Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-28 / 298. szám
© Dunántúli napló 1989. október 28., szómból Az ünnepi tanácsülésen dr. Molnár Zoltán, Pécs Város Tanácsa elnöke is besiédet mondott létéi, o Pécsről érkező népes delegáció - ki-ki foglalkozása szerint — tájékozódott arról, kit és mit hozhat számára egy grazi szakmai kapcsolat. A Dunántúli Naplónak például információk és újságírók rendszeres cseréjét a Kleine Zeitung nevű füqqetlen napilappal, amely, szintén tudósított az eseményről néhány pécsi műemlékfotó kíséretében. Graz most is tele van turistákkal. A Városház előtti téren, amely a vendég énekesek, táncosok és mindenféle hivatalos, nem hivatalos művész vagy amatőr megszokott fellépési helye, a KISZÖV Pannónia Tánceqyüttese és a Pécsi Ifjúsági Fúvószenekar is műsort adott a délutáni sétálók érdeklődésétől kisérve. Két pécsi témájú kiállítás nyílt meg ezen a napon Grazban. A Schauspielhausban Körtvélyesi László hangulatos fotói mutatták be a megnyitó közönségének a mecsekalji várost, a minorita kolostor termében pedig Csonka Károly' adott ízelítőt Pécs műA pécsi küldöttség és a grazi vendégek is szívesen nézegették a városról készült kiadványokat és a Dunántúli Napló keddi számát tervezője tartott szakmai bemutatót. Kedd este elmaradt a tervezett zenés baráti est a graziakkal, helyette vendéglátóink az operába invitáltok bennünket: Offenbach: Kékszakáll című operáját játszották kellemes, ötletes előadásban. Három város polgármestere és o kíséretük (balról): Alfred Stingl, Graz, középen dr. Molnár Zoltán, Pécs és jobbról Hans-Friedrich Kiel Fellbachból Szerdán „nyitott nap" volt a grazi városházán, programjába a pécsi tanácsi dolgozók és tanácstagok is bekapcsolódtak lehetséges ta- caszialatcsere első lépéséként. Bizonyára hasznos volt a látogatás, még akkor is, ha más szervezeti felépítésben folyik a munka ott és itt. November 28-án és 29-én hasonló delegáció érkezik Grazból Pécsre, hogy megerősítsék a most született testvér- városi együttműködést. G. T. Napfényes Graz fogadta a napfényes Pécsről érkezőket kedden, amikor a két város polgármestere aláírta a testvérvárosi szerződést: Steierország fővárosa igazán szép arcát mutatta a vendégeknek. A városi tanács a Schau- spielhausban gyűlt össze ünnepi ülésre, ahol is Allred Stingl polgármester ünnepi beszédében az ilyenkor szokásos témakörök mellett Magyarországot úgy üdvözölte, mint a nagy változások színhelyét: „történelmi jelnek" tartotta az egy nappal előbb kikiáltott Magyar Köztársaságot: jelnek egy „bátor politikai úton". (Magyarország napi politikai eseményeinek történelmi jelentőségét nemcsak ő hangsúlyozta: a polgármester által adott ünnepi ebéden mondott pohárköszöntőben Hans Friedrich Kiel, Fellbach főpolgármestere megköszönte a magyaroknak az NDK menekültek ügyében tanúsított humánus magatartását.) Dr. Molnár Zoltán pécsi tanácselnök viszont a város római kortól kezdődő múltját, eseményekben gazdag históriáját elevenítette fel a tanács előtt mondott beszédében. A helyi sajtó nagy érdeklődést tanúsított az aláírás eseménye iránt. (Mint ahogy a pécsi tömegkommunikáció is képviseltette magát kisebb-na- gyobb stábbal: a Dunántúli Napló, A Helyzet, a pécsi rádió és a Pécs városi televízió is.) Graz igazán sütkérezhet most a szomszédos magyar városok, megyék érdeklődésének fényében: Győr-Sopron, Vas és Zala megyék már számos kereskedelmi és kulturális kapcsolatot létesítettek az osztrák várossal, több látványos programot rendeztek Grazban. S mikörben a pécsi és grazi vezetők hivatalos megbeszélésein körvonalazódtak az együttműködés részemlékeiből. Ez utóbbi kiállításnak nem a puszta bemutatás a célja, hanem a nemzetközi kulturális és pénzügyi közvélemény támogatásának elnyerése is. A pécsi Székesegyház közelében lévő római kori, úgynevezett Péter- Pál sirkamrát a harmincas években tárták fel, de a legutóbbi helyreállítás óta olyan romlásnak indult ez a kivételesen értékes műemlék, hogy léte is veszélybe került. Külföldi tőke kellene az esetleges hazai vállakózások mellé. Ezért indult útjára ez a kiállítás mintegy segélykérésként Európa városaihoz: Fellbach- ban, Bambergben és Würtz- burgban is látható lesz majd. Most Grazban dr. Molnár Zoltán nyitotta meg a kiállítást, Csonka Károly (képei igen hatásosan mutatják be a romlásnak indult sírkaimra szomorú állapotát. A kiállítás vendégei számára Bachmann Zoltán építész, a helyreállítás Fellépés előtt o Pécsi Ifjúsági Fúvószenekar (Läufer László felvételei) Steindl Imre I Hazánknak majdnem minden lakója a televízióból ismén a magyar parlament csodálatos épületét vagy a valóságban is láthatta azt. STEINDL Imre építész tervezte ú/gót/kus stílusban magyaros elemek fölhasználásával. Lenyűgöző méreteiről jó tudni, hogy hossza 265 m, legnagyobb szelessége 123 m, magassága 27 m, kupolájáé pedig 96 m. : Az építész 1839. október 29-én, tehát most 150 éve szíj- letett Budapesten német iparoscsaládból. A középiskolát Pesten végezte, majd 1859-ben a Képzőművészeti Akadémia növendéke lett Bécsben. Innen hívták meg a budapesti műegyetemre, ahol két évig tanársegédként dolgozott, ma/d visszatért Bécsbe, s ott 1861—67-ig a művészeti akadémia hallgatója. 1869-70-től a budapesti műegyetemen helyettes tanár, 1870-ben. tanárrá nevezik ki a 31 éves építészt. Még ugyanebben az évben Arad városházának tervével első dijat nyer. 1871-74 között már tagja a képzőművészeti tanácsnak. A berlini parlament építésére meghirdetett pályázaton í872- ben elismeréssel fogadták el munkáját. 1878-ban Párizsban a világkiállítás 3. osztályú érmét nyerte el, és a francia közoktatási miniszter is kitüntette. Ugyanebben az évben itthon a Ferenc József rend lovagkeresztjével ismerték el érdemeit. Nevesebb munkái: a magyar országház épülete az ő tervei alapján készült el és ő tervezte a budapesti új városházát. 1871 -72-ben megépítette a budai kereskedelmi és iparkamara házát. 1875-ben elkészítette a Margit-hid hídfőinek és őrházának tervét. A magyar királyi állatorvosi tanintézet is az ő elgondolásai szerint éoült fel. Szaktudását és Ízlését dicséri a József-műegyetem épülete. Restaurálta Vajdahunyad várát, s a Ferencesek szegedi templomát, a kassai székesegyházat, a bártfai és a mária- lalvi, valamint a jáki apátsági templomot. A neves építész Budapesten hunyt el 1902. augusztus 31-én, 63 éves korában. Az áltató tervezett vagy restaurált épületek még sokáig emlékeztetni fogják népünket és az itt megforduló külföldieket a tehetséges építőművész alkotó képzeletére, kimagasló szaktudására és nagy teremtő erejére. Dr. Vargha Károly Nemzeti Panteon lesz a Kerepesi temető Lapunk július 29-i számában „A nemzet panteonja" című írásunkban felvetettük: egy (korábbi elhibázott döntéssel ellentétben miért ne lehetne a fővárosi Mező Imre úti — Kerepesi — temető ideológiai megfontolásoktól mentesen igazi nemzeti panteon. Erre az Írásunkra válaszolt az alábbiakban dr. Bielek József, Budapest Főváros Tanácsának az elnöke: „A Mező Imre úti temetőt 1847-ben nyitották meg, és két évtizedig (köztemető jelleggel működött. 1866-ban a városban két új temetőt nyitottak, ami lehetővé tette, hogy a Kerepesi temetőt disz- temetőként kezeljék. Ekkor született a városi tanácsnak az a határozata, amely kimondta, hogy e temetőben az elhunyt neves tudósok, irók, művészek ingyen díszsírhelyet kapjanak. A temető történetében ekkor találkozunk először azzal a különös figyelemmel, amely az elhunyt személyére való tekintettel egyfajta megkülönböztetést, védelmet nyújt az elhunyt sírjának, és amely elindította a Kerepesi temető nemzeti ponteonnó válásának a folyamatát. 1928-ban kezdték összegyűjteni a politikai, tudományos, irodalmi és művészeti élet halottainak a hamvait. Megépült a Kossuth, a Batthyány, a Deák mauzóleum, és azóta itt nyugszik Arany János, Jókai Mór, Kisfaludy Károly, Vörösmarty (Mihály és az ország szóm talon kiválósága. A temető panteonná alakítási imunkóit a második világháború megszakította. A Kerepesi temetőbe is több ezer halottat temettek. Az újjáépítés első időszakában a legszükségesebb rendezésre nem volt lehetőség. A Fővárosi Tanács 1952-ben foglalkozott újból a temetővel, „amikoris egy végrehajtó bizottsági határozattal a temetőt 'lezáratta. Majd 1956- ban a teljes területet védetté nyilvánította és kimondta: a Kerepesi temető Nemzeti Pű* teon, a későbbiekben kialö* tandó panteon-park .légy0' közéleti kiválóságaink tem® kezöhelye. Ekkor határozd el azt is, hogy a Nemz* Panteonon belül épüljön a Munkásmozgalmi Pánté® is. A .temető képének végi* ges kialakítása érdekéb® 1972-ben országos tervpály* zat útján elkészült a tem®1 rendezési terve. Azonban város időközben kialakít0* felújított " létesítmények mell0 a rendezési terv teljes kő* megvalósítására — a töt mint 100 milliós nagyság1,0* dű anyagi • eszközök hiány* ban - nem kerülhetett Különböző szervek idevon^ kozó, égymásnak ellentmond határozatai nem tették le*1* tővé, hogy a temető Nem'0 Panteon jellegének szabály** jogi hátterét .rendezni leh® sen. Ennek .következménye temetőben az az ellentmond1 sós gyakorlat, amit a Dun°' túli Napló cikke is kifogó** A lakosság és számos '** sadalmi és politikai szerv i9| nye .ma .már, hogy a tern0 helyzete véglegesen rendező* jék. Tekintettel azonban hogy a Nemzeti Panteon ** alakítása országos ügy, ez Fővárosi Tanács hatás kő* meghaladja. Ezért kezdem* nyeztük egy Országos Pan',1 on Bizottság megalakító*** amelynek a feladata lenne Nemzeti Panteon rendjén0 helyzetének, szabályainak megállapítása. Ezek kim unj** lásában természetesen ré* venne a Fővárosi Tanács H*. tékes szakigazgatási szerve1 Bízunk abban, hogy a **! zeljövőben módosításra ke*' lő ágazati temetői rend®* megjelenését követően a ^ ző Imre úti temetőre, nr'1 Nemzeti Panteonra vonat!** zóan kidolgozandó szabóig zók találkoznak a közvélem®1! megelégedésével. A temető** természetesen addig is - lehetőségeinkhez mérten -* emelten gondoskodunk, ill®P törekszünk a panteon-jel^ megőrzésére, a panteon-p** továbfej-lesztésére." Grazi noteszlapok
