Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-11 / 312. szám
1989. november 11., szombat Dunántúlt napló n K5H Baranya Megyei Igaxgatösaga Jelenti A gazdasági helyzet főbb adatai a megyében A statisztikai adatok tükrében az év eddig eltelt időszakában Baranya megye terhelése, valamint a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők alakulása az alábbiak szerint foglalható össze: Az ipar szervezeti struktúrájának változása a megyében is felgyorsult. Újabb telepek váltok önállóvá, az új társasági törvény alapján néhányon ót is alakultak, s emellett számos ‘kislétszámú szervezet létesült. Mindezek következtében 0 megyei székhelyű gazdálkodók száma az év eleji 78- ról szeptember végéig 97-re gyarapodott. Ekkor az iparvállalatok és szövetkezetek 40%- ónok létszáma meghaladta a 30 főt, 33%-ukbon pedig legfeljebb 50 főt foglalkoztattak. Az újonnan alakult szervezetek zöme kis létszámmal, s többnyire korlátolt felelősségű társasági formában alakult meg. A statisztikailag megfigyelt ’Pori szervezetek termelése ó°/o-kal csökkent. E tény megítélésénél figye* lembe >kell azonban venni, bogy a magónkisiparosok és °lkalmazottaik számának nö- vekedése, továbbá a korlátolt felelősségű társaságok számának gyors emelkedése arra Utal - az évközi megfigyelésben egyik említett .csoportteljesítménye sem szerepel -, bogy az ipari termelés az év folyamán kedvezőbb volt, mint °hit a megfigyelt kör adatai teleznek. Az értékesítés árbevétele a me9yei székhelyű vállalatoknál ®s szövetkezeteknél - összehasonlítható áron számítva — az ®9V évvel korábbi szinten alakit. Ezen belül a külkereskedelmi árbevétel 11%-kal nőtt, 0 belföldi értékesítés 2%-tol bökkent. _ A kivitelező építőipar épí- tesi-szerelési tevékenysége ösz- szehasonlitható árakon számít- VQ - az elmúlt év azonos idő- bakának csökkenését köveden - jelentősen, 13%-kal ®helkedett. A befejezett vál- tolkozái termelésből - az elfúlt évekhez hasonlóan — ^%-kal részesedtek a fenn- tortás-i jellegű munkák. Szeptember végéig összesen 667 °kás építését fejezték be a begyei vállalatok, 24%-kal képsebbet, mint egy esztendő- Vef korábban. Ezeknek is csak Mintegy 22%-a készült el a jgyében (kizárólag Pécsett), mi9 31 °/0-át Budapesten, 46%- Somogy megyében adták a*- Lényegesen kevesebb a tavalyinál a szeptember vé- 9en folyamatban lévő lakás- építkezések száma is. A mezőgazdasági termelésié11 a jobbára kedvezőnek Mondható időjárás közreha- '°tt abban, hogy a növénytermesztés hozamai meghaladják 0 múlt évit. A nagy hányadá- elöregedett gépparkkal is 1989. 1—III. negyedév az 1988. I—III. negyedév %-óban Ipari szervezetek a) A termelés volumene 94,1 Ezen belül: bányászat 89,7 gépipar 97,8 építőanyagipar 96,6 könnyűipar 94,4 élelmiszeripar 100,9 A foqlalkoztatottak száma 94,6 Kivitelező építőipar b) A saját építési-szerelési tevékenység értéke 113,4 A foqlalfcaztatottak száma 91,2 Mezőgazdaság 1 A szarvasmarha I állomány, db (az időszak véaén 96,0 A sertés 1 a nagyüzemi gazdaságodban) 95,4 A vágómarha, t 117,6 A vágósertés, t 108,5 A vágóbaromfi, t értékesités 97,5 A tehéntej, 1000 I 102,9 Kereskedelem A kiskereskedelmi forgalom (összehasonlító áron) 99.8 Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkék 103,0 vendéglátás 90,1 ruházati cikkei« 86,8 vegyes iparcikkek 102,0 a) Az S0 főnél nagyobb létszámú ipari gazdálkodók adatai. ( b) A 20 főnél nagyobb létszámú építőipari szervezetek adatai. megfelelő időben végeztek a gazdaságok az időszerű munkákkal. A kalászosok termése ugyan nem volt kiemelkedő, de a jó közepes átlagot elérte. (Az 5500 kg hektáronkénti búzatermés 250 kg-mal haladta meg az országos átlagot.) A csökkent termőterület miatt azonban a terméstömeg mérsékelt volt. (Az utóbbi években csak 1987-ben volt kisebb.) Kukoricából, cukorrépából, szójából jó terméseredmények várhatók. A szeptember 30-i állat- számlálás előzetes összesítése alapján valamennyi fontosabb állatfaj- állománya csökkent a két évvel korábbi állatszámlálási eredményekhez képest. A szarvasmarhák száma a III. negyedév végén 74 300 darab volt, 3%-kal kevesebb, mint két éve. Az egész állattartás, de ezen belül különösen a szarvasmarhatartás szempontjából .szinte az utolsó pillanatban nyílik lehetőség a vállalkozási formák előtt megnyitott út révén arra, hogy a szakértelemmel és tartásra alkalmas ingatlanokkal is rendelkező gazdák ismét elkezdjenek állattartással foglalkozni. A sertések szeptember végi állománya 566 600 darab volt, 4%-kal kevesebb a két évvel korábbinál. Jelenleg az 58 mezőgazdasági termelőszövetkezetből 30-ban nem is tartanak sertést, vagy csupán néhány darabot. A kisüzemi sertésállomány a nyolcvanas évek első öt éve, de az utóbbi három év átlagához viszonyítva is jelentősen (8-10%-kal) csökkent, s ezen belül figyelemfelkeltő az anyakocák számának fogyása Jis. A nagyüzemi juhállomány soha nem tapasztalt mély: pontra jutott, mindössze 23 200 darabot tett ki. A szeptember 30-án számlált 3,2 milliót kitevő tyúkféle mindössze 86%-a o két évvel korábbi állománynak. A statisztikailag év közben megfigyelt anyagi ágazatokhoz tartozó gazdálkodók az első három negyedév során 120 200 főt foglalkoztattak. 5,5%-kal kevesebbet, mnint egy éwei előbb. A létszámcsökkenés kilenc tizede a fizikai foglalkozásúakat érintette. A foglalkoztatottak átlagos havi nettó bére 7412 forint, nettó átlagkeresete 7722 Ft volt, 17,1, illetve 15,3%-kal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezen belül mind ágazatonként, mind vállalatonként jelentős a különbség a legkisebb és a legnagyobb . keresetek között. Szeptember végén a takarékbetét-állomány (OTP-nél, takarékszövetkezeteknél, Postabanknál, vállalkozói betétek nélkül) mintegy 9,9 milliárd forint volt. Az állomány az év eltelt hónapjaiban 363 millióval csökkent. A betételhelyezések mérséklődését nem ellensúlyozta az értékpapirok iránti érdeklődés sem. (Az értékpapír-vásárlási- többlet 112 millió forintot tett ki.) A lakosság ihitelóllománya ez évben eddig 1,6 milliárd forinttal tovább növekedett, szeptember végén meghaladta a 13,3 mill iárdot (a vállalkozói hitelek nélkül). A kiskereskedelem összehasonlítható áron számított forgal- m'a a tavaly január—szeptemberi szinten stagnált. Ezen belül bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 3, vegyes iparcikkekből 2%-kal többet, míg a vendéglátásban 10, a ruházati cikkek körében 13%- kal kevesebbet értékesítettek ez év első három negyedévében, mint egy évvel korábban. A bolti élelmiszerforgalomban tapasztalható csekély növekedés vélelmezhetően a megnövekedett jugoszláv bevásárlóturizmusból ered, amely esetenként nagymértékben rontva a vásárlás körűimémj* nyeit, már áruhiányt is előidézett. A kiskereskedelmi ■árak a megyében 17,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel előbb. Ezen belül a vegyes iparcikkek 19,4, a ruházati cikkek 18,4, a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 15,6%-kal kerültek többe, mint tavaly az első kilenc hónapban, míg a vendéglátás árai 13,8%-kal nőttek. Az átlagosnál, nagyobb mértékben, 19%-kal emelkedtek az idényáras cikkek árai. A tojásért közel 21%-kal, a zöldségfélékért 38%-kal többet, mig — a nagyobb felhozatallal összefüggésben - burgonyáért 18, a gyümölcsfélékért átlagosan 13%-kal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel előbb. A kereskedelmi szálláshelyeken csökkent a vendég forgalom. A vendégek száma nem egészen 241 000 fő volt, mintegy 4%-kal kevesebb, mint tavaly január—szeptemberben. Ezen belül a rubelelszámolású országokból érkezők száma 12, a belföldieké 9%-kal csökkent, míg a nem rubelelszámolású országokból 15%- kal többen érkeztek a megyébe.-Ez év első kilenc hónapja során 967 lakás ‘készült el a megyében, 331-gyei (26%-kal) kevesebb, mint 1988 azonos időszakában. Ezen belül a városokban befejezett lakás- építkezések száma (510) csaknem felére csökkent, míg a falvakban építetteké (457) 31%-kal több volt, mint egy évvel ikorábban. Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága (A megye 1089. I—III. negyedévi helyzetét bemutató, és az év várható eredményeit elemző részletesebb kiadvány a Baranyo Megyei Könyvtár olvasótermében megtekinthető, illetve a KSH Baronya Megyei Igazgatóságán megvásárolható.) ? megyei ü*tetházba székhelyű gazdálkodók száma az év eleji 78-ról szeptember végéig 97-re gyarapodott, n mindig bő választék várja a vásárlókat. Képünkön: a Mecsektrade Fotó: Kóródi Gábor A tömegek elszegényedését mindenáron meg kell akadályozni Pártok szociálpolitikai elképzelései Az ország lakosságát egyre inkább fenyegeti a töneges elszegényedés veszélye, s ezt mindenáron meg kell akadályozni — vallják egyöntetűen a különböző pártok és szervezetek, óm programjaikban a megoldást különféleképpen körvonalazzák. Elképzeléseikről, formálódó szociálpolitikai programjaik főbb eleméről érdeklődött az MTI munkatársa több politikai párt illetékesétől. ft Kereszténydemokrata Uonnórf képviselői úgy gon- nC|i|Júli dőlják, hogy a szociálpolitikai célokat az állami újraelosztási rendszer zsugorításával, nem pedig kiterjesztésével kell elérni. Ehhez legjobb eszköznek az egyéni és, közösségi kezdeményezések, erőfeszítések ösztönzését, a kisebb közösségek és önkormányzatok szerepének növelését tartják. Elsősorban nem segélyt akarnak adni a'oknck, akiknek eltartottjaik vannak, gyermekekről, öregekről, betegekről kell gondoskodniuk, vagy azoknak, akik családot, egzisztenciát akarnak alapítani, hanem azt kivonják, hogy a társadalom például az adózás mérséklésével, annak átcsoportosítása útján segítse elő, hogy az érintettek maguk tudják megoldani problémáikat. Ám bármennyire is nagyra tartják az egyéni és kisközösségi erőfeszítéseket, és az önkormányzatok szerepének növelését, tisztában vannak azzal, hogy számosán különböző okok miatt egyáltalán nem, vagy csak kevésbé képesek önmagukról, családjukról gondoskodni. A kereszténydemokraták szerint az ő segítésük és támoaatásuk jelenti a szűkebb értelemben vett szociálpolitikát. Itt kétféle módszer együttes alkalmazását tartanák célszerűnek: egyrészt bővíteni kellene azt a kört, ahol a kisközösségek megoldhatják saját problémáikat — például nagyöbb, több generáció együttélésére alkalmas lakások építésének lehetőségével -, másfelől pedig az államnak arra kellene ösztönöznie - például adózási kedvezményekkel -, az önkéntesen működő társadalmi szervezeteket, egyházakat és más intézményeket, hogy a rászorulókat segítsék. ft Magyar Demokrata Fflmm 'e kívánja szűkíteni a Ilii Ulll szociálpolitika fogalmát. Mégpedig oly módon, hogy az öregség, a betegség, a több gyermek nevelésével, illetve a lakás fenntartásával járó kiadások ne tartozzanak a szociálpolitika keretébe. A kifejezetten szociálpolitikai problémák — elsősorban rendkívüli esetek — megoldásában az MDF is nagyobb szerepet szán a jövőben a szakszervezeteknek és az egyházaknak. Nem tartják jónak a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerét, véleményük szerint 3—4 biztosító intézetre lenne szükség, ami a vagyoni viszonyok reformjával együtt, már 5 éven belül megvalósítható. fl FinFU is úgy láli®' ho9y H I IULÜL a gazdaság jelenlegi átalakulása széles rétegeket hoz egyre reménytelenebb helyzetbe, akik saját erejükből már nem képesek a kilábalásra. Megoldásként azonban nem az egyedi segélyezést javasolják, hanem egyebek között oktatással 'kombinált körmunkák szervezését. Szorgalmazzák a s-ociális munkások hálózatának kiépítését, okik közreműködhetnének a nehéz élethelyzetek felderítésében, és az elesettek érdekképviseletében is. A FlDESZ javasolja a családi pótlék kiterjesztését alanyi jogon a pályakezdő munkanélküliekre is. Indokolatlannak tartják a munkanélküli-segélyre való jogosultság elbírálásánál, hogy megkülönböztetik a felmondással kilépetteket. Jövedelemfenntartási szempontból elengedhetetlennek ítélik bizonyos szociálpolitikai juttatások, például a családi pótlék munkaviszonytól való függetlení- tését. Az SZDSZ ?r*rJS; erőforrásokat elosztó állami szociálpolitika intézményrendszere már nem képes garanciát nyújtani arra, hogy megakadályozza széles néprétegek elszegényedését. Ügy ítélik meg, hogy a kiszolgáltatottság ellen az alulról szervezett ellenőrzés nyújthat valamelyest védelmet. Ezt a feladatot a helyi vagy területi szinten szerveződő szociális érdekvédelmi csoportok láthatják el. amelyek létrejöhetnek egy-egy független politikai szervezet keretein belül, vagy több szervezet összefogásával. Az . elmúlt hónapokban már több ilyen csoport alakult, például a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, az Egri Szociális Unió, a Miskolci Gettóellenes Bizottság és a XIII. kerületi SZDSZ Iskolaétkeztetési Alapítvány. Működésük tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nyilvánosság ereiére támaszkodva olykor jelentős eredmények érhetők el. Szükség van azonban az önszerveződésen túl pótlólagos forrásokra is. Megengedhetetlen, hogy a betegek ne juthassanak hozzá a szükséges gyógyszerekhez csak azért, mert a felemelt árak számukra megfizethetetlenek; hogy gyerekek éhezzenek csak azért, mert szüleik nem tudják befizetni a gyermekintézmények megemelt étkezéstérítési díjait; hogy villany nélkül maradjanak lakások, mert a bennük élő csa- . ládok nem tudják kifizetni a számlát, vagy hogy a lakbérhátralék miatt kilakoltassák őket; hogy tartós jövedelemkiesés sújtson családokat, mert a társadalombiztosítás malmai lassan őrölnek. Mindezt figyelembe véve addig, amíg az új parlament új szociális döntéseket nem hoz, az SZDSZ több azonnali intézkedést követel. Haladéktalanul siükségesnek tartják a 70 éven felülieknek, a létminimum szintje alatt élő családoknak, a súlyos, krónikus betegségben szenvedőknek, valamint a három és több gyermeket nevelő családok gyerekeinek ingyenes gyógyszerellátását. Ugyancsak alanyi jogon, térítésmentes közétkeztetést követelnek a létminimum szintje alatt élő családok gyermekeinek. Mindez — több más követeléssel együtt — akkor lenne megvalósítható, ha a városokban kialakulnának a tanácsi apparátustól teljesen független társadalmi bizottságok, amelyek felmérik a lehetőségeket, s kidolgozzák a megoldás módjait. A szociálpolitikai teendők pénzügyi forrásait az SZDSZ elsősorban a tanácsok segélyezési kereteinek növelésében, a személyi jövedelmek legmagasabb sávjának nagyobb mértékű adóztatásában, s a lakásépítési hitelek kamatainak növelésében látja. Mindezt persze differenciáltan, mert például csak a 60 négyzetméteresnél nagyobb lakások építése esetén kívánják emelni a kamatterheket. Becsléseik szerint a személyi jövedelemadó legmagasabb sávjának emeléséből 5 milliárd, a nagyobb lakások építési kölcsöneinek kamataiból pedig mintegy 6 milliárd forintot lehetne szociális támogatásokra fordítani. /
