Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-03 / 273. szám

2 Dunontoit napló 1989. október 3., kedd Ülésezett a Baranya Megyei Tanács A Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) elhelyezkedése, o rehabilitál, tok, a meghatározott műszak­számot teljesítők sorsa, a kor- engedményes nyugdíjasok hely­zete, a vállalathoz kötődő hi­telek rendezése, átképzési centrum létesítése, hogy a tel­jesség igénye nélkül címsza­vakban csak a legfontosobba. kát említsük. A kialakult hely­zet további feladatokat ró a megyei és a helyi tanácsok­ra. Tovább kell kutatni a kül­földi tőke bevonásának lehe­tőségeit, az eddiginél eredmé­nyesebben kell inspirálni a vál­lalkozói kezdeményezéseket. Élve a .kormány által felkí­nált lehetőséggel, a szerkezet- átalakítás megyei szintű koor­dinálását és szervezését vég­ző Regionális Egyeztető Fó­rum, valamint a mellette mű­ködő, döntéseit előkészítő, ál­landó apparátussal rendelkező struktúraféjlesztő gazdasági társulás megalakítása a leg­fontosabb kérdések megvitatá­sa során került előtérbe a teg­napi tanácsülésen. A két szer­vezet létrehozásával a térsé­get érintő döntések többséqe nem központilag, hanem hely­ben születhetne, elkerülhető lenne a kormánybiztos kikül­dése. Baranya olyan szerkezetát­alakítás előtt áll, amire nem volt még példa az országban. Úttörőnek lenni jó is, meg nem is: mert a lehetőségek kevésbé korlátozottak, mintegy kitaposott útnál, de viszont a buktatókat fel kell ismerni, s azokon túl kell jutni. Piti Zol­tán tanácselnök tegnap el­hangzott intelme megszívlelen­dő: „A kényszerű szerkezetvál­tást ne válságként, hanem le­hetőségként éljük meg!" Dr. Kamarás Károly, a megyei ta­nács vb. munkaügyi osztályá­nak vezetője e felelősség tu­datában szólalt fel, amikor a térség foglalkoztatási problé­máinak megoldásáról, a mun­kaügyi osztály és a megyei munkaügyi szolgáltató iroda kezdeményezéseiről beszélt (a felnőttek átképzéséről, vala­mint az érettségizett pályakez­dők speciális — pénzintézeti, idegenforgalmi, egészségügyi, idegennyelvi — szakképzéséről, és a bányászokkal külön fog­lalkozó, ötfős, MUSZI-n be­lüli csoport tevékenységéről). Hangsúlyozta, hogy a tanács szervező, menedzserszerepet vállalhat fel. Dr. Boqnár Zol­tán elnökihelyettes röviden is­mertette a tanácstagokkal az urónbónyószat-besrüntetési kor­mányzati döntés előzményeit, kitért arra, hogy a megyei ta­nács képviselői kikötötték: a legkorábbi bezárást előzze meg a munkahelyteremtés, a bezárás végső időpontjáig le­gyen mód új gazdasági tevé­kenységek keresésére, az ed­digi dolgozói kedvezményeket maximálisan vegye figyelembe a kormányzat. „Nem szabad felejteni, hogy a részletekben 'bújik meg az ördög!" — e 'szavakkal jellemezte az elnök­helyettes a körültekintő tár­gyalásokat. Mennyire marad magára a megye a halmozódó feladatok megoldásában? Miként vezet­hető le az a bizonytalanság, amely a Mecseki Ércbányá­szati Vállalatnál kialakult? A Régiónál is Egyeztető Fórum döntése kerüljenek folyamato­san a nyilvánosság elé! Külön kell foglalkozni a leendő dep. ressziós falvakkal (például óriási megrázkódtatás lesz a bányabezárás Szentlőrincnek), hiszen először nagy valószínű­séggel a vidéken élő munka­erőt küldik el, így a tömeges munkanélküliség először a községekben jelentkezik majd! Már most biztosra vehető, hogy a megyei közlekedésben súlyos következményekkel jár az, hogy a bányászok szerző­déses buszjáratai megszűnnek! Ott jelentkeznek majd az iga­zi problémák, ahol az a hat- -ezer ember lakik, akiket ma még az ércbánya foglalkoztat! Hogyan vállalkozzon a vidé­ken élő, ha nincs víz, telefon? — E kérdések egymás után törtek fel a tanácstagokból, a megválaszolás, illetve a rea­gálás döntően a megyei szer­kezetátalakítási bizottságnak (dr. Tóth Sándor elnökhelyet­tes a bizottság tevékenységé­ről tegnap beszámolt a ta­nácsülés előtt) és a most lét­rejövő Regionális Egyeztető Fó­rumnak a feladata. Piti Zoltán kiemelte, hogy kilencven baranyai település él­vezheti azokat az előnyöket, amelyeket a kormányzat már jóváhagyott — részesülés a jö­vő évre ötszázmillió forint ke­retösszegben megállapított m u n kahe lyte re m tő be r uhá zá s i támogatásból, vállalkozási adó- kedvezmény. Varga Mihály, a MÉV vezérigazgatója tanács- ülési felszólalásában elmondta, hogy egyrészt megindult a tu­datos létszámleépítés, más­részt az a kedvezőtlen jelen­ség tapasztalható, hogy a leg­jobb szakemberek elhagyják a vállalatot, így például pár hó­nap múlva nem lesz a MÉV- nek közgazdásza. (Ez is az el­lehetetlenülés egyik formája!) A két témát kiveséző mara­toni vitát követően a testület két tartózkodás mellett egy­hangúlag elfogadta azt a ha­tározatot, amely a legfonto­sabb teendők között a szer­kezetátalakítási program ki­dolgozását, a Regionális Egyeztető Fórum, valamint az azt kísérő menedzseriroda lét­rehozását, a bányászatból fel­szabaduló dolgozók sorsának megnyugtató megoldását, az új munkahelyteremtést elősegítő pályázati rendszer kidolgozá­sát, a Regionális Átképzési Központ létrehozását említi. Nagyon szoros határidőkkel, mivel a legrosszabb taktika most a halogatás lenne. K. E. — L. Cs. K. Szükség van megyei önkormányzatokra Az önkormónvzati törvénv- koncepció szakmai vitájának sorozatában tegnap a megyei tanács testületé is véleményt alkotott, azzal az igénnyel, hogy a választott képviselők tapasztalata is megjelenhes­sen a jogszabályalkotás folya­matában, illetve a várhatóan tavasszal kezdődő társadalmi vitákat ösztönözze. A vitasorozatot figyelemmel kísérve, a tudósító több érde­mi hozzászólásra számított, bár a testület ülésére meghí­vott és szót kapott érdekvé­delmi szervezetek, a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségének és a Baranyai Faluszövetségnek a képviselői több baranyai település véle­ményét összegezték és tolmá­csolták. Mindenekelőtt dr. Hazafi Jó­zsef, a végrehajtó bizottság titkára, aki a helyi tisztség- viselők és az apparátusi dol­gozók állásfoglalásait rögzí­tette az előterjesztésében, is­mertette az igazgatási és jogi bizottság álláspontját: a kon­cepció a jogi szabályozós ol­daláról közelíti meg a tanácsi szervezet átalakításának kér­déseit, de egy önkormányzat barát társadalmi környezetet feltételezve. A koncepció ma még a műhelymunka jegyeit viseli magán, de mindenkép­pen alap ahhoz, hogy a tár­sadalmi vitákon a lényeges kérdésekre lehessen összponto­sítani. A koncepciónak egyik súlyponti — legtöbb vitát ki­váltott - része a megyei ön- kormányzatok szükségessége. A megyei tanácsok eddigi szi­gorúan kijelölt, egyirányú -, felülről kiépített modellje so­kakban a feleslegességüket fogalmazta meg. A bizottság álláspontja az, hogy mindenekelőtt a helyi önkormányzatok talpraállásá- nak átmeneti időszakában, szükség van a megyei önkor­mányzatokra, természetesen az eddigi hierarchikus szerep nélkül. Indokolja ezt Baranya sajátos helyzete, aprófalvas településszerkezete, a telepü­lések közötti esélyegyenlőség megteremtése, a felzárkózta­tás szükségessége. Ugyanak­kor a helyi apparátusok szak­mai felzárkóztatására is nagy szükség van, annak érdeké­ben, hogy a helyi önkormány­zatok vállalkozóképesek lehes­senek. A bizottság véleménye sze­rint nem lehet alternatíva a kihelyezett kormányhivatal. A megyei szereppel számolni kell •még akkor is, ha később mó­dosítják a modellt. Dr. Wekler Ferenc a Ba­ranyai Faluszövetség állásfog­lalását ismertette, amelyet megküldenek a Belügyminisz­tériumnak is a Tanácsi ön- kormányzatok Országos Szö­vetségének véleményével együtt. Nos, a Faluszövetség szerint a koncepció nem fog­lalkozik a térszerkezeti adott­ságokkal, holott az önkor­mányzatok működése elkép­zelhetetlen gazdasági olap nélkül. A Faluszövetség a falvak között meglévő, nagy­fokú hátrányos különbözősé­gek, az esélyegyenlőség meg­teremtését egyértelműen álla­mi feladatnak tekinti. A me­gyei szinten elképzelései sze­rint, megyegyűlésnek kell áll­nia, jogszabályalkotó és újra­elosztó szerep és lehetőség nélkül. Ugyanakkor ez a fórum hivatott egyeztetni a helyi önkormányzatok polgármeste­rei révén a települések, a po­litikai pártok és a vállalkozók érdekeit. Nórántné dr. Hajós Klára, a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetsége baranyai tagjainak véleményét tolmá­csolta, mindenekelőtt az ön- kormányzatok gazdasági ön­állóságának megalapozását hangsúlyozva. Szólt arról is, hogy a koncepció nincs össz­hangban a készülő államház­tartási törvénytervezettel, félő, hogy az ebben megfogalma­zott és korábban bevezetett szabályok éppen az önkor­mányzatok önálló gazdálko­dásának megalapozását sér­tik. Pedig egyértelmű megfo­galmazás kell: mik az önkor­mányzati bevételek, például. A megyei testületet ő is a helyi polgármesterek fórumá­nak tékinti döntési jogosult­ság nélkül. Dr. Biró Ferenc szintén azt hangsúlyozta, elengedhetet­len, hogy ez a koncepció ne illeszkedjék a készülő sarka­latos - alkotmány, választási, államháztartási - törvények­hez. Mindenekelőtt garanciá­kat vár arra, hogy ne alakul­hasson ki újra a megyei hierarchikus és újraelosztó szerep. Hosszú távon a me­gyei önikormányzatok meg­szüntetésére voksol, de az át­meneti időszakban az érdek­egyeztető megyegyűlésnek fel­adatot ad a helyi önkormány­zatok felzárkóztatásában. Piti Zoltán tanácselnök egyetértett abban, hogy a ké­szülő törvényeknek egymásra kell épülniük, megjelentetniük az átalakulás lényeges terü­leteinek összefüggéseit. Fel­hívta a figyelmet arra a lé­nyeges elemre, ami a kon­cepcióban megjelenik, az, hogy az önkormányzatok vi­szonyában nem tűri el azalá- fölé rendeltséget, a hierarchi­kus viszonyt. Arra is figyel­meztetett, hogy a helyi ön­kormányzatok és kormányzat kétszintűségéből kihagyva a megyei szintet, a centralizá­ciót segíthetjük, amennyiben a középszinten csupán a kor­mány hivatala jelenik meg, a megyei érdekegyeztető fórum helyett, amely képes a régió érdekeit képviselni a kor­mányzattal szemben. Ezt a kö­zépszintet - egy új testületi szerepkörrel — demokratikus kontrollnak tekinti, amely a települések, a pártok, a szak­mai képviseletek és a vállal­kozók érdekeit képes megje­leníteni. A testület úgy döntött, hogy a megismert véleményekkel kiegészítve megküldi a Bel­ügyminisztériumnak az eddigi szakmai viták állásfoglalásait.-f Még egy lényeges kérdés véleményezésére vállalkozott tegnap a testület. Ismert, hogy az országgyűlési válasz­tások előkészítéseként a Bel­ügyminisztérium kezdeményez­te a választási körzetek ki­alakítását. Baranyának az új, vegyes választási szisztémá­ban 6 listás és 6 egyéni vá­lasztási körzetben megszerzett möndátum jut. A választási körzetek kialakításáról ké­szült szakmai javaslatot a ta­nácstagi csoportok mellett megvitatták a Baranyában működő pártok, mozgalmak is - elképzeléseiket .szombati lapunkban ismertettük. Dr. Hazafi József arról számolha­tott be tegnap, hogy a pár­tokkal történt legutóbbi egyez­tetésen teljes körű megegye­zés született, amelyet szak­mai érvekkel is alátámaszt­hatnak. Eszerint Pécs és vá­roskörnyéke két körzetet kap, míg a négy város közigazga­tási körzetével egyet-egyet. Nórántné Hajós Klára je­lezte - sellyei tanácselnök­ként sem - tud egyetérteni a javaslattal, mert nem veszi figyelembe a települési kép­viseletet. Baranya település- szerkezetéből is adódik, hogy legalább még egy körzetre lenne szüksége. Ezt a javas­latot támogatta dr. Szelestey György is az MSZMP pécsi pártbizottságának titkáraként. A testület végül is egy ellen- szavazattal és egy tartózko­dással elfogadta a kialakított választási körzethatárokat, az­zal, hogy kezdeményezi, Ba­ranya juthasson még egy kör­zethez. Gáldonyi M. Távollévők A tegnapi tanácsülésen megjelent tanácstagok száma: 63. Az érvényes mandátumszám: 86. Kér­dés: a távollévők miről adnak számot a választó- polgároknak? B. Pécs M. Város Tanácsa V. Piac és Vásárcsarnok Felügyelősége pályázatot hirdet a vásárcsarnok és a hozzá tartozó, külső körzet takarítására, valamint a WC. üzemeltetésére, 1989. november 1-jétől. Pályázati feltételekkel -kapcsolatos felvilágosítást a műszaki vezető és a piacfelügyelő ad. A pályázatokat kérjük a második hirdetés megjelenésétől számított 10 napon belül a Felügyelőségre, zárt borítékban eljuttatni, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 25. (Folytatás az 1. oldalról) Szövetségének megalakulásá­ról és eddigi működéséről Ács István, a szövetség elnöke adott tájékoztatást. A miniszterelnök kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy a tanácsi dolgozók bérrendezé­sét központi alapból nem tud­ják fedezni, a bérautomatiz­mus kialakítására azonban a közigazgatásban és az állam­igazgatásban is módot kell találni, különösen arra a 2—3 évre, amíg az inflációt nem sikerül egyszámjegyűvé tenni. A helyzetet jellemzi — mond­ta a kormányfő, hogy 40 800 forintos miniszterbelyettesi fi­zetésért már a kormány is nehezen talál megfelelő em­bert. Kompromisszumos megállapodás a kormány-TOT találkozón (Folytatás az 1. oldalról.) A TOT egyetértett azzal a ikormányjavaslattal, hogy jövő­re a felvásárlási árakat is fel kell szabadítani. így megálla­podás született, hogy csupán a gabonák (búza, kukorica) és a tej felvásárlási ára marad hatósági árformáiban. Ugyan­csak szabaddá válnak a me­zőgazdasági és élelmiszeripari cikkek fogyasztói ára is. Kivé­telt a 2,8 százalékos zsírtartal­mú tej és a normál fehérke­nyér képez. Megszüntetik az áremeléseknél eddig alkalma­zott előzetes bejelentési köte­lezettséget is. Ezek az intézke­dések alapvetően kedvezőek a termelők számára. Nem jött létre viszont meg­állapodás a hatósági búza fel - vásárlási árában. Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke szerint két hét múlva vissza­térnek még a kérdésre, addig csupán annyit tud ígérni, hogy a búza árát valószínűleg, mi­nőségtől függően mázsánként 50—90 forinttal fogják emelni. (A 90 forint csak a termés kis hányadára vonatkozna.) Nem engedett a pénzügyi kormányzat az adóval kapcso­latos preferenciák kérdésében. Szabó István azt javasolta, hogy a kistermelők személyi adókedvezményét az 500 ezer forintos árbevétel-határról 600 ezer forintra emeljék. Békési László kereken elutasította ezt. mondván: a másfél millió kis­termelő lényegében eddig sem fizetett adót, teljesen felesle­ges a preferenciát növelni. Az általuk befizetett adó mértéke minimális, összesen 22 millió forintra tehető. Kiléptek az MSZMP-ből a baranyai bírák Megkezdődött, s a jelek sze­rint felgyorsult a bíróságok depolitizálósa. Egy hétfői je­lentés szerint Baranya megye valamennyi bírája kilépett az MSZMP-ből; megszűnt a párt megyei bírósági alapszerveze­te is. Dr. Tamásfy József, az Országos Ideiglenes Bírói Ta­nács és a Baranya Megyei Bí­róság elnöke az MTI pécsi munkatársának elmondta, hogy a 38 tagú pártalapszervezetből már a nyár folyamán többen kiléptek, miután egyetértettek az OIBT erre vonatkozó állás­pontjával. A többiek azon a véleményen voltak, hogy ezzel a lépéssel várjanak az alkot­mány őszi módosításáig. A nemzeti kerékasztalnál kötött megállapodás és az MSZMP szombaton megtartott Baranya megyei értekezlete után azon­ban a kérdés ismét napirend­re került, s az ott elhangzott mérlegelés alapján a még az MSZMP tagjai sorába tartozó 12 baranyai bíró is bejelen­tette azonnali kilépését. fi Munkaügyi Tanacs alakuld ülése Hétfőn megtartotta alakul,ó ülését az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke mellett konzultációs jelleggel műkö­dő Munkaügyi Tanács. A tes­tület - amelynek tagjai kü­lönféle érdekképviseleti egye­sületek és szövetségek - a hátrányos helyzetű rétegek, il­letve a gazdaságilag elma­radott térségek foglalkoztatá­si gondjainak enyhítésére dol­goz ki javaslatokat. Észrevé­teleit a munkaügyi döntések meghozatalában a kormány­zat is hasznosítani kívánja. Az alakuló ülésen a tanács elsődleges feladataként azok­nak a rétegeknek a segíté­sét határozták meg, amelyek önhibájukon kívül egyre in­kább kiszorulnak a munkaerő- piacról.

Next

/
Thumbnails
Contents