Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-03 / 273. szám

1989. október 3., kedd Dunántúli napló 3 Levél a miiiisxterelnilkiiek Milyen megoldásokat kövessünk az energiapolitikában? A kormány még ez évben határozni kiván az ország energiapolitikai koncepciójáról. Ezzel kapcsolatban Mérei Emil komlói országgyűlési képvise­lő aggályainak hangot adó le­velet írt Németh íMiklós mi­niszterelnöknek, többek között azt hangsúlyozva, a határo­zat meghozatala előtt nélkü­lözhetetlenek tartja a mecse­ki bányászat sorskérdéseinek mélyreható vizsgálatát. Közöl­jük a képviselő levelét és Né­meth Miklós miniszterelnöknek arra adott válaszait. Mérei Emil levele Az Országgyűlés ipari bizott­ságának tagjaként tudomásom van arról, hogy a kormány még ez évben határozni kíván energiapolitikai kon­cepciójáról, és ezzel több-ke­vesebb összefüggésben a szén­bányászat - ezen belül a me­cseki feketeszén-bányászat, valamint a mecseki uránbá­nyászat sorsáról. A kormányzati döntéselőké­szítés gyakorlatának, és köze­lebbről a témában eddig ké­szült előterjesztések tartalmá­nak ismeretében attól tartok, hogy a költségvetési deficit csökkentésének vitathatatlan el­sőbbsége miatt a tervezett bá­nyabezárások regionális hatá­sainak és társadalmi következ­ményeinek mérlegelése felszí­nes és elnagyolt lesz, ebből eredően a költségvetésre há­ruló terhek nem csökkennek, sőt, valószinűleg nőnek, noha más rubrikában jelennek meg. Meggyőződésem, hogy a szovjet energiaimport ,,tervsze­rű" realizálásának fokozódó bizonytalansága és az adott feltételek között veszteségesen működő hazai bányák mielőb­bi bezárásának kormányzati szorgalmazása az ország ener­giaellátásában eddig át nem gondolt kockázattal járó új helyzetet eredményez. A felerészben szovjet import­ra és felerészben hazai terme­lésre támaszkodó energia- ellátás mai szintjének fenn­tartása a meghirdetett gazda­ságpolitika és a világgazdasá­gi tendenciák kölcsönhatásá­ban szemlélve, egyre bizonyta­lanabbnak látszik. Az évi ener­giafelhasználás egyik fele az alapvető társadalmi létszük­ségletekre (fűtés, főzés, világí­tás, vízellátás, vízmelegítés, közlekedés, hírközlés stb.) for­dítódik, és csak a másik fele hasznosul árutermelésben. Általános tapasztalat, hogy a társadalmi szükségletek kielé­gítésének néhány napos és csupán lokális zavarai is hisz­térikus reagálásokat váltanak ki a Iokosság körében, mert az „összkomfortos" városi lét gyors összeomlásának veszélyét hordozzák. A legutóbb kidolgo­zott energiapolitikai koncepció meg sem említi ezt a problé­mát, csupán utal arra, hogy a mindenkori szükségletek és a Mérei Emil országgyűlési képviselő: Nélkülözhetetlennek tartom a mecseki bányászat sorskérdéseinek mélyreható vizsgálatát Németh Miklós: Cselekvési teret adunk a bányavállalatoknak a piacgazdasághoz illeszkedő szerkezeti átrendeződéshez rendelkezésre álló források kö­zötti különbözet, mint fizető­képes kereslet kielégítése kül­kereskedelmi beszerzéssel to­vább inöveli a gazdaság im­portfüggését. Elfogadom azt a kormányza­ti álláspontot, hogy a költség- vetési deficit csökkentése a nemzetközi hitelképesség meg­őrzése miatt elsődleges fon­tosságú, továbbá azt is, hogy ennek érdekében a vesztesé­ges termelés támogatását meg kell szüntetni. Szükségesnek tartom viszont a veszteség és a nyereség tár­sadalmi szintű értelmezését, mert meggyőződésem, hogy egy nemzeti kormányzat meg­gondolásaiban más minőséget kell jelentsen a nyereség és a veszteség, mint a tőkés vállal­kozói racionalitásban. Ebből kiindulva nélkülözhe­tetlennek tartom a mecseki bányászat sorskérdéseinek mélyreható vizsgálatát. A Me- csek-vidéki szén- és ércbányá- nyat fejlesztését a korábbi energiapolitika állami nagy- beruházásokkal támogatta, e térségben az állami termelőtő­ke túlnyomó része ide koncent­rálódott. A létrejött szervezeti képességek, a munkakultúra a meglévő eszközállománnyal a formálódó piaci viszonyok kö­zött alkalmas a megújulásra, ha a vállalati életképességük bizonyítására szabad mozgás­teret és döntési önállóságot kapnak. Javaslom, a kormány­zati döntés csak a bányászat költségvetési támogatásának fokozatos megszüntetésére kor­látozódjon, és kötelezettség­ként ne mondja ki konkrét bá­nyák bezárását, munkahelyek megszüntetését. Megítélésem szerint az ilyen döntés önálló cselekvésre kényszerítené a vál­lalati kollektívákat és a szer­vezeti átalakulás sokféle kísér­letéhez nyithatnak teret. A mecseki bányászat sors­problémáit csak az érinettek - a mecseki bányászok - ké­pesek megoldani. Ne vegye önmagára a kormány a meg­oldás terhét és felelősségét, de adjon cselekvési teret a piac- gazdaságra illeszkedő szerke­zeti átrendeződésnek. Felvetésem elfogadása ese­tén kész vagyok szakértőkből álló társadalmi bizottság ke­retében a lehetséges megol­dási módok áttekinthető ösz- szeloglalására, amely az or­szággyűlési ipari bizottságban történő megvitatása után alap­jául szolgálhatna a kormány­zati intézkedéseknek. Németh Miklós válasza Köszönettel vettem a mecse­ki feketeszén-bányászat, vala­mint a mecseki uránbányászat sorsával kapcsolatos levelét és az abban foglaltakat illetően a következőkről tájékoztatom: A népgazdaság jelenleg ki­dolgozás alatt álló, hosszú tá­vú energiapolitika koncepció­ja a szénbányászat szerkezeti átrendeződésére az alábbi követelményéket Irányozza elő: 0 az állami támogatások fokozatos leépítése, • az energiahordozó-árak világpiaci árszinthez történő igazítása, és 0 ezáltal a világpiaci ár­ibázison képzett költséghatár­nál alacsonyabb önköltséggel termelő bányavállalatok gaz­daságos működési feltételeinek megteremtése. A konkrét létesítményekre vonatkozó műszaki-gazdasági vizsgálatok külföldi szakértők bevonásával folyamatban van­nak. A gazdaságosság keretein belül minden szénbánya vál­lalat önállóan határozhatja meg termelési előirányzatát. Szándékaink szerint a közpon­ti előírások csak a gazdasági környezetet szabályozzák, és nem egyes bányaüzemek meg­maradását vagy 'bezárását. Ez összhangban von képviselő elvtárs azon javaslatával, hogy a kormány odjon cselekvési teret a bányává! la latoiknak a piacgazdasághoz illeszkedő szerkezeti átrendeződéshez. Az uránbányászattal kapcso­latban 'lefolytatott vizsgálatok alapján az Ipari Minisztérium olyan előterjesztést nyújtott be a kormány elé, amely szerint az urántermelés 1990. év vé­géig befejeződik. Mintegy két évig tort a bánya előírásszerű bezárása, a környezeti ártal­mak kivédésére megfigyelő és elhárító szolgálat továbbra is működni fog. A felszabaduló létszám problémáinak kezelé- s'i ' az előterjesztés megfelelő megoldásokat javasolt. Nyilvánvaló, hogy a gazda­ságtalan bányák bezárása és ezzel párhuzamosan a meg­szűnő munkahelyek pótlása pár éven keresztül átmenetileg nagyobb ráfordítással jár, mint a