Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-30 / 270. szám
A Dunántúlt naplö US*, szeptember 30., szombat Adózzunk kulturáltan ### Á Lakásfelújítás és jövedelemadó Baranyában im csökkent a uéradök száma Életcseppek Nem az segít, ha egyszerre sokan jelentkeznek A lakásukat 'korszerűsítő bérlőktől vont személyi jövedelemadó méltánytalan voltával mór foglalkoztunk. A lakók egy állami vállalat helyett tartják karban, korszerűsítik a lakásokat, de a költségek viszatéritésekor az ingatlankezelő vállalatoknak személyi jövedelemadót kell vonniuk. A televízió Jogi esetek cimű műsorában is felmerült az adórendszer e furcsa eleme, amelyről dr. Bárt- tói Béla, a Legfelsőbb Bíróság bírája fejtette ki véleményét. Mi is őt kérdeztük. — Az érintettek nagyon igazság talon nők érzik ezt az adóformát. Az esetek többségében kis összegekről van szó, miközben a nagy pénzek kicsúsznak az adóhatóság kezéből.- Ne úgy közelítsük meg az adórendszer e részét, hogy igazságtalan, s ezért nem kellene adót kivetni. Ha egy rendszer adóztatni akar, akkor fő elve kell, ihogy legyen, minden jövedélem adóköteles és még a százforintos tételeket is meg kell adóztatni. Inkább azt nézzük meg, van-e jövedelem, mert szerintem ebben az esetben nincs, és jogtalan az adó élvonása. Induljunk az általánosból a részleték felé. A törvény az állampolgár által megszerzett jövedelmet kívánja megadóztatni, de sem a személyi jövedelemadó általános szabályaiból, sem az indoklásból nem olvasható ki, az IKV-k, vagy a tanácsi bérlakások bérlői által végzett korszerűsítés során szerzett „jövedelem" adóztatása. A bérbeadó és a bérlő közötti egyensúlyt rögzíti, amelynek mindig fenn kell állnia. Ha például alacsonyabb komfortfokozatúvá válik egy lakás, mert tönkrement a központifűtéshálózat, elvileg kevesebb bért fog fizetni a lakó. Ha viszont, mint bérlő átvállalom a bérbeadótól mondjuk a járdasöprést, félújítam a lakást, alapterületet növelek stb., ezért a bérbeadó -, hogy helyreálljon szolgáltatásellenszolgáltatás egyensúlya - alacsonyabb lakbért ir elő, mondják 100 százalék helyett csak 75 százalékot fizetek. Erre a polgárjogi jogi viszonyra hogyan lehet adót telepíteni, ami már egy másik, egy államigazgatási jogviszony? Végül ás nem jutottam jövedelemhez, csak helyreállt egy egyensúly. (Növeltem a lakás komfortfokozatát, de nem fizetek érte magasabb lakbért.) Az adójogszabályból hiányzik és egy jövendő adóreformnak ezt is el kellene dönteni, hogy az elmaradt jövedelmet kell-e adóztatni. Kell-e adóztatni egy olyan „jövedelmet", amelyhez úgy jutok, . hogy nem kél'l kifizetnem valamit? Nézzük a visszatérítést! Az fKV a lakáselosztásról és lakásbérletről szóló jogszabályok alapján térít és ez a jogszabály kizárólag a költség szót használja. Ha felújítok, tetőteret építek be, mindig a költségeimet kapom vissza az IXV-tói, s ez mentes az adó alól: jogszabályban meghatározott értékű költségtérítés. Menjünk tovább! Ha valaki azt mondoná, itt mégis jövedelem van. Az IKV által adott visszatérítés sohasem azt jelenti, hogy én százszázalékban visszakapom a költségeimet, általában csak azok 50- 75 százalékát téríti a vállalat. Még tovább menve: ha hitelből valósítom meg a kor- ízerűsitést, kölcsönt , veszek fel. Az OTP sok esetben eleve úgy adja a hitelt, hogy az IKV óltaf visszatérített összeg a pénzintézetet illeti. A személyi jövedelemadó törvény viszont tartalmazza: a hitelként kapott összeg nem minősül jövedelemnek. Tehát emiatt sem jövedelem. Ha valami mégis azt mondja, ez jövedelem, nézzük meg, hova tartozik. Ez a személyi jövedelemadó törvény egyéb kategóriájába. Itt a költségelszámolási szabály szerint 24 000 forintot számolhatok el. Ha ez nem elég, akkor átjelentkezhetek az egyéni vállalkozók közé, és eljutok oda, hogy a tanácsi bérlakásokat korszerűsítő bérlőket egyéni vállalkozónak minősíti az adó. Ez nonszensz. Esetünkben tehát nem méltánytalanságról van szó, hanem egy törvény (helytelen értelmezéséről - adóztatásukat meg kell szüntetni.- Bírói gyakorlatában találkozott-e már személyi 'jövedelemadóval kapcsolatos perekkel? . A személyi jövedelemadót 1988. január elsejével vezették be, és ez év végén, jövő tavasszal számítunk ilyen perex- íre, bár egyelőre az alsófokú bíróságok is főként általános jövedelemadóval találkoznak. Biztos, hogy lesznek változások, 1988. január elsejéig csak az adókivetés jogi alapját vitathatta a bíróság, most már a három adófajta összegét is. A bíróság dönt. mi tartozik a kivetés jogalapja közé, ezenkívül az adóhatóság határozatát meg is változtathatja. Bízom benne, fokozatosan kialakul egy kulturált adóztatás. Lehet, hogy ehhez nekünx is alakulni kell, hiszen aki csak bérből él, eddig nem találkozott adóval. Porth Etelka Bár a véradást többféle plakát szór* galmazza, egy reprezentatív felmérés szerint minden második megkérdezett a pityergő kislány arcára emlékezik. Nyilván azért, mert ez tudta legközelebb hozni, átéreztetni, miről van szó. Pedig ez a plakát is azokban a „boldog bé- keidők”-ben készült, amikor még senkiben sem keltett nyugtalanságot a kérdés: lesz-e holnap is elegendő vér? Legyen rzó, akármilyen műtétről, kezelésről, nagyon ritkán aggasztja o beteget és hozzátartozóit, hogy mennyi és milyen vérkészítményre lehet szüksége, és vájon elő tudják-e teremteni? Mindenki természetesnek tartja, hogy van. Talán pont azért, mert ez az egyetlen olyan „gyógyszer", aimit semmi mással nem lehet helyettesíteni. Mégis, az utóbbi időben sajnos egyre gyakrabban hallani arról, hogy gond van a véradással, a vérellátással. Ezek a hírek a fővárosból érkeztek... Szúrópróbaként csak egy pécsi, egészségügyi intézményben, a POTE I. sz. sebészeti klinikáján dr. fílényi László adjunktust kérdeztük a tapasztalatokról. Ezen a klinikán évente 1400—1600 palack vért, illetve készítményt használnak fel. Kétharmaduk érműtétekhez kell. Mint mondta, eddig nem volt gondjuk, az igényelt mennyiségben és azt kapták a transzfúziós állomástól, amit kértek. A tényékhez azonban az is hozzátartozik, hogy a pécsi intézmény az országban az elsők között — 1984-ben — bevezette az autotranszfúziót, melynek lényege, hogy az ütemezett műtéteknél előre Vért vesznek az operálandó betegtől, amit szükség esetén visz- szakap. Ezt azonban távolról sem takarékosságból, még kevésbé kényszerből, hanem kizárólag az esetleges szövődmények elkerülése érdekében végzik. A súlyos állapotban kórházba kerülő emberek egy részének azonban azonnal kell a vér, vagy a készítmény, méghozzá olyan, amelyik megegyezd az ő vércsoportjával. A kiválasztásnál ez a legfontosabb szempont, de sok .minden mást is figyelembe 'kell venni, mielőtt laborvizsgálatokkal eldöntik: 'kinek milyen tulajdonságú vért adjanak. A különböző vércsoportú véreket és készítményeket — vörösvér- sejt, plazma —, a Megyei Vértranszfúziós Állomáson kezelik, tárolják. Felhasználhatósági idejük — attól függően, hogy milyen célra kell —, változó. A teljes vért legfeljebb 28 napig, a készítményeket —- fagyasztva — tárolhatják. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy folyomatosan szükséges az utánpótlás! Baranyában nem aggasztó mértékben, de szintén csökkent a véradók száma. A csökkenés mellett a véradás hullámzása okozza a legnagyobb gondot, dr. Kerekes Endre főorvos, a megyei állomás vezetője, adatokat mutat. Ezek szerint 1985. ig évente 19-20 ezer között mozgott a megyei állomáshoz tartozó területen — Pécs város és térsége, Szigetvár, Siklós város és térsége, valamint Komló térsége — a véradók száma. Négy évvel ezelőtt viszont volt egy nagy zuhanás, és azóta íqy alakultak a mutatók: 1985-ben 16 883, 1986- ban 16 802, 1987-ben 16 913, 1988-ban pedig 16 242, volt a véradók száma. A törés tehát tartósan megmaradt, illetve az idei adatok további csökkenést jeleznek. Augusztus végéig ugyanis, 9837-en adtak vért, a már említett területekről, szemben a tavaly augusztus végi 10 676-tal. Több százzal kevesebb tehát a létszám, és ráadásul hullámzó mennyiségű, a levett vér: februárban 479 liter, márciusban 454, áprilisban 620, májusban 448, júniusban 452, júliusban 509, augusztusban pedig 360 liter volt. A 'megyében hosszú idő óta évi 8800 fiter az a mennyiség, ami egyrészt a lakosság számához viszonyítottan reálisan tervezhető, illetve amennyivel gondmentesen el tudják látni a megye egészségügyi intézményeit, és még más megyéknek, illetve a fővárosnak is tudnak segíteni. A más megyéiknek segítés kölcsönös. Régóta gyakorlat, hogyha baranyai beteget operálnak másutt, akkor innét küldik neki a vért. Fordítva is1 így van, és akkor is azonnal jönnek mennek o küldemények — tekintet nélkül arra, hogy az illető hova valósi —, *ha olyan ritka tulajdonságokkal bíró vérre van szüksége, amiből minden állomáson kevés van. A fővárossal más a helyzet. Budapestnek ugyanis nem kölcsönösségi alapokon nyugvó kisegítésre, hanem folyamatos támogatásra van szüksége. Főként azoknak az intézményeknek, amelyekben speciális kezeléseket, nagy műtéteket, — például szervátültetést is - végeznek, s amelyekhez sok vér kell. A 'baranyai csökkenés tehát azt is jelentheti, hogy a jövőben nem tudnak úgy segíteni a fővárosnak, ahogy igényli. Kerekes főorvos szerint a megyeellótás az elsődleges. Ha kevés a vér, nosza, fogjunk össze, társuljunk még több százan, vagy több ezren az önkéntes véradók tiszteletreméltó táborához, mondhatja bárki jószándékúan és abban a reményben, hogy így pótolható az, ami hiányzik. Csakhogy nem az segítene, ha egyszerre sokan jelentkeznének. A főorvos szerint minden hónapban 530—540 liter vérre lenne szükség ahhoz, hogy a megyében folyamatosan és garantáltan biztosítani tudják minden betegnek a vért, és o készítményeket. Ez pedig egy nagyon jól szervezett és ütemezett, egész évre szóló véradási naptárt feltételez, amit egyre nehezebb elkészíteni. Csak ilyen elosztott létszámban tudnák — a feladatukhoz egyébként meglehetősen méltatlan környezetben — fogadni, szűrni a véradókat, illetve kezelni, tárolni az állomáson vagy a kiszállásos véradásokon levett vért. Az utóbbi időben — pont a csökkenés miatt - a megyei transzfúziós állomás rendszeresítette azt a gyakorlatot. miszerint minden csütörtökön reggel fél nyolctól, délután kettőig várjak azokat, akik vért akarnak adni. A véradók számának csökkenését többféle okban látja a transzfúziós állomás, a megyei és a városi Vöröskereszt. Az egyik, hogy idősödik az önkéntes véradók tábora, és kevesen jelentkeznek a fiatalok közül. Az utóbbi két évben két százalékkal emelkedett a véradást megelőző egészségügyi vizsgálaton kiszűrtek száma, ök a saját egészségük védelme érdekében nem segíthettek másokon. Az egészségügyi szűrővizsgálat egyik célja tehát a donor, a másik pedig annak a betegnek a védelme, aki a vért kapja. Az utóbbit szolgálja többek között az AIDS-vizs- gálat is, ami kötelező, de amit megelőz egy önkizáró nyilatkozat. amit diszkréten kezelnek. A legjellemzőbb gondnak azonban az tartják, hogy a munkaihelyek egy része másként kezeli a véradást, mint korábban. Nem szívesen vállalják fel a véradásért adható 4 órás munkaidőkedvezményt, ami termeléskiesést jelent, a dolqozók eav része pediq a szabad ideiéből nem akar véradásra áldozni. Nyilván ezért is került szóba az utóbbi hetekben a térítéses véradás bevezetése. amitől sokan idegenkednek. Elsősorban azért, mert szerintük félő, hoav olyan emberek is a véradók sorába léanének, akiknek ez kizárólag alkalmi pénzforrást jelentene, s akiknek már az életmódja is meakérdőielezi a véradásra alkalmasságot. A kialakulóban lévő vitát nyilván az a legfőbb — erkölcsi és anyaqi motivációkat egyaránt magába hordozó - szempont döntheti el, hogy kell a vér. A napokban egyébként új plakátot láttam az utcai hirdetőkön. Egy lemondóan szomorú gyermekarc néz róla, s a felirata egyetlen szó: segíts! Török Éva Osí Janos ősi lánott, a Mohácsi Bútoripari Rt. ügyvezető igazgatóját küldötté választották az MSZMP októberi kongresszusára. Lévén, hogy résztvevője volt a tavaly májusi pártértekezletnek is, így elsőként arról beszélgettünk, hogy ez milyen változást jelentett a párt életében. Véleménye szerint döntő fordulatot hozott, hisz az MSZMP ekkor mondta ki először, hogy társadalmi-gazdasági válság van Magyar- országon. Ezzel kapcsolatban levonta a személyi konzekvenciákat, ám nem olyan számban, mint ahogy azt kellett volna. A másik gondnak azt tartja, hogy a pártértekezlet nem dolgozta fel kellő mértékben és súlyuknak megfelelően azokat a javaslatokat, észrevételeket, amiket a résztvevők elmondtak. Ősi János szerint ennek egyenes követ- tezménye o párt programnyilatkozat-tervezete, amely nem azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amikkel kellene. Mint egy igen jól prosperáló cég —, éves termelésük eléri a 670 millió forintot, termékeik egynegyedét exportálják, eladási gondjaik nincsenek - vezetője a tervezetből hiányolja a gazdasági kérdésekkel való hangsúlyosabb foglalkozást. Ezen kívül alapkérdésnek tartja, hogy a munkásságot és a parasztságot megnyerje a pórt. Ebből következik, ha szóhoz jut a kongresszuson, szeretné elmondani, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a bérből és fizetésből élőkre: 'halaszthatatlan feladat a reálbérek csökkenésének mérséklése, az infláció tíz százalék alá történő visszaszorítása, s ezzel összefüggésben az egészség- ügyi politika gyökeres átalakítása, a szociális védőháló megteremtése. Azzal egyetért, hogy a veszteséges vállalatokat fel kell számolni, de az eddigi módszerrel —, mint például ahogy azt a bányák esetében tervezik - nem. Az ország külföldi adósságával kapcsolatban úgy véli, hogy csapdában vagyunk, megoldást. lélegzethez jutást az átütemezés jelentene. Ősi János MSZMP-tagnak vallja magát, ami úgy értendő, hogy egyetlen platform álláspontját sem tudja kritika nélkül elfogadni. Mindegyikből a jó elemeket építené be annak a reformpártnak a programjába, mely remélhetően a kongresszuson létrejön, s a demokratikus szocializmus megteremtését tűzi zászlajára, a nemzeti értékek és érdekek hangsúlyozásával. A pártszakadással kapcsolatban úgy fogalmazott, minden igyekezete arra irányul, hogy az egység domináljon. Milyen eredményt érhet el a megújult szocialisto párt a választásokon? Ősi János bízik abban, hogy a párt nem szenved vereséget, sőt a legerősebb pártként kerül ki a választási küzdelmekből. Mint a KB személyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának -, ez a testület tesz javaslatot a 'kongresszusnak a párt felső vezetőire -, tagjától megkérdeztem, szerinte mekkora személycserére lenne szükség a párt irányításában, ö a teljes frissítést szorgalmazza. R. N. A dudás A szemüveges fiú ott állt a pécsi Kossuth utca elején és dudált — melléhez szorítva azt a szőrös valamit, és fújta. Előtte egy terítő - kicsi terítő -, rajta sok-sok aprópénz. Mostanában sok fiúlány áll ki gitárral a kezében - leginkább a Kossuth utcára - és énekelnek. Előttük pedig a nyitott gitártok várja az aprópénzt. De hogy duda . . .? Ilyen még sohasem volt ebben a városban. Szokolay Balázs, Békés megyei, tótkomlósi fiú fújja pár napja a dudáját Pécsett. Csuda jól fújja a felvidéki, a dunántúli és az alföldi muzsikát. A dudája kecske'bőr- ből készül, MAGYAR duda - erre külön fölhívta a figyelmemet —, merthogy a duda ,nem skót duda, ahogy általában képzelik. A duda magyar duda. Bolázs elmondta még azt ls — két dudaszó közben —, hogy tavaly tavasz óta zenél az ország városainak utcáin, egy-egy alkalommal olyan egy-másfél órát. Ezalatt igy- úgy 500 forint gyűlik össze a kis térítőre. A családjában egyébként senki sem fújja - az édesapja fafaragó, így hozta össze a sors a népművészettel — csakk épp másképp . .. Balázs - a tervei szerint - vasárnapig fújja a dudáját Pécsett, a Kossuth utcai sarkon. Még csak annyit róla: 24 éves, földrajz-rajz szakos tanár. A dudáját „potom" 12 000 forintért vette a Muzsikás együttestől. Jól tette, hogy megvette: mert, ahogy fújja, az mindenkinek többet ér, mint amennyit ledobnak eléje a kicsi-kis térítőre. (ZSO) SCiiltSütt «SX MSZMP kangressxusűn
