Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-14 / 284. szám
1989. október 14., szombat Dunántúli napló 5 Egymással összefogva és konkurálva GT helyett egyesülésbe tömörülnek a baranyai építők Svéd-Magyar Betéti Társaság A SWED-MA Pécsett Munkaállvány toronyházak tatarozásához Az összefogás akkor is ígér előnyöket, ha éppenséggel jól mennek a dolgok. Tíz éve, amikor még jól ment a baranyai építőipar szekere, akkor tizenegy szervezet azért fogott össze, hogy győzzék a munkát, hisz nagyobb volt a kivitelezői-építési kereslet, mint az építők kapacitás-kínálata. Manapság az építők nem győznek futni a kevés megrendelés után, hogy talpon maradhassanak. És érdekes módon az egyre élesedő versenyhelyzetben egymással konkurálva is megtalálják az együttműködés kölcsönös előnyöket ígérő és megvalósító formáit. A Baranya Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága jelentős fejlődést felmutatva az első évtized végére már 34 tagszervezetet tömörít. A GT Koordinációs Irodája (BÉKI) a minap hívta össze a jubileum kapcsán az alapítókat egy kis múltidéző és a további feladataikat vázoló beszélgetésre. Az „öregek” oklevelet kaptak az ünnepségen és átvehették a Baranya építőiparáért jubileumi emlékplakettet, Trischler Ferenc szobrászművész alkotását.1. Az alapító tagokhoz jászé- r'nt csak egyetlen kérdésem v°lt: miért fogtak össze éppen akkor, amikor dúskálhattak a m«grendelések között? íme, néhány válasz: Nemeskéri László, a Baranya begyei Állami Építőipari Vállalat, a BÉV (jelenleg már a somogyiakkal közös vállalatként: BÁZIS Déldunóntúli Építőipari Vállalat) volt igaz- 9atója; gesztorvállalat vezetőidként a GT öt éven át volt '9azgatótanócsi elnöke:- Amikor megalakítottuk a GT-t, velünk szemben nagyobb kait a kivitelezési igény, mint amennyire egyáltalán képesek költünk, ugyanakkor az építőkari szervezeteknél bizonyos tóchnológiákban és bizonyos 9opesítettségben összességéin mégis voltak kihasználatlan kapacitások. Egyes szakmákban is hasonló volt a hi- °ny vagy a túlkínálat és a s?abad kapacitásokat sem min- ^'9 a legfontosabb beruházóikra összpontosították. Tulajdonképpen egymás kisegítésé- i és a szabad kapacitások kihasználására, az anyagellátás, a szállítási eszközök összehangolására, a legfontosabb feladatok végrehajtására hoztuk létre o GT-t. — Az együttműködés előnyeit éreztük már szinte az első perctől, de a kivitelezés, a szállítás és a gépesítés összehangolása volt a leglényegesebb, ugyanakkor ez az egy célért dolgozásban való összefogás a szakmát is összehozta. Jó érzés, hogy amit elkezdtünk, az kiforrott és színvonalában is nagyot fejlődött. Tudom, más a munka és megint más a barátság, de mi a szakmai együvétaftozás és bizonyos értelemben az egymásrautaltság mellett is megmaradtunk ellenlábasként is barátnak. Bertram lenő, az egyik alapító, a Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat (Tanép) igazgatója, ötödik éve a GT elnöke: — Az utóbbi öt évben a szakmánkban alapvetően minden megváltozott. Ma mór ki lehet mondani, hogy az építőipar nem eltartott. Az országos építőipar az elmúlt évben 32,7 milliárd termelési értéket állított elő, és ebből a mi tag- szervezeteink is becsülettel kivették a részüket. A GT-ben különösen jó az összhang a szállításban, ez anyagellátásban, a gépek és anyagok, továbbá a fölösleges kapacitások börzéjén, a számítógépes gépparkban és sok más téren. A szakmai kapcsolataink egymás között is megerősödtek az eredményesen tevékenykedő munkabizottságaink révén. Elmondhatom: nemcsak egymásra vagyunk utalva bizonyos területeken, de mindenképpen hasznára is vagyunk egymásnak és a szakmának . . . Szilágyi Gyula, oz ÉPFU vezérigazgatója : — Mint országos hálózatú vállalat, mi minden megyei kezdeményezésben részt vettünk, ha úgy éreztük, megtaláljuk bennük a számításunkat. A szorosabb kapcsolatban, a menedzser típusú iroda információinak (Baranyában a BÉKI) mi is nagy hasznát vettük a kapacitásaink lekötésében. Míg a szolnoki irodával közösen létesítettünk cementlefejtő állomást, az igencsak aktív BéKI- vel a személyszállítást hangoltuk össze, de a teherszállításban is jó a társszervezetekkel az együttműködésünk. — Ez a laza szervezettség viszont a jövőre nézve már nem életképes. Még szorosabb és gazdaságilag is eredményérdekeltebb szervezetre van és lesz szükség. Kiss József, a Sósdi ÉPSZÖV nyugalmazott elnöke: — Mi eleve azért léptünk be a szervezetbe, hogy munkát szerezzünk. Megérte. Munkához jutásban, de gépekkel, anyagokkal is segítettek a társszervek, ugyanakkor piaci, ipari és szakmai téren is számíthattunk a GT-re. László Imre, a Pécsi ÉPSZOV volt elnöke (jelenleg a DELTA Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet elnöke): — Abban az időben a miénk volt a legnagyobb baranyai építőipari szövetkezet és az első, mely belépett a GT-be. Hogy miért? A társaság kínálta előnyök miatt. Most a kisszövetkezetünk is fontolgatja a csatlakozást, mert ha olyan lehetőségek vannak, melyek előr,- eket ígérnek, akkor mindenképpen okos dolog kooperációban lenni. 2. Neumann Ádám, a BÉKI igazgatója nyolcadik éve koordinálja a tagszervezeteket. El- mohdása szerint még ez év őszén a GT átalakul és önálló jogi személyiségű szervezetként Baranyai Megyei Építőipari Egyesülés néven tevékenyked. nek tovább. — Mit ígér, azaz mit jelent majd a szervezeti változás? — Az eddigi összehangoló tevékenységen kívül mindenfajta építőipari főtevékenységhez kapcsolódunk vállalkozási formában a tagszervezeteink kondíciója és igénye szerint. Azon kívül különféle szolgáltatásokat végzünk a tagszervezeteinknek térítés mentesen, külső megbízóinknak természetesen díjazásért, így reklám-propaganda tevékenységgel, oktatással és továbbképzéssel, szokmai tanfolyamok és tanulmányutak szervezésével is hatékonyabban foglalkozunk. De ugyanakkor új tevékenységként és jogosítványként a tagszervezetek érdekvédelmét is ellátjuk. — A jelenlegi GT önfenntartási rendszerét mennyiben érinti az átalakulásuk egyesüléssé? — A terveink szerint november 3-án alakítjuk meg az egyesülést a már említett feladatkörök ellátására. És még egy lényeges változást is jelent az új struktúra: néhány éven belül önfinanszírozó szervezetté kell válnunk. Csak néhány jellemző - és kiragadott — adat a GT-re. A tagszervezetek egymás között éves szinten már 300 millió forint értékű szakmai kapacitást közvetítenek, két-három- szorosára nőtt az egymás közötti anyag- és gépkölcsönzés, nyolcszorosára a transzportbeton szolgáltatás, megháromszorozódott oz egymás közötti anyageladás, két és félszeresére nőtt az egymásnak végzett fuvar, és a visszfuvarszer- zés értéke is eléri a 19 millió forintot. A számítástechnikai társulásuk 12 tagszervezetük 150 számítógépére és a hozzá, tartozó egységekre látja el oz átalánydíjas és (javítási feladatot, ezzel is 60 százalékos költségmegtakarítást- érnek el. Az összefogás ilyenkor különösen előnyös lehet, ha egyébként nem mennek jól a dolgok, hisz mind kevesebb feladat hárul és nem csők a megyénk építőiparára. Murányi László Magyarországon Pécsett alapított svéd-magyar Állványzat Kiváltó Gépeket Forgalmazó Betéti Társaságot a svéd Malmqvist cég SWED- MA néven. A tőlük bérelhető munkaállvány praktikus, köny. nyen mozgatható, kis helyen elfér. A géppel egyszerre nyolc méternyi területen lehet dolgozni. Lehetőség van két berendezés összekapcsolására is, akkor 24 méter széles homlokzat festését is el lehet végezni. A svéd cég eddig mindössze hórom toronyház felújítását végezte el a világon ezzel a berendezéssel. Szocialista országban még egyet sem. Jó alkalom lenne a kipróbálásra a huszonötemeletes ház helyreállításánál.- A gép bérleti díja egy 85 méter magas épületnél húsz napig tízezer forint naponta, ezután pedig nyolcezer a napidíja - mondja dr. Brez- niczky Sándor, a pécsi telephelyű SWED-MA cég ügyvezető igazgatója. - A toronyház felállványozása így, ha nyolcvan nap alatt elkészülnek a munkákkal, számításaink szerint 720 000-730 000 forint. Ha több gépet bérelnek ki egyszerre, akkor még gyorsabban elkészülhetnek. A munkaállvány felhasználási területe széles körű. Alkalmazható ipari szereléseknél, Jövőre 31 ezer Lada személygépkocsi érkezik hazánkba, köztük 8 ezer olyan Samara, amelyhez hasonlóak már jelenleg is futnak útjainkon, továbbá 2 ezer ötajtós Samara, és ezer Niva, a többi a hagyományos 1300-as és 1500- as Lada-változat. Minderről csütörtökön kötöttek szerződést a MOGÜRT és a szovjet VÁZ autógyár képviselői. A megállapodás összértéke meghaladja a 113 millió rubelt. Ebből mintegy 50 millió rubelt tesz ki a magyar ipar- vállalatok kooperációs részegység szállítása a szovjet autógyárnak. Az alkatrészekért gépkocsikat kapunk. A MOGÜRT további Lada- autók behozataláról is folytat tárgyalásokat, akárcsak a gyártási kooperáció bővítéséről. Ez utóbbiban a Bakony Művek, az ELZETT, a REMIX, az MMG Automatika Művek és a Tungsram is érdekelt. javítási, festési, üvegezési, bádogozási munkáknál. A munkaállvány önjáró, hátsó kerekeit villamosmotor hajtja, ezért könnyen mozgatható. A mun- kahídon egyszerre többen is dolgozhatnak. Esős időben és télen sátor szerelhető fölé, sőt villanyradiótort is el lehet helyezni rajta. A munkahldon kéziszerszámokkal is lehet dolgozni, ehhez speciális villamossági berendezéseket szereltek fel. A berendezés önmagát építi. Felállításához két ember elegendő. Húszméteres magasság utón 9 méterenként kell a falon rögzíteni. — Mór május óta megvan minden engedélyünk, sőt két berendezést is leszállítottak a svédek, amit bármikor bérbe tudunk adni, de a cégbíróság még nem jegyzett be bennünket — mondja dr. Brezniczky Sándor. — Emiatt a Svédországból érkezett pénzt nem tudjuk felhasználni, ami eléggé nehezíti a munkánkat, hiszen a tőkénk nagy része svéd koronában van. A svédek a megrendeléstől számított két héten belül leszállítják a meg-' határozott magasságú munkaállványt, valamint a gépek szervizelését is ellátják. A munkaóllványt 3-4 óra alatt fel tudjuk építeni. A munkák alatt csak a közvetlen környezetben nem szabad tartózkodni. A MOGüRT-nél az MTI kérdésére válaszolva elmondták: tavaly csaknem 32 ezer Lada-gépkocsi, továbbá 2 ezer Niva, ezer Volga, 500 Moszkvics és mintegy 300 UAZ terepjáró érkezett Magyarországra, összesen 126,5 millió rubelért. Az idén a keret szűkült; Ladából 30 700, Nivából 500, Volgából ezer, Moszkvicsból 800 és UAZ-ból 500 jött be, 110 millió rubel értékben. A magyar exportszállítmányok legnagyobb tételét az Ikarus- buszok jelentik, ezekből tavaly 7435-öt exportáltunk, 502 mlilió rubelért, az idén viszont má' csak 5400-at, 380 millió rubelért. Ezeken felül a partnerek kölcsönösen szállítottak és szállítónak egymásnak alkatrészeket, lakókocsikat, haszonjárműveket is. A járműszállítások mérséklődésének oka közismert; a magyarszovjet árucsere-forgalomban mutatkozó tetómes magyarak- tivum. A társulás egyik tagja, a BÁZIS Építőipari Vállalat jelenleg Pécsett, a kertvárosi laktanya mellett épit lakásokat Jövőre érkeznek az ötajtós Samarák Hogyan élnek a nyugdíjasok Siklóson is egyre több nyug- ..'JQs él: míg 1983-ban az °sszlakossóg 18,2 százalékát ®*tók ki, jelenleg ez a szám v «9közelíti a 20 százalékot. A ''Oros nyugdíjasainak zöme ^Iádban él, házastársukkal, 9yermekeikkel. A városi tanács a közéletben reprezentatív felmé- ^est készített azt vizsgálva, , °9y milyen az idős emberek ^e'yzete, foglalkoztatása. Ezzel ^szefüggésben azt is nagyító Q 0 tették, hogyan alakulnak 'dős emberek jövedelmi vi- _?°nyai. A legfrissebb adatok lerint a 2170 nyugdíjas majd 4000 forint alatti nyugdíj- 01 kell, hogy megéljen, s jndössze 4,2 százalékuk gaz- { ° kodhat havonta 8000 forint e|etti összeggel. Ebből óha- (Qttónul következik, hogy o ^yugdijasok többsége elége- €,len a jelenlegi helyzetével, ^?y érzik, szociális, anyagi '*tónsóguk romlik, s igazságtalannak tartják a nyugdíjak között meglévő nagyarányú különbségeket. A tíz évvel ezelőtt nyugdíjba kerülők egybehangzóan bizonyítják, hogy nyugdíjuk reálértéke 35 százalékkal csökkent. A lakáshelyzetük, általában rendezett, gondot okoz azonban, hogy nincs a városban megfelelő számú lakás a cserékhez, s hiányzik a nyugdíjasház is. A szerény nyugdíjakat különféleképpen igyekeznek kiegészíteni: a felmérés szerint Siklós térségében jelentős jövedelemkiegészítő tényező a saját föld és kert, az időskorúak mintegy fele rendelkezik ilyen tulajdonnal. A jelenlegi gazdasági helyzetben a gyermekek által nyújtott anyagi támogatós — érthető okok miatt - is igen visszafogott. A megkérdezettek mindössze öt százaléka kap rendszeresen, havonta 1000— 2000 forintot. Általánosnak mondható, hogy a munkahelyek évente legalább egyszer vendégül látják nyugdíjasaikat, s a lehetőség szerint segélyben is részesítik az arra rászorulókat. Például a takarék- szövetkezet minden évben 5000 forintot ad, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank pedig napi 25 forinttal járul hozzá valamennyi nyugdíjasának az étkezési költségeihez. A nyugdíjakkal és a kiegészítő jövedelmekkel együtt is az emberek nagy része nem él gondtalanul. Ezt bizonyítják azok a válaszok, amiket a hogyan él kérdésre adtak. A nyugdíjasok 5,4 százaléka véli jónak, 62,2 százalékuk elfogadhatónak, 32,4 százalékuk pedig rossznak a helyzetét. A nem kevés létminimum alatt élő nyugdíjas lakásából hiányzik a televízió, nem jár újság, a húsfogyasztás „zérószinten" van. Ezzel ellentétben az időskorúak egy kis hányada magas komfortfokozatú lakással, autóval, nyaralóval rendelkezik, s gyakran utazik külföldre. A városi tanács idén is jelentős összegeket biztosított a nyugdíjasok szociális segélyezésére, az intézményei útján nyújtható támogatás fokozására. Rendszeres szociális segélyre 2,6 millió forintot, rendkívülire pedig 1,4 millió forintot fordítanak, melyekből 79-en részesülnek. A városban 102 rendszeresen segélyezett idős embert tartanak nyilván, de lehetőséget teremtettek úgynevezett részsegélyek kiutalására, hogy nagyobb terhet jelentő kiadásaikat — tüzelővásárlás, ruhaneműpótlás, lakáskarbantartási munkák - fedezni tudják. Erre évente félmillió forintot fordítanak. A nyugdíjasok segítése egyéb formákban is megnyilvánul: például szociális segélyt biztosítanak, sok nyugdíjast házi szociális gondozásban részesítenek. Sajnos, az alacsony nyugdijak arra késztetik az embereket, hogy a megérdemelt pihenés helyett munkát vállaljanak. Bár az elmúlt években csökkent azoknak a száma, akik nyugdíjasként is aktív keresők - ez nyilván összefüggésben van a munkahelyek „felvevőképességével" —, de nyilvánvaló, hogy mind többen kényszerülnek arra, hogy újbóli munkavállalással egészítsék ki nyugdíjukat. Elgondolkodtató, hogy a város 33 munkahelye egyáltalán nem foglalkoztat nyugdíjasokat. Az idős korúak munkakör szerinti foglalkoztatásában 57,5 százalékuk szak-, illetve egyéb fizikai muakát végez, 28,8 százalékuk éjjeliőrként, 27 százalékuk adminisztratív területen dolgozik. A keresetek 2000-7300 forint között változnak. A felmérést követően a városi tanács az év végéig komplex szociálpolitikai programot készít, melyben meghatározzák a konkrét helyi tennivalókat a nyugdíjasok helyzetének, foglalkoztatásának javítása érdekében. R. N. 3.
