat. Ajánlaton1 volt már elég. Bízom benn®’ hogy a lányom mindenképp®11 kereskedő lesz, s talán a fiarn is. Minden okom megvág hogy megmaradjunk csaló“ vállalkozásként.- Ilyen szárnyalás mellcll?- Tudom, igaza van a fe leségemnek is, csökkente'11 kellene a fordulatszámot, a* kor nem lenne gyomorfeke lyem, se ennyi nyugtalan e! szakám, se ennyi gondom f ennyi irigyem. Élhetnénk 'j Többet lehetnék a csalódd0 és anyagiakban is több jutn0' Mindezt elhiszem, érzem is. mit csináljak? Nem tud0 megváltozni. Mindig úja“^ présbe nyomom be magam, tovább hajtok, hogy kiszab0 dúljak belőle - a követkéz0 lg. J£|i«f<irf4f ügyfélszolgálati ir0da Budapesten Külföldi munkavállalást segítő kft. Külföldi munkavállalást se­gítő kft. alakult az Országos Munkaerőpiaci Központ és a Tesco Külkereskedelmi Válla­lat szervezésében. A mintegy 200 négyzetméteres budapesti ügyfélszolgálati irodáját janu­árban nyitja meg a kft. és ad­digra széles körű állásajánla­ti listával, nyelvi, szokmai és speciális továbbképzési lehe­tőségekkel, valamint a mun­kavállalási engedélyek be­szerzésével állnak majd az ér­deklődők rendelkezésére. Mint ismertes, a Miniszter­tanács a közelmúltban tovább könnyítette a külföldi munka- vállalást. Az állampolgárok­nak a külföldi munkavállalás* hoz elegendő az érvényes út­levél. Ezentúl illetményük tel­jes egészével maguk reidel- kezhetnek, vagyis megszűnt a 20 százalékot kitevő hazauta­lási, megvételre való felaján­lási kötelezettség. A nyugdíj, illetve a társadalombiztosítási járulék hazai fizetése termé­szetesen továbbra is köteles­sége a munkavállalóknak. Földi Tamás, a kft. ügyve­zető igazgatója az MTI mun­katársának elmondta: a kül­földi korlátozások -> az adott országok saját állampolgárai­nak munkalehetőségeit védő szabályok - továbbra is fenn­maradtak. A közeli nyugat-eu­rópai országokban a védelem egyébként kettős: az egyéni munkavállalásnál először v is feltételként szabják a két ál­lam közötti vendégmunkás­szerződést. Hazánknak még nincs ilyen . szerződése egy or­szággal sem. Ha a jövőben sikerül is ilyen megállapodást -kötni va­lamelyik nyugat-európai or­szággal, más korlátozások to­vábbra is fennállnak. így az- ottani, helyi munkaerő-hivata­lok csak akkor adják ki az engedélyt, ha a területükön nem tartanak nyilván munka- nélkülit olyan szakmai képzett­séggel, amellyel a külföldi je­lentkezik. Eleve csak igen szűk lehe­tőségek használhatók ki *ehát a munkavállalási lehetőségek felkutatásánál. Bizonyos szak­máknál - például az egész­ségügyben, az oktatásnál vagy speciális ipari területeken — az említett országokban elte­kintenek a vendégmunkás-szer­ződéstől. Egyes országokban pedig nem vezették be a ven­dégmunkás-egyezmény intéz­ményét. A kft. gyakorlatilag még csak az előkészítő tevékenysé­get végzi, tájékozódik az egész világon a lehetőségek­ről. Az érdeklődés ennek elle­nére már most is igen nagy, több mint ezren jelentkeztek külföldi munkavállalási elkép­zelésekkel. •* A következő hónapokban közülük legfeljebb csak mint­egy 100 dolgozónak tudnak külföldön munkát szerezni, el­sősorban egészségügyi, illetve speciális forgácsoló szakmák­ban — Ausztriában, az NSZK- ban és Kanadában. Mint Földi Tamás elmond­ta. a korábban is külföldön dolgozó magyarok szinte tel­jes egészében vállalati kikül­döttként helyezkedtek el, s nem egyéni munkavállalóként. Az ilyen tartós kiküldötti stá­tus esetén ugyanis jóval könnyebb megszerezni a mun­kavállalási engedélyt. Tizenhaton segítik, ke®1® nyen dolgoznak ők is a t's* tes fizetésért, akár a tulojó® nos házaspár. „Olyan ez kollektíva, mely a legmélye^“ gödörből is kihúzza a szék® rét. Sajnos, egyelőre még ®®1!' tudok nekik annyit fizet®1, amennyit valójában megérd® melnének" — mondja. Az ÉGSZI-DÉLSZÁM p to9 ram — a tulajdonos szerint lehető legkorszerűbb — a l®P jón számítógép tart nyilván®* kezel minden anyagot, cik* szám, darab, név, ár és s® más lényeges adat szeri® Nem jellemző ma még a ke reskedelemben. A legújabb ötlete? Már ke reskedőház a PE-TA áruh®*1 tehát nagykereskedelmi j o9° sultsággal is rendelkező^’ Olyan PE-TA termékekkel I®1 hatják el a hazai kiskeresk® delmi hálózatot, melyet cs®k is ők gyártanak. Murányi Lászl®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents