Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-27 / 267. szám

2

punonttm napiQ

1989. szeptember 27., szerda

Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka

(Folytatás ai 1. oldalról)

Németh Miklós miniszterelnök beszél

nek kell alórendelni mindent: párt- és egyéni érdeket, választási időpontokat, egyéni vagy csoportakciókat! A kormány - a parlamentre és e társadalomra támaszkodva feszített tempóban dolgozik. Hónapok alatt tettünk meg olyan dolgokat, amelyekkel a korábbi kormányok sok-sok éven keresztül birkóztak.

A kormány - és meggyőződésem, hogy a parlament akaratát is tükrözi -, a nemzeti kerekasztal óhaja, hogy a demokratikus átmenet békés, az új Magyarország pedig közös építmény legyen. S ennek most a parlament és a kormány közös tevékenysége a bázisa. Ketten alkotják azt a hatalmi centrumot, amelynek döntéseitől a gazdaság, a társadalom, az egész demokratikus átmenet sorsa függ!

A kormány szilárdan eltökélt abbon, hogy végigvigye ezt a folyamatot.

Gyorsan kell dolgoznunk, de nem szabad megkerülnünk semmiben sem a törvényes parlamentet. Ezt a pártoknak, az ambiciózus új vagy régi politikai csoportosulásoknak is tudomásul kell venniük.

Ezért is helyezünk súlyt arra, hogy a következő hónapok- . ban is a parlamentarizmus szabályainak betartásával történjék Magyarországon minden. i

A kormány alkotmány&S felelősséggel tartozik azért, hogy a közjogi intézmények rendeltetésszerűen működjenek, a Parlament el tudja látni alkotmányos feladatát.

Nemzei felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényeket, mielőbb emeljük azokat törvényerőre!

Azt is tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztését az év során többször adott nyugdíj-kiegészítésekkel megfékezni, s bár ez az országnak milliárdos többletkiadást jelenteti, ettől sajnos a szegények még szegények maradtak.

Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan és valóban tarthatatlan.

Ezért javaslom a tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa meg az alacsony ösz- szegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló ösz- szeg - tartalékképzés mellett is - módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például hat-hétezer forintig) decemberben egyszeri összeget (például kétezer forintot) juttassunk. Természetesen más konkrét megoldás is mérlegelhető.

Ez nem érintené azt a kötelezettségünket és tervünket, hogy a jövő évi áremelkedéseket legalább az átlagnyug- díj színvonaláig január elsejétől ellentételezzük.

Ahhoz, hogy ezt a pénzt az érintettek még karácsony előtt megkaphassák, a tisztelt Országgyűlésnek már októberben döntenie kell. A januári nyugdíjemelés mértékét és rendszerét pedig a költségvetésről és a társadalombiztosítás jövő évi gazdálkodásáról lefolytatandó viták során határozhatná meg.

Németh Miklós a továbbiakban bejelentette: azt is vállaltuk, hogy összerendezett formában is önök elé hozzuk, még ez év őszén a kormányzati stratégia legfontosabb elemeit.

A miniszterelnök végezetül ismét kérte a képviselőket a sarkalatos törvényjavaslatok megtárgyalására.

A kormányfő nagy figyelmet keltő beszéde után Szűrös Mátyás ismertette a szeptemberi ülésszakra benyújtott törvény- javaslatokat. Bejelentette továbbá hogy az ülésszakon 22 képviselő kíván interpellálni, illetőleg 14-en kérdést tesznek fel. A képviselők elfogadták az Országgyűlés elnökének javaslatát, hogy a szeptemberi ülésszakot két szakaszban tartsák meg. Az elsőt ezen a héten, várhatóan pénteken fejezik 'be, s az ülésszak október 17-én folytatódik.

A tárgysorozat megállapításakor először önálló képviselői indítványok .napirendre tűzéséről határozott a parlament. Vassné Nyéki Ilona (Pest m.,

l. vk.) az idén már két alkalommal módosított földtörvény újabb módosítását szorgalmazta. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a képviselőnő indítványát a mostani ülésszak második részében tárgyalják meg.

Ugyancsak elfogadták a képviselők, hogy az ülésszak második felében tárgyalják meg Király Zoltán (Csongrád

m. , 5. vk.) indítványát. Eszerint a pénzügyminiszternek az Országgyűlés előtt tájékoztatást kél1 adnia oz állami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról.

Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) indítványt nyújtott be, amelyben javasolta, hogy az ülésszakon tűzzék napirendre és tárgyalják meg október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását. Dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Railay Ernő képviselők ehhez csatlakozva a javaslat közös előterjesztését kérték. Rbszik Gábor az indítványához hozzáfűzte, hogy hajlandó a javaslatban foglaltakat — a nemzeti ünneppé, illetve a munkaszüneti nappá nyilvánítást — kettéosztani, tekintettél arra, hogy utóbbinak gazdasági kihatásai vannak.

A közös képviselői indítványhoz Szűrös Mátyás is fűzött néhány szót. Hangsúlyozta: úgy ítéli meg, hogy a megemlékezésnek, az ünnepnek olyan formáját kell választani, amely nem jár a sebek feltépésével, nem növeli tovább a nemzet megosztottságát, hanem a megbékélés útjait egyengeti, s így javasolta Roszik Gábor indítványának napirendre tűzését.

Az Országgyűlés úgy határozott, hogy megtárgyalja a képviselői indítványt az ülésszak második felében.

Dr. Balta Éva (Bp„ 46. vk.) kért szót ekkor a napirenddel összefüggésben; kifogásolta, hogy az Állami Számvevőszékről rendelkező törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások napirendjére, s javasolta, hogy most ne, hanem csak a háromoldalú tárgyalásokon való megvitatása után foglalkozzék vele az Ország- gyűlés.

Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke azzal reagált, hogy a számvevőszék eredetileg sem volt az egyeztető tárgyalások témája, létrehozásáról az Országgyűlés egy korábbi határozata döntött.

Ezt követően 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgysorozatát.

A tárgysorozat:

© az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

© az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;

© a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény- javaslat;

O at országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat;

© a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;

© a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat;

O a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

©az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

Q a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat;

© a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat;

© az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

© a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes

A csoport tagjai: Bánlly György (Budapest, 4. vk.),

Debreczeni József (Bács-Kis- kun m., 3. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), dr.

Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), Railay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Roszik Gábor (Pest m.,

4. vk.) és Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.).

Kérte a T. Házat, hogy a csoport működéséhez biztosítsa a megfelelő technikai feltételeket. Erre válaszolva, Szűrös Mátyás felkérte a parlamenti irodát, teremtse mega kívánt munkakörülményeket a képviselőcsoport számára.

H belügyminiszter expozéja

A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatokról.

Nemzeti

lobogd

olatt

Ilyen is ritkán fordul elő: most igen.

Népes választói csapat kísérte első parlamenti útjára Gödöllőről és Isaszegről Roszik Gábort. Kopottas, kissé elnyűtt — a két világháború közötti időből származó — koronás-címeres nemzeti lobogó alatt ünnepelték délelőtt fél tízkor a Kossuth téren oz MDF színeiben választást nyert hazai honatyák.

Tőle kérdezem: Milyen érzés átlépni a Parlament küszöbét?

— Felemelő.

— S a kiséret. . .?

— Akad, akit gépkocsiveze. tője kísér el, engem választóim egy része. Óriási erőt ad.

Az újonnan megválasztott képviselő nevében egyébként

Roszik Gábor szólt o Parlamentben. És volt egy javaslata is. Vitassák meg, hogy legyen-e nemzeti ünnep október 23-a . . .

A keretes kisinterjúkat Kozma Ferenc készítette

jogszabályok módositásáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat;

© a földről szóló 1987. évi

I. törvény módositásáról szóló törvényjavaslat;

© a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról;

© az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása;

© interpellációk, kérdések; © személyi javaslatok tárgyalása; f

© egyéb kérdések (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása, bejelentése.

Az ülésszak tárgysorozatául elfogadott napirendek közül a képviselők egyetértettek azzal az elnöki javaslattal, hogy az alkotmány módosításáról; az alkotmánybíróságról; a pártok működéséről és gazdálkodásáról; az országgyűlési képviselők választásáról; a köz- társasági elnök választásáról; az 1956-os népfelkeléssel ösz- szefüggő elítélések orvoslásáról; az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatokat; a földről szóló 1987. évi I. törvény módositásáról szóló javaslatot; valamint az október 23-áról szóló képviselői javaslatot, illetve a pénzügyminiszter tájékoztatóját az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról oz Országgyűlés október 17- én folytatódó ülésén vitatja meg.

Expozéjában hangoztatta: a két javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy oz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elfogadásával járó kötelezettségeinknek következetesen eleget tegyen. Mindez teljes mértékben összhangban van a jogállamiság kiépítésére vonatkozó megmásíthatatlan törekvésekkel.

Horrváth István alapvető emberi jognak nevezte a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztását. Ez a többi között azt jelenti, hogy mindenki elhagyhat bármely országot, ideértve saját országát is, és hazájába bármikor visszatérhet. A ki- és bevándorlásról szóló törvény- javaslat mindezekre figyelemmel alanyi jogon biztosítja a kivándorlást, s csak a legszűkebb körben, kiemelkedően fontos társadalmi érdekből korlátozza azt.- A törvénytervezet abból indul ki, hogy a hazatérés joAgyrablás

A kivándorlási törvény vitájához dr. Nagy József, megyénk országgyűlési képviselője fűzött néhány gondolatot, felettébb bosszúsan.- Miért?- Bár jó a törvény, tartok tőle. A mai politikai viszonyok és a gazdasági helyzet - mondjuk meg őszintén, ® padlón vagyunk — feltehetően a kvalifikált értelmiséget viszi el. Tág teret adva az agyrablásnak.- Ha jól értelmezem, ön szerint éppen azok fognak hazát cserélni a jobb érvényesülés jegyében, akikre a legnagyobb szükség lenne idehaza, dolgaink rendbetételéhez?- Igen. Nagyon elterjedt már a mondás: ott dolgozunk, ahol jobban megfizetnek. S mi még jóidéig nem tudunk a bérekben versenyre kelni a nálunknál nyugatabbra fekvő országoknál.

Még egy megjegyzés: Nagy József, az 1956. október 23- át nemzeti ünneppé emelni kívánó javaslat ellen szavazott.- Szűrös Mátyással értek abban egyet, hogy ne nemzeti ünnep, hanem a nemzeti megbékélés napja legye11 október 23-a. De tovább menve: illene mór átnézni nemzeti ünnepeinket, a Parlament egyik ülésszakán önálló napirendi pontként. Akadhat egyéb vitatni való is a piros betűs napok között, ugye . ..? .

ga a kivándorlásénál is erősebb. Ezért Magyarország e jog korlátozás nélküli megadásával kitárja és nyitva hagyja kapuját mindazok előtt, akik a hazába vissza- vágynak, eltörölve ezzel a rosszemlékű „disszidens",

„emigráns", „jogellenesen külföldön tartózkodó" bélyegét.

A javaslat a külföldiek Magyarországra történő bevándorlását nem tekinti alapvető emberi jognak, hanem azt továbbra is feltételekhez és előzetes engedélyhez köti.

A Parlament elé került javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenesen külföldön te-rtóz- kodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. A jövőben csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés minősül bűncselekménynek, a többi eset pedig szabálysértés.

Balogh György (Fejér m., vk.) a s zabádba ttyáni iMagVf1 -Szovjet Barátság Mgtsz ein0' 'ke a jogi, 'igazgatási és i3°1' ságügyi bizottság előadó)0 kérte a 'képviselőket, hogy ? bizottsági vitáiban kialakult jjj egészítő javaslatokkal egyó*1 fogadják el mindkét törvény' javaslatot.

Szót kapott a vitában Nagy Gyula (országos l'sW evangélikus püspök, a Magy4,' országi Evangélikus Egyófll püspök-elnöke, Berecz Jón4* (Szabolcs-Szatmár m., 6. vW' óz Országgyűlés külügyi biz0*1’ ságának elnöke.

Nagy József (Baranya m-. vk.), az MSZMP Baranya 'M*‘ gyei Bizottságának nyugat zott első titkára elmondj azért kért szqt, mert — ■rnl* mondta — nem tud megbék® ni azzal, hogy a törvényjavos lat még utalás formájáé41' sem foglalkozik a ki- és é® vándorlás vagyonjogi és d«vl zális problémáival. Ezért jOv4 solta, hogy a törvény ható')1 ba lépésével együtt rendez*® a vagyonjogi problémákat.

Ezt követően szólalt föl K°' valits Ferenc (Zdlá m., 1. »P dr. Rallay Ernő ÍCsortgrád ^ t. vk.) történész, a . sze$*^ József Attila Tudorrtányégy® tem adjunktusa, Dauda i dor (Budapest, 45. vk). . MÁV Ráikosrendezái Kört®, üzemfőnökség Hámán ^ Vontatási üzemegységér’4 mozdonyvezetője.

A törvénytervezetek vitój4

ban elhangzottakra Horvó* István belügyminiszter vél4

szolt. A változások azt s*4 gálják, hogy minden tekint®

ben modern, korszerű, í európai, sőt a világszínvon4^ nak megfelelő jogszabály^ szülessenek - mondotta, mól rámutatott: ^

A törvénytervezetek egf)

fontos szemléletbeli újdoh*4 ga, hogy szakítanak annak , fennkölt, mindenekfelett él államnak a képzetével, ar”®' mintegy felülről, kegyet 9^ korolva biztosított jogok4 polgárainak.

(Folytatás a 3. oldalon)

Csökkennek az útlevélfajták. Teljes egészében megszűnik a külföldön élő magyar állampolgárok részére eddig kiadott, és őket indokolatlanul megkülönböztető külön útlevél. A jövőben - függetlenül tartózkodási helyétől - minden magyar állampolgár magánútlevelet kap.

A kormány szükségesnek tartotta, hogy a most beterjesztett törvényjavaslatokhoz kapcsolódóan az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői intézkedjenek a hatáskörükbe tartozó jogszabályok felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására úgy, hogy azok e törvényjavaslatokkal egy időben hatályba léptethetők legyenek. Ezért is szól úgy a javaslat, hogy a törvények hatályba lépésének időpontja 1990. január 1.

A belügyminiszter kérte az Országgyűlést: értsen egyet

azzal, hogy a törvényjavaslatok hatályba lépéséig az eljáró szervek az érvényes jogszabályokon alapuló és a mérlegelési jogkörbe tartozó szankciókat a továbbiakban ne alkalmazzák.

A napirend elfogadását követően Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) képviselő bejelentette: megalakult az ellenzéki demokraták parlamenti csoportja, olyan képviselőkből, akik az MDF tagjaiként a közelmúltban mandátumhoz jutottak, illetve független képviselők.

A Ház törvényes

Akad képviselő, akit a szünetben senki sem faggat, akihez senki sem szól, s így egyedül kószál a Ház folyosóján. Nem ezek közé tartozik Király Zoltán. Néha menekülnie kell, a vele szót váltani igyekvők rohama elől.- A közérzeted...?

— Kitűnő, válaszolja. — Azt is megmondom, hogy miért. Első alkalom talán, hosszú évek óta, hogy igazán jól, ha tetszik profi módon előkészített ülésszak nyílt most. A napirendek is a nemzeti közmegegyezést szolgálják. Hiszen köztudott: a témák jórésze közvetlenül a nemzeti

kerékasztalról került a képviselők elé. S a felelősség óriási.

— Valaha te is megkérdőjelezted e Parlament legitimitását. Dönthet-e mégis felelősséggel? . . .

— Hogyne. A politikai legitimitást ma is megkérdőjelezem, de jogi értelemben ez a Ház törvényes. Nézz körül az ülésteremben. A szavazásból kiderül: a képviselők is vallják, az átmenet miatt nem egyéni akaratukat és szándékaikat kell képviselniük, hanem a nemzet, a nép akaratát. Tudom. Magyarországon egy folyamat elindult, visszafordíthatatlanul...