Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-08 / 248. szám
lMt. szeptember 8., péntek Punomon napló 3 Ojra kell gondolni az élelmiszergazdaság érdékképvise- letének a rendszerét is. A jelenlegi forma abból a tényből Indái ki, hogy o kísáruterme- lés a nagyüzemi szféra quasi ógazati eleme, következőleg ez érdekek is csak egységesek lehetnek. Mindezen túl a termelőszövetkezeti érdekképviselet adott politikai betago- tódottsága sóikkal inkább a zsákutcás gazdaságpolitika érvényesítésének tere, semmint o szükséges szemléletváltós fóruma. A megújuló érdekképviselet eszközéül önként kínálkozik a kamarai forma felélesztése, tehát egy olyan szervezet létrehozása, melynek törvényadto eszközei is van- nak cu ágazati érdekek egyezetett érvényesítésére. Külön részletezés nélkül írjuk ide: a létrehozandó kamara jogosítványainak legalábbis egyeznie kell a Ma- 9yor Gazdasági Kamara jogosítványaival. Külön is fontosnak tartjuk hangsúlyozni Ónnak szükségességét, hogy "létrehozandó agrárkamarán "belül működnie kell az agrár- ■oktatás és kutatás szakembereiből álló olyan szekciónak, melynek a jövő gazdaságpolitikájának kidolgozásában (ár- egyeztetések, adó- és hitelpolitika, területi fejlesztési politika stb.) fontos szerepe kell "°9y legyen. A hosszú távú világgazdasági illeszkedésünkhöz is kapcsolódó vállalati és tulajdoni 'reform - remélhetőleg - olyan uzemformák tömegesítését, a k's- és középüzemeket hozza magával, melyek eredményes működése egy sor speciális Problémát is felvet. Ezek eseteben nemcsak az állami fi- nQnszírozási politika teljes átalakítását kívánó ágazati új- loépítésről van szó, hanem en- **pI többről, teljesen új, ám nem hagyománytalan struktú- r°|k életrehivá sóról. Első lépésként azt látjuk szükségesnek, hogy állami segítséggel ógazati befizetésekből egy °lyon speciális kamatpolitikát megvalósító agrárbankot kell létrehozni, ahol a tőkekihelye- iesek futamidő szerinti szerkezét nem a manipulált pénzbe kamatviszonyai, hanem agrárágazat specifikumai *tabályozzák. A fejlett kisüzemi termelés induló beruházá- ®0|t másképpen előteremteni nem lehet, hiszen a kisterme- ,es finanszírozása korábban jokerével a fogyasztási alapok 'kisebb-nagyobb megcsapolá- Saval történt. (Megfelelő számításokkal nyilvánvalóan ná- is igazolható lenne az a tflünk nyugatra felfedett tendencia, hogy ti. a technikai* °9 fejlett vegyesüzemi mező- Gazdaság úgy képes bizonyos mértékű munkahely teremtésre, hogy eközben nő az élőmunka termelékenysége is. Kö- S'i példa Dánia és Hollanla. távolabbi Oj-Zéland.) A nagy- és kisüzemek közti Újra kell értelmezni az agrárgazdaság szerepét Speciális kamatpolitikát — Más érdekképviseleti rendszert — Gazdaképzést — Szükségtelen a jelenlegi kereskedelmi szervezetek fenntartása Korszerű, nagyüzemi követelményeknek is megfelel megyénkben a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát törökdombi takarmánykeverő üzeme piaci konkurencia ki fogja zárni azokat a monopolszerű, bár részben előnyös kapcsolatokat, amelyek korábban a tsz-ek és a háztáji gazdaságok együttesét jellemezték. Az eltelt 40 esztendő - megítélésünk szerint - egyik, legsúlyosabb követkerménye volt a szövetkezeti eszme teljes de- zavuálása, és most mégis újjá kell teremtenünk ennek becsületét. A kisüzemek önálló és speciális érdekvédelme érdekében segíteni, propagálni kell a különféle, nem termelői jellegű szövetkezetek (fogyasztási, értékesítő, gépbérlő stb.) létrejöttét. S ezzel együtt sürgősen fel kell számolni a korábbon létrejött és transzmisz- sziós szerepet játszó megyei és országos bürokratikus szervezeteket. Ismét és most már állandóan szemünk előtt kell hogy legyen az, hogy az igazi szövetkezetnek csők egyik célja a kistökét kívánt akkumulációja, legalább ilyen, vagy néha fontosabb eleme az, hogy a szövetkezet a közösségi kultúra értékeire támaszkodó, független személyiségekből összeálló, önigazgató, esetleg altruitív szociális rendszer is. A tulajdoni és vállalati szempontból egyaránt diverzifikált agrárágazat eredményes működésének meghatározóan fontos eleme az emberi feltételek biztosítása. A legbarátságosabb közgazdasági környezet, a legszínvonalasabb tedhníkai feltételek együttese sem lehet elégséges önmagában, ha a környezetet és a technikát ki- és felhasználni tudó, gazdálkodó ember hiányzik. Az eltelt 40 esztendő centralizálási bódulatának az egyik legnagyobb kárvallottja az oiktatási rendszer volt. A magyar agrárágazat rendelkezik különféle szintű mérnökképzéssel, képezünk közgazdáikat és számviteli szakembereket, foly’rk a specializált szakmunkásképzés, de teljességgel hiányzik az a képzési forma, ahol a saját gazdaságát önállóan vezetn tudó, termesztési, tenyésztés és ipari technológiában jár tas, piaci folyamatokat mérle gelni tudó, adminisztratív írás tudatlansággal nem kínlódó komplex gazdálkodó szőkém bereket, farmereket nyerhet nénk. Akár a történelemből is mert formák újjáélesztésével akár másutt bevált megoldó sok okos adaptálásával kor mányzati, kamarai, szokmai felügyelet mellett sürgősen meg kell teremteni a szükséges intézményi fetételeket a gazdaképzéshez. A kamarai érdekképviselet és a kisüzemi szövetkezeti formák működése szükségtelenné teszi a jelenlegi kereskedelmi szervezetek fenntartását, de a kialakult államigazgatási szerepek újragondolását is megköveteli. A monopolkereskedés jelenlegi szervezeteire sok szót nincs értelme vesztegetni, a fentiek értelmében gyors elhalásuk nemcsak kívánatos, de elkerülhetetlen is. Súlyosabb problémákat vet fel az államiigazgatás kérdése. Észszerű és céljának megfelelően működő kamarai és szövetkezeti rendszer mellett a mai szakigazgatási szisztéma fenntartása másnak nem minősíthető, mint költséges értelmetlenségnek. Aligha tartható fenn tovább az államigazgatás jelenlegi helyi formája. A fentebb írtakból következően hagyni kell helyreállni a községi közösségi autonómiákat a körzetesített önkormányzatok helyére, a helyi önkormányzatot és legfeljebb a körzetesí- tett adminisztrációt kell állítani. A területi szerepkörök pontos elhatárolásával az ország területét a városok, mint kizárólagos adminisztratív és nem önkormányzattal vezérelt központok körzeteivé kell megosztani. Hogy a lebomló állami centralizációt ne követhesse a területi túlhatalom létrejötte, fontos és elengedhetetlen lesz mihamarább a jelenlegi megyerendszer megszüntetése. • A fentebb korántsem részletezett szempontok nem egymásutáni, hanem egyidejű és sürgős érvényesítését múlhatatlanul fontosnak tartjuk. Nem várhatunk azonnali változásokat. Gondolataink rendszerbe foglaltak, hiszen egy egész rendszer megváltoztatását célozzák. Szempontjaink egyikének vagy másikának a kiragadásával csak a bajok nőnének. Nem arrogáljuk magunknak az egyetlen lehetséges igazság felfedezését, a vitát tehát vállaljuk. Mégis úgy véljük - egyelőre jobb híján -, hogy gondolati rendszerű, italán az egyetlen lehetséges kiút felé mutat, afelé az út felé, amely történetileg meghatározott feltételeinkből, működtethető és öntudattal vállalható saját hagyományainkból indul, s amely nem a másokhoz, hanem a saját lehetőségeinkhez képest mutatkozó elmaradottságunk felszámolásán át a demokratikus Európa felé vezet. A reformkörök megbízása alapján összeállította: Dr. Tóth Tibor Uj diákigazolvány ingyen Számos telefonhívás érkezett szerkesztőségünkhöz az új diákigazolvánnyal kapcsolatban. Sokan tudnak róla, de pontosan nem ismerik előnyeit. Mivel az országos sajtóban nem túl bő a tájékoztatás, így az ez ügyben illetékes baranyai szervekhez fordultunk. Az új diákigazolványok legszembetűnőbb tulajdonsága a lényeges egyszerűsítés a sport, a biztosítás, az orvosi ellenőrzés, de leginkább az utazás terén. Küllemében újdonság, hogy az igazolvány arcképes és a tulajdonos személyi száma is szerepel rajta. Tartalmi újszerűsége pedig az, hogy az általános iskolások is rendelkezhetnek vele. Az utazás terén az új igazolvány a személyszállítási díjkedvezményeknél az eddigieknél kiterjedtebb módon lesz alkalmas a jogosultság igazolására. A legfontosabb változások a következők: a diákigazolvány e téren is egységes lesz minden tanuló számára, ezáltal megszűnik a közép- iskolások, illetve a felsőfokú tanintézetek hallgatóinak egymástól eltérő igazolványa. Mivel az általános iskolások is kapnak, így részükre nem lesz szükség a bérletes utazásokhoz a „tanulók igazolványa" kiállítására. A személyi szám és az arckép felkerülésével feleslegessé válik a személyi igazolvány felmutatása. Az igazolvány jogosít a helyi és helyközi utazáshoz, a bér. let megváltására, valamint 500,n-os vasúti és 40 km-es távolságig autóbusz kedvezmény igénybevételére. Viszont továbbra sem jogosít a 75°',0-os nem rendszeres (pl. hétvégi hazautazások) utazásokra szóló kedvezményre, ehhez továbbra is a tanulóigazolvány szükséges. Mivel a beígért időpontra — szeptember elsejére - nem kapta minden tanuló kézhez az igazolványt, amíg hozzájuk is eljut, az átmeneti időszakban a Volán kétféleképp kívánja megoldani az utaztatást. A magasabb évfolyamra járók az előző évi igazolvány alapján vehetik igénybe a kedvezményeket, az első osztályosok, illetve évfolyamosok pedig igazolvány nélkül, a bérletre történő személyi szóm feljegyzésével. A helyi és helyközi utazásra jogosító havijegyekhez szükséges korábbi igazolványok ugyan megszűnnek. de az átmenet érdekében december 31-ig felhasználhatók. Az új diákigazolvány to. vábbi előnye, hogy az Állami Biztosítónál tanulóbiztosítással rendelkező diákok részére biztosítási kötvényként is szolgál. Az iskolai balesetek magas számaránya szükségessé is teszi az egyszerűbb biztosítási ügyintézést, melyet most a biztosító is megpróbált rugalmasabbá tenni. így az Állami Biztosítónál tanulóbiztosítással rendelkező tanulók az igazolványba beragasztott biztosítási bélyeggel igazolhatják, hogy érvényes biztosítással rendelkeznek és ennek alapján bármely ÁB- flóknál bejelenthetik és rendezhetik kárigényüket. A korábbi gyakorlattól eltérően az igazolvány a diákok részére ingyenes, ugyanis a költségeket a Művelődési Minisztérium teremtette elő. Az új igazolvány tartalma tovább bővül a lakcím, a tanintézet neve, az érvényesítés és a helyközi bérletek érvényességének bejegyzésére szolgáló rovaton kívül a diák vércsoportjának feltüntetésére, a sportorvosi igazolásokra, sportköri, klubtagsági és egyéb igazolásokra ^szolgáló rovatokkal is. Pataki V. Újabb tájvédelmi körzetek Üjabb tájvédelmi körzetek kijelöléséről határozott a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Ritka vulkáni felszíni képződmények, sajátságos tengeri üledéklerakódás nyomai találhatók a mintegy hétezer hektáros Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén, ahol r Árvíz” az alagsorban Telefon ébreszt:- Nagyon kérem, jöjjön ki, nézze meg, megint elöntött bennünket az ár — mondja egy feldúlt férfihang a vonal másik végén. — Amióta megépítették itt, a Bajcsy-Zsilinsz- ky 17. előtt a buszmegállót, mindig ez történik velünk. Hiába kérünk segítséget, támogatást, panaszunk süket fülekre talál. Az eső még mindig zühog, amikor a 'helyszínre érek. László Löjosné most végzett a garázs 'kitakarításával, a „víztelenítéssel”, de a szennyes ár nyoma, mintegy 20 centiméter magasságban jól látható a falon. A helyzet egyértelmű: a talaj befelé lejt, a lefolyó eldugult, a víz nem is talál- Ihatott volna másutt magának helyet, csak az alagsorban, ahol a garázsok vannak és a lépcsőházi bejáró. Ki a felelős? — Ha nem épül buszmegálló, nincs baj — állítják a komlói lakók A lábtörlő alatt, o lépcsőházban, de még beljebb, a gyermekkocsi tárolóban is áll az iszap, a mocskos lé. Komlón, az Újtelep és a Bajcsy- Zsi'lirrszky 19. felől érkező esőié mind itt keres magának utat. A lakók ugyan megpróbáltak réselővel valami vízelvezető rendszert 'kialakítani, és a lefolyó rácsát is felfeszítették. kiszedték az iszapot a gödörből, ez azonban mégsem megoldás, hisz a lezúduló csapadékvíznek semmi sem állja útját. Kamlósi Flóriánné, az egyik lakó, mindent részletesen megmutat. Együtt tocsogunk a vízben. Sőt, 10 perc elteltével imór a házból is alig lelhet kijutni. Odakint ismét megeredt a zápor, a víz átcsap a vékonyka betonszegélyen és tovább ostromolja a házfalat. A fakók szerint, ha nem épül meg a buszmegálló, nincs baj. így viszont időről időre elönti őket a víz. Ha valóban a buszmegálló miatt alakult ki a jelenlegi helyzet, vajon ki a felelős? A tervező, a kivitelező, az engedélyező? Mert a lezúduló csapadékvizet talán mégsem lehet Okolni... Ferenci Demeter 500 hektárt fokozott védelem alá helyeznek. Gazdag élővilág, háborítatlan gyepterület, pusztafüves legelők, sziklafüves részek, ritka növények, növénytársulások jellemzik a vidéket. Az andezit- és bazalt-vulkánosság sajátos jeleit mutatja a földfelszín a mintegy hétezer hektáros Karancs- Medves Tájvédelmi Körzetben, ahol szintén körülbelül 500 hektár a fokozottan védett terület. Védelmet érdemelnek itt a különféle állat- és növényfajok, természetes növény- társulások, valamint a történelmi múlt emlékei. A még háborítatlan sztyep- vidék gazdag növény- és állatvilága, a természetes pusztai környezetben élő túzokelőfordulás indokolja elsősorban a harmadik tájrész, a mintegy 10 ezer hektáros Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzetben védelem alá helyezését. Az országos jelentőségű nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek nagysága ma már meghaladja az 500 ezer hektárt. Emellett több tízezer hektár helyi védelem aló tartozik. Körülbelül 100 ezer hektárra becsülhető a további védelemre méltó, illetve a természetközeli állapotba hozható területek nagysága. Az új tájvédelmi körzetek óvása, őrzése, fenntartása, bemutatása a Bükki 'Nemzeti Park feladata lesz, •*w■ €B“WllBOwOl* p»“Clfp» ••■■■J|€lwOÄlp^w|;tÄ*) ||