veszteséges tevékeny­ség fenntartása. Ennek ellené­re elkerülhetetlenek ezek a döntések. Alapvető kérdés, hogy az átállás gazdasági, in­tézményi feltételrendszerét az állam biztosítsa, és ennek alapján a térség dolgozói és vezetői az adott kereteken be­lül maguk teremtsék meg az új, jövedelmező foglalkozta­tási lehetőségeket. Ebbe ter­mészetesen beletartozik az is, hogy a termelés 'befejezésének időpontjáig az ércbánya vál­lalatnak lehetősége van. olyan új piacök megszerzésére, ame­lyek hosszú távon is biztosít­ják a jövedelmező termelés ér­tékesítési feltételeit. Tájékoztatom önt, hogy az uránbányászat felhagyásával foglalkozó minisztertanácsi elő­terjesztés határozati javaslata úgy intézkedik, hogy a térsé­gi problémák kezelésére regio­nális egyeztető fórumot kell létrehozni. A fórum ügyrend­jéről és működéséről a Bara­nya megyei tanács elnöke* kö­teles intézkedni. Javasolom, hogy ebben a munkában kép­viselő elvtárs és az ön által szükségesnek tartott szakértők tevékenyen vegyenek részt. Az energiaimport függősé­günkre vonatkozó felvetésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy ezt a kérdést az energia- politikai koncepció kiemelten vizsgálja. Ennek során nyilván­valóvá vált, hogy a gazdasá­gosan, kis beruházási ráfordí­tással 'kitermelhető hazai ener- giahordozó-vagyon bővítése nem járható út. Az egyirányú 'importfüggőség feloldása ér­dekében tervezzük a nyugat­európai villamosenergia-rend- szerrel történő összeköttetést, és adott esetben igénybe ve­hető az Adria kőolajvezeték is. Az energiapolitikai koncep­ciók - a szükséges egyezteté­sek lefolytatása után - az ipari miniszter az országgyűlés ipari bizottsága elé fogja terjeszteni. Ennek alapján le­hetőség lesz az ezzel össze­függő kormányzati intézkedé­sek kidolgozására is. Nagyon szeretnénk és szíve­sen helyt adnánk lapunkban a következőkben minden olyan írásnak, mely a készülő energiapolitikai koncepció ki­alakítását segíti. Lapunkban többször írtunk már a psoriasis, a pikkelysö­mör tünetmentesítésére alkal­mas gyógytermékkel, a Pspíi- cur-olojjal kapcsolatos fejle­ményekről. Mint ismeretes, a Horváth Ferenc pécsi felta­láló által kikísérletezett és a svéd-magyar vegyesvállalat, az Unipharmc által gyártott gyógynövény komponensű ké­szítmény mintegy két hónapja megrendelhető a Fővárosi Ta­nács Gyógyszertári Központ­jából. Jó hír a pikkelysömör­ben szenvedők számára, hogy október 1-jét 'követően a gyógyanyagot mór Baranya megye kijelölt gyógyszertárai­ban is beszerezhetik. Hogy konkrétan hol, arról dr. Nagy­idat Nándortól, a Baranya Megyei Gyógyszertári Központ o sztályvezetőjétöl kértünk fő­osztályvezetőjétől kértünk tá- - Pécsett a Széchenyi tér Psoricur, Béres-csepp, Celladam 2., Komlón a Kossuth Lajos u. 71., Mohácson a Szabadság u. 26., Siklóson, a Dózsa György u. 2/A alatt, Szigetva­ron pedig a Lenin lakótelepen található gyógyszertárakban juthatnák hozzá a betegek az olajhoz. Egy adatlap kitöltése után azonnal meg is vásárol­hatják a vény nélkül árusítás­ra kerülő gyógyanyagot, s miután nyilvántartásba kerül­tek, folyamatosan hozzájuthat­nak a szerhez.- Valóban folyamatosan? Koptak eleget a Psoricurból? — Igen. Kaptunk annyit, hogy ne legyen fennakadás a betegek ellátásában. Egyéb­ként akik továbbra is a postai utánvétes rendelést választják, azok igényüket változatlanul a Fővárosi Tanács Gyógyszer­tári Központjának címére, (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.) kell hogy megküldjék. Akik eddig is tőlük rendeltek ai olajból, ám ezentúl azt a megyei kijelölt gyógyszertá­rak valamelyikéből szeretnék beszerezni, Írásban feltétlenül mondják le az utánvétes szál­lítást a fővárosi központban, és a már megkapott vissza- igazolási sorszámmal jelent­kezzenek a fenti gyógyszertá­rakban. A közelmúltban nagy rek­lámot kapott Béres-cseppről mit tudnak mondani, ígérni a sokszor hosszú sorokat kiállóz­nak?- A felfokozott keresletre való tekintettel mindent meg­teszünk az utánpótlásért. Ez azonban még nem folyamatos. legközelebb hét vége felé ér­keznek újabb szállítmányok. A Béres-cseppet gyógyszertári központunk Gyógytea-Drogé- ria szaküzletei forgalmazzák a megyében, így Harkányban, Komlón, Mohácson és Sziget­váron, Pécsett pedig a Her- bária Sallai utcai szaküzlete árusítja. A jelenlegi hiányhely­zeten valószínűleg az október közepén, (igaz, lényegesen magasabb áron) megjelenő Béres-plusz 'fog könnyíteni. Ez ugyanis minden gyógyszertár­ban kapható lesz. — Mi a helyzet a Cellodam- mol?- A Celladam jelenleg ís kapható mindenütt, bőven vannak belőle készleteink. Balog N. Küldött az MSZMP kongresszusára Vas István pedagógus „A platformok szövetsége szükséges” Kifejtette véleményét a megyei pártértekezleten - szoros 8 perces időhatáron belül -, ezt 'megelőzően a szigetvári városi pórtértekez- leten — valamelyest bővebb teret 'kapva. Ez utóbbi meg­nyilatkozás alapján - vagy ez alapján is — választották meg kongresszusi küldöttnek Vas Istvánt, a szigetvári gim­názium és szakközépiskola igazgatóját. A véletlen úgy hozta, hogy az újságíró mind­két fórumon jelen volt és szubjektív véleményt formál­hatna arról, hogy Vas István melyik táborba tartozik. Ám ez - más megfontolások mel­lett — azért is baklövés len­ne, mert éppen a szigetvári gimnázium igazgatója azok egyike, aki'k leghatározottab­ban óvnak, idegenkednek a címkézésektől.- Nem tartom szerencsés dolognak a különféle önké­nyes és generális besorolá­sokat - mondja erről. - Vannak, akik önmagukat mi­nősítik, vannak, akiket mások minősítenek igazából nem tisztázott kritériumok alapján. Az, hogy ki hova tartozik, fundamentalista-e, vagy re­formpárti, azt szerintem'konk­rét kérdésekben lehet eldön­teni, s nem az alapján, hogy ki honnan, milyen pontról nézi. - .........- - - ­- A szubjektív nézőpontokat azonban mégiscsak képte­lenség kiiktatni gondolkodá­sunkból. Személy szerint ön mit vár a kongresszustól? Pontosabban mi az a mini­mum, amit mindenképpen szükségesnek tart?- A mostani kongresszus­sal szemben szerintem egyet­len reális elvárás lehet, mint szükséges minimum: az, hogy próbálja rendezni a sorokat. A jelen szituációban tökéle­tes a 'bizonytalanság a pár­ton belül - beleértve a fel­ső vezetést is —, hogy való­jában hány platform létezik, kik tartoznak hozzájuk, meny­nyi a semlegesek és mennyi a közömbösek aránya. A kongresszuson egy olyan fo­lyamatnak kell beindulnia, s talán lezárulnia is, amely ezt a helyzetet tisztázza. Vagyis azt, hogy mi a pórt jelen ál­lapotában, mi lesz a párt ezek után, levólnak-e róla egyes irányzatok? A kérdések kérdése, hogy milyen módon lehet egy tisztességes párt­egységet létrehozni? Tisztes­ségest mondok, mert mono­litikus egységre még gondol­ni is irreális. De, ha nem alakul ki valomilyen pártegy­ség — okára taglétszám meg­fogyatkozásával -, okkor a párt befolyását hihetetlen mértékben elveszti.- Véleménye szerint milyen formában lehet létrehozni _ a tisztességes pártegységet?- Meg kell ismerni a plat­formokat azzal együtt, hogy ki melyiket vállalja. Meggyő­ződésem, hogy a kongresz- szusi küldöttek jó része még most is tanácstalan ilyen is­meretek hiányában. Pedig a platformok megméretése, versenyeztetése nélkül az érintkezési felületeiket sem lehet megtalálni. 'Pedig ez szükséges a tisztességes párt­egységhez, amelyet én a platformok szövetségeként tu­dok elképzelni. A program­nyilatkozat-tervezet jó vita- aíap lehet ennek a szövet­ségnek kialakítására.- Ezek alapján milyennek képzeli el a jövő pártját?- Olyan pártot képzelek el, amely azért cselekvőké­pes, mert a különféle nézet­különbségek, platformok el­lenére is képes az akcióegy­ségre. Olyan pártot, amely programjával képes megsze­rezni magának az ország je­lentős hányadának egyetérté­sét. S a program meghatá­rozásánál, a párt alapszabá­lyának megfogalmazásánál azzal a politikai tényezővel is számolni kell, hogy ma na- gvon sokan nyilatkoznak úgy: „Egyetértek azzal, amit az MSZMP mond, de az MSZMP- vel nem értek. egyet."- Milyen esélyt lát a plat­formok szövetségére?- Ha a szélsőségeket le- . választják, illetve magáktól leválnak és ha a megnyilat­kozó véleményekből leszámít­ják mindazt, ami a szemé­lyes hatalmi harc, személyes ellentét eleme, kelléke, ak- korkiderül, hogy nem is olyan nagy a különbség az elvek között. Néhány nem tagad­hatóan komoly ellentét mel­lett rengeteg terület van, ahol egyetértés mutatkozik. Ezért az a véleményem: azon az elvi alapon, hogy ennek a pártnak a szocialis­ta alapértékeket megtartó, de a szükséges modellváltást végrehajtó akcióképes párt­nak kell lennie, létrejöhet a platformok szövetsége, ha ab­ba nem is tartozik majd be­le minden platform. Az ak­cióegységet azért hangsúlyo­zom, mert választásokra ké­szülünk, s erre az akcióegy­ségre akkor is szükség lesz, ha nem marad kormányzó­párt az MSZMP.- A bökkenő az, hogy. mit is tartsunk szocialista alap­értéknek?- Valóban, erre a prog­ramnyilatkozat-tervezetben is inkább csak utalások vannak, s a részletesebb kifejtés el­maradt. A hagyományos szo- cializmusfogalmat minden­képpen át kell értékelni: a hozzá kapcsolható modell válsága nyilvánvaló. De nem lehet elvetni mint kategóriát, hiszen számtalan értelmezés­ben használatos szerte a vi­lágon kelettől nyugatig. Sze­rintem a jóléti társadalom természetszerűen beletartozik a szocializmus fogalmába, s vele összefüggésben a létbiz­tonság is. Mert 'ha a munka- nélküliség kivédhetetlen gaz­dasági törvényszerűségnek bi­zonyult is, ezt erős szociális védőhálóval kell elviselhetővé tenni. Beletartozik a szocia­lizmus fogalmába — s ezt né­hány szélsőség kivételével nem vitatja senki — a jogállami­ság, az állampolgári bizton­ság és a demokrácia, mint egymással összefüggő elvek. Amit viszont nem lehet meg­tartani a régi szocializmus fogalmunkból, az az osztály­társadalmi modell. Ezt az élet túlhaladta, ma semmi­képpen nincs funkciója. A társadalom valós struktúráló- dását, érdektagoltságát kell alapul venni a program, po­litika irányvonalának kijelölé­sénél. Ebből a szempontból nekem szimpatikus az a be­határolás, hogy az MSZMP a bérből, fizetésből élők és a kisvállalkozók pártja legyen. Dunai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents