Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-18 / 288. szám
Dunántúli napló 1989. október 18., szerda Folytatta munkálat az Országgyűlés Nyeri Rezső és Németh Miklós a délelőtti ülés szünetében Az MSZMP XIV. kongresszusáról lekéstek.. Villáminterjú Nyers Rezsővel (Munkatársunk telelonje- lentése) Sikerült néhány szót váltanom Nyers Rezsővel. Az MSZP elnökét az előző esti felhívásról kérdeztem:- Budapesten, a XIII. kerületben meghirdették, rövidesen összehívják az MSZMP XIV. kongresszu sót . . .- Az MSZMP-nek nem lehet XIV. kongresszusa, hiszen a legutóbb lezajlott a rendkívüli kongresszus, ahol az MSZMP átalakult MSZP vé. Erről Ribánszkiék lekéstek . . .- Platformjuknak más az álláspontja. Hogyan értékeli őket, kezdeményezésüket?- Annak semmiféle komoly hatása nem lenne, ha Ribánszki a marxista egység platformját folytatná. Tudomásom szerint valami új dologról van szó: szerveződésük megpróbál átalakulni MSZMP-vé. Es ez igen érdekes. Tudniillik ő - ők - állandóan támadták az MSZMP-t politikájáért és annak vezetőit, az akkori főtitkárát, Grósz Károlyt is. Most pedig éppen Ribánszki hívná Grószt, hogy legyen ő a főtitkára. ügy látszik metamorfózison megy át . . . Különben sem hinném, hogy valaki is Ribán- szkit kívánja. A teremben nagyon sok egyszerű párttag volt jelen, a XIII. kerületi pártbizottságon, és benyomásom szerint jórészük nem is az MSZP kongresz- szusi határozata ellen protestált, hanem a névváltoztatás miatt, vagy esetleg az MSZMP múltjától való - szerintük — túl nagy eltávolodás miatt. Akadt egy másik rész, akik igazából tradicionális komTnunistók, akik jogosan érzik, hogy az MSZP-ben nem lehet helyük. A magyar politikai életben pedig természetes, sőt merem mondani, hogy jogos is legyen egy olyan tradicionális kommunista párt, mint amilyen az MSZMP volt.- Azt is tudjuk, hogy az MSZMP-lrakció a parlamentben megszűnt.- Igen, megszűnt. Most alakítjuk ki az MSZP-frak- ciót és bár rövid az idő, remélhetőleg még az októberi ülésszak alatt létrejön.- Mekkora lesz?- Még átláthatatlan a kép, de mindenképpen jelentős frakcióra számítok, amely nyilván kisebb lesz mint az MSZMP-frakció volt, de azért meghatározó. K. F. (Folytatás az 1. oldalról) ben arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a 'koronás címer, a Kossuth-cí- •mer vagy a jelenlegi címer le- gyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az államalapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját válosztják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köz- társasági elnök választással azonos időpontra tűzte ki. Az Országgyűlés 333 igenszavazattal 7 nemleges voks ellenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozattervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendjei lapunk első oldalán. Utat nyitni a demokratikus jogállamnak Németh Miklós és Nyers Rezső felszólalása Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót.- Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze - hangoztatta a miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő összes jog gyakorlására jogosult. Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltétele két. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik. — A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében kérem ehhez a pa/lament, és önökön keresztül a magyar nép támogatását - mondotta végezetül a miniszterelnök. Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső- (Bács-Kiskun m., I.vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. Utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a ’kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jóhírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit. A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a felmerülő gondokkal, a kölcsönös jóakaratra épülő politikában olyan kelet-közép- európaiságra törekedve, amelyben az együttműködés jobbiKulcsár Kálmán rámutatott: az alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat - elfogadása esetén - az ugyancsak' most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozza az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit. Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jetása váljon törvénnyé. Az MSZP vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összhangban legyenek - jelentette ki Nyers Rezső. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő lakab Róbertné elmondta: a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. A módosító indítványok közel száz javaslatot tartalmaztak. Mindezekre tekintettel álta lános és részletes vitát kell tartani az alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatról. Az általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra. lentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyaló felek munkájáért. Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi, politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító alkotmány bíróság felállítása. Az igazságügyminiszter kitért arra, hogy a kormány eredetileg — mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt - az alkotmány- módosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagyformátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás „átmeneti alkotmányának" tekinteni - mutatott rá Kulcsár Kálmán. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyar- ország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország paria- mentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépitési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogoi, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Lényegében az elnökválasztássá1 összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe - a köz- társasági elnök megválasztásáig — az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állam- polgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és - ugyancsak új intézményként — az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. A javaslat ónálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig (Folytatás a 3. oldalon) Kétszázezer aláírás (Munkatársunk telelonje- lentése) Tölgyesi Péter, az SZDSZ prominens képviselője, többször körbejárta a parlamenti folyosókat, és kellőképpen fefzaklatva vette tudomásul, hogy a közel 200 000 begyűjtött aláírás, mely bizonyos értelemben a köz- társasági elnök választási téma megvitatásának elnapolását célozta - egyelőre nem jött be. Többen, köztük Király Zoltán és Szent- ágothay professzor is ellene szól, majd 296 szavazattal a ház ,,ad-acta" tette a kérdést. Tölgyesi Pétert kérdezem:- Sakknyelven szólva: a következő lépés most már az önöké megint. — Ha kell még negyed- millió aláírást is összeszedünk, de minek? Nincsen mit lépnünk akkor, ha valamire törvény van, mégpedig egy olyan törvény, amelyiket nemrégiben éppen itt fogadtak el. — Talán elkéstek vele ■ ■ ■- Akad egy-két joghézag. Az MSZP és képviselői egyet tehetnek, elődjükhöz hasonlóan elkezdhetik az időhúzást. Figyelmen kívül azonban semmi esetre sem hagyhatják. Egyébként a téma sokkolja a lakosságáot, bizonyítva: nem érdemes politizálni, aláírni. Nincs értelme. Azt mondták, több témát összevontunk és így akarunk manipulálni .. . Ök mit csinálnak? Szintén népszavazást akarnak, egy csomó témát ugyanígy összevonva. Szavazzunk majd a köztársaság elnökére, a koronás címerre és egyebekre. Ez erkölcstelen, főleg ha azt nézzük, hogy egy pártjelölt és egy koronás címer együtt fut.- Az SZDSZ nem tartja legitimnek a parlamentet, mégis egy képviselőt, Bállá Évát az SZDSZ színeiben futtat. — Nincs szó a legitimitás megkérdőjelezéséről. Hiszen legitim az, ami törvényes választások után jön létre, és ez a parlament így állt föl. Mi azt mondtuk, a hitelét vesztette az ország- gyűlés. — Akkor másképpen fogalmazok: önök egy hitelét vesztett parlament egyetlen hiteles képviselőjét vélték megtalálni? — Világos amit mond. Igaz, ez némely aggályt jelenthet, de mi politikusok is vagyunk. S mi sem tehetjük meg, hogy behunyjuk a szemünket, és azt mondjuk, ez a parlament nem parlament. Hiszen döntéseket fog hozni kötelező erővel és, aki ellenáll, annak nekimennek majd a rendőrök. így hát a tények ellen tényeket kell állítani. És mi egy képviselőt állítottunk. Apró megjegyzés: Tölgyesi Péter Király Zoltán képviselőre azt mondta, azért volt ilyen felháborodott, mert a felesége is aláírta a népszavazást kikényszeríteni óhajtott felhívásokat. Király Zoltán: - Ez nevetséges. A módszereikre jellemző! Mi köze ehhez az egész ügyhöz a feleségemnek? Ha aláírta, aláírta. Szuverén lény .. . Most aztán kellőképpen felizgattál ezzel a mondattal te is .. . K. F. Kulcsár Kálmán expozéja az alkotmány módosításáról
