Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-18 / 288. szám

Ma dönt az alkotmánymódosításról a T. Ház Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Or­szággyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróságról, az Ál­lami Számvevőszékről, az or­szággyűlési képviselők vá­lasztásáról, a pártok műkö­déséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más tör­vényjavaslatokat is megvi­tatnak. A képviselők megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Ország- gyűlés napokban elhunyt tag­járól, ezután a megüresedett képviselői helyre Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai soré­iba. Tudomásul vették továb­bá az országos listán megvá­lasztott Gyenes András lemon­dását képviselői mandátumá­nál. A parlament heves vita után döntött arról, hogy ezen az ülésen tárgyal a köztársasági elnök választás törvényi sza­bályozásáról, valamint a mun­kásőrséggel és a pártok mun­kahelyi működésével kapcsola­tos kérdések törvényi szabá­lyozásáról. • Szűrös Mátyás bejelentette: o háromoldalú politikai tár­gyalások megállapodásának megfelelően az alkotmány mó­dosításáról benyújtott törvény- javaslat megteremti a jog­alapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép köztársasági elnö­köt válasszon. Indokoltnak tar­totta, hogy erre még az idén kerüljön sor, mert így az El­nöki Tanács megszűnésével ki­alakuló átmeneti helyzetet csak rövid ideig kell fenntar­tani. Az Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a Fidesz által kezdeménye­zett népszavazást szorgalmazó 'ivet eddig 140 ezren írták alá. Heves vita az SZDSZ aláírás- gyűjtő akciójáról A bejelentést követően Bal­ia Éva (Budapest, 46. vk.) — az SZDSZ tanácsának napok­ban megválasztott tiszteletbeli tagja, immár a szövetség par­lamenti képviselője - kért szót, aki arról tájékoztatta a plénumot, hogy a népszavazá­si ív átadása óta újabb 60 ezer - így összesen már 200 ezer — aláírás gyűlt össze. Áz ülésszak napirendje 1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat. 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvény- javaslat. 3. Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat. 4. Az országgyűLési képviselők választásáról szóló tör­vényjavaslat. 5 A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvény- javaslat. 5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló or- szággyűlési határozattervezet. 6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezde­ményezésről szóló törvény módosítására. 6'B. Országgyűlési határozattervezet népszavazás elren­deléséről, a Magyar Köztársaság címeréről. 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat. 8 A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések or­voslásáról szóló törvényjavaslat. 8/B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet. 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgya­lása 1956. október 23-a megünnepléséről. Az Országgyűlés elnökének nyilatkozattervezete 1956. október 23-áról. 10. A földről szóló, többszörösen módositott 1987. évi I. törvény módositásáról szóló törvényjavaslat. 11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvény- javaslat. 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módositá­sáról szóló törvényjavaslat. 13. Az állami tulajdonban levő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató. 14. Személyi kérdések. 15. Egyéb kérdések. A Parlamentben október 17-én folytatta munkáját az Ország­gyűlés MTI TELEFOTO Ezért indítványozta, hogy a köztársasági elnök választásá­ról szóló törvénytervezetet ne vegyék fel a napirendre. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk), e véleménnyel szembe- szállva megkérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztességességét. Szerinte a listán szereplő népszavazási kérelmek „összemosása" kifo­gásolható. Király Zoltán nem rejtette véka alá, hogy a Sza­bad Demokraták Szövetsége szélsőségeseit egyáltalán nem tiszteli. Az aláírásgyűjtő akció lebonyodítását az SZDSZ szél­sőségesei aknamunkájának minősítette, etikailag is meg­kérdőjelezve a 200 ezer alá­írás hitelességét. Szentágothai János (orszá­gos lista) egyetértett Király Zoltán gondolataival. Saját „közvéleménykutatósi" adatai is azt igazolják, hogy az alá­írók csak a munkásőrségre és a munkahelyi pártszervezetek­re „koncentráltak". Bállá Éva Király Zoltán vád­jait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kije­lentette: az álfám polgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket. Devcsics Miklós (Nógrád m„ 1. vk.) a kibontakozó vita kapcsán an­nak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi kér­déses törvényjavaslatot most kell tárgyalni, s amennyiben a parlament másként dönt, saját, korábbi döntését bírál­ná felül. Az SZDSZ aláírásgyűjtő ak­ciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter úgy összegezte, hogy az idevonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölé­sét egy gyűjtőíven. A jogsza­bály szelleme azonban azt kí­vánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adja­nak választ az állampolgárok. Ha tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre kü- löndrülön adhatnak választ a megkérdezettek, okkor az el­járás ellen nem emelhető ki­fogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szel­leméből következően nem te­kinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. A miniszter felolvasta a felszólalása köz­ben kézhez vett aláírásgyűjtő ivet. Ez a következőképpen hangzik: „Mi, alulírott magyar állam­polgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az aláb­bi kérdésekben: — Kivonuljanak-e a párt- szervek a munkahelyekről? — Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelé­sében lévő vagyonról? — Csak a szabad ország- gyűlési választások után ke­rüljön sor a köztársasági el­nök megválasztására? — Feloszlassák-e a munkás­őrséget?" Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. Az igazságügy- miniszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy eíhalasz- sza a törvényalkotást egy folyamatban 'lévő népszavazás kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így fog­lalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mel­lett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzésé­ről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezésé­ről szóló országgyűlési határo­zattervezettel. Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársasági elnök vá­lasztás ügyében - csakúgy, mint minden más kérdésben — egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Országgyűlés dönté­sét felülvizsgálni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársasági elnök vá­lasztás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kor­mány népszavazás elrendelé­sét kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meg­határozására, illetve a mun­kaszünettel egybekötött nem­zeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három vá­laszlehetőséget rögzít a kez­deményezés. A címer ügyé­(Folytatás a 2. oldalon) Vállalkozói szőlő- termelés a Pannonvinnél Dók az első év f-apaszfalafai A kombináhnak és a gazdáknak is megér Tart még Siklóson a szüret, kétezer mázsa szőlő még a tőkéken van a Pannonvin sik­lós—göntéri szőlészetében, ott, ahol tavasszal egyéni vállal­kozóknak parcellázták szét a nagyüzemi termőültetvényt. Egy gazda átlagosan 3—4 hektárt ■vállalt el, annyit, amennyit: családilag meg lehet még mű­velni. A nem termő — fiatal — szőlőt és a felparcellázott oltványiskolát is beleszámítva 120 egyéni vállalkozó kötött szerződést a borkombináttal 182 hektár nagyüzemi terület megművelésére. A szőlőtermelő vállalkozás első évéről a szüret után kap­hatunk pontos képet, akkor, ha befejezik a gazdákkal az elszámolást, ami egyébként tegnap kezdődött meg és no­vember 20-ig tart. Az eddigi eredmények ismeretében azon­ban már hozzávetőleges pon­tossággal megválaszolható az a kérdés, hogy mit vár az első évtől a Pannopvin, és mire számíthatnak a partne­rek, vagyis a vállalkozók?- Jól járunk mi is, ők is — mondja Halmai János, a borkombinát vezérigazgatója. — Az utóbbi 4-5 évben ráfize- ses volt nálunk a nagyüzemi szőlőtermelés, ebbe az elemi károk is belejátszottak, de mindenesetre ez volt a való­ság. Tavaly például 3 tonnás volt a hektáronkénti átlagter­mésünk, ami katasztrofálisan alacsony a fénykor 10 tonnái­hoz képest. A novemberi sú­lyos fagykár ezúttal sem adott okot túlzott optimizmusra. Most mégis úgy tűnik, 8 tonna fe­letti lesz az átlaghozamunk, s ebben véleményem szerint, komoly szerepük van a vál­lalkozóknak, akik valóban a jó gazda gondosságával mű­velték a szőlőt.- Év közben két hatósági szemlét is tartottunk a terü­leten, s a 120-ból mindössze három-négy gazdát kellett ha­nyagság miatt kizárni. Mel­lesleg, azonnal voltak jelent­kezők, akik a helyükbe lép­tek. Ez mutatja az érdeklő­dést, amire további terveinket alapozzuk. Most dolgozunk egy újabb konstrukción, bőví­teni szeretnénk a vállalkozói kört főként az új telepítésű, még nem termő szőlőkre. Az akciót most, ősszel hirdetjük meg, s január 1-jével indít­juk, bízva abban, hogy lesz elég jelentkező. Csökkenteni kívánjuk a szolgáltatásaink - traktormunka stb. — díját is, mintegy ösztönzésül, hogy a végső elszámolásnál több pénz maradjon a vállalkozók zsebében. A szerződésben az áll, hogy ha a vállalkozó nem éri el a hektáronként 72 000 forint jövedelmet, akkor a kombinát ezt kiegészíti. A cél az, hogy 3-4 hektárból megéljen egy család, s ez a minimális 220 —280 000 forintból el is kép- zefhető. Ha 8 tonnánál jobb a termés, akkor még ennél is nagyobb összeget, több száz­ezer forint bevételt könyvelhet el a vállalkozó. Ezért a met­szést, a zöldmunkákat, a sor­művelést és a szüretet végzik a családok. A traktormurfkát, permetezést, trágyázást, mű­trágyázást a kombinát nagy- üzemileg végzi megelőlegez­ve az anyagiakat. A szolgál­tatás díját szüret után, elszá­moláskor vonják le a gaz­dáktól.- Rné ­Tegnap hivatalosan is felavatták a megyei rendőr-fökapitányság új épületét Pécsett, a Kilián György utcában. A központi támogatással, mintegy 85 milliós költséggel épült, tetszetős épü­letben hivatali helyiségek, konyha és dokumentációk tárolására alkalmas szobák mellett az összesen több mint hetven férőhelyes, 2—3—4—5 ágyas fogdák is itt lesznek. Fotó: Proksza László Dunántúli nanlö XLVI. évfolyam, 288. szám 1989. október 18., szerda Ara: 4,30 Ft Folytatta munkáját az Országgyűlés A Pannonvin göntéri szőlőiben még tart a szüret. A sellyei szakmunkásképző diákjai szedik a szőlőt. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents