Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-28 / 298. szám

Dunántúli napló Miből, mi, mennyiért kerül az asztalunkra? s egyáltalán lesz-e elegendő? Január 1-jétöl szinte minden élelmiszernél megszűnik az eddigi, hatósági, azaz kötött ár. íabadáras lesz a legtöbb. Hogy ez mit jelent? A bérből és fizetésből élők, valamint a kis- "fugdijasok kénytelenek lesznek még többet takarékoskodni, hacsak jelentős bér- és nyugdíj- kelésekkel nem maradnak elérhető közelségben a várhatóan alaposan megemelt élelmiszer­Milyen mértékű áremelések- f lehet számítani? Ezt kér­gük az élelmiszerfeldol­lozólctól ? *lusz 20-30 *ázalék A Baranya Megyei Állat- '9almi és Húsipari Vállalat ?29atója, Brun József véle- "enye: Hogy milyen áremeléseket ent számunkra és milyet a 9yasztóknak az, hogy min- ln termékünk szabadáras ‘1‘ azt csak prognosztizálni "et- Az alapanyagár várha- lQr’ 28-30, a segédanyagok Q az előzetes információk ehnt 15—20 százalékkal fog kelkedni. Azt tőlünk gazdái- I ° szervezettől se várhatja . Senki, hogy eleve ráfize-* ;Ssel dolgozzunk. Az idei el- félévi belföldi forgalmazá- j veszteséges volt, viszont I 0 vállalati gazdálkodás Pvető követelménye, hogy Wább a normális, tehát a ^kséges 6—7 százalékos nye- Se9szintet elérhessük. Tehát ^telten 'mondom, csak °9nosztizálhatom a várható százalékos fogyasztói ár­elést. Viszont előre még az ' Hszámíthatatlan, hogy ha infláció 20 százalék fölé E eimelkedni, az milyen kö- "^ezményeket (bérspirál stb.) ami még tovább nö- nefi oz árakat. I Urión Pál, a Pécsi Barom- -?.do,9ozó Vállalat főköny­ve . L" Áz egész csirke, c csir- és a csirkecomb kivé - f6vel már jelenleg is min- fn termékünk szabadáras, . januártól már ezek is szó­tárasak lesznek. Most a ^°ttáras termékek az össz­eírnunk 45 százalékát te- ki. Hogy számunkra mit ,ent a szabadár? Azt ti sz - hogy kínálati piac van I r jelenleg is az országban !, baromfifronton, tehát sem- • ®PP sem emelhetjük meg az árainkat, hogy azok sárlóeröhi ány miatt a nya- .j'kon maradjanak. Ugyan- . Cr a lakarmányár-emelke- Sek miatt minden állatnál o felvásárlási árakat. Mivel két éve már nincs a termékeinkre állami támoga­tás, Így az természetes, hogy minden begyűrűző költséget mi sem vagyunk képesek a végtelenségig lenyelni- Janu­ártól félhivatalos információnk szerint a takarmányok ára 15—20 százalékkal, fog emel­kedni. A belföldi fogyasztási visz- szaesést a csirketermelésben nyugat-európai exporttal el­lensúlyoztuk ebben az évben, ugyanakkor különféle termé­keinkből folyamatosan csiná­lunk árleszállítást, amig a készlet tart. Idén befejeztük a teljes rekonstrukciót, ennek következtében 1990-ben az eddiginél is több pulykát és mulard kacsát dolgozunk fel, továbbá a darabolási anyag­kihozatalban értékesebb Ross- csirke fajta felfuttatását ter­vezzük. Kerülhet-e majd elegendő tej és tejtermék az asztalunk­ra? - kérdeztem a Baranyo Megyei Tejipari Vállalatnál Straub János igazgatót és Gelli József termelési és ke­reskedelmi osztályvezetőt.- Az rajtunk nem múlik - mondják. - Jelenleg minden »termékcsoportunkban a legna­gyobb volument képviselő alapkészítmények a 'kötöttára­sak, januártól már csak a 2z8 százalék zsírtartalmú fo­gyasztói tej lesz kötöttáras. Amig a tej felvásárlási ára fixen kötött lesz 1990-ben is, addig nem lehet minden ter­mék szabadáras. Az idei ja­nuári, átlagban 38 százalékos fogyasztói áremelések óta is többször jelentős mértékben megemelték az általunk fel­használt csomagoló- és egyéb háttéripari anyagok árát. A desszert jellegű termékeink ki­vételével ^ok termékünkön van még 5-41 százalékos állami támogatás, de, hogy ez med­dig marad és milyen mérték­ben, azt nem tudjuk. Az el­múlt évhez képest idén már 2,87 forinttal emelkedett a felvásárlási ár, (ebből két fo­rint az állami támogatás át­csoportosítása és 87 fillér a tejtermelési költségek részbe- ‘ni ellensúlyozására), ez a többletkiadás a feldolgozó­ipart terheli. Már ez a két té­tel is mintegy 30-33 százalé­kos fogyasztói árszintnöveke­dést eredményezett a már em­lített 38 százalékból. 1990-re valószínűleg megszűnik a két­csatornás állami támogatás. A nagyüzemeknek 1988-ban még literenként 2,90 volt az állami támogatás, ebből idén már a feldolgozóipar fizeti a 2 forintot, (plusz a 87 fillért) és a fennmaradt 90 fillért is a tejiparra terhelik át, és ki .tudja, hogy még mennyivel fejelik meg azt is . .. Az év eleji jelentős áreme­lések miatt fölösleges készle­teinket szerencsére gazdasá­gosan tudtuk * exportálni, ugyanakkor május második fe­létől, az előző évi bázisnál 40—50 százalékkal több sajtot és vajat értékesítettünk a bel­földi piacon is. A teljesen új­jávarázsolt sellyei sajtüzemünk 1990 második félévében már termelni fog és 40 százalék­kal több sajtot gyárt majd, mint a felújítás előtt. Piacku­tató jelleggel fél éven át pi­acra hozunk literes kiszere­lésben, háromrétegű Tetrabrik papírdobozban is pasztőrözött tejet nemsokára, referenciagé­pen. A McDonaldsnak már gyártott szendvics szeletelt sajtot új gyártóvonalon a jö­vő év első félévében már bolti kínálatra is készítjük . . . Hogy milyenek lesznek ja­nuártól a termékeink fogyasz­tói árai? - Még nem tudjuk. Mindenesetre felkészülünk az exportra az esetleges felesle­gek értékesítésére A körkép nem teljes, de így is teljesen lehangoló. Az tény. hogy a termelő, a feldolgo­zó, a kereskedő tevékenysége kell, hogy kifizetődő legyen. De a termékeiket el is kell adni. Kérdés, hogy a már je­lenleg sem olcsó élelmiszerek további jelentős áremelése után marad-e, illetve mennyi­re marad vevő? Jó lenne megnyugtató vá­laszt kapni valahonnan. De honnan? Murányi László Érdekeltek a vállalat sikerében Hogyan legyen részvényes a magyar munkás? A dúsgazdag amerikai bankár-közgazdász azért utazik a napokban Budapestre, hogy javasolja magyar kollégáinak: tegyék igazi tulajdonosokká a dolgozókat a magyar vállala­toknál ... ESOP A 75 éves Louis Kelso neve (egyelőre) nem sokat mond Kelet-Európában, ám annál ismertebb hazájában. Sokáig mosolyogtak azon a harmincas években született elméletén, hogy a vállalatok sikerének záloga a dolgo­zók anyagi érdekeltsége. Napjainkban a „vállalati részvénytulajdonosi terve­ket” (ESOP) csaknem 10 000 amerikai vállalatnál alkal­mazzák, olyan óriásoknál is, mint a Texas Oil, a Polaroid vagy oz Avis. Tízmillió dol­gozó vesz részt a program­ban - szemben a 10 évvel ezelőtti 3 millióval. Az ESOP- szövetség nyári kongresszu­sán szovjet, kínai és lengyel közgazdászok is ott voltak, felismerve, hogy a Kelso- féle módszer különösen al­kalmas lehet az államosított gazdaságok újjászervezésére. — A legbutább ember is megérti, hogy jobb háziúr­nak lenni, mint bérlőnek, mondja irodájában, egy New Vork-i felhőkarcoló ma­gasában Louis Kelso. A ko­rát meghazudtolóan dinami­kus férfi eredetileg jogász, de életét a közgazdaságnak szentelte, könyveiben, elő­adásaiban fél évszázada hirdeti sajátos — és sikeres elméletét. — Történelmileg a gazda­gok előjoga, hogy — hite­lek révén is — további pénzhez, jövedelemhez jus­sanak. A követkermény: az amerikai gazdaság (az in­gatlanokat nem számitva) a családok 5 százalékának tulajdonában van, ennek is túlnyomó része a családok 2 százalékának birtoka. Az amerikai gazdaság ma sok tekintetben elmarad a fejlő­déstől, a lépéstartáshoz új tőkére van szüksége. Ugyan­akkor a mikroelektronikai ipari forradalom - amely kihatásaiban csak az első ipari forradalomhoz mérhe­tő - a becslések szerint az automatizálással a munka­helyek felét teszi majd fe­leslegessé a fejlett orszá­gokban. Egy okkal több, hogy a dolgozó ne pusztán .munkaerejére, hanem tőke- jövedelmére is támaszkod­hasson. Ingyen vagy hitelre A Kelso-féle módszer, amelyért kidolgozója sok éven át szívósan és sikere­sen „lobbizott” a törvény- hozásnál, szervesen beépült már az amerikai jogalkotás­ba. A lényeg: a vállalat in­gyen, vagy hitelre, részvé­nyeket ad dolgozóinak, akik azok árát keresetükből, il­letve az osztalékból fizetik meg. ■ Érdekeltek a vállalat sikerében, hogy vissza tud­ják űzetni a kölcsönt, illetve hogy minél magosabb osz­talékot, kapjanak, ezért szer­vezettebben, fegyelmezetteb­ben, kezdeményezőbben dol­goznak. Maga a vállalkozás nemcsak növekvő termelé­kenységhez, hanem jelentős anyagi előnyökhöz is jut. A törvények lehetővé te­szik, hogy a dolgozói rész­vényalapra felvett hiteleket s azok kqmatait levonják az adóból. Az államilag (jelen­leg évi 3 milliárdból) támo­gatott programok előnyösek a bankoknak is: 50 száza­lékkal kevesebb adót fizet­nek a dolgozói részvények­hez nyújtott hitelek után - 'így e hiteleket maguk is alacsonyabb kamatra tud­ják nyújtani. Kelso professzor látványos példája az Avis, a Magyar- országon is működő autó- kölcsönző: tíz év alatt 5 tulajdonosa volt, mígnem a cég dolgozói 1987-ben meg­vették a vállalatot, 1,75 mil­liárd dollárért. A 24 millió Avis-részvény egy hatodát fenntartották a vezető me­nedzsereknek, akiken a cég jövője elsősorban múlik, a többi - keresetük arányá ban - a 12 000 alkalmazot­té. Csak fokozatosan vehetik azonban birtokukba, amint vállalatuk visszafizeti a cég megvásárlásához felvett köl­csönt. A másik megkötés: legalább 5 évig kell ott dolgozniok, mielőtt rész­vényt eladhatnak. Az átala­kítás óta az Avis talpra állt, a dolgozók tulajdonosi ösz­tönzése kitűnő hajtóerőnek bizonyult. Sőt, jó reklámnak is: az üzletfeleknek rokon­szenves a gondolat, hogy a pult mögött mindenkor a cég tulajdonosával van dol­guk . . . Nem diadalmenet Az ESOP-ot egyébként a vállalatok többségénél csak a részvények bizonyos meny- nyiségére .terjesztik ki, de ilyenkor is hatékonynak bi­zonyul. Az átalakítás távol­ról sem mindig diadalmenet, nemritkán a -dolgozóknak áldozatokat is kell hozniuk (az immár közös üzleti si­kerek reményében) a bajba- került cégek szanálásában. Egész sor acélművet mentet­tek meg például úgy, hogy a részvényekhez jutó dolgo­zók elfogadták béreik csök­kentését. Hosszabb távon részvényeik osztaléka kárpó­tolja őket a veszteségért. Ez egyébként Louis Kelso rend­szerének nagy előnye a bérmunkás részére: ha bár­mely okból elveszíti a lehe­tőséget, hogy munkaerejét áruba bocsássa, részvényes­ként olyan tartalékkal ren­delkezik, amelyre támasz­kodhat. A Kelso-módszer újabban ismét az érdeklődés (és a viták) előterébe került Ame­rikában. Kiderült, hogy a részvény-rendszer megaka­dályozza a cégek ma oly divatos „erőszakos" megvé­telét. E spekulációs üzletek­nél a Vállalkozók (gyakran ingatag hitelekre építve) felvásárolják cégek részvény- többségét, nemritkán csak azért, hogy a versenytársát kikapcsolják Az ilyen fajta átvételeknél gyakori a tö­meges elbocsátásokkal járó átszervezés. Louis Kelso részletes ja­vaslatokat tett Mihail Gor- bacsovnak kutatási eredmé­nyeinek alkalmazására, a lengyel Szolidaritás mór kí­sérletezik módszereivel. — Ez lehet a megoldás Ma­gyarországon is, véli a pro­fesszor. Heltai András * Átképzési központ a volt nemesi- udvarházban A pécsi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat saját beru­házásból helyreállíttatta az al- sómocsoládi volt nemesi ud­varházat. A kúria egy át és továbbképzési központnak ad helyet, ahol már jelenleg is 24 ember okítása folyik.- A szükségszerűség vitt rá bennünket a beruházás meg­valósítására-^— adta a ma­gyarázatot Brun József, a vál­lalat igazgatója. — A képzés, átképzés már korábban, má- gocsi új gyárunk beindításával párhuzamosan elkezdődött vál­lalatunknál, de egyre világo­sabbá vált, hogy a szakember- igény egy gyorsabb képzési formát igényel. Ugyancsak sürgetett bennünket az a tény, hogy harmadik tevékenységi körünk, a csontozás megterem­tésére külföldi tökét vontunk be, a svájci bejegyzésű GAP céggel aláírt szándéknyilatko­zat szerint évi 160 000 sertés darabolására kooperálunk, és ehhez a tevékenységhez szin­tén biztosítani kell a szakem­berállományt. Tehát több ol­dalról is indokolt volt az át­képzési központ megteremtése. Az első beiskolázás már szeptemberben megtörtént, je­lenleg 24 tanuló igyekszik el­sajátítani a szakmát. A jelent­kezők hat hónap alatt végez­nek. Az elsők kifutásával újabb 30 fő felvételére kergl majd sor. A képzők a válla­lat oktatási gárdájából, illetve vezető szakembereiből kerül­nek ki. Az oktatás elméleti és gyakorlati képzés váltogatásá­val áll össze, a tanulók az át­képzés alatt alapbért kapnak. A végzősök azonban egyből más fizetési kategóriába ke­rülnek, bizonyára a kialaku­Az AHV nemcsak a képzés, átképzés tekintetében jár elől a baranyai vállalatok között, hanem munkahelyteremtésben is. A mágocsi gyár létesítésé­hez kapott állami támogatós fejében 150 munkahely meg­teremtését ígérte a vállalat. Jelenleg az új munkahelyek száma meghaladja a 200-at. és a tervek szerint a közel­jövőben további 60-100 léte­sítése várható. A vállalat új elképzelése, hogy a munka­helyteremtést különböző gaz­dasági társulási formákkql szeretnék tovább bővíteni, pil­lanatnyilag elsősorban Pécsett és környékén van remény arra, hogy a vállalkozókat tömörítve kft-ket, vagy egyéb társulá­sokat hozzanak létre. Kaszás E. . ' - '■ ,. M* - - ■ T ' B. ly, u. . . ..... . . „i.nmocsolódi oktatási központja im­i.tíU-,par' Vall° ol*óm0CS°a Fotó: Proksza László ,s belső tere lóban lévő vegyesvállalati for­ma, a vele együttjáró maga­sabb követelmények is na­gyobb kereseteket jelentenek majd. — Oktatási központunkban a piaci igényeknek megfelelően egy folyamatos továbbképzés megvalósítására gondoltunk, ahol nem csak termelő dolgo­zóink, de a vállalat vezetése is újabb és újabb szakmai töl­tést vehetne magához — moridja Brun József igazgató. - Ismernünk kell az 'új. tech­nológiákat, új módszereket és az új lehetőségeket, és ezek figyelemmel kísérése csak fo­lyamatos, tréningszerű tovább­képzések útján valósulhat meg. Tervezzük országosan és külföldön is elismert szakem­berek meghívását. Egy-egy kurzuson szívesen látnánk más vállalatok, cégek képviselőit is. Satafead élelmiszer-áremelések a jőve évben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents