Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-27 / 297. szám

1989. október 27., péntek Dunántúli napló 5 Tudományos újságírók Pécsett A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége felvette a kapcsolatot az osztrák ikép- zési, oktatási és tudományos újságírók klubjával. A ma­gyar újságírók nyár eleji lá­togatását ezekben a napok­ban viszonozzák az osztrák kollegák. A iküldöttség Bu­dapesten megismerkedett a Magyar Tudományos Akadé­mia tevékenységével, tájéko­zódtak a felsőoktatás legfon­tosabb kérdéseiről. Tegnap érkeztek Pécsre, ahol először az MTA Regionális Kutatások Központjába látogattak el és meghallgatták dr. Enyedi György akadémikusnak, az intézet főigazgatójának be­számolóját. A Lenau-házban Báling Józseffel, a Magyar­Látogatás az MTA Régiós Kutatási Központjában országi Németek Szövetsége Baranya Megyei és Pécs vá­rosi testületének elnökével, valamint dr. Szende Bélával, a JPTE Tanárképző Kara né­met tanszékének vezetőjével találkoztak. A Pécsi Akadé­miai Bizottság székházában dr. Tigyi József akadémikus, az MTA és a PAB alelnöke fogadta az osztrák újságíró küldöttséget. Sajtótájékoztató az önkormányzati törvény koncepciójáról A települések saját kezükbe vehetik ügyeiket! A Stúdiószínház bemutatója Abszurd és/vagy krimi Az előadás fél nyolckor kezdődik (Munkatársunk telelonjelen- tése) Az új feladatkörű Belügymi­nisztérium Közigazgatási Fő­csoportfőnöksége .népes újság- írógárda előtt mutatkozott be csütörtökön Budapesten. Sajtó­tájékoztatójukon nem kisebb témákat tűztek napirendre, mint a területi önkormányza­tokról szóló törvény szabályo­zási koncepcióját, s az állam­polgárok hétköznapjait megke­serítő, és a tanácsokat i,s fe­leslegesen korlátozó jogsza­bályrengeteg kormányprogram alapján történő ritkításának előkészítését. Ez utóbbi munkának várha­tóan jó egy év imúlva érnek a végére, s tevékenységük eredményeképpen - az Ígére­tek szerint — milliós nagyság­renddel fog csökkenni a ha­tósági ügyiratok száma. Fel­számolják az állampolgárral szembeni bizalom hiányára épülő hatósági előírásokat, amelyek az emberek százez­reit kényszerítik a hatóságok előtti felesleges megjelenésre, okiratok csatolására, enge­délykérésekre. Legrészletesebben a területi önkormányzatokról szóló tör­vény szabályozási koncepciójá­ról szólt dr. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes. Mint elmondta, a törvény szabályo­zási elvei a tanácsrendszer át­fogó, önkormányzati típusú re­formját Irányozzák elő. Az ön- kormányzati törvény szabályo­zási koncepciója az önkor­mányzáshoz való jogot a he­lyi társadalom, a lakóhelyi kö­zösségek alkotmányos alapjo­gának tekinti, amit csak indo­kolt esetben, és csakis törvény korlátozhat. Az önkormányzat­inak nagyfokú önállósággal, demokratikusan kell szerveződ- ■nie és működnie a jövőben. A választópolgárok képviselőtes­tületeket választanak, egyes ügyekben pedig közvetlenül, helyi népszavazással döntenek.- Az önkormányzat (a köz­ponti és a helyi hatalom meg­osztása alapján) önszerveződő közhatalmat valósít meg. Min­den olyan helyi közügyet vál­lalhat, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe és amely­nek megvalósításához a felté­telek helyileg is adottak - mondotta a miniszterhelyettes. A jelenleg működő — az utóbbi időben különösen sok vitát kiváltott — közös tanácsi rendszerben a társközségek a jövőben szabadon választhat­nak több megoldás közül. Le­hetőség nyílik arra, hogy min­den községben önálló képvise­lőtestület működjék, amelyek­nek inem lesz közös tanácsuk. A polgármester lesz az önkor­mányzat vezetője és iképvise- ilője, az önkormányzat hivatal- vezetőjét pedig — pályázat alapján - a képviselőtestület nevezné ki. Lapunk azon kérdésére, hogy mindezen változtatásokhoz, az önállósodási törekvésekhez a személyi feltételek adottak-e, a miniszterhelyettes a követ­kezőket mondta:- A választ kétfelé kell bon­tani. Az elsősorban település- politikusnak tekinthető polgár- mesternél nem feltétlenül szük­séges a^ iskolai végzettséget feltételként megszabni, hisz a demokratikus választás és a visszahívás 'lehetősége garan­ciákat biztosit arra, hogy vé­gül is rátermett polgármester kerüljön a település élére. A hivatali apparátus esetében viszont az etikus közigazgatás, a szaktudás, a vezetőképesseg és rátermettség kell, hagy a kiválasztás alapjául szolgáljon. Balog Nándor ajánló szakmai javaslatot csatolni, kérjük a tervezett kiadások l*'*®' rolását — saját erőforrás megjelo* lésével. A pályázatot elnyerő közösségek 5-50 000 Ft közötti egyszeri támo­gatásban részesülnek. Az elnyert összeg nem fordítható fenntartás­ra, célja a tartalmi tevékenység feltételrendszerének támogatása. A pályázatokat szakértői csoport bí­rálja el. A pályázatokat 3 példány­ban küldjék be a következő cim- r®j Baranya Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, kulturális cso­port. (7601 Pécs, Pff.: 121.) A pályázat beküldési határideje: 1989. november 10.; míg értékelé­sének: 1989. december 1. A dön­tésről minden pályázó írásban ér-, tesitést kap. Az elmúlt év végén kizárólag az öntevékeny művészeti csoportoknak hirdettünk pályázatot hasonló kere­tek között, ezért jelenlegi felhívás­ban pályázataikra most nem szá­mítunk. Baranya Magyei Tanács V. B. művelődési osztálya, kulturális csoport G&net: Cselédek című ka­maradarabjának premierje fesz ma este a PNSZ Stúdió­színpadán.- Jó lenne már egy kis kö­zönség - fohászkodott Unger Pálma, Claire alakítója a szer­da esti főpróbán. Végignézve a darabot, megértettem miért. Sűrű, nehéz szerep az övé. A másik cselédet játszó Sólyom Katié és a madamot alakító Koszta Gabié ugyancsak. Olyan érzelmi viharokat, olyan belső poklot kell megélniük, ábrázolniuk az egy óra hu­szonöt perc alatt, ami három felvonáson át is sok lenne. — A Cselédek tulajdonkép­pen egy krimi. Két cseléd, amikor a madam nincs otthon, eljátssza a madam szerepét, gyűlöletét és szeretetét a ma­dam iránt ebben a játékban éli ki, de a játék komolyra válik, és gyilkosságba fordul. Hogy ki hal meg és hogyan, az egyelőre legyen titok — mondja Bárvky Gábor az elő­adás rendezője. — A darab, megírásakor abszurdnak szá­mított, de ha ma olvassuk, ki­derül, hogy Genet vízióját utolérte a világ. Benne érzem a darab alapszellemét a leve­gőben; hogy hogyan lehet rosszul lázadni, hogyan lehet oktalanul, öngyilkos módon belekerülni saját szenvedé­lyünk és gyűlöletünk hálójá­ba, amiből aztán nincs mene­külés. M. Zs. A Baranya Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya pályázatot hir­det a megyében működő öntevé­keny művelődési közösségek támo­gatására. A támogatást pályázat^ útján, bár­mely — nem amatőr művészeti cso­port - közösség (egyesület, cso­port, klub, baráti kör, szakkör stb.) elnyerheti, amely művelődési tevékenységre szerveződött, vagy művelődési tevékenységet is folytat. A pályázat célja, hogy séget adjon az eredményes közös­ségi művelődési formák fejleszté­séhez, új kezdeményezések beveze­téséhez, a közösségek belső kohé­zióját a művelődés segítségével erősítő módszerek megvalósítása- h°i. . „ A pályázatnak tartalmaznia kell a közösség nevét, címét (fenntar­tóját), számlaszámát. A vezető (kép­viselő) nevét, értesítési módját (cím, telefon): helyzetelemzést a pályázó közösség eddigi tevé­kenységéről, a támogatás segítsé­gével megvalósítandó részletes szak­mai programot. Az 1989-ben alakult új közösségek esetében kérünk Vásároljon a MOZAIK ÉpHöanyofl Kereskedéstől: o* alaptól a tetőig mindent, szállítással is: I hőszigetelések, kavics, homok, cement, MOZAIK *®bércement, mészhidrát, oltott mési.kóoor, —■— --------------cserepek, palák. Te lephely: Pécs-Cserkút, a hatos úton a 205-ős kilométerkőnél. Tel.: 72-24-838 Nyitva tartás: 7--i6.30.ig, szombaton 7.38—11-30-ig. CENTRUM HÉTFŐI 1989. október' 30-án 30n/o visszatérít® Fonalak: Irauro, geisa, polaeryl, ort 016. Marika 60 Ft—135 Ft-ig. AM<G A KÉSZLET TART] SZINKRONBAN IDŐVEL' Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Kit érdekel? Franczke Oszkár hadnagy december 31-ig hivatásos mun- kásőrtisztként a Mecseki Szén­bányáknál elhelyezett egység­nél szolgál. Tegnap megjelent „Őrség-váltás" című írásunk­ra reagált; — Megmondom őszintén, amikor elolvastam a cikket, nagyon ingerült lettem. Önök azt írják, jó lenne, ha végre nyilatkozna a munkásőrség, például arról, hány fegyver- raktára van a megyében? A szervezetet október 21-én fel­oszlatták. Ettől kezdve fegyver­raktárainkat a honvédség ala­kulatai őrzik, így evidens, hogy a kérdés katonai titokként ke­zelendő. Mi nem is nyilatkoz­hatunk az ügyben. Viszont szeretném mindehhez hozzá­tenni, hogy véleményem sze­rint a munkásőrség is nagyot hibázott abban, hogy a '80- as évek elején, (amikor már lehetősége lett volna rá), nem nyílt ki a társadalom előtt. Az utca embere semmit nem tu­dott arról, hogy nálunk milyen tevékenység folyik . . . Csak egy példa: egy munkásőr adott idő alatt négyszer ak­kora területet képes szaksze­rűen átkutatni, mint az, akit nem képeztek ki ilyesmire. Itt volt a komlói gyermekgyilkos­ság esete — azt hiszem már nem kell tovább mondanom... A' kérdésükre — hogy lássák: nem titkolózunk — személy szerint azt tudom válaszolni, hogy a jövőben vállalkozóként kívánom megkeresni a kenye­rem. Biztos vagyok benne, hogy magasabb életszínvona­lat tudok majd biztosítani a családomnak mint így, mun- kásőrként. Visszatérve tegnapi jegyzetükre, ajánlok egy fo­gadást. Kérem végezzenek közvéleménykutatást, hány em­bert érdekel manapság a megszűnő munkásőrség, s a megszűnéssel kapcsolatos kér­dések. Kíváncsi vagyok tényleg érdekli-e ez az olvasókat, vagy pedig csak az újságírókat foglalkoztatja a kérdés . . . Olvasóink majd eldöntik a vitát, érdekli-e őket a téma. Vagy, vagy „Elítélték, mondván: Ha ko­molyan gondolja, hogy kommu­nista, akkor nem normális, ha nem gondolja komolyan, akkor pedig provokátor . . . M (Népsza­badság, okt. 26.) Mit gondolnak a kedves ol­vasók, kiről van szó? Bizonyá­ra azonnal kitalálták, kiről is mondták mindezt szerdán az MSZMP (új MSZMP) szervezői sajtótájékoztatójukon. Igen, Bo­londról. Antoniewicz Rolandról. Mit is mondhatnánk? Mi az állítást ötvöznénk. Roland bizo­nyára azt hiszi magáról, hogy kommunista. A kommunisták vi­szont szégyellnék, ha soraik­ban látnák. Érthető. Tanácsi lakásválasz A Dunántúli Napló 1989. október 18-i számában a Például rovatban ,,Egy rakás lakás” címmel Hudecz Nóra levelét közlik. Ennek lényege az, hogy a ta­nács, imint az állam képviselője, miért adja el kedvezményes áron, kedvezményes hitelfeltétellel a bér­lők részére a tanácsi bérlakásokat. Elöljáróban hangsúlyozni kívánjuk, hogy a bérlakások elidegenítésének feltételeit központi jogszabály teszi lehetővé. A központi jogszabályban foglalt kötelezésnek megfelelően helyi tanácsrendeletet kell alkotni, s az elidegenítés helyi feltételeit ebben kell szabályozni. A koráb­ban érvényben volt 1988. évi 5. sz. tanácsrendeletünk rendkívül szűk kör­ben tette lehetővé az értékesítést. Ezen tanácsrendeletünket, annak e'- idegenítést korlátozó szabályai miatt rendkívül sok kritika érte, fi­gyelemmel arra is, hogy a köz­ponti jogszabálynál sokkal szűkebb körben és az ott megállapított vé­telárnál 100 százalékkal magasob- bqn tette lehetővé a vételt. 1989. okt. 1. napjával a kihirde­tett tanácsrendeletünk tartalmazza az időközbeni központi jogszabály- változásokat, amelyek az értékesí­tést erőteljesen felszabadítják, s mintegy kifejezetten szorgalmazni kívánják. Ezért szükséges volt megalkotni a helyi tanácsrendeletet is. A rende­lettervezetben a vételárak vonat­kozásában hármas alternatívát ter­jesztettünk elő. A tanács az állam­polgári-bérlői érdekeket figyelembe véve a legkedvezőbb változat, a legalacsonyabb vételár-megállapítás mellett döntött. Szükségesnek tart­juk kiemelni, hogy helyi szabályo­zás hiányában a lakásokat a for­galmi érték 15, illetve felújított bérlemény esetében 20 százalé­káért lehetne megvásárolni. A ka­mat mértékét is központi jogszabály állapítja meg, attól eltérni nem lehet. Az eladásból származó bevételt a tanácsoknak elsősorban új laká­sok építésére, valamint a meglévő állomány felújítására kell fordí­tani. Álláspontunk szerint Hudecz Nóra levelében említett szociálpolitikai, gazdasági-társadalmi problémákat nem a helyi tanácsrendeletnek, ha­nem központi intézkedéseknek kell feloldania. Pécs, 1989. október *23. Dr. Buzánszky Béla Pécs Megyei Városi Tanács osztály vezető-helyettes 3 Köszönjük a tanács válaszát. Úgy érezzük, konkrét dolgokról szól Bu­zánszky Béla levele, ugyanakkor nem arra válaszol, amit olvasónk kérde­zett. Nem szólva arról, hogy közben, október 21-én is megjelent rova­tunkban egy, a témához kötődő vélemény, ami nyilván elkerülte az osz­tályvezető-helyettes figyelmét. A kérdések tehát: egyenlők-e a lakáshoz- jutás feltételei, a fiatal lakásigénylőkkel mi a helyzet Pécsett, a fejújí­tási költségekhez lehet-e helyi tanácsi hozzájárulás stb.? Mexűnt A szerdai DN-ből értesülhettünk, hogy nem működik tovább az an­nak idején oly nagy elánnal beha­rangozott ifjúsági telefonszolgálat. Az érdektelenségre és a szakember- hiányra hivatkoznak az illetékesek. Telefonhívásunkra Pörös Béla, a Széchenyi tér sarkán lévő ifjúsági információs és tanácsadó iroda ve­zetője azt is elmondta, hogy egyik és másik pszichológus segítőjük közben megvált Pécstől vagy nem feltétlen értett egyet ezzel a kon­cepcióval. A (fiatalok, akik a tele­fonokat felvették, nos ők pedig iga­zán sajnálják, hogy megszűnt ez a szolgáltatás, hiszen, régi ismerős­ként itt legalább találkozhattak. * Az ellentmondó vélemények kö­zött nehéz kiigazodni. Nem is cé­lúak, hogy igazságokat osszunk. Mindenesetre sajnáljuk, hogy egy információs és — vagy lelki segély - szolgálattal szegényebbek let­tünk. Az érdeklődés hiányára hi­vatkozás számunkra mindig a tyúk és o (tojás prdb'émójo ju: eszüníkbe: melyik volt előbb, a jól megszer­vezett szolgáltatás vagy az érdek­lődés? MÚOSZ-állásfoglalás A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége és Etikai Bi­zottsága állást foglalt az utóbbi időben elszaporodó, kritikádon, felelőt­len, sok esetben minden alapot nélkülöző, kifejezetten rágalmazó, a személyiségi jogokat durván sértő — az újságíró társadalom tekintélyét is romboló — publikációk és szerkesztési gyakorlat ellen. Elfogadhatatlan ugyanakkor a jogsérelmet elszenvedettek részéről bár­milyen önbíráskodás, mert a bíróságok feladata, hogy jogsérelem ese­tén megfelelő elégtételt adjanak, ehhez azonban szükséges lenne, hogy törvényi eszközökkel, következetesen szorítsák vissza a személyhez fűződő jogsértéseket. A MÚOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága azért felkéri a jogélet ille­tékeseit, szüntessenek meg minden olyan jogi akadályt, amely jelenleg esetleg megnehezíti, hogy a polgári perekben anyagi jellegű kár hiá­nyában erkölcsi kártérítést állapíthassanak meg. Jelentős összegű erkölcsi kártérítés megítélése ugyanis kellő visszatartó erőnek bizonyulhat a személyhez fűződő jogsértések elszaporodása ellen. A MÚOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága. Pályázati felhívás

Next

/
Thumbnails
Contents