Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-21 / 291. szám

1989. október 21., szombat Dunántúli napló 5 Kevesebb koca es teliéii Csökkent a háztáji állatlétszám Az élénkülés jelei kedvezőek Az országos negatív tendenciával egyidejűleg az utóbbi idő­ben Baranyában is csökkent az állatlétszám. Különösen nyo­mon követhető ez a trend a kistermelőknél, ahol az alacsony jövedelmezőség miatt lanyhult a sertéstartói kedv. Az anya­kocák egyrészét kivágták, de nemcsak a koca-, hanem - át­meneti felfutás utón a tehénlétszám is megcsappant a háztáji portákon. A nagyüzemek szinten tartották a sertés- és tehén- állományukat, a juhállományt ugyanakkor éppen a nagyüze­mi gazdaságok csökkentették. Kovács Mihály megyei fö- állattenyésztöt kérdeztük meg, miképp értékeli a kialakult helyzetet és annak kihatását a lakosság ellátására. — A nagyüzemek minden­esetre szinten tartották terme­lésüket, kivéve a juhágazatot, alhol a nyomott gyapjú árak miatt esett vissza a létszám. Ez a folyamat sem úgy zaj­lott le, hogy kivágták a juho­kat. Inkább az a jellemző, hogy az állomány magánkéz­be került, mert ami nem éri meg a nagyüzemnek, az a 'magánszemélyeknél még jól jövedelmezhet. — Nem tartom katasztrofá­lisnak a háztáji tehénlétszám csökkentését sem, mert a ke­vesebb állat ellenére a ház­táji tejtermelés nem csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi években nagy­mértékben feljavult Baranyá­ban a háztáji tehénállomány genetikai háttere. Megyénk­ben most már tíz év óta évi 3 százalékkal nő a fajlagos tej­termelés. Ennek- köszönhető, hogy kevesebb tehénnel is előállítható annyi tej, ameny- nyi a lakosság ellátásához, sőt bizonyos export igények kielégítéséhez szükséges. — Más a helyzet a sertés­ágazat esetében. Köztudott, 'hogy a sertések 50-51 száza­lékát a kistermelők állítják elő. Az. hogy a nyomott árok és az elszabadult költségek - drága tápok stb. - miatt a kistermelők a kocák 20 százalékát kivágták Baranyá­ban, komoly érvágásnak szá­mit, és mindenképpen csök­kenti az elérhető árualapo­kat. Reméljük, ez a jelenség csak átmeneti. Máris van bi­zonyos élénkülés ebben a körben, ami a kilátásba he­lyezett szabad árakkal függ össze. Kérdés persze, hogy a termelői áremelést milyen mérvű táp-áremelés követi majd, ezt most még nem le­het pontosan tudni. A kister­melői kocatartó kedv minden­esetre élénkülőben van, de a régi állapot visszaállósához legalább fél év kifutási időre van szükség. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat nagy elánnal folytatja kocakihelyezési ak­cióját s a kocákért máris sorban állnak a kistermelők. A gond az, hogy a koca elő- ál'lító nagyüzemek kapacitása meghatározott, és nincsenek felkészülve az ilyen ciklikus kampányokra. Ma már a kis­termelők is igényesek a faj­tákra, ragaszkodnak a mo­dern hibridekhez, tekintve, hogy az elérhető árbevétel szoros összefüggésben van a hízottsertés minőségével. Állategészségügyi okokból ma már csak úgynevezett hár­mas mentes telepekről lehet kocasüldőt értékesíteni. A 'hármasmentesség azt jelenti, 'hogy igazoltan brucella, aujeszky és leptospira fertő­zés mentes az állomány. Me­gyénkben 16 ilyen telep van, omi országos szinten valóban magas arány, de a lökéssze­rűen jelentkező igényeket ezek a telepek maradéktala­nul nem tudják kielégíteni. Van öt sertéstörzstelep is Baranyában, ebből négy nagyüzemi egy pedig maszek. A szentlőrinci Úttörő Tsz ugyanis magántenyésztőnek adta ki törzskönyvezett sertés­telepét. Ezek a törzstelepek is nagy nyomás alatt vannak, hisz az ország minden részé­ből állniok kell a rohamot. Mindez azt jelzi, hogy most nagy az érdeklődés a jó minőségű, jó fajtájú ko­cák iránt, s ha minden jól alakul, 1990. február a v'ssíj- állhat a régi létszám, és ak­kor nem kell többé alap­anyag hiánytól vagy lakossági húsellátási zavaroktól tartani. Hosszabb távon azonban még nehéz jósolni. Az állatte­nyésztés jövedelmezősége ma nullától 8—10 százalékig ter­jed, vagyis jó ha a bank­kamat felét eléri. Ha ez igy maradna, a jövőben kevés vállalkozó fektetné bele a pénzét ebbe a nagy lekötött­séget, sok munkát, és gon­dot igénylő rizikós ágazatban. A kormány is felismerte ezt a tarthatatlan állapotot. Már készül az új állattenyésztési törvény, amelyet a parlament elé terjesztenek. Ebben a tör­vényben a termék eladható­ságának a piachoz való jobb kapcsolódásnak a szabályait is megfogalmazzák. Döntő szerepe lesz benne a termék­védelemnek, a minőségnek. Lehet, hogy visszaállítják majd a járlat rendszert, amely több száz éven át jól szol­gálta a magyar állategész­ségügyet. Mivel a vásárolt ál­latot a passzus alapján 60 napig nem lehetett viszont eladni, kevesebb volt az ál­latszállítás, kisebb a fertőzé­sek széthurcolásának a veszé­lye. Az új törvény előkészítésé­nél a baranyai állattenyész­tési szakemberek véleményét is kikérték. Reméljük, mielőbb megszületik és jól szolgálja majd az állattenyésztési ága­zat fejlődését.- Rné ­Idegen nyelvet - korszerűen Ma már nálunk is egyre többen vannak, akik elisme­rik és fontosnak tartják az idegen nyelv tudását. Az európai kis nemzetek számá­ra eddig is a boldogulás, a társadalmi és gazdasági fej­lődés egyik tényezője volt. A magyar anyanyelvűek számá­ra, akik a hazájukból kite­kintést akarnak nyerni, nél- 'külözheitetlen a szomszédok és más népek nyelvének is­merete. Ezt az elvet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) fennállása óta vallja. Az idegen nyelvek tanítását hosz- szú évtizedek óta hirdeti, szer­vezi és egyre jobb eredmény­nyel végzi. A nyelvtanárok korszerű továbbképzése érde­kében rendszeres kapcsolatot tart a különböző nemzetközi szervezetekkel is. A német nyelvet oktatók felkészítését és továbbképzé­sét segíti, hogy a TIT tagja a Némettanárok Nemzetkö­zi Szövetségének (Internatio- 'naler Deutschlehrer Verband - IDV). Ez a szövetség 1966 óta három évenként tanács­kozást szervez, elsősorban né­met anyanyelvű országokban: NDK-ban, NSZK-ban, Auszt­riában és Svájcban, kivéve 1983-ban, ekkor Budapesten szervezték meg a találkozót. 1989 nyarán Bécsben gyűlt éssze a világ 43 országából több mint ezer némettanár: többnyire azok, akik idegen nyelvként oktatják a német nyelvet. E találkozón Magyar- országról 58-an, Pécsről hár­man vettünk részt. A tanács­kozás címe: „A német mint idegen nyelv korszerű tanítása — igény és valóság '. Tizenhárom szekcióban vol­tak előadások, viták, ismerte­tők — bemutató 'beszélgeté­sek. Választási lehetőség volt, attól függően, melyik terület­hez vonzódott a résztvevő: általános nyelvészet, tudomá­nyos szaknyelv, országismeret, irodalmi szövegek, társalgás tanítása, a tankönyv, vizsgáz­tatás és értékelés, tantervek, a második nyelv tanítása, a tanerők, a hallgatók, techni­kai eszközök és szabad fo­rum. Engem ezen a tanácskozá­son a nyelvoktatás módsze­reinek eredményessége foglal­koztatott. Igy több szekcióban is hallgattam előadásokat es mondtam el véleményemet és tapasztalataimat. A leglénye­gesebbeknek tartom: a^ ta­nuló motivációját, a tanár és hallgató viszonyát az oktatás­ban, az egyénre szabott nyelvtanulási módszer ismere­tét, a fokozatosságot, a rend­szerességet . .. Ezek ugyan általános pedagógiai elvek, ezért szükségesnek látom le­bontani egyes tonulóra, illet­ve a tantárgyra - a német nyelvre. Ezt csők a tanár és a tanuló együttesen végez­heti el eredményesen. Ezek a találkozók mindig sokat adnak a nyelvgyakorlá- san kívül az illető ország megismerése (Landeskunde) területén is. 1986-ban Svájc­ban (Bern) a svájci német nyelv különlegessége, most az osztrákok jellegzetessége volt a fő szempont. Az előző évek­ben az NSZK (Kiel), illetve az NDK (Drezda) észak és dél nyelvvilága tárulkozott a némettanárok elé. A buda­pesti találkozón a Magyaror­szágon élő német nemzetiség nyelvjárásai külön élményt je­lentettek a résztvevőknek. Ajánlatos lenne minden idegen nyelvet tanító tanár számára ez a rendszeres ki­tekintés, továbbképzés. Ezt minden nyelvtanár óhajtja is, és a lehetőségeihez képest meg is teszi. E téren a TIT példamutató munkát végzett eddig és végez jelenleg is azáltal, hogy biztosítja a szervezett hátteret. Mindenki megtalálhatja a számára leg­jobb módszert, amely a biz­tos nyelvtudóshoz vezethet. Boros János, a TIT Pécs-Baranyai Elnöksége idegen nyelvi szakosztályának titkára Népes delegáció utazik hétfőn Stájeror­szágba: Pécs és Graz polgármestere kedden délben aláírják a testvérvárosi kapcsolato­kat rögzítő szerződést. A Pécs Városi Tanács, a különböző pártok és szervezetek, egyesüle­tek képviselői mellett két művészeti csoport is utazik: a gyárvárosi ifjúsági fúvószenekar és a KISZOV Pannónia Táncegyüttes. Bemu­tatót tartanak a graziak, akik városnézésre és baráti estre invitálják a pécsi vendégeket. Képösszeállitásunkka! most mi hívjuk grazi városnézésre a Dunántúli Napló olvasóit: az eseményről szerdai és jövő szombati szá­munkban részletesen beszámolunk. (Fenti ké­pünkön: grazi városkép, a várhegyen a vá­ros szimbóluma, az Ótorony.) (Fotó: Hársfai István) A Landhaus homlokzata... — a 17. század első felében An­ton Solar építette. Kútfigura a Kepler-vendéglö udvarán — A tudós 1594-től itt Grazban tanított. Egy kis velencei hangulat — A Muro e kis mellékvize hajdan malmok sorát működtette. ♦ A bőrnbachi Hundertwasser templom - Ez is Graz környéki látványosság Pécs és Graz testvérvárosok lesznek

Next

/
Thumbnails
Contents