Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-14 / 284. szám

e Dunántúli napló 1999. október 14., szombat Külvárosi remény(telenség)ek A pécsszabolcsiak nem kapják fel a fejüket a hír hallatára, hogy a települést a városi tanács egyik ideig­lenes bizottsága „fokozottan ‘hátrányos helyzetűdnek nyilvánította. Miért is le­pődne meg az, aki nap mint nap a zsúfolt és korszerűt­len boltban a szegényes vá­lasztékot mustrálgatva áll negyedórákat sorba, aki a posta előtti - azóta már megjavított - lépcsőn vára­kozik az egyablakos hivatal­ba jutásra, aki özönvíz előt­ti tölcséres (I), pénzbedobós telefonfülkében átkozódik a gyakran nem működő ké­szüléken, aki az egy szem' húsboltban csak hét végén reménykedhet valamiben, aki a sokszor csak hunyorgó lámpák fényénél botorkál a települést átszelő fedetlen (!) csatorna mentén a buszfor­dulótól másfél kilométerre lévő „békevárosi” részbe, s közben a hordaléktól, szennytől és szeméttől igen­csak sekély kanálisra pil- lantgatva, ügyesen ugorja át a vidám természetű pat­kányokat, aki bevásárolni a belvárosba jár, csakúgy mint (férfi)fodrószhoz, ci­pészhez, aki ha úri finnyás­ként fröccsöt akar inni,, nagy ívben elkerüli a múlt századi nyomortelepek han­gulatát idéző kocsmát, aki­hez szőlőhegyi, csertetői la­kos lévén télen csak expe­dícióval jöhet ki a men­tő?! — Az új ABC áruház meg­építésének egyre csak kés­lekedő megkezdése már po­litikai feszültséget okoz a te­rületen — hallom Pernecker Imre tanácstagtól. - Bár a megvalósítás már március­ban zöldutat kapott, s a ta­nács még júniusban átutalt 3 millió forintot a Konzum Rt.-nek, azóta nem tudunk róla semmit. Bencz László, a Konzum Rt. gazdasági igazgatója: —. A kivitelezési szerződést Semlyén András magánvál­lalkozóval aláírtuk, az elő­leget átutaltuk. Információ­ink szerint a felvonulás szeptember 11-én megkezdő­dött. Egyébként a beruhá- zásra 6 milliót fordítunk, s erre a költségre jön még rá a. berendezések ára, a forgóalap és jó néhány más tétel.- Ma reggel még csak annyit látni, hogy a kerítést lerombolták. Véleménye sze­rint egy szeptember köze­pén kezdődő építkezésen, le­het tartani - a kiszámítha­tatlan őszi-téli időjárásban - a december 31-i határ­időt?- Sajnos, nem valószínű, hogy a megszabott időpont­ra készen leszünk.- Ügy tudom, hogy ebben az objektumban kapna he­lyet az új posta, ahova sze­retnének kapni egy modern nyilvános telefont.- Igen. Úgy tervezzük . .. De visszatérve a városrész ellátására: amióta a Bara­nya Megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat hétvégi bol­tot csinált a húsboltból, kri­tikusra fordult a helyzet. Az itt élők között nagyon sok a . nyugdíjas, mozgásában korlátozott, idős ember, akik most buszozást kell, hogy vállaljanak. Véleményem szerint ez a lépés egy tuda­tos leépítés első állomása. A gazdaságtalanságra hi­vatkozva meg lehet szüntet­ni a boltot a későbbiekben. Ám az „átalakulás" miértjét vizsgálva, nem árt tudni, hogy a vállalat szakember- hiánnyal küzd, az itteni hen­tes azóta egy belvárosi üz­letben dolgozik, ide — úgy látszik - jó a nyugdíjas-...- Nem újkeletű probléma az ivóvíz-ellátás, és a szennyvíz-elvezetés.- A Pécsi Vízmű részéről régebbről 'ígérik, hogy a meszesi és a Kénes úti tá­rozó megépülése után meg­oldódik a korszerű ivóvíz- ellátás. Addig marad a gya­kori- nyomáscsökkenés, a fennakadás. Radó lózsel, a Pécsi Víz­mű Építési üzemének veze­tője : - A Kénes, úti táro­zó 2x500 m^-es medencéjét a Mecseki Szénbányák ké­szítette, itt befejeződtek a víztartási próbák, s jelenleg a komplett rendszer feltöltő vezetékeinek építése folyik üszögpuszta és Fehérhegy, il­letve Fehérhegy és a Kénes úti tározó között. Ez utóbbit is az MSZB végzi. Jelenleg a hálózatépítés van folya­matban. Mindkét munka eredeti határideje az év vé­ge, de várhatóan csak feb­ruár-márciusban fog élni, üzemelni a rendszer . . .- A szenny- és vadvíz-el­vezetésre még csak ígéret sincs. Amióta csak ábránd a kelet-meszesi új városrész, nincs olyan fejlesztési terv, amiben szerepelne az ösz- szekötő csatorna a meszesi fővezetékkel — mondja Per­necker Imre. Pedig szükség lenne rá. Pécsszabolcs dombok közé ékelődött település, ahol a nagy esők után a pusztító erózió nyomán iszaptenger keletkezik a mélyebb ponto­kon - például a központi kis téren. S a fent említett/ „mókás kedvű patkányok vi- dámparkja",a bányavíz elve­zetésére szolgáló Szabolcs- patak is fedett csatornára vár..., de úgy tűnik, hiába, hiszen a városi tanács több­éves, e célra fordítható tel­jes költségvetése sem lenne elég . . . Ha azt mondom: gáz, akkor az itt lakók szeme fel­csillan, s a felfokozott vá­rakozást tovább csigázza, hogy az első lépcsőben - a Krúdy—Bródy-Dobó Katalin utca térségében — a lakos­sági társasági formában el­készült szakaszt még az idén átadják. A második és har­madik bázis szervezése azonban ne’héz lesz, mert az itteniek többsége alacsony nyugdíjas, nem tudja vállal­ni a 25-30 ezer forintos költséget. — Amiben nem sikerült igazán lépni, az az útháló­zat korszerűsítése. A kisebb bekötőutak mellett, a szőlő­hegyi, csertetői rész sem ka­pott szilárd burkolatot, jár­dát. Az is csak álom marad, hogy a 21-es autóbusz vég­állomása egy megállóval hosszabbodjon. Nincs rá 5 millió forintunk — állapítja meg szomorúan a tanácstag. Az elöregedő városrész ugyan büszkélkedhet az új idősek napközi otthonával, de ha még egy lenne, azt is maximálisan ki tudnák használni. Nem könnyű itt eldönteni a rászorulók közül, hogy ki nem kaphat szociá­lis étkezést, ellátást. Van azért, amiben nincs üröm: s ez az új közösségi ház, amit az Ingatlankezelő Vállalat — betartva Ígéretét — a közelmúltban rendbe hozott, s az öreg vadgeszte­nyefák lombjai között szeré­nyen meghúzódva arról ta­núskodik az épület, hogy le­het valami szép is a perifé­rián . . . Kőhalmi Endre Több mint száz gyereknek már biztos a jövője Egyedülálló oktatás kezdődik a baranyai KIOSZ égisze alatt ajánlani, amelyekre a KIOSZ kiképezheti őket. Ezek a szak­mák elsősorban hiányszakmák. Létezik egy bizonyos „vszj"- jegyzék, ez annyit jelent, hogy „vállalati-ágazati szakmunkás- jegyzék". Ebben azok a szak­szók pedig megpróbál más­képp boldogulni, máshogy el­helyezkedni. Többen várnak még egy évet, és újból meg­próbálják a szakmunkáskép­zőt — talán sikerül, talán nem . . . A HUNOR Kesztyűgyár l-es számú gyárában 23 lány tanulja a bőrdíszműves szakmát a KIOSZ szervezésében „No future" — „nincs jövő” — hirdette és hirdeti a tizen­éves fiatalok pólóján a fel­irat. Többen vannak — sze­rencsére -, akik csak divat­ból viselik a pólókat - de vannak olyanok is, akiknek ez tényleg valóság ... akik nem tudják, mi lesz velük a jövőben. A mai 14 évesek, akik az idén végezték az ál­talános iskola nyolcadik osz­tályát, bajban vannak: demo­gráfiai hullám érte el az or­szágot - túl sokan vannak . . . Baranyában mintegy 300 gye­reket nem vettek föl a szak­munkásképzőkbe — helyhiány miatt.- Ha ez a segítség nem érkezik, hát nem tudom, mi lett volna a lánnyal - mond­ta Gergelics Béla, a pécsi Krisztina tér 14-ből. - Szeret­tük volna, hogy gimnázium­ban tanuljon tovább, de a nyolcadik osztály vége felé már tudtuk, hogy ebből sem­mi sem lesz. Aztán jelentke­zett a lányom vegyiáru- eladónak — ez sem sikerült -, hármasa volt kémiából. Ha a KIOSZ el nem indítja eze­ket a tanfolyamokat, fogal­mam sem lett volna a lá­nyom jövőjéről. Gergelics Beáta 14 éves, frissen végzett nyolcadikos: textil- és ruhaipari varrómun­kás-tanfolyamra jelentkezett.- Egyszer csak jött a le­vél, hogy nem vettek föl — mondta. — Ha nem lett vol­na ez a KlOSZ-dolog, elmen­tem volna dolgozni, de sem­mi elképzelésem nem volt, hogy hová is mehetnék. Eset­leg kihagytam volna egy évet — de arról sem volt elképze­lésem, hogy ezalatt mit csi­náltam volna. Most, ha el­végzem ezt a tanfolyamot, két évig dolgoznom kell, hogy ki­válthassam az ipart. Én sze­retném. Kovács lózselné, a KIOSZ Baranya Megyei Szervezetének oktatási főelőadója, aki meg­szervezte ezt az országban egyedülálló oktatási módszert:- Június körül keresett meg Bedő Zsuzsa, a pécsi peda­gógiai intézet munkatársa, és elmondta, hogy Baranyában sok gyereket nem vettek föl a szakmunkásképző intézetek­be - segítsünk rajtuk vala­hogy. (Elég csak annyit em­líteni, hogy tavaly csupán 50 körül mozgott azoknak a szá­ma, akik valamilyen úton-mó- don nem tanultak tovább.) Az idei gyerekek jórészt kö­zepes tanulók, és - közleke­dési szempontból hátrányos helyzetben vannak, mert a megye legeldugottabb helyei­ről (is) jöttek. Törtük a fe­jünket: mit is lehetne tenni? A KIOSZ Oktatási és Szak­mafejlesztési Központjának ba­ranyai kirendeltsége vette ke­zébe a dolgot. Tehát én. Ide- hivtam a gyerekeket és elbe­szélgettem velük. A lányok vol­tak többen, olyan .négyszeres se a fiúknak. Elmondtam ne­kik, hogy ugyanazt nem tud­juk nyújtani, mint egy iskola, de tudunk néhány szakmát mák szerepelnek, amelyekre nincs iskolai oktatás. Ilyen például az üveges, a cimfes- tő vagy gumijavító. Ezekre olyan kevesen jelentkeznek, hogy országos szinten sem jön össze egy osztály. Ezen­kívül a ,,vszj"-be tartoznak azok a mesterségek, amelyek csupán egy szakma bizonyos részét ölelik fel, ilyen mond­juk a textil- és ruhaipari var­rómunkás. Létezik egy „oszj"-jegyzék is — (országos szakmai jegyzék), amelybe azokat a szakmákat foglalták össze, amelyekhez - az idei rendeletmódosítás sze­rint — nem szükséges igazol­ni előzetes gyakorlati időt. Ezek azok, amelyekre van ugyan iskolai képzés, de a gyerekek nem férnek be a meglévő helyekre: az „oszj" alapján a bőrdíszműves és a cipész szakmát ajánlotta a KIOSZ a fiataloknak.- Augusztus elejére 60 lány jelentkezett textilvarrónak, és mintegy 40-en (itt is több volt a lány) bőrdíszművesnek és a maradék 20 jelentkező (akik mind fiúk voltak!), össze-visz- sza, olyan szakmákra, ame­lyekből önálló osztályt nem tud beindítani a KIOSZ — folytatta Kovács Józsefné. - Ezek egy része átpártolt a bőrdíszművesekhez, más ré­A gyerekek számára mind­ez ingyenes. Piti Zoltán, a Ba­ranya Megyei Tanács elnöke biztosította a KIOSZT arról« hogy az oktatáshoz ők is ad­nak pénzt. Egyelőre annyit tudni, hogy a textiIvarrá-tan­folyam költségvetése közel egymillió forint lesz, a bőr­díszműveseké még nem tisz­tázódott. Érdemes még meg: említeni, hogy az OSZK a költségekből felvállal 300 000 forintot. Az ÁBMH is pénzzel siet a gyerekek oktatásának megvalósításához, mégpedig ők azért, mert az oktatás — rendhagyó módon — átkép­zésnek minősül, ez pedig az ÁBMH hatáskörébe tartozik. A segítők sorának még nincs vége. Schmidt Károly, a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője ké­szítette elő a hamarosan in­duló tanfolyamokat: két cso­portban a texti Ivarrákét és egy csoportban á bőrdíszművese­két. A gyerekek egyébként ösz­töndíjat kapnak, és megjár nekik mindenféle diákkedvez­mény. A textileseknek mintegy fél év, a bőrösöknek pedig másfél—két év lesz a tanul­mányi idő. Kovács Józsefné még hoz­zátette: - A pécsi 500-as szakmunkásképző rendkívül se­gítőkész (itt képzik a textile­seket), viszont némi gondot okoz az 508-as szakmunkás- képző (itt lesznek a bőrösök). Az 500-asba • idén 300-zal több gyereket vettek föl, mint amennyi „tisztességesen” elfér a házban. Wagy Imre, az 500- as igazgatóhelyettese: — Jó« hogy a KIOSZ kitalálta ezt a dolgot — sok gyereken tudunk Így segíteni. Ez a fontos — a többit megoldjuk mi ma­gunk. Az 508-as igazgatója, Mó­ricz Ottó: - Kérte a KIOSZ. hogy vállaljuk el a bőrdísz­művesek képzését — nem tu­dom, mi lesz belőle, hogy lehetséges lesz-e? Esetleg ta­nárt tudunk biztosítani - de hát az ő órarendjükhöz is igazodni kell. Talán heti két alkalommal tudunk lehetősé­get biztosítani a gyerekek képzésére. Nehéz a dolgunk: idén 250 tanulóval többet vet­tünk fel; mint tavaly. De azért megcsináljuk valahogy. Óvári Zsuzsanna aSpjjiw ..... ; ■ Sá rközi Anita Drávaszerdahelyről jár be a tanműhelybe "Läufer László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents