Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-07 / 277. szám
punomul! napló 1989. október 7., szombat Tanácskozik az MSZMP kongresszusa A Központi Bizottság írásos beszámolója A Központi Bizottság beszámolója megkísérli a pórt szempontjából meghatározó politikai folyamatok összefoglalásót, s egyúttal felvázolja a megújulás rövid távú feladatait. A modellváltás első lépéseit összegző fejezet a tavaly májusi .pártértekezlet óta eltelt időszak főbb bélpoliti'kai, társadalmi és gazdasági változásait idézi fel. Emlékeztet a párt- értekezlet központi gondolatára, miszerint: tényleges gazdasági fordulat nem érhető el a politikai intézményrendszer, s ezen belül a pórt gyökeres reformja nélkül. A beszámoló megállapítja: az MSZMP vezetése a múlt kritikus értékelésével és egy új, korszerű szocializmust ' hirdető program megalkotásával próbálta cselekvési terét tágítani. Kitér ugyanakkor a dokumentum arra is, hogy a párt különböző szintű vezető testületéi a politikai döntéseket a májusi pártértekezlet után is a tagság érdemi részvétele nélkül hozták. Hangsúlyozta továbbá, hogy a reform üteme a párttagság jelentős részét elbizonytalanította, s ez hozzájárult a vezetés és a párttagság közötti távolság növekedéséihez. Mindez a taglétszám csökkenésében is tetten érhető. A beszámoló második fejezete a belpolitikai erőviszonyokat, a párt jelenlegi helyzetét foglalja össze. Felidézi az ellenzéki szervezetek létrejöttét, politikai térnyerését, a háromoldalú egyeztető tárgyalásökat, ihletve az ott született megóMopodásökat. A párt újjászervezését taglaló harmadik fejezet alapvető célként jelöli meg a demoktatikus szocializmusba való átmenetet, a szakítást a diktatórikus szocializmus maradványaival, a bürokratikus pártállammal. A beszámoló leszögezi: a megújuló MSZMP azoknak a munkásaknak, mezőgazdasági dolgozóknak és értelmiségieknek érdekében kíván politizálni, akik teljesítményük alapján akarnák boldogulni. zottságok vezetőinek listáját. A párt programnyilatkozatát szer. kesztő bizottságot Pozsgay Imre, az alaipszabályszerkesztőt Fejti György vezeti. A személyi kérdéseket előkészítő Mzottság vezetője Kovács Jenő, a kongresszusi ügyrendi bizottságé Kovács László, a mandátumvizsgálóé Vastagh Pál, a szavazatszámlálóé Gyuricsku Kálmán, a fellebbviteli bizottságé pedig Balogh Sándor lett. A pártvagyon helyzetével foglalkozó szakértői bizottságot Kovács Imre vezeti. A kongresszus szóvivői tisztét Barabás lános és Major László tölti be. Nyers Rezső: Új típusú pártra van szükség (Folytatás az 1. oldalról) A „Demokrácia, jogállam, szocializmus” jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria-termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életénék, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. A hivatalos megnyitó a tervezett 8.30 órához képest némi késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtök esti előzetes Vita eredményeként számos módosítás Született a tanócs- ilóozás ügyrendjével kapcsolatban, s az e változásokat tartalmazó javaslatot még a megnyitó perceiben is sokszorosították a kongresszusi központban. A csúszás ezúttal nem pusztán formai okok következménye volt, hiszen az ügyrend mögött fontos tartalmi kérdések húzódtak meg. Az egyik előzetes tervezet szerint ugyanis a párt céljáról, jellegéről, programjának alaptételeiről folytatott vita után választanák meg az új vezető testületeket. lEgy másik variáció viszont együtt nyitna vitát a különböző beszámolók felett, s csak a tanácskozás végén kerülne sor a vezetőségválasztásra. A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadságharc 1849. október 6-án kivégzett mártírjaira emlékezett. A többi között elmondotta : — íE harcokat az emberi, a társadalmi és a nemzeti szabadságért mindig, mindenütt veszteségek, olykor vereségek kísérték — és kísérték a hősök, a mártírok tetemei. Az emberék, a népek tudják ezt, anélkül is, hogy tanítóik megtanítanák rá őket. Tudják, hogy a részvereségben is benne rejtezik o győzelem, tudják, hogy az áldozat a holnap ígérete. Hajtsuk meg fejünket a Batthyányak, Damjanichok, Rajkók, Nagy Imrék és Mező Imfék emléke előtt. De emeljük is fel rájuk szemeinket abban a biztos tudatban, hogy nem a történelem kiszolgáltatott áldozatai voltok ők csupán, de egyúttal cselekvői, nagy eszmékért a maguk módján küzdő harcosok, akik a történelmet halálukkal is alakították. A magyar nép tiszteletétől övezve nyugodjanak békében az onyaföldoen, amelyet valamennyié' agukénak vallottak. Ormos Mária megemlékező szaval után Nyers Rezső pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megje- ienteket, s o sajtó nyilvános sógói keresztül a kongreszszus munkája iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső, a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás irányítását ettftöl kezdve Gönci János vette át. A levezető elnök mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lébonyolításához szükséges munkabizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva, a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Vastagh Pált, az ügyrendi bizottság elnökévé Kovács Lászlót választották meg. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt orról, hogy a megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozás első napjának reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongresszus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68, az összefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetségihez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az agrár- és élelmiszer- gazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta. A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntötték arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnék meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléséken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. Ezt követően az ügyrencfi bizottság elnöke, Kovács László számolt be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternatív javaslatokat, szöveg módosító Indítványokat a bizottság „átvezette” az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére mintegy két órán át tar- tott, mert a különböző változatok elfogadtatására többször is meg kellett Ismételni a szavazást. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés törtr «Imi utunk tanulságairól, a p t programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyeli; a párt országos testületéinek és tisztségviselőinek megválasztása. A küldöttek úgy határoztak, hogy legalább 12 tagú küldöttcsoportokat a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s azok saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosz- szabbak 5 percnél. Vita bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz képviselői az általuk választott vitaszakosziban ikap- janak-e felszólalási tehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt 15 percet kopniok véleményük kltejtésé- re. A kongresszus résztvevői ezután arról döntöttek, hogy egy javaslat csak dk kor válik határozattá a kongresszuson, amennyiben azt a szavazók több mint féle támogatja. A kongresszuson létrehozandó országos testületek és tisztségviselők választásával kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a pártelnököt egyéni, a további tisztségviselőket és elnökségi tagokat zárt listás jelöléssel válasszák meg a küldöttek. Az elnök személyére a plenáris ülés nyilvánossága előtt tegyenek javaslatot, s a jelölőlistára kerüléshez a szavazatoknak több mint a felét kell elnyerni. A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és á levezető elnökökre tett javaslatot, majd jóváhagyták a kongresszus! munkabiA kongresszuson Nyers Rezső pártelnök mondott megnyitó beszédet. Emlékeztetett arra: a tavalyi pártértekezlet óta nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban lezárult egy korszak, valami új kezdődött. Elkerülhetetlen, hogy a párt is számot vessen helyzetével, meghatározza, mit akar tenni az ország, a nemzet jövőjéért, mit kell tennie a szocializmusért, a mozgalom újjászületéséért. A szónok hangsúlyozta, hogy a politikai gondolkodás kiindulópontja csakis az lehet: mit akar a magyar nép, milyen törekvések összegezöd- nek egy mai formálódó közös akaratban. Rámutatott: a nép azt kívánja, hogy a politikusok és o gazdasági szakemberek vezessék ki az országot a gazdasági bizonytalanságból, sa mindennapi élet minősége javuljon. Széles körben helyeslik, vagy elfogadják a piac- gazdaság teljes körű kifejlesztését és a tulajdon reformot, de azzal a teltétellel, hogy a növekvő piaci haszonból a dolgozó tömegek Is részesüljenek, a pénzügyi stabilizáció terheiből pedig ne többet, mint egy igazságos részt kelljen vállalniuk. Az állampolgári jogok szélesítését, egyértelmű kifejezését és alkotmányos garantálását akarja az ország népe - folytatta Nyers Rezső. Az emberek azit kívánják: a választáson alapuló demokrácia tegyen Magyarországon, s nem fogadják el többé azt, hogy a választásoknak ne legyen következménye a kormányzás irányzatára, s a politikai félelősséget elhomályosító medhanizmus működjön. Az emberek többsége nyílt és tárgyilagos, elfogultságtól mentes múltértékelést kér számon az MSZMP-től és a politikai élet más vezető tényezőitől is. Széles körű önkormányzatot igényel a magyar vidék népe, csakúgy, mint a főváros lakossága, s ezzel összekapcsolva jelentkezik az igény az ország elmaradott térségeinek felzárkózását segítő, tartósan működő megoldások Iránt - hangsúlyozta a politikus. Hazánk 'nemzetközi kapcsolatairól szólva kiemelte, hogy a világgazdaságba szervesen beépülő nemzetgazdaságot, független külpolitikát kíván a magyarság többsége; azt, hogy Európa két részévei és a semleges országokkal egyaránt jó viszonyban legyünk, intenzív együttműködést folytassunk. Ezzel összefüggésben a politikus hangoztatta: amíg a világban katonai-politikai tömbök léteznek, addig a józan ész azt diktálja számunkra, hogy a Varsói Szerződést és a KGST-beli kapcsolatainkat ne kérdőjelezzük meg, viszont törekedjünk ezen integrációk belső reformjára. Arra a 'kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP miilyen párt legyen a jövőben, miben változtasson a mozgalom, Nyers Rezső kifejtette: a mélyen szántó viták általános egyetértéshez vezettek abban, hogy Széles körű vita az ügyrendről Csütörtök este több órán keresztül a kongresszus napirendjéről és ügyrendjéről folytattak előzetes tanácskozást a megválasztott küldöttek, valamint a KB és a KEB tagjai. Tekintettel arra, hogy a tömegtájékoztatás erről a tanácskozásról •igen szűkszavúan számolt be, dr. Zeller Gyulát, a •Baranya megyei küldött- csoport vezetőjét kértük meg arra, hogy az eszmecsere néhány eseményéről tájékoztassa olvasóinkat: — Nekem az a véleményem, hogy helyes volt a 'kongresszus hivatalos kezdete előtt tisztázni azokat a nézetkülönbözőségeket, melyek a küldöttcsoportok 'ügyrendi vitáiban nyilvánvalóvá váltak. Ezt mindenekelőtt azért tartottam helyesnek, mert az én véleményem szerint is az ügyrendnek sok vonatkozásban politikai jelentősége van. Másrészt jobb, hogy a sok javaslat közül előre néhányban meg tudtunk egyezni, így a remények szerint elkerülhetjük, hogy a tanácskozás az ügyrendi vitába fulladjon, mindjárt a kezdetén! — Sikerült ezt elemit — Véleményem szerint csak részben. A háromórás vitában több olyan javaslat is elhangzott, melyek az előre kiküldött írásos anyagban szerepeltek. Né- Iba az volt az érzésem, hogy néhányon csak azért kértek szót, hogy szerepeljenek a vitában. Többen a szükségesnél nagyobb jelentőséget tulajdonítottak szövegértelmezési vitáknak. Amikor csütörtök este, az előzetes tanácskozás befejeződött, úgy éreztem, hogy o „főpróba” nem sikerült, de talán az „előadás” sikeresebb lesz.- A pénteki ügyrendi vita 'alapján piegálfapithat- juk, hogy ez így történt, hiszen nem tartott még két óra hosszat sem az ügyrendi vita, és a változatok lehetősége alapján viszonylag gyorsan dönthettek a küldöttek. Kérem, szóljon arról, hogy melyik ügyrendi kérdés váltotta ki a Legnagyobb vitáit — Elsősorban az, hogy mikor kerüljön sor a vezető személyek, vezető testületek megválasztására. Mindjárt a szóbeli kiegészítések után, a tanácskozás egy közbenső szakaszában, vagy a végén? Én személy szerint mindhárom lehetőséget elfogadhatónak tartottam, a küldöttcsoportunk tagjainak véleménye megoszlott. A pénteki ügyrendi vita úgy döntött, hogy a választásokra a párt program- nyilatkozatának és alapszabályának elfogadása után kerüljön sor, maid a küldöttek (állást foglalnak időszerű politikai kérdésekben, indítványok ügyében, valamint fellebbviteli ügyekben. Hasonlóan érdekes 'kérdés volt a jelölés és választás szabályainak vitája, végül is ezekről is pénteken, több fordulós szavazással döntöttek a küldötteik. Például: a pártelnököt egyéni, a további tisztségviselők zártlistós jelölés és választás után nyerik el tisztségüket. M. E. a sztálinizmus teljes egészében elvetendő, mert az valójában nem a szocializmus egyik alternatívája, hanem tévút, a szocializmustól idegen módszerek alkalmazása. Ezen az alapon nyer igazolást a hazai sztálinizmus elleni, 1956-os népfelkelés, amely utat nyitott az MSZMP létrejöttének, egy sajátos reál- politikának. A múltról szólva megjegyezte: folytatni kell még a kutatást és a vitát az MSZMP gyakorlati politikájáról és a Kádár-'korszakról. Az MSZMP történelmi szerepét abban foglalta össze, hogy az a sztálini modell és politika diktatórikus, népellenes gyakorlatától igyekezett elszakadni, a gazdasági rendszerben új utat keresett, ám a politikai struktúrát érintetlenül hagyta. A párt elnöke szólt azokról a nagy politikai hibákról is, amelyek a párt válságához vezettek. Mint mondta: aligha vitatott például az a politikai tévedés, amelyet 1972— 74-ben követett el a párt a refonmok leállításával, majd 1985-86-ban azzal, hogy további gyökeres reformok nélkül gazdasági növekedést kezdeményezett. E két téves döntés volt a közvetlen okozója Magyarország nagymérvű külföldi eladósodásának is. Az ezért való felelősséget 'jogosan kéri számon az MSZMP-n a nép - jelentette ki -, s a mi válaszunk nem lehet mentegetőző, a kritikát el kell fogadnunk. Ezzel ösz- szefüggésben azonban azt is elmondta, hogy az eseményekből a párt tanult, s az ellenőrzés nélküli kormányzást, az egypártrendszert melyek a hibákat tehetővé tették -, maga is igyekszik megszüntetni. Az ebből adódó következtetést úgy fogalmazta meg: az idő változásával az MSZMP történelmi szerepe is a végéhez ér. Most egy olyan új típusú pártra van szüksége a magyar szocialista mozgalomnak, amely utódja, de nem egyszerűen politikai folytatása az MSZMP-nek — állapította meg Nyers Rezső. A kongresszus jogát és feladatát is abban jelölte meg, hogy az erről az új típusú pártról döntsön. Véleménye szerint abban a felfogásban kellene a kongresszusnak közös nevezőre jutnia, hogy a bürokratikus centralizmust megvalósító, úgynevezett „államszocializmus" rendjét lebontják, s azért szállnak síkra, hogy helyére a demokratikus szocializmus rendjét építsék fel. Ezzel nem kis kockázatot vállalunk, hisz társadalmunkban vannak hívei és szorgalmazói a „szocializmus nélküli" demokráciának, s az alkotmányos működés lehetőségei résrükre is adottak lesznek - mondta. Ezt a kockázatot azonban - Nyers Rezső szerint - a pártnak vállalnia kell, s újra és újra meg kell küzdenie a demokratikus szocializmus eszméjéért és politikájáért. A továbbiakban arról szólt, hogy az új párt nem lehet kommunista és nem lehet egyszerűen szociáldemokrata párt sem. Az új szocialista pártnak keresnie kell azt a még ki nem alakult szintézist, amely a szocialista mozgalomból kettészakadt szociáldemokrata és kommunista tradíciók, értékek és gyakorlat újratalálkozásából alakulhat ki. Az új pártnak szoros szövetséges!, baráti viszonyt kellene fenntartania a keleti és (Folytatás a 3. oldalon)
