Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-03 / 273. szám

Dunántúli napló XLVI. évfolyam, 273. szám 1989. október 3., kedd Ara: 4,30 Ft 3T fO POLITIKAI niAPILflP A tartalomból: Milyen megoldásokat kövessünk az energiapolitikában? (3. oldal) Psoricur, Béres-csepp, Celladam (3. oldal) Tulajdonreformra van szükség (6. oldal) • • Ülésezett a Baranya Megyei Tanács Baranya bányabezárás előtt Sürgős a szerkezetátalakítási program kidolgozása Szükség van megyei önkormányzatokra A Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának ülése Kompromisszumos megállapodás a kormány-TOT találkozón Késhegyig menő- vita után végül is kompromisszumos megállapodás született a kor­mány—TOT találkozón, melyet a Parlamentben tartottak hét­főin. A kormány küldöttségét Mec/gyessy Péter miniszterel­nök-helyettes betegsége miatt Békési László pénzügyminisz­ter, a termelőszövetkezetek ér­dekvédelmi szervezetét pedig Szabó István, a TOT elnöke vezette. Egyaránt éles volt a vita az ágazat garantált jövedelme­zőségét illetően, a kormány által tervezett támogatásleépítési programról és számos más részletkérdésben is. A vitát végül is úgy zárták, hogy a kormány a szabályozó- rendszer alakítása révén és az adó- és támogatási rendszer útján a hatékonyan gazdálko­dók számára teszi lehetővé a termelés jövedelmezőségének növelését. 'Nehezen született meg a megegyezés a termelési támo­gatásaik tervezett leépítésé­ről Is. így jövőre továbbra is fennmarad az idén bevezetett 3 százalékos ikomatpreferen- cia, amely a gazdaságok által felvett hitelek költségeit csök­kenti. Leépítik a kecsketartás­ra és gyapjúelőállításra eddig folyósított támogatásokat, meg­marad viszont a ihúsmarha- és juhtenyésztésre adott szubven­ció. Ez a kompromisszum a költségvetésnek a 'következő esztendőben mintegy 3 milliárd forintjába kerül. Jövőre meg­kezdődik a műtrágyatámoga­tás leépítése is, 1990-ben az államilag folyósított pénz 50 százalékát vonják mqg, 1991- ben pedig teljesen megszűnik a szubvenció. A kormányzat úgy döntött, hogy ezzel párhuzamosan fel­szabadítja a műtrágyaimportot is. Ha a gazdaságok a ha­zai műtrágyát túl drágának találják, az igényelt terméket olcsóbban beszerezhetik kül­földről. (Az intézkedés veszte­se elsősorban valószínűleg a hazai műtrágyagyártás lesz, amely már jelenleg is igen ne­héz helyzetben von.) (Folytatás a 2. oldalon) Csörgőre húzott, ketyegő óra­szerkezethez lesz hasonló az el­következő hónapokban a Ba­ranya Megyei Tanács appará­tusa. A tegnapi tanácsülésen született határozatok értelmé­ben az intézmény több tiszt­ségviselőjének az év végéig, vagy addig sem terjedő, te­hát igen rövid időszak alatt kell kezdeményező lépéseket tennie a közvéleményt is élén­ken foglalkoztató, a megye életével kapcsolatos, sorsdön­tő kérdésekben. Piti Zoltán tanácselnök el­nökletével, a két téma össze­fonódására való tekintettel, a tanácstestület tegnap az első napirendi pontok között együt­tesen tárgyalta és vitatta meg Baranya megye fog­lalkoztatáspolitikai helyzetét és aktuális feladatait, valamint a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat helyzetét és a sorsával kapcsolatos jövőbeni teendő­ket. A két téma nem különít­hető el egymástól, annál is inkább nem, mivel az említett nagyvállalat bezárásával a fel­szabaduló és elhelyezkedésre váró dolgozók száma megkö­zelíti az 5300 főt. Nem említ­ve közöttük az egykeresős csa­ládmodell következtében, a ké­sőbbiek során várhatóan szin­tén szabad munkaerőként je­lentkező bányászfeleségeket. Komoly problémát sejtet to­vábbá a mezőgazdasági üze­mek körében tapasz tolható lét­számleépítés, illetve a demo­gráfiai munkaerőforrás növe­kedése. A bánya bezárásával megkérdőjeleződik a nagyvál­lalat által megkezdett több­szintes lakásprogram, a mun­kaerőt biztosító településekkel kötött együttműködési szerző­dések, valamint a bánya, il­letve kisebb egységei által támogatott intézmények, sport­egyesületek stb. sorsa is. Mind­mind megannyi kérdőjel, amit rövidesen meg kell válaszol­ni. A feladatok között azon­ban nem egy olyan is akad, amelyek megoldásában a me­gyei vezetés méltán tart szá­mot központi előkészítésre, irá­nyításra és támogatásra. A csökkent munkaképességűek (Folytatás a 2. oldalon) w Magyarország formálódó tár­sadalmi viszonyai, az állami- politikai berendezkedés de­mokratikus átalakításának kö­vetelményei indokolttá teszik a tanácsrendszer önkormányzati típusú reformját, ez azonban rendkívül összetett feladat — állapítja meg a helyi és me­gyei önkormányzati törvény szabályozási koncepciója, ame­lyet 'hétfői ülésén vitatott meg Németh Miklós kormányfő el­nökletével a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma. Az eszmecsere vitaalapjául szolgáló koncepció utal arra, Ihogy az ötvenes évek több­ször korrigált tanácsrendszere lényegében kimerítette tartalé­kait, s társadalmi és szakmai közmegegyezés született ab­ban, hogy nem további kor- szerűsítgetésre, hanem alapve. tő s átfogó reformra vart szük­ség. Verebélyi Imre belügyminisz­ter-helyettes bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a koncep­ció követni kívánja azokat az alapértékeket, amelyeket az önkormányzatiság útjára lé­pett, fejlett demokráciák „ki­termeltek”. A magyar elképze. lés szorosan kapcsolódik az európai önkormányzati chartá­hoz: az önkormányzást olyan kollektív emberi jognak tekin­ti, amely a településeket ille­ti meg, kollektív emberi jog­ként próbálja meg beépíteni a magyar közügyi gondolko­dásba. E törvénynek területi­települési érdekeket kell üt­köztetni — ha kell, a kormány­zat érdekrendszerével szemben is. Az eddigi vitákkal kapcso­latban szólt arról, hogy a köz­ségek és városok kezdettől fogva megyeellenességüknek adnak hangot, hivatallá dek­larálását sürgetik, ugyanakkor a megyék - átalakulásukra hi­vatkozva — úgy tartják, hogy azért egy demokratizált, a hierarchikus megyefunkciókat leépítő területi-kormányzati szintű igazgatósra szükség van. A miniszterhelyettes szerint e kérdésben lehetséges a komp. romisszum. Véleménye szerinte politikai erők figyelme egyre inkább a működő helyi hatal­mi tényezőkre irányul. Elérke­zett az idő, hogy a Miniszter- tanács az önkormányzatok kér­déséről kormányzati szinten tár­gyaljon. E téma várhatóan ok­tóber második felében napi­rendre kerül, s a koncepciót ezt követően vitatja meg a parlament. E törvényt azonban valószínűleg már az új Or­szággyűlés fogadja el. A miniszterhelyettes szerint az önkormányzati törvény meg­alkotása feltételezi a tanács­testületek működését túlszabá­lyozó, több mint kétezer jog­szabály radikális felülvizsgála­tát. Kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az elképze­lés kormányzati koncepcióként él tovább, hozzá kell igazíta­ni több, formálódó törvényter­vezetet, amely nem önkor- mányzatbarót koncepcióhoz ké­szült. Németh Miklós e gondolat­tal egyetértve fontosnak tar­totta, hogy például az állam- háztartási, illetve a földtör­vény, valamint a tulajdonre­form vonalvezetése egyezzék az önkormányzati törvény koncep­ciójával, ne keresztezze azt. A kormány stratégiájának ösz- szerendeződése e kérdésekben elengedhetetlen. Megerősítette, hogy a Minisztertanács októ­ber második felében kíván foglalkozni a törvénytervezettel. A kormányfő hangoztatta, hogy a többpártrendszer keretei kö­zött a népképviseleti fórumok szerepe felértékelődik, s e helyzetre nemcsak a kormány­zatnak, hanem az állomigaz­gatósnak is fel kell készülnie. A sokszínű, valamennyi részt­vevőt megszólalásra késztető vitában a vélemények egybe­csengtek abban, hogy me­gyei önkormányzatra a továb­biakban is szükség van. A ma működő megyei apparátusokat azonban nem szabad összeté­veszteni s azonosítani maguk­kal a megyékkel. A vitát követően a Tanácsi önkormányzatok Országos (Folytatás a 2. oldalon) OMFB és banktámogatás a vállalkozásoknak Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság új módon kívánja támogatni a ikis- és középméretű vállal kozó sokat — tájékoztatták az MTI munkatársát az OMFB szak­emberei. Mint elmondták, már 'korábban létrehoztak egy több százmillió forintos kockázati tőkealapot, s a kis- és középméretű szerve­zetek számos egyedi műsza­ki fejlesztési kérelmét eddig is kedvezően bírálta el az OMFB. Ez utóbbi vállalkozások segítése innovációs tevékeny­ségük szélesebb körű és erő­teljesebb ösztönzése érdeké­ben, az OMFB együttműkö­dést kezdeményezett több bonkloal. A pénzintézetek ar­ra váltakoznak, bogy az ál­taluk hitelképesnek minősí­tett vállalkozások számára innovációs célú hiteleket nyújtanak, összesen félmil- liórd forint értékben. Az OMFB pedig a vállalkozó helyett - a kezelésében lévő központi műszaki fejlesztési alap terhére - megtéríti e műszaki fejlesztést szolgáló bankhitelek kamatának je­lentős -részét, mintegy 50 százalékát. A kedvezményes hitelekben szervezeti formá­tól, ágazati hovatartozástól és a tulajdon típusától füg­getlenül minden 100 főnél kisebb létszámú vállalkozás részesülhet. A hitelkérelmeket 'közvet­lenül lehet benyújtani az • Agrobankhoz, a Budapest-, az Invest-, az Ipar-, az Ipari Fejlesztési, az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbankhoz, a Magyar Hitelbank Széche­nyi István igazgatóságához, illetve az Innofinance Rt-hez. rlkhnir^muint" me9 Pécsett, a Nagy Jenő utcában a Butex Bútorgyártó Kft. mintaboltja. Az új boltban nagy válasz­u.,í5u ,. . a M*. által gyártott reprezentatív, különleges igényeket is kielégítő bútorokat, valamint az kiegészítő termékeket. A bútorok mellett ajándéktárgyakat is kínálnak a vásárlóknak. Fotó: Läufer László A tanácsülés szünetében is tovább folyt a beszélgetés a bányavállalatokról. Képeinken (balról) dr. Bognár Zoltán, a megyei tanács elnökhelyettese Varga Mihálynak, a MÉV vezérigazgotójának társaságában, valamint dr. Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló Városi Bizottságárak első titkára dr. Gábor János, a Mecseki Szénbányák üzemi főkönyvelőjével beszélget. Läufer László felvételei Felértékelődik a népképviseleti fórumok szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents