Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-30 / 270. szám
fi kormányzati szervek «Hintenek: A baranyai egyéni . országgyűlési választókörzetek Kialakításának tervezetei- javaslatai — A szakmai és politikai egyeztetéseken közelítik az álláspontokat A megyei tanács hétfőn alkot véleményt 'Megkezdődött a felkészülés o képviselőválasztásokra. Az alap az a megállapodás, amely az országos érdekegyeztető fórumon, a nemzeti kerékasztalnál született. Eldőlt, hogy vegyes — listás és egyéni választókerületi — választások lesznek Magyarországon. E szerint az új országgyűlésbe 152 mandátumot lehet szerezni a pártok listáin, illetve 152 egyéni választókerületben. Ugyanakkor a töredékszavazatokkal még 70 mandátumot szerezhetnek a pártok. E megállapodások alapján Baranya 6 fistás és 6 egyéni választó- kerületben juthat mandátumhoz. A megalapozott felkészülést o közelmúltban indította el a Belügyminisztérium és felkérte a megyei tanácsok apparátusát, hogy készítsék eí az egyéni országgyűlési választó- kerületekre a szakmai javaslatot. Ehhez a következő szempontokat adta meg: — az egyéni választókerület a főváros, megye területén belül van, — az egyéni választókerületek lakosainak száma megközelítően 70 000 — a helyi tanács egész területe az egyéni választókerületeken belül van, — az egyéni választókerület székhelye — lehetőség szerint — a városban van, — a város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat, — az egyéni választókerületek kialakításánál lehetőség szerint figyelemmel keil lenni nemzetiségi, vallási, történelmi és egyéb helyi sajátosságokra is. Ez utóbbi sajátosság Baranyában az aprófalvas településszerkezet. A megyei tanácson dr. Hazafi József vdo-titkár vezetésével olokult szakmai csoport dolgozta ki az első szakmai javaslatot elsősorban e szempontok alópján. MSZMP 2+4 — A véleményünk az, hogy a szakmai és a pártpolitikai érdekek alapján szülessen meg a lehetséges optimális megoldás. Ma ennek a szakmai és a politikai érdékegyezte- tésnek az időszakában meghatározóak az országos érdek- egyeztetés során elfogadott alapelvek, és a szűkreszabott időtényező, ami miatt nem sikerült az érdekeltek véleményét kellő alapossággal megismerni. Az MSZMP álláspontja az, hogy a rendelkezésre álló keretek között Baranyában nincs lehetőség a körzetek optimális beosztására, kialakítására, csak engedményekkel és kompromisszumokkal a választástechnikai és politikai körülmények figyelembevételével. Elfogadhatatlan politikailag, hogy a térségek tradicionális kötődései, a gazdasági övezetek lényeges sérelmet szenvedjenek, tehát a jelentős eltérés ettől nem indokolt. Az MSZMP fontosnak tartja a felértékelődött vidék képviseletének biztosítását. Az a véleményünk, hogy valamennyi baranyai város önálló választókörzeti székhellyel rendelkezzen — ez azt jelenti, hogy négy vidéki és két pécsi választókörzetet tartunk szükségesnek. Bár Pécsett így egy- egy körzethez több választó tartozik, de úgy véljük, hogy az érdekeik ennek ellenére nem csorbulnak, mert a listás szavazással ez kompenzálható. Álláspontunk — a 2+4-es modell egy szakmai és politikai egyeztető folyamatban született. Átmeneti álláspontnak tartjuk, alternatívának az álláspontok ütköztetésében. Vitaanyagnak tekintjük egy jobb megoldás érdekében. A HNF álláspontja Steinhőfer Károly, a HNF Megyei Bizottságának titkára sommásan összegezte a népfront álláspontját: az egyéni országgyűlési választókörzetek kialakításánál nem lehet a lakosság száma szerinti arányokra törekedni. A javaslatuk az, hogy Pécs kapjon két körzetet, míg a megye négy városa saját térségével együtt egyet- egyet. Ezzel a jovaílattal a népfront a mostani közigazgatási körzeteket tekinti alapnak. EKA: 2 javaslat Dr. Schmidt Gábor, a megyei Ellenőrzési Kerekasztal képviselője az EKA javaslatait így összegezte: — Abból indultunk ki, hogy bármennyire nagy nehézségekbe ütközik, tartjuk magunkat a központi megállapodásokhoz, amelyek szerint Baranyában 6 listás és 6 egyéni választókerületben szerzett mandátumhoz léhet jutni. Ha 7 választókörzetet alakíthatnánk ki, nem lenne gond, de hat van, ezért a fő .elképedésünk az, hogy p "megye lakosságszámát figyélembevéve Pécs 3 körzetet kapjon, ugyanakkor figyeltünk arra a speciális adottságra, hogy Pécs keleti városrészének és Komló városának sok tekintetben azonosak az érdekei, az itt élők munkakörülményei és életmódja következtében. Tehát azt javasoljuk, hogy Komló városa Pécs keleti választókerületéhez csatlakozzék. Ebből következik, hogy nem tudjuk elfogadni azt a szakmai javaslatot, amely Sasdot és az északi részt Komlohoz csatolja, mert ennek a területnek egészen más a jellege és érdeke, ezért mesterséges körzetnek tartjuk. Amennyiben Komló Pécshez kerül, dönteni kell Sásd, Egy- házaskozár és az északi megyerész hovatartozásáról. A mi javaslatunk szerint Sásd, közvetlen térsége és a tőle nyugatra lévő területek Szigetvárhoz kapcsolódnak, Má- za szászvár és az északkeleti területek Pécsváraddal együtt Mohácshoz, míg Siklós, .Sellye, és Villány térsége egységet alkot. A második javaslatunk kialakításakor azt fogalmaztuk meg, hogy gondolkodnunk kell a 30 000 lakosú Komló érdekeiről. Ebben hajlandók vagyunk a kompromisszumra, és elfogadjuk, hogy Komló kapjon önálló körzetközpontot, hozzá csatlakoztatva Pécs- Hird, Somogy és Vasas — városrészét, így Pécs két választókörzethez jut. Azt a változatot semmiképpen sem tudjuk elfogadni, amely szerint Pécs mai 1-es választókörzete Komlóhoz kerülne. Következetesen az első változatot kívánjuk képviselni, de hajlandók vagyunk kompromisszumot kötni ez utóbbi változatunkkal az egyeztető vitákban. ,, ... A második szakmai javaslat Kompromisszum kell a megoldáshoz! Vita néhány terület hovatartozásáról Három hete kezdődött a szakmai javaslat, vitája: a megyében működő pártok és mozgalmak mellett véleményt alkottak a megyei tanácstagi csoportok is. E vélemények összegezéseként rajzolódott meg a megyei tanács második szakmai javaslata. Ez sem végleges természetesen, mert hétfőn a megyei tanács testületé is kialakítja álláspontját, megismerve a szakmai és politikai érdekek alapján megfogalmazott tervezeteket is. Ma vita van még néhány terület hovatartozásáról, mint a térképen besatírozott részek mutatják, Pécsvárod, Sellye, Szentlőrinc és Komló, valamint térségeik kérdésében. BARANYA MEGYE KÖZ IOAZOATÄSI TtRKtPI SBfAAM/ AAVASAAr / oar rovia iao aut renaeme zésre a körzetek kialakításé ban, mégis megfogalmazható hogy a szakma igen széle körben igyekezett vélemények hez jutni. Azt is hangsúlyoz nunk kell, hogy mindenki é minden terület számáro egya ránt megnyugtató megoldáshc nehéz jutni, de feltételezhető hogy az érdekegyeztetései utón kompromisszumos javas lat kerül a döntéshozókhoz Mai ismereteink szerint < döntés jogköre a kormányzat szerveké. Szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Mit lehet remélni? Brüsszelben és Washingtonban magyar és lengyel szempontból kulcsfontosságú időszakban 'kezdődött fontos pénzügyi-gazdasági tanácskozás: Varsóban már megkezdte működését a Mazowiecki- kormány, Budapesten pedig a vezetés már elkö- tel^te magát a liberalizálás mellett, s rövidesen megtartják az elnökválasztást. Brüsszelben 24 tőkés ország képviselői tartották meg immár második értekezletüket a Lengyelország és Magyarország segélyezéséről, míg Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlésén volt szó erről. A magyar gazdasági helyzetet a szakértők biztatóbbnak tekintik, s a támogatás kérdése ezért egyszerűbbnek is tűnik. A figyelem mégis inkább Lengyelországra irányuk az új varsói kormány rendkívül szorult helyzete okán, amit önmagában is indokolhat Lengyelország rendkívüli politikai súlya. A huszonnégyek — a hét legfejlettebb tőkés állam, az Európai Közösség többi tagállama, az 'EFTA, a szabadkereskedelmi társulás tagországai, valamint Törökország, Ausztrália és Új-Zéland — először augusztus elsején tanácskoztak. Akkor öt együttműködési témakört határoztak meg — egyebek közt a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegélyt, a beruházások és a körös vállalatok kérdését. Az Európai Közösség bizottsága is állást foglalt: hangoztatta, hogy mind 0 lengyel, mind a magyar reformfolyamat még törékeny, s az újkeletű szabadságjogokat veszélyeztetik a gazdasági zavarok. 'Ezért Brüsszelben azt szorgalmazzák, hogy az 'EFTA és a Közös Piac kössön átmeneti szabadkereskedelmi egyezményt. A 24 állam most összesen 271 millió dollár értékű élelmiszersegélyt ajánlott fel Lengyelországnak, s támogatja azt, hogy Varsó és Budapest mielőbb jusson megállapodásra a 'Nemzetközi Valutaalappal. Bush amerikai elnök e szellemben mondta el „szüzbeszédét” a Valutaalap közgyűlésén. Sürgette a nem-kommunista lengyel kormány támogatását, s közölte: Washington kész az erőfeszítések élére állni. A helyszínen tartózkodó lengyel pénzügyminiszter mindenesetre jelezte, hogy máris 500 millió dollárra lenne srük- ség az utolsó negyedévi Import fedezéséhez. Leszek Balcnrowicz toersze ezen kívül is igényt jelentett be különböző támogatásokra. így összegezte a 'lengyel „kívánságlistát”: 1 milliárd dolláros stabilizációs hitelt a nyugati országoktól, 700 milliót az IMF-től, legkevesebb 300 m i 11 iát ped ig a Világba nk - tál remél Varsó. A Valutaalap még döntés előtt áll, a 24-ék pedig legkésőbb novemberben újra üléseznek. Rövidesen kiderül tehát, mekkora fedezete van a reformokat méltató szép politikai nyilatkozatoknak. B. Walkó György — MTI-Press. Á hét kérdése Az MSZMP álláspontját dr. bizottság titkára fogalmazta Szirtes Gábor, a megyei párt- meg:
