Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-28 / 268. szám

1989. szeptember 28., csütörtök Dunántúli napló 3 Az Országgyűlés második napja (Folytatás a 2. oldalról) Eke Károly (Csongród m., 10. vk.), o Magyar Rádió fő- murrkatársa a független kép­viselőcsoport nevében jelent­kezett szólásra. Eke Károly közölte: a független képvise­lőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támo­gatja Horváth Jenő javas­latait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el. Ezután a határozathozatal következett. Először a tör­vényjavaslatokra érkezett mó­dosító indítványaikról szavaz­lak a képviselők, meglehető­sen elhúzódó procedúra ke­retében. A beterjesztett indít­ványok túlnyomó többségével 02 Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth Jenő módosi- *ó javaslatairól szavaztak. A képviselők nagy többsége va­lamennyi beterjesztett javas­latát elfogadta. Südi Bertalan módosító indítványát viszont 02 Országgyűlés végül elve­tette. Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítvá­nyokkal együtt 305 egyetértő, «91 ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogad­lak a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslatot. A törvény a kihir­detés napján lép életbe, ki­véve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jog­körrel kapcsolatos rendelke­zéseket, amelyek 1990. már­cius 1-jétől érvényesek. A büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a már megsza­vazott módosító javaslatokkal •9yütt - az Országgyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 lartózkodó szavazat mellett fo­gadta el. A módosított bünte­tőeljárási törvény 1990. ja­nuár 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a kato­nákra vonatkozó rendelkezé­sek 1990. március 1-jétől ér­vényesek. A képviselők ezután a kö­vetkező napirendi pont, az 1988. évi X. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Ez a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelem- adójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendel­kezésekről és egyes jogszabá­lyok módosításáról, illetve ha­tályon kívül helyezéséről ren­delkezik. Békési László pénzügymi­niszter rövid kiegészítő tájé­koztatójában a következőket mondta:- Szerencsére vannak már olyan magánvállalkozók is, akik jelentős beruházásokra vállalkoznak, ám azokat egy év alatt nem tudják befejez­ni. Több tízmillió forint érté­kű beruházásokról van szó. Mind több az olyan vállalko­zó is, aki munkájához jelen­tős készleteket használ föl. Valamennyiükre átmeneti sza­bályokat alkalmaztak 1988- ban. Ezek 1989. január 1-jé- vel megszűntek volna, az át­meneti törvény ugyanis Így rendelkezett. Végül is a Vál­lalkozók Országos Szövetségé­vel, valamint a Kisiparosok Országos Szövetségével meg­állapodtunk, hogy az 1988- ban megkezdett beruházások, illetve az 1988-ban fel nem használt készletek 1989-ben is kedvezményesen, adómente­sen, a költségek terhére el­számolhatók. ban interpellált a pénzügymi­niszterhez. Békési László válaszában utalt arra, hogy a kormányoz adótörvények módosítására vo­natkozó javaslatot november­iben terjeszti az országgyűlés elé. így az interpellációban felvetett kérdést is ekkor tár­gyalja majd a parlament. A kormányzat azonban nem tud­ja vállalni, s a képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének módosítását. Ez­zel szemben a kormánynak az a szándéka - tette hozzá -, hogy az idén meghirdetett Sugdosás a háttérben. Ugrón miért tördeli keiét Békési László pénzügyminiszter ? Békési László ezért e két paragrafus módosítását aján­lotta az Országgyűlésnek. Az elnök tájékoztatta az Or­szággyűlést: a törvényjavasla­tot a terv- és költségvetési bi­zottság megtárgyalta és azt a parlamentnek elfogadásra ajánlja. Határozathozatal kö­vetkezett: a képviselők a mó­dosító törvényjavaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadták. Az országgyűlés munkája is­mét interpellációkkal folytató­dott. Meze y Károly (Szabolcs- Szatmár, 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórházának ál­talános igazgatóhelyettese a kötelező túlmunka bérének progresszív adóztatása tárgyá­mértéknél nagyobb arányú béremelést hajtsanak végre az egészségügyben. A túlmunka- díjak körül kialakult feszültsé­get egyébként maguk a mun­káltatók is jelentősen csök­kenthetnék. Magyarán: a túl­munkát jobban meg kell fi­zetni. Az interpelláló jtépviselő nem fogadta el a pénzügymi­niszter válaszát, s az ország- gyűlés is elutasította azt. Az ülés elnöke ezért további vi­tára visszautalta az interpel­lációt az illetékes bizottság­nak. Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) a közszolgáltatások tár­gyában interpellált a pénzügy- iminiszterhez. Javasolta: az ál­lam dotálja, vagy a 25 száza­lékos forgalmi adó elengedé­sével segítse a közszolgáltatás­ban tevékenykedő vállalatokat, ne a lakosságnak kelljen azt mindinkább értékén megfizetni. Békési László tájékoztatá­sul elmondta: köztisztasági feladó tokra évente 2 milliárd forintot költenek a tanácsok, ebből 200 millió forintnyi a közvetlen állami költségvetés­ből finanszírozott támogatás. Ugyanakkor a közszolgáltatói tevékenység a maximális, 80 százalékos nyereségadó-ked­vezményt élvezi, s ez tartós, a jövőben is érvényesülő prefe­rencia. Nem tudott viszont ígé­retet tenni a miniszter arra, hogy a közszolgáltatásoknak közvetlenül, 'növekvő állami tá­mogatást juttassanak. Az interpellációra adott vá­laszt mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Dr. Técsy László (Szabolcs- Szatmár m., 19. vk.), a nyír­tass! Dózsa Tsz elnöke a me­zőgazdasági keresetszabályo­zás 1990. január 1-jei hatályú feloldását szorgalmazó inter­pellációját iközvetlenül a mi­niszterelnökhöz intézte. Hütter Csaba mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében adott vá­laszában elmondta: a kor­mány novemberben megtár­gyalja a keresetszabályozás helyzetének felülvizsgálatát, a piacgazdasággal való össze­hangolásához szükséges libera­lizálását. Hangoztatta azon­ban, hogy a minden korábbi­nál szabadabb jelenlegi sza­bályozás kínálta adómentes jö­vedelemnövelés lehetőségével sem tudott élni az ágazat. A liberalizálás ugyanakkor az inflációhoz is hozzájárult, ami­nek legfőbb kárvallotja éppen a mezőgazdaság. A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fo­gadta el, így a témát az el­nök kiadta tárgyalásra a me­zőgazdasági bizottságnak. A szerdai ülésszak szüneté­ben tartotta alakuló ülését a vállalkozói képviselőcsoport. A tanácskozáson felhívást fogad­tak el. amelyben hangsúlyoz­ták: támogatják a kormány­nak a piacgazdálkodás meg­valósítását célzó gazdaságpo­litikai elképzelését. Tevékeny­ségükkel párt- és politikai cso­portérdekektől függetlenül, a piacorientált vállalkozói szel­lem és munka kibontakozását kívánják elősegíteni. Az Országgyűlés független képviselőinek csoportja is ta­nácskozást tartott a szünetben. Rögtönzött frakcióülésükön a képviselők hangsúlyozták, hogy a csoportnak mindenekelőtt azokat a választókat kell meg­nyernie, akik egyetlen párt mellett sem akarják elkötelez­ni magukat. A függetlenek így a választási csatározások párt­harcaiban a mérleg nyelvének szerepét tölthetnék be. Csütörtökön délelőtt Inter­pellációkkal és kérdésekkel folytatódik az ülésszak. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) tatósi problémák kezelésére, a dolgozók helyzetének meg­nyugtató rendezésére, a mun­kahelyteremtő vállalkozások élénkítésére a kövékező intéz­kedéseket hozta: Fejleszteni kell a felszabaduló munkaerő átképzésének intézményrend­szerét, ezért létrehozzák a Re­gionális Átképzési Központot, megerősítik a munkaügyi szol­gáltató irodákat, a bányásza­tot jobban ismerő szakembere­ket bevonva. Mindenkivel egyénileg foglalkoznak és te­kintettel lesznek a családi vonatkozásokra is. A munka­helyteremtés, a munkavállalá­si lehetőségek bővítése érde­kében 1990-ben 500 millió fo­rint beruházási támogatást biztosítanak. A normatív foglalkoztatás­politikai eszközökön (átképzé­si támogatás, közhasznú fog­lalkoztatás, az egyes munka­helyteremtő beruházások tá­mogatása, az újrakezdők vál­lalkozási kölcsöne) túlmenően alkalmazni fogják a végkielé­gítést (ezt differenciáltan ad­ják, a felső határ a havi át­lagkereset 18-szorosa, ámbár erről még nincs döntés), az átköltözési támogatás, a kor- engedményes nyugdíjaztatást. Az uránbónyások is igénybe vehetik a szénbányászatra ér­vényes nyugdíjkedvezménye­ket; a vállalat költségei ter­hére eddig folyósított bányá­szati keresetkiegészítést to­vábbra is fizetni kell, s meg kell vizsgálni a 3000, illetve 4000 műszakot még el nem ért bányászok részére a részle­ges keresetkiegészités folyósí­tásának lehetőségét. Jelentő­sebb keresetveszteség esetén indokolt a dolgozók lakáshi­tel-törlesztési kötelezettségét a megváltozott onyagi helyzet­hez igazítani. S végül: a munkanélküli segély összegé­nek megállapításánál figye­lembe kell venni a rehabilitált dolgozókat megillető keresetki­egészítést is, mellyel a mun­kanélküli segély maximális összege túlléphető. A felsorolt kedvezmények a MÉV-nél fog­lalkoztatott aknamélyítőket is megilletik. A jövő évtől a Szentlőrinc— Pécs—Komló—Bonyhád térség­re is kiterjed a gazdaságilag elmaradott és struktúrapoliti­kai döntésekkel érintett terüle­tekre vonatkozó vállalkozói nyereségadó-kedvezmény. Az egész program megszervezésé­re és hatékonyabbá tételére létrehozzák a Regionális Egyez­tető Fórumot, továbbá vállal­kozási alapot hoznak létre, s ebből hiteleket biztosítanak az új munkahelyek teremtéséhez. Miklósvári Zoltán Vállalkozók a BNV-n (Munkatársunk telelonje- lentése) Igazi nagy és sikeres vál­lalkozást tudhat maga mögött a Vállalkozók Országos Szö­vetsége, ugyanis mindössze 4 hét alatt megszervezte, hogy a BNV K—20-as pavilonjában a szövetség tagjai valóban bemutathassák termékeiket A Kereskedelmi Minisztérium megadta a lehetőséget: az őszi BNV-n a vállalkozók és az 1400 négyzetméteres kiál­lítócsarnok a költségek 90 százalékát — ebből 20 száza­lék visszatérítendő, de kamat­mentesen — állja a miniszté­rium, a VOSZ a maradékot. Az augusztusi döntés után fel­gyorsultak az események, s a végeredmény: 157 magán­vállalkozás közel 1000 termék­kel jelent meg a Fogyasztási lávák Szakvásárán. (A részvé­tel egyetlen feltétele a VOSZ tagság). A VOSZ tegnapi saj­tótájékoztatóján Palotás Já­nos, a szövetség elnöke 'hang­súlyozta, hogy a kormány ré­széről a kis és közép szer­vezetek esélyhátrányának meg­szüntetését, úgy néz ki meg­oldja, a Kereskedelmi Minisz­térium már valóban vállalko­zásokban gondolkodik. De, hogy pár éven belül, a he­lyére kerüljön a vállalkozás, ahhoz a kormány egységessé­gére van szükség — jelentet­te ki Palotás János. Néhány pillanatkép a K— 20-as pavilonból: a bejárat­nál óriási VOSZ embléma, balra rögtön egy pécsi gmk, a Kodex könyvkötészeti munkái láthatók a vitrinben. Kicsit arrébb egy másik pécsi gmk, a Kontakt termékbemutatója. Mellette csoda: a kecskeméti Thermoplan gmk 12 voltos ha­logén égős lámpái, csillárjai. A budapesti Tricot gmk puló­verei — jóval messzebb a pavilon túloldalán — éppen ilyen égők világítják be, így nemcsak a szobai, hanem a kirakati alkalmazását is be­mutatják. A bajai BAH ÍR Szövetkezet gépkocsiriasztója, telefonszámlálója, a fülöp- szállási CB Technika Kft. belső téri polipantennái, a budapes­ti Verticoort Rt. számítógépes munkaidőnyilvántartó és be­léptető, valamint a budapesti TANTÁL Kisszövetkezet gép­írás-oktatási rendszere ... mind-mind megállásra készteti a vásárlátogatót. — Jövőre más, sokkal na­gyobb helyre lesz szükségünk. — mondja a sajtótájékoztatón Palotás János. Ezzel a kijelen­téssel csak egyetérteni lehet. A vállalkozók a termékek sok­félesége ellenére egységessé formálták a K—20-as pavilont: színvonalas, piacképes áruik­kal, amik mind kaphatók, nemcsak mintadarabok! L. Cs. K. A magyar állampolgár alapvető joga, hogy lakhelyét szabadon megválassza, Magyarországról ki* vándoroljon, és oda visszatérjen — rögzíti 1. paragrafusában a ki- és bevándorlásról szóló törvény, ame- Ifet az országgyűlés szeptemberi ülésszakának első napján fogadtak •I a képviselők. E jogok csak ki­vételesen, a törvényben megha­tározott esetekben korlátozhatók. Külföldi engedéllyel vándorolhat^ be, és a törvény értelmében külföldi­nek tekinthető az, aki nem ma- 6far állampolgár. A kivándorlással összefüggésben Q törvény rögzíti: a kivándorlási vxándékot formanyomtatványon, sze­mélyesen kell bejelenteni. A **án- dók bejelentésekor mellékelni kell •Oy nyilatkozatot arról, hogy a ki­vándorolni szándékozónak van-e köztartozása, illetve mellékelni kell katonai szolgálatot teljesítő hadka- ••les esetében a honvédelmi mi­niszter hozzájárulását. A kivándor­ol jogosultságát egyébként az ut- Ovélbe kell bejegyezni, amelynek feltétele az érvényes útlevél, a lak* cimkijelentés, illetve a lakhely sze­'«nt illetékes rendőrkapitányság Igazolása a személyi igazolvány át­adásáról. Szükséges még egy iga- fotó. OI illetékes tanácsiéi. a he- [H ad«, és péniügyi •"•n4"V' hivataltól, illáivá a lársadolombii- »«•Itási igasgatási siervtől, hogy a kivándorolni siándékoiának Mit tartalmaz az útlevél-, a ki- és bevándorlásról szóló törvény? tartozása, vagy osotlogos tartóiévá- nak kiagyonlítávét biitositotta. Non, vándorolhat ki, aki «Ilon viándákovan elkövetett büncselek- mény miott büntotíoliárávt keide- ményvitok, év rá várhatóan három évnél vúlyosabb büntetést rónak ki. Ugyancsak kiiáró ok, ha valakit végrehajtandó siabadságvesitesre Ítéltek, s termésleleten, ha valaki éppen e büntetését tölti. Knárja o kivándorlás lehetőségét o köi- tartoiás. a katonai siolgálat telje­sítése, illetve a nemietbiitonsagi szempontból fontos államtitkok is­merete is. ... c törvénv korlátoiás nélkül bu- tositjo minden külföldön élő ma­gyar állampolgárnak őst a jogát, hogy bármikor haiotérhessen. A bevándorlás iránti kérelmet ugyan­csak formanyomtatványon, sieme­lyesen, a külföldi állandó vagy siokásos tartáskodási helye »««rmj illetékes magyar kell benyújtani. Ha a külföldi érvényes engedéllyel - eppen Ma- gyarortiágon tortáikodik, kérelmet S jövőbeni állandó lakhely« t.erint illetékes rendőr-főkapitányságon is benyújthatja. E köreimet M napon belül kell elbírálni. A külföldre utalásról es as útle­vélről sióié törvén, delkeiése kimondja: a külföldre utalásból, a haiautaiáshoi es ai útlevélhei valé jog a magyar ál­lampolgár alapvető jogo, "mely csak kivételesen, ai e törvényben moghotározott esőtökben korlátoz­ható. Nem utazhat külföldre a bünte­tőeljárás befejezéséig az, akivel szemben szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kezdtek bün­tetőeljárást, és három évi szabad­ságvesztésnél súlyosabb ítélet vár­ható. Ugyancsak kizárja az utazás­ból a büntetés letöltéséig, illetve a végrehajthatóság megszűnéséig azt, akit végrehajtandó szabadság- vesztésre itéTtek. Nem utazhat kül­földre az sem, aki olyan államtit­kok birtokában van, amelyeknek vé­delméhez különösen fontos nemzet- biztonsági érdek fűződik. E korlá­tozás az államtitok birtoklása meg­szűnésétől számított három évig terjed. A katonai szolgálatot telje­sítő hadkötelesek, valamint a szol­gálat várható időpontjáról már ér­tesített, behívóparancsot kapott fia­talok pedig csak a honvédelmi mi­niszter hozzájárulásával utazhatnak a határokon túlra. Az útlevél a világ összes orszá­gára szól és öt évig érvényes. A magánútlevélre minden magyar ál­lampolgár a törvényben meghatá­rozott feltételek szerint jogosult. Diplomata útlevélre az államfő, az országgyűlés elnöke, a kormányfő, a kormány tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, illetve az alkotmánybírók jogosul­tak. Diplomata útlevelet kaphatnak az országgyűlési képviselők, a mi­nisztériumi államtitkárok és minisz­terhelyettesek, a Külügyminisztérium •9yes munkatársai, s egyes tiszt­ségek betöltőinek családtagjai. Hasznos tudnivaló, hogy az útle­vél, illetve az érvényességi idejé­nek meghosszabbítása iránti igényt formanyomtatványon kell kérni, és •semélyesen kell bejelenteni. Együttélő családtagok esetén a be­jelentést a szülő, a házastárs, vagy a nagykorú gyermek is meg­teheti. Kiskorú ügyében csak a tör* képviselője járhat el. £ kül- Joldön élő magyar állampolgár a lakóhelye szerint illetékes külkép­viseleten, vagy — magyarországi tartózkodása esetén - a tartózko­dási helye szerint illetékes szerv­nél jelentheti be útlevél-, illetőleg ónnak meghosszabbítása iránti igé- "Tét. A törvény jogorvoslatra is fn°oot ad: az útlevél kiadását el­utasító, illetőleg a visszautasítást elrendelő határozat közlésétől szá- "••«ott 13 napon belül fellebbezni •ehet. »odfokú államigazgatási határé közlésétől számitett 30 napon “J ° kérelmező, ha számóro áontes nem kedvező, kérheti ™>k bírósági felülvizsgálatát. Ez Bírósági jogorvoslat a korábbi t Bál,ozástól eltérően törvén,es rone.a arra, hog, a külföldre) *ás illet., o ki. él bevándoi Szabadiága maradéktalanul é< »Vetüljön. Mindkét törvén, 1' január 1-jén lép hatál,ba. Érettségizett fiatalok részér* PÉNZTÁROSI KÉPESÍTŐ tanfolyamot indít azonnali belépéssel a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat A képzés munkaidőben történik, ingyenes. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Pécs, Ifjúság útja 11. Telefon: 28-844/58.

Next

/
Thumbnails
Contents