Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-28 / 268. szám
2 Dunontoii napló 1989. szeptember 28., csütörtök Az Országgyűlés második napja A demokrácia garanciákkal felvértezve demokrácia csak. A Büntető Törvénykönyv s az eljárási szabályok módosítása ilyen garancia sorban, figyeltem a délelőtti vita során Horváth István belügyminisztert: időnként elkomorult, időnként egyetértőén bólogatott. Srünetben őt kérdeztem: — Mire gondolt ön a vita során? — Arra, hogy a módosítások nemcsak tárcaérdekből fontosak, hanem a társadalmak számára is. Feltétlenül szükséges bevezetésük, de ez érthetően nem megy máról holnapra. Jobb tárgyi és személyi feltételek kellenek. Át kell v^pni az új szellemet is. — Elhangzott a javaslatok között, hogy a vétkes rendőr ne katonai bíróság elé kerüljön, hanem a polgári bíróság elé . . . Nem értem miért? — ön is tudja, ha elhangzik a szó: hadbíróság, megremeg minden delikvens lába. S ha vétkes, egy hónap alatt gyorsított eljárással a börtönben ül. Ugyanez a polgári úton még másfél év után is bizonyítási eljárás jegyében zajlik. — Számol-e ön a belügyi szervek ellenállására a gyakorlat során? — A belügy a legfegyslmezettebb a mai társadalomban. Számunkra egyértelmű a döntés: parancsként hangzik el, amjt végre kell hajtani. Vizsgázott a szavazatszámláló berendezés (Folytatás az I. oldalról) neim sikerült az illetékes bizottságban elfogadtatnia most beterjesztett javaslóit? Horváth Jenő elmondta, hogy a bizottság ülése idején külföldön tartózkodott, így javaslatait írásban jelentette be. A körülmények részletezésével dr. Totlóssy Frigyes szolgált, aki a 'képviselők derültségére „Horváth Jenő védőjeként" kért szót. Mint mondotta, ő ott volt a jogi bizottság ülésén, és ugyanezt az álláspontot 'képviselte, ám véleményével egyedül maradt. A bűnüldöző hatóságok jelen lévő képviselői látszólag elsöprő érvrendszerrel győzték meg a jogi bizottság többi tagját arról: hiba, ha a védő az eljárásban részt vesz. Miután többen nem kértek szót, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének elkészültéig megkezdték az interpellációk tárgyalását. Interpellációk Movik Lászlóné (Pest ,m„ 27. vk.), az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke a júniusi ülésszakon a tanácsi dolgozók — elsősorban a tanácsi adóügyi dolgozók - anyagi érdekeltségi rendszerének megszüntetése, illetve megváltoztatása tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. A választ okkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, és a terv- és költségvetési bizottsághoz utalták az interpelláció vizsgálatát. A bizottság kompramisz- szumos döntést hozott, miszerint az Pénzügyminisztériumnak a Belügyminisztériummal közösen új bérezési és javadalmazási rendszert kell kidolgoznia az önkormányzati törvény országgyűlési jóváhagyásáig. Movik Lászlóné megnyugtatónak találta a bizottság jelentését, s azt az Országgyűlés is nagy többséggel elfogadta. Vass József né (Békés m., 15. vk.), a sarkod! Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese a júniusi parlamenti ülésszakon a mező- gazdasági termények — elsősorban a gabona — termelői árának emelését, illetve a külkereskedelmi tevékenység rendjének - nevezetesen a kivételi listának - a vizsgálatát indítványozta. Mivel az Országos Árhivatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a kereskedelmi, illetve a terv- és költségvetési bizottság foglalkozott. Jelentésük szerint a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői órára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi miniszteri rendelet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Mivel b gabona órának emelése nem ragadható ki a szabályozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi összefüggésre kiterjedő áttekintés szükséges. Vess József né kifejtette: a gabonaár-emeléssel kapcsolatban alopvető fontosságúnak tartja az árkérdést, s kérte, a most kapott választ csak közbenső tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét tárgyalására az október 17-én kezdődő ülésszakon kerüljön sor. Az Országgyűlés egyetértett a képviselő javaslatával. Az előző ülésszakon Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője interpellált a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott minőségellenőrzéssel kapcsolatban. A Házszabályban biztosított lehetőséggel élve a miniszter írásban válaszolt: indokoltnak tartja az áremelkedésekkel egyidejűleg igényelt folyamatos minőségjavulást. A minőségellenőrzés és a minőségszabályozás teljes rendszerét a kormány még az idén megvizsgálja, s így indokolatlan lenne most az élelmiszerek vizsgálatát külön kiemelni, mint ahogy azt a képviselő kérte. Az interpelláció utalt a hatóság és az élelmiszertermelők összefonódására, és megkérdőjelezte az ellenőrző szervek szakmai függetlenségét is. A válasz szerint nem függnek egymástól az ellenőrző állomások és a gyártók. A miniszter rámutatott: az élelmiszereknél döntő minőségjavulást csak a valódi piac kialakulása hozhat majd. A választ a képviselőnő nem, az Országgyűlés viszont 198 igen, 68 nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta. Krekács László (Pest m., 8. vk.), az albertirsai—dánszent- tmiiklósi mgtsz főkertésze ugyancsak a múlt ülésszakon interpellált az államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések miatt. A kormány megbízásából Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár írásban válaszolt, s ebben közölte: a képviselő által szóvá tett esetekben az állami szervek az érvényes jogszabályok szerint jártak el. A kormányzat nem lót lehetőséget annak a javaslatnak a megvalósítására, amely szerint az állam, akár korlátozottan is, de vállaljon felelősséget a vállalatok tartozásaiért. Ezzel ugyanis az állam közvetlenül beavatkozna gazdálkodásukba, ami alapvetően ellenkezne a gazdaságirányítás alapelveivel is. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a 87/1987. (XII. 30.) MT. sz. rendelet hatályon kívül helyezését kérve. Javasolta egyúttal, hogy az ápolásra szorulók hozzátartozói az ápolás idejére táppénzt kaphassanak. Cse. hók Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, egyetértve a képviselő javaslatával. Elmondta: hasonló elképzelésekkel a következő évekre szóló szociálpolitikai csomagterv is számol, az ápolási díj bevezetéséről pedig az illetékes szakbizottság már októberben tárgyalni fog, s javaslatait a parlament elé viszi. A miniszter azt javasolta, hogy amíg nincs a kérdésben végleges döntés, addig a fenti jogszabályt ne helyezzék hatályon kívül. Ezt a választ az interpelláló képviselő és a iparfament is elfogadta. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár nyugalmazott igazgatója Sopron város regionális fejlesztése tárgyában a belügyminiszterhez intézett interpellációjában az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, a jelenlegi köz- igazgatási rendszer radikális reformját szorgalmazta. Gál Zoltán belügyimnisztériumi államtitkár válaszában elmond-' ta, hogy a belügyi tárca már elkészítette a képviselő által sürgetett törvényalkotási koncepciót, s azt októberben tárgyalja a kormány. Gazdasági feltételeit az illetékes állami szervekkel egyetértésben a költségvetési, illetve az állam- háztartási törvénytervezetben jelenítik meg. A megyék új szerepéről azonban az államtitkár véleménye szerint majd a társadalmi viták tapasztalatai alapján lehet ítéletet alkotni. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés - ellenszavazat nélkül — elfogadta. Ezután Tollár József (Zala m., 6. vk.), interpellált Nagykanizsa város környékének au tó b u s z - V i te I d í j a tá rg yá ba n. Elmondta, hogy a Nagykanizsához csatolt városkörnyék lakói kifogásolják, hogy o tömegközlekedési eszközökön a vi te Id íj - kö tel e ze t tség kéts ze re s a helyi járatokhoz képest. Az itt élők is teljes jogú városlakóknak tekintik magukat, ezért sérelmezik a megkülönböztetést. Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszában szólt arról, hogy az országban több helyen találkozni a képviselő által említett problémával. Az államtitkár bejelentette, hogy 1990-től a közigazgatásilag egységes településeken a helyi személyszállítási díjakat és árképzési elveiket egységesítik. Ez azonban 100 millió forint többletteherrel jár, amit a költségvetés nem tud magára vállalni. így fedezetét a tárca a jövő évi, kikerülhetetlen tarifaemelésekkel, a társadalmi igazságosságra törekedve kívánja megoldani. A minisztériumban dolgoznak az agglomerációs övezetekre vonatkozó egységes díjrendszer kialakításán is. Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság kerületvezetője a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adását szabályozó ÉVM rendelet megváltoztatása tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az interpellációra illetékességből Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A tárca véleménye az, hogy a helyiséggazdálkodás egész rendszerét meg kell változtatni, s még inkább üzleti alapokra helyezni. A szakemberek foglalkoznak ezzel a programmal, s a tervek szerint az év végéig terjesztik elő javaslataikat. Tulok András, valamint az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a választ. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezér- igazgatója a lakossági adó- igazgatási eljárás általános szabályainak módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Kát indítványt tett: legyen világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban; továbbá a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adópótlékot fizetni. Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta az Országgyűlést arról: az adó- igazgatási eljárási szabályok világosan rögzítik, hogy adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség - például illetékfizetési kötelezettség -, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosításra van szükség. Már benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormány- határozat ,módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az állampolgár a 15 napos határidőn belül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök - felfüggesztve az interpellációk tárgyalását - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár - így a bűncselekményt elkövető - számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntető eljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a parlamentet, hogy « kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költség- vetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett--bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűn- cselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségükben elfogadhatóak- nak ítélte. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével - a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1 -je helyett - amennyiben a feltételek biztosíthatók - január 1 -je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. (Folytatás a 3. oldalon) Nem népfrontlistán A nem MDF-képviselők közül többen hangoztatták, ők az egyedüli nem népfrontjelöltek a széksorokban, s ezért .másként gondolkodásuk feszültséget is okozhat. Könnyen találtam azonban még a baranyaiak között is nem népfrontjelöltet. Es nem népfrontlis- tőn befutott képviselőt. Ne felejtsük: dr. Brezniczky József is választópolgári javaslatra futott be Pécsvá- radról.- Gondolja-e, hogy ismét részt vesz a közelgő megmérettetésen? — Nem is tudom. Vélem, ideje átadni a helyemet a fiataloknak, bár az sem lenne rossz, ha a következő ciklusban is ott lehetnék a képviselők között. Biztosan izgalmas időszak következik. — Azért láthat ma is némi változást? — Hogyne, hiszen épp a délelőtt kialakult spontán vita is ezt bizonyítja: változik a képviselői munka. S ilyen spontán vitára eddig még nem akadt példa. Különben nem egységes már az MSZMP frakció sem, mint ahogyan a pórt sem ... Nehéz ma elnökölni Az Országgyűlés délutáni munkaprogramja során Horváth Lajos vette át az elnöki posztot, legalábbis a szünetben erről volt szó.- Mit vársz a délutántól?- Úgysem írod le, amit mondok, ezért nem is mondom - jegyezte meg az Országgyűlés olelnöke. — Tehát nem könnyű „vezetni” a Házat? — Rátapintottál a- lényegre. S most különösen figyelni kell, hiszen igen fontos, sarkalatos, mondhatni sorsdöntő kérdések kerültek az őszi ülésszak elé. — Rutinod van; több esztendő . ., — A rutin nem elég, elmondom, a nemzeti kerékasztal záróvitájára az utolsó pillanatban „estem be", előző éjjel értesítettek róla. Tehát nem volt egyszerű. A mostani menet, ha lehet, még neherebb lesz. Ezért aztán, ha engeded, félrevonulnék, hogy felkészülhessek a délutánra. Ebéd helyett.. . A keretes kisinterjúkat Kozma Ferenc készítette Parancsra
