Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-28 / 298. szám

Dunántúli napló 1989. október 28., szowbi A Másodszor is Kínában Kina: Datong mellett Yungang barlangtemplomok Homokuiharok sarga függönye mögött? Ahol rátehetsz egy hátizsákot a gázpedálra Elképzelhető, hogy alahol az Isten háta mögött, mond­juk a Takla-Makán sivatagban négy ember négy különböző nyelven szólítja egymást, és mégis megértik egymás sza­vát? Elképzelhető, hogy a ho­mokvihar sárga függönye ótö­rök, angol, kínai, magyar ki­áltást emel könnyedén a le­vegőégbe, és az időszakos fo­lyóvölgyhöz hasonlatosan szá­raz, kopogó és üres gyomor egy korty langy kumiszra és egy nemezsátornyi menedékre vágyik? Rátehetsz-e egy em- beresebb hátizsákot a gázpe­dálra, hogy a terepjáró hadd haladjon a kősivatag, a ho­moksivatag csak az ég végte­len kékjével szegélyezett út­jain? Ez az út a sivatagon át legalább ötnapos, legalább a felét fizessék ki előre — kéri sofőr utasaitól Bárdi László pécsi orientalistától és társai­tól, a New York-i Érdy Miklós doktortól, Du Yaxiong pekin­gi kutatótól, a néprajz pro­fesszorától, és Wang lun-lie- töl, "b nemzetiségi népzene ki­váló ismerőjétől. Legalább a felét, hátha visszatérünk, kéri a sofőr. Már a neve - Takla- Makán - is azt jelenti: ahova bemenni lehet, kijönni nem. New York Budapesttől mind­össze 7200 kilométer, onnan a Bering-szoros felett Tokióig újabb 13 500, a Budapest-Pá- rizs- távolság tízszerese ... Ez a kis tartományocska, Hszin Csiang ahol jártam - mesél rendületlenül Bárdy László — Magyarország tizenhét-tizen- fiyolcszorosa, járvány dühöng, százával halnak meg az em­berek a szárazság, a fertőzött víz miatt. Tífusz, sárgaláz. In­dulóban Pekingtgl másfél nap­ra Hohhot, a Kínához tartozó Belső-Mongólia fővárosa -, a híres ^rdosz térség: füves pusztaság - volt az egy hóna­posra tervezett út első állo­mása, Dzsingisz Kán Mauzó­leumával. Külső-Mongólia erős hóviharral várta a tudomány meglehetősen vakmerő, de ko­rántsem üres kézzel hazatérő kalandorait, a síkvidék 35 fo­kos, szikrázó hőséggel, hogy megjárják a lengger-t - nem tévedés, a .mi tenger szavunk az egyik sivatag nevében! -, hogy birkatömlő tutajon kelje­nek ót a Sárga folyón, s vé­gig az 1000 kilométeres Hessi- koridoron, a híres selyemút egyik, Tien-Sanban kanyargó völgyszorosán Csio-Jü-Kuan erődjéig, majd Hami-ig jussa­nak, ahol láthatták a jütlandi- nál jóval idősebb, több mint négyezer éves, természetes kö­rülmények közt mimifikólódott ember-leletet, majd érkeztek ürümcsibe, s az éppoly mesés Kasgarba, ezer kilométerrel odébb. S aztán Jarkand! A tiltott városok egyike, amit Polonyi Péter nagyszefű Kina- könyve is legfeljebb ha meg­említ, de mikor jutott el oda utoljára európai? Tudja-e, hogy e tájékon a köleshez ha­sonló olajos maggal töltik meg a párnát, a homokban ápró, de annál gyorsabb ha­lálos mérgű mérgeskígyó „te­rem", hogy a Fabulon kiváló lábmosószer kényszerhelyzet­ben, hogy embergyűrű fullaszt- ja az európait, ha egy városi bazárban megáll nézelődni, hogy egy hami-i étteremben hogyan készül a birka, ami­Mongólia: Nolajh mellett, Tanjukuk hun vezér rovásirá- sos síremléke nek láttán egy egész köjál­csoport szaladna világgá ide­haza? A Nan-San északkeleti ré­szén, a Fekete-hegység útta- lan útjain felfedezett 12— 15 000 éves neolitkori vadászjeleneteket . ábrázoló rajzokat, az időszámításunk szerint II—IV. századi sírkam­rákat, a türk szobrokat, a fon­juk írást, a türk szarvast és napkorongot Bárdi László, a Stein Aurél-alapitvány kedvez­ményezettje láthatta Európából elsőként. találkozhatott az oázisok, köztük a jugurok — egyben-másban tón elődeink? - szerény körülmények közt élő népével. Az idén másod­szor járt Kínában, a napok­ban tért haza, de nem lesz sokáig nyugta. Rövidesen aka­démiák vendége lesz, hogy beszámoljon tapasztalatairól, s ha győzi, vállalja - újabb utakra induljon. Bóka R. Hasznosítják az átmeneti lakásokat Á PIK-től bérel a szénbánya Az Ingatlankezelő Vállalat 240 átmeneti lakást tart fenn Pécsett. Ide azokat költözte­tik, akiknek a lakását fel­újítják, de bérlői jogviszo­nyuk nem szűnik meg* Az elkövetkező években kevesebb épület helyreállítására lesz lehetőség, ezért a PIK úgy döntött, hogy az átmeneti lakások egy részét mégha tározott időre bérbe adja üzemeknek, vállalatoknak. A Ledinán komfortos egyszo- ba-hálófülkés és a Kertvá­rosban összkomfortos lakáso­kat adnak ki negyventől egészen a hatvankilenc négyzetméteresig. A Mecseki Szénbányák negyven lakásra kötött szer­ződést, amit a dolgozói kö­zött oszt el, ad ki albér­letbe. Kétszer ennyi lakásra lenne igény, de a PIK nem akarja az összes üresen ál­ló átmeneti lakást bérbe adni, mert szüksége van egy biztonsági tartalékra is. A szénbánya a bérelt lakáso­kat kedvező feltételek mel­lett adhatja ki, oldhatja meg a bányászok átmeneti lakásgondjait. A dolgozók­nak nem kell drága albér­letet fizetniük, mert négyzet- méterenként ötven forint a bér. így egy ötven négyzet- méteres lakás havi bérleti dija 2500 forint. A munkál­tató ehhez még 1200-1800 forinttal járulhat hozzá. Az átmeneti lakásokat egy évre adja bérbe a PIK. Az Ingatlankezelő Válla­lat ajánlatával tavasszal az utazási irodákat is megkeres­te. Miután ezek a lakások bútorozatlanok, az idegen- forgalmi szervezetek nem tartották megfelelőnek turisz­tikai célokra, sem a fizető­vendég-szolgálat bővítésére. Ezt követően 'keresték meg a Szénbányákat és a MÁV- ot. A Kassa utcai lakások felújításának idejére a MÁV is bérelt tőlük hat lakást. Ä bérbe adósból befolyt ösz- szeget a PIK o felújítási alapba fizeti be, karbantar­tásra, helyreállításra fordít­ják. Az előzetes számítások alapján egy-másféi millió forint bevételre számítanak, ami két épület homlokzatá­nak felújításához elegendő. Most ttom — választások után tatám Utcáink nevei „A politikai töltetű elnevezéseket sajnos mi kezdeményeztük" soha nem is jött elő! Ho11 mondjak mást: az embefjj feszegetik — és most, a évforduló táján időszerű j erről beszélni - hogy nl'el nincs nálunk utcaneve ^ mennyi aradi vértanún® Egyetértek ezzel. Csakhogy mártírok közt vannak olya”0 akiknek o neve nehezen mondható - pl. Leining® Westerburg Károly, Dessew Arisztid márpedig az uW elnevezéseknél (ez különb8 alapelv kell, hogy legyen) ■közérthetőségre, a könnyű f mond hatóságra és a rövidsí! re kell törekedni. Mégis 9°' dolkodnunk kell eme múl®’ tás kijavításáról.- Van egy másfajto P’j léma is. Egri Gyula onn® idején megkapta a mago I1 Jentős főútvonalát mérheti lenül sok páros házszámn10 holott ennek az útnak a k®l zeletbeli páratlan oldala ^ utcákhoz tartozik. Miért ne Néhány hete feltűnést keltő „háborúskodás” folyt a fővárosban: a je­lenlegi Münnich Ferenc utca volt a „hadszíntér”, ahol az ellenzékiek átír­ták régi nevére, Nádor utcára a táblákat, ám a főváros másnapra vissza­állította az eredeti rendet. És ez így ment napokig. Ugyanakkor az ország minden tájáról hallani ut- caátkeresztelési mozgal­makról, pontosabban a kompromittáltnak hitt ut­canevek helyett a koráb­bi, legtöbbször történel­mileg kialakult utcanevek újbóli megjelenítéséről. versitas utca esetében ugyan a hatóság ment az állampol­gárhoz. Ha tömegével fordul elő átkeresztelés, a helyi ön- kormányzat kimondhatja, hogy az átvezetéseket hivatalból kell megcsinálni, és akkor nem kell az állampolgárnak bevándorolni a hivatalba. A másik következmény: a külön­böző szervezetek magatartása. Mi eddig 80 egynéhány vál­lalatnak, 'intézménynek, stb. küldtük el az utcaelnevezések­ről, változásokról szóló vb- határozatokat. — Vonnak-e elképzelések esetleges változtatásokról?- Nincsenek, mert jóformán indítvány sincs, A városszé- pítőktől van néhány nevünk, pl. hogy Melindáról, Tiborc- ról van utcanevünk, de nincs Jóllehet Pécsett is akadnak hasonlónak vélhető utcanevek, a város — miután sikerült el­érni, hogy az István tér is­mét Szent István tér legyen - mindeddig kimaradt ebből a mozgolódásból. Vajon miért? Kérdésünkkel dr. Ásvány La­joshoz, a Városi Tanács igaz­gatási osztályának a vezető­jéhez fordultunk.- Pécs egységes település, ahol nincsenek olyan gondok, mint pl. a fővárosban, ahol kerületenként ismétlődnek azonos utcanevek. Ami azo­nosság volt nálunk, azt rég megszüntettük. Ez az egyik. A másik, hogy nem érkeztek hozzánk olyan indítványok, amik bizonyos elnevezések iránti ellenszenvet, más javas­latot, netán egész közterület­elnevezési rendszerünk felül­vizsgálatát tartalmazta volna. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lehet ilyen. Ami pedig az alapkérdést illeti: mi tartjuk magunkat ahhoz a jogszabályi stophoz, amik szerint a helyi szervek a népszámlálás és a válasz­tások zavartalan előkészítése érdekében 1989 elejétől 1990 közepéig csak igen indokolt esetben változtassanak közte­rületi elnevezést. Nálunk ebben az időszak­ban merült fel a Zsdánov és a Kalinyin utcák ügye. A la­kossággal történt konzultáció után az előbbi a Teleki Blan­ka nevet kapta, az utóbbi pedig visszakapta korábbi nevét: ismét Magaslati út lett. A mi mechanizmusunk egyéb­ként évek óta az volt, hogy a javaslatok elbírálására, vagy javaslattételre felkértük a Baranya Megyei Levéltárt, az MTA Dél-dunántúli Tudo­mányos Intézetét, a HNF-et, újabban a városszépitőket és a tanácskozási központokat.- De volt szerepe az MSZMP-nek is . . . És kérnek-e majd véleményt az áj pár­toktól is?- A városi pártbizottságtól főleg akkor kértünk véleményt, ha munkásmozgalmi Személy­ről volt szó, s ha kételyeink voltak arról, hogy munkás­mozgalmi tevékenysége ho­gyan értékelhető. Azt nem tudom most megmondani, hogy az önkormányzat létre­jötte után hogyan lesz, de egy biztos: a lakosság véle­ményét akkor sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Ami­kor pl. tájjellegű elnevezések­ről volt szó, azokat majdnem mind a lakosság kezdemé­nyezte. A politikai töltetű el­nevezéseket sajnos mi kezde­ményeztük.- A választások után felte­hetően elkerülhetetlenek lesz­nek bizonyos utcaátkeresztelé­sek. Milyen következményekkel járnak majd ezek?- A személyi okmányokban át kell vezetni ezeket a vál­tozásokat, s emiatt nekem, az állampolgárnak kell elmen­nem a hatósághoz. Az István- tór — Szent István tér, vala­mint az Ótemető utca — Uni­Kertvárosí új utcák nevei. Vajon meddig? Bánk bánról. Aztán itt van a tarsolyunkban dr. Bihari Ottó, Babits András, Tolnai József volt polgármester, a Koltai- fivérek neve. Jelepleg tehát nincs e téren feszültség, de nem mondom, hogy a válasz­tások után ne lehetne napi­rendre tűzni bizonyos rende­zéseket.- Gondolni lehetne pl. történelmi utcanevek visszaho- zására, amihez kitűnő segít­séget adhat Madas lózsel idevágó tanulmánya. És gon­dolok olyanra, hogy a Tettye évszázados nevei közé vala­mikor bekerült Dimitrov ne­ve . . .- Ez valóban kirí onnan. Egyébként én is bizonyosra veszem, hogy ilyen ügyekben majd lépnünk kell. ' - Aztán ott van az un. Ró­zsadomb, ahol olyan nevek vannak, melyeknek a viselői­ről senki nem tud semmit - Hajas, Taksony, Csatlós, Port, stb.- Akkor az volt a felfogás, hogy miután az Apáczai Ne­velési Központ körül kulturá­lis életünk nagyjairól nevez­tünk el utcákat, az ún. Ró­zsadombon Pécshez, Baranyá­hoz kötődő munkásmozgalmi személyek legyenek a név­adók, akik biztos, hogy becsü­letes emberek voltak, viszont nem ismertek . . .- S nem is említhetők együtt pl. Pataki Istvánnal, s pláne nem Fáy Andrással... És ugyanakkor kimaradt a város mindmáig egyetlen Kos- suth-dijas színművésze, Szabó Samu... »- így igaz. De ez a név lehetett itt folyamatosan s‘ mozni?- Azért, mert az utcae^ vezés az igazgatási os*** dolga, a „rászámozás” pe| már az építési osztályé, hadd mondjam meg, hogV a városrész, ami a kimé1' hatatlan, ezért általában 1,1 is igen használt Lvov-Kem ros nevet kapta, s a bérü" zási zsargonban változatl®1 a Siklósi városrész nevet seli, jóllehet mi annak idel óva intettünk ez ellen, his* Siklósi külváros néven | már ilyen lakóterülete Pe' nek, tehát ez a városrés* magasból nézve való® szép, közelnézetben azon® áttekinthetetlen, és kiismer tetlen, amit még tetéz a ^ számok rossz kiosztása is- mentők, a tűzoltók a ^ mondhatói, mi gonddal ja’- Az imént városrész-®'^ vezésf említett. Mi a vél®® nye arról, nem kellene-e vatalosan is Uránvárosnak nevezni Pécsnek azt a vád részét, aminek léte szó összefügg az uránbányái*' tál. Ennek szomorú aktuO'" sa lehet az uránbányái megszűnésére vonatkozó i mánydöntés. így legOIfj megörökíthetnénk az ufó* számára valamit a város > lenkori történetéből.- Egyetértek ezzel, és |1', ■is kellene tennünk az ®? kapcsolatos hivatalos lép®* két. Jelenleg a mesterkélt 1 mecsekaljának mondjuk e*é területet, jóllehet - a pé®s. Uránvárosnak nevezik, ki0 ban, emléket állíthatunk 1 zel az uránbányászatnak­Hársfai Istvó’’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents