Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-09 / 279. szám
2 Dunántúli napló 1989. október 9., hétfő A kongresszus vasárnapi ülésén történt Vélemények - félidőben (Folytatás az 1. oldalról) A népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal, örömmel vették tudomásul, hogy az alapszóbály-tevezet egyértelműen rögzíti: a párt marxista szellemiségű, platformszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tö- megpártlként kíván működni. A tanácskozás elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az elvek a gyakorlatban is .megállják a helyüket. Az alapszabály-tervezet alkalmas arra is, hogy a párt újjászervezze erőit, és a választásokon eredményesen képviselje a saját munkából élő emberek többségét. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésiként javasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetőségét, és jelezte, hogy a vidék tagozatot be kívánják jegyeztetni. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése — amely nem ad módot hozzászólásokra a programnyilatkozat tervezethez — „hermetikusan” elzárja az új arcok megjelenésének, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldött-társai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a listán szereplőket ismerhesse meg a kongresszus. Hoch Róbert kifejtette: az összefogás platform alapvetően egyetért az alapszabálytervezettel, csupán azt kéri, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Új Fórum című hetilapot is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kongresszus elfogadja az új alapszabályt, törekedni kell annak következetes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt időszakot, sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztok — a kongresszus, a párttagság - határozataitól. Bejelentette, hogy az ösz- szefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Korábban többször hangsúlyozták: arra törekednek, hogy az MSZMP-t- nem a névhez ragaszkodva - megmentsék. Úgy érzik, hogy ennek a célnak az eléréséhez sikerült hozzájárulniuk - hangsúlyozta Hoch Róbert. Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben - jóllehet, az alapszabály ezt kimondta- mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus a Központi Sizottság helyet- .cíiiette e plénumot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig az operatív hatalomnak volt döntő befolyása. Fontosnak tartotta, hogy az alapszabály világosan megfogalmazza a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végezetül szorgalmazta: a párt programját csak tételes és részletekbe menő vita után fogadják el a küldöttek. A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pórtapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővítésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse (kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platform harcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni — vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabálytervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is,, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a kor. határt, illetve azt jelenleg 17 esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek m.ün- kahelyi m.tíkoáésevel kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értették egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások színterévé. Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el - az MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével pszszefüggésben -, hogy átmeneti szabályzatot kell 'kialakítani, s abban rögzíteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság létrehozását. Ugyancsak javasolták - például Bács- Kiikun megyei küldöttek -, hogy az új pártba lépő szándékát — aláírás után — a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztető bizottság döntene. Igényelték,'hogy regisztrálás alapján is legyen mód a párttagságra. A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Nép- szabadság főszerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyásukat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de lényeges változtatásával is azt kívánják kifejezni: tartalmában a párt eszmeiségéből táplálkozik. Gesztusértékű felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az 1-es számú küldött — Bo- dó László Baranya meny“£5‘ - bíijSISiitette: amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldöttsorszámok alapján osztják ki az új tagsági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában kért szót Szűrös Mátyás is. Az elnöklő Berend T. Iván szavazásra bocsátotta a Zala megyei küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresszus a továbbiakban — egy korábbi ügyrendi határozatot megváltoztatva — folytasson általános politikai vitát a program- nyilatkozatról. A küldöttek a kezdeményezést jóváhagyták. Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára. Elsőként a kongsesz- szuson szerveződött nemzet egészségéért elnevezésű platform képviselője kapott szót, s röviden vázolta az egészségügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a nyolcvanas évek közepére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet. A kilábolás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: a’ egészségügy kereteit meghaladó, társadalmi méretű beavatkozás szükséges. összegezte azokat az elveket, amelyek mentén az új párt kialakíthatná egészségügy-politikáját. Első számú alapelvként jelölte meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnek tartotta az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének európai színvonalra emelését, egy biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a hálapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy privatizálása kérdésében. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. A pórt ugyanis csa'k akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kialakult diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való hajlandóságot, illetve az erre való készséget reprezentálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy homogén, reformelkötelezett elnökségre van szükség, mert bár ez a párt megőrizte az előd, az MSZMP konglomerátumjellegét, sok, egymástól elütő, egymást kizáró áramlat működik benne, ezért csak egységes vezetés tudja egyben tartani. Csak így tudja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a társadalom új viszonyai között is akcióképes, a társadalmat formálni akaró és formálni is képes szocialista elkötelezettségű erőként meg tudja őrizni a szocialista fejlődés perspektíváját. Ez az igazi tét. A programot, a szervezeti szabályzatot, a vezetés összetételét e szempontból kell végiggondolni. (Folytatás a 3. oldalon) Vasárnap reggel, a tanácskozás előtt, illetve az első szünetben, a kongresszus munkájának félidejében kértem meg néhány Baranya megyei küldöttet, hogy a tanácskozás számára legfontosabb tanulságáról, vagy személyes élményéről nyilatkozzon. Szőke Attila:- Számomra igen izgalmasnak tűnik a kongresszus eddigi munkája. Személyesen nagyon tartottam attól, hogyan végződik a párt jellegének kialakításáról a vita. Ennék kezdetén a nagy táborral rendelkező reformerők, akik platformúk támogatására sok küldöttet megnyertek, igen sok érzelemtől fűtötten fogalmazták meg nézeteiket. A későbbiekben több higgadt, józan vélemény is megfogalmazódott, és szerintem mindinkább egy reális, a valóságnak megfelelő, sokak egyetértését kiváltó megegyezés jött létre. Ebben nagy szerepe volt a népi demokratikus platform megszer- veződésének és fellépésének a vitában. Mindezek eredményeként örültem, hogy a kongresszuson megszületett a Magyar Szocialista Párt, elkerülhetővé vált, hogy az MSZMP- nek négy vagy öt utódpártja legyen. Dr. Szirtes Gábor:- Úgy vélem, hogy jelen esetben nem túlzó azt kijelentenem, hogy egy történelmi jelentőségű kongresszusnak lehettem résztvevője! Itt most egy korszak lezárásával új párt született. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy a két szélsőséges megoldást sikerült elkerülni; egyrészt, hogy számos apró párt alakuljon, másrészt azt, hogy a korábbi formájában maradjon együtt. Az új párt megalakulásával egy olyan dokumentum került elfogadásra, egy jelentős kompromisszum eredményeként, mely elhatárolódást jelent a szélsőbaloldali nézetektől, ugyanakkor elhatárolódott attól az ultraradikális szárnytól is, amely jelentős feltételek hiányában követelt változásokat. Dr. Szilasi Anna:- Engem rendkívül lehangolt a csütörtök esti előkészítő vita az ügyrendi kérdésekről. Számomra úgy tűnt, hogy a küldöttek, de a vita vezetői sem tanulmányozták gondosan az előre kiadóit írásos anyagjai. Nagyon zavart, hogy arról folyt a vita, ami a kezünkben volt. De szerencsére, ez az előzetes vita lehetővé tette, hogy az érdemi A Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának titkársága nevében An- toniewicz Roland első titkár levelet juttatott el az MTI-hez. A levélben közit: a Magyar Szocialista Munkáspárt felszámolásával arra kényszerül a Kádár János Társaság, hogy a Magyar Szocialista Pártból kiszorított kommunistákat összefogva kommunista párttá alakuljon. A döntés érdekében a titkárság az Ideiglenes Központi Bizottságot október 10- re összehívta. A titkárság kéri az MSZMP kongresszusának azon küldötteit, akik „az MSZP-ből kiszorulnak és csatlakozni kívánnak a leendő kommunista párthoz", mielőbb jelezzék ezt a szándékukat a Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának. A levél csupán a 1426 Budapest, Pf.: 44. címet jelöli meg. A Kádár János Társaság júniusban alakult, hivatalosan azonban még nem jegyeztették be. Eleve a pártalakítás szándékával jött. létre a társaság. Antoniewicz Roland annak a munkára a későbbiekben több idő maradjon. A platformok által előterjesztett javaslatok feletti vita, sokakkal együtt bennem is növelte a felelősségérzetet, hogy helyes döntést tudjunk hozni, és ez még most is megvan. Dr. Kékes Ferenc: — Számomra ez a kongresz- szus az okos megegyezések és a magas hőfokú érzelmek együttes színterét. jelenti. Időnként úgy tűnt, hogy ezek ellentmondásba kerültek egymással, de a jelenlegi történelmi helyzetben ez érthető és elfogadható. Mivel én korábban nem vettem részt párt- kongresszuson, nincs összehasonlítási alapom, de ez számomra egészen különleges élményt jelentett. A viták eredményeként eddig született megállapodásokkal, mégha azokban érzékelhető a kompromisszum, egyetértek, de néhány kicsinyes, makacs magatartás, melyeket egyes felszólalás kapcsán éreztem, számomra elfogadhatatlanok. Husti Mihály: — örülök, hogy részt vehetek ezen a kongresszuson. Úgy vélem, hogy be fogja tölteni hivatását, már eddig is jelentős határozatok születtek, ezt várom a továbbiakban is. Számomra nagy élmény a tanácskozás igazán nyílt, demokratikus légköre, mely eddig nem volt gyakorlat. Itt sokszínűén ütköznek egymással a vélemények. platformok. A vita során tudtam alakítani saját álláspontomat is, hogy mivel értek egvet, mivel nem. így vettem részt eddig a határozatok meghozatalában, mellyel én is befolyásolni tudom a kongresszus munkáját. A vitában sok szó volt a vidék Magyarországáról, sok platform keresi a velünk való kapcsolatot. Megszületett egy önálló vidék- és agrárplatform is. Úgy ítélem meg, hogy a vidéx szerepét a politikai életben erősíteni kell. Bodó László: — Meglepetéssel hallottama vasárnap délelőtti tanácskozáson azt a bejelentést, hogy a Magyar Szocialista Párt megalakításában részt vevő kongresszusi küldöttek kapják meg az első, új tagkönyveket. Az ABC sorrendje úgy hozta, hogy én lettem nr 1_es szá- mú küldött, tehát én kapnám az 1-es számú tagkönyvet! Úgy gondolom, hogy ezt ne a véletlen döntse el, én erről az elsőségről felszólalásomban lemondtam Nyers Rezső javára! M. E. véleményének adott hangot, hogy „ebben a helyzetben fontos a csalódott kommunisták összefogása". Hozzátette: a társaság Ideiglenes Központi Bizottsága azortban még sem a 'kommunista párt megalakításáról, sem pedig o más baloldali erőkkel való egyesülésről nem döntött. Ha megszületik ez a döntés, akkor is a többieken, a Ribánsz'ki Róbert és a Petres Sándor vezette szervezetek döntésén múlik, hogy ők csatlakoznak-e a párthoz, egyesülnek-e. Megkérdezik a Marx Károly Társaságot, s minden más baloldali erőt, ideértve a Munkásőrséget is. Sőt: a Kádár János Társaságból alakuló párt hajlandó kezet fogni a Berecz János nevével fémjelzett összefogás, ai MSZMP megújításáért platform tagjaival, akkor is, ha ők úgy döntenek, hogy stratégiai okból a Magyar Szocialista Párton belül maradnak. Kommunista párt alakul?
