Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-27 / 267. szám
'*•9. szeptember TI., Slirdi Dunántúlt napló 3 Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Horváth István végezetül e9V módosító indítványt is tett °z előterjesztett törvényjavaslatokhoz: azt ajánlotta, hogy a diplomata útlevélre jogosultak körét terjesszék ki az alkotmánybírókra is. A belügyi tárca vezetőjének válaszát határozathozatal köpette. Elsőként a ki- és bevándorlási törvényjavaslatról szakítok a képviselők. A terveztet módosítás nélkül, 332 szavazattal 2 ellenében tör- vényerőre emelték. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat ügyében első- l'ónt Horváth István módosító "hitványát tették mérlegre, s 0 javaslatot 251 szavazattal, 3Z ellenében, 38 tartózkodás fellett elfogadták. Ezután a törvénytervezetben foglalt alternatíváról határoztak. 315 'épviselő az „a" változatra kksolt, s Így a külföldi utazást enyhébb mértékben kor- ótozó „a" változat került be o törvényjavaslatba. Ezután a ft ár megszavazott módosításokkal együtt határoztak a tör- vényja vaslat sorsáról, s 336 szavazattal, egy ellenében, 2 tartózkodás mellett törvénytáré emelték a külföldre utaltál és az útlevélről szóló ••«terjesztést. A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási tör- yány módosításáról, valaminta oüntető törvénykönyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását. A mindkét törvényjavaslat- •toz érkezett módosító indítványokra tekintettel a házszabály szerint a törvényjavaslatokat két olvasatban, általános es részletes vitában tárgyalták meg a képviselők. Dr.Hlesár Hinta Upazéfa Or. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában “tolt arra, hogy a büntetőjog kötődése az alkotmányhoz igen erős. A megváltozott körülmények között újra kell gondolnunk a büntetőjog funkcióit, szerepkárét. Ez átfogó büntetőjogi kormot tesz szükségessé, 0niely kiterjed j büntetőjog, • büntetőeljárás és a büntetésvégrehajtás egészére. En- I*ek megvalósítása hosszabb 'dót igényel, bár az előkészíts elméleti munkái már megindultak.- A két törvényjavaslat olapvetően arra a feladatra vá[lalkozott, hogy az átmeneti 'dőszak igényeihez igazodva v*9rehajtsa a legsrükségesebb inódositásokat, újrafogalmaza büntető törvénykönyv ól- elleni bűncselekmények eiezetének törvényi tényállásit és - nemzetközi kötele- Sttségvóllalásunkkal összhangban — megreformálja a büntetőeljárás során alkalmait személyi szabadságot el- v°nó kényszerintézkedéseket, f'ösítse az eljárási garanciá- kQt, szélesítse az eljárás alá y°nt személyek és a védelem l09ait. A miniszter először a Bün- ető Törvénykönyv módosításá- r6' szól‘: A sürgős változtatás szüksé- ?®sségét már hosszabb ideje j*'zi a jogalkalmazási gyakor- •*■ A Büntető Törvénykönyvet Módosító törvényjavaslat az ^meneti időszak politikai küzdőméinek büntetőjogi kereteit {•'öli meg. A célunk az volt, ?9y a mór megindult, illetve • közeljövőben kibontakozó •ütikai és választási küzdel- ^ekre figyelemmel a törvény 0 Politikai tevékenység no- ?Vobb szabadságát garantálás egyben biztosítsa az át- •’nkuláshoz szükséges politikai $,°bilitást. |.. kulcsár Kálmán ezután a fe- .“•''izsgálat és az újraszobáZ á s alapvető szempontjait VQ*olta: r,'~ A törvényjavaslat egyik dlkitűzése az volt, hogy a “ntetőjogi fenyegetettség kö- oz indokolt és szükséges •fékre korlátozza. Nem büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett értékeket érint. El kellett hagyni azokat a rendelkezéseket is, amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává válhatnak. A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit ismertetve a miniszter kifejtette: pedig csak a Legfelsőbb Bíróság hosszabbíthatja meg az előzetes letartóztatást. A törvényjavaslat előírja, hogy a bíróság előzetes letartóztatás elrendelésekor a gyanúsítottat hallgassa meg. Ezen a védő is jelen lehet, indítványt tehet, fellebbezési lehetősége van. Jelentősen szélesednek a terhelt és a védő eljárási jogai. Jelentősen csökkennek a védőnek a nyomozási cselekméEszmecsere a szünetben: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke — A törvényjovaslot az ösz- szeesküvés bűncselekménye helyett két új, az alkotmányos rend védélmét szolgáló törvényi tényállást iktat be a Büntető Törvénykönyvbe: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását és az alkotmányos rend elleni szervezkedést. E két bűncselélemény törvényi tényállása rokon vonásokat mutat. Alapvető különbség azonban, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása szervezet létrehozása nélkül is megvalósulhat. E bűn- cselekmény tehát a konspirativ, szervezett erőcsoportosuláson kívül átfog minden olyan tevékenységet, amely az alkotmányos rend erőszakkal vagy azzal fenyegetve való megváltoztatását célozza. Tipikus elkövetési formája, a fegyveres erő igénybevételével megvalósított hatalomátvétel, azaz a katonai puccs. A politikai bűncselekmények közül az elmúlt időszökban a legtöbb kritikát az izgatás törvényi szabályozása váltotta ki. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy ez a cselekmény jellegénél fogva a közösségi érzületet, a köznyugalmat sérti, ezért az állom elleni bűn- cselekmények köréből elhagyható. A cselekmény teljes dekrimlnafizólÓ9a azonban nem kívánatos. Az átmeneti időszakban különösen fontos, hogy a politikai küzdelmek demokratikusan, kulturált keretek között folyjanak. A gyűlöletre uszításnak, a gyalázko- dásnak a közéletben nem lehet helye. így a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre uszítás — függetlenül attól, hogy a csoport milyen alapon szerveződött — mindenképpen tilos, a csoporttal szembeni gyalózkodós viszont nem elsősorban a közrendet sérti, ezért nem a btk. XVI. féjezete alapián, hanem személy elleni bűncselekményként büntetendő. A Büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslat rendelkezéseiből Kulcsár Kálmán a következőket emelte ki: A törvényjavaslat az előzetes letartóztatás elrendeléséta büntetőeljárásnak a vádirat benyújtása előtti — tehát nyomozási és ügyészi — szakaszában is o bíróság jogkörébe utalja. Nem vóltoznok az előzetes letartóztatás elrendelésének az 1987. évi módosítással meghatározott feltételei, es fennmarad az a szabály, hogy a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás egy hó- napig tart. Lehetőséget 'kell adni azonban az előzetes^ letartóztatás meghosszabbítására. Három hónap elteltével, legfeljebb két alkalommal a megyei bíróság jogosult az előzetes letartóztatás meghosz- szabbítósóra, ezt követően nyékén való részvételével kapcsolatos korlátozások is. A büntetőeljárási - törvényt módosító jogszabály hatályba lépését a törvényjavaslat - a Büntető Törvénykönyv módosításától eltérően - nem a kihirdetés napján, hanem 1990. március 1-jében határozza meg. Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról szólt az expozéban. A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a rendes bíróságok hatáskörébe kerül. Végezetül Kulcsár Kálmán, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felmerült javaslatok megfontolását ajánlotta. A bizottság javaslatait elfogadhatónak tartom — mondotta végezetül Kulcsár Kálmán, elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatokat. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója kiemelte: a bizottság a törvények módosítását szükségesnek, időszerűnek tartja, a tervezeteket olyannak ítéli, amelyek kellő jogi garanciát nyújtanak a békés átmenethez, s egyben teljesítik a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából eredő kötelezettségeinket. A bizottság alapvetően egyetért a módosítás koncepciójával, a politikai érdekegyeztető tárgyalásokon született megállapodásokkal is. Kereszti Csaba kifejezte meggyőződését, hogy a katonai igazságszolgáltatás szervezeti reformja nem valósítható meg a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény néhány szakaszának megváltoztatásával. A bizottság megítélése szerint e szervezet tagjainak egzisztenciális függését a Belügyminisztériumtól és a Honvédelmi Minisztériumtól meg kell szüntetni, s a legfőbb ügyészség, illetve a Legfelsőbb Bíróság egységes szervezeti rendszerébe kell őket integrálni. A bizottsági előadó szólt arról, hogy a bizottság támogatja Südi Bertalon módosító indítványát, amelyben a képviselő 'javasolja: amennyiben a bíróság a magyar állampolgárt - bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában -az ellene emelt vádak alól jogerősen felmenti, a bíróság az érintett kérésére az általa megjelölt hazai sajtótermékben az ügy lényegét érintő tájékoztató közleményt hozhasson nyilvánosságra. A vitában felszólalt Tóth Ist- vánné (Báes-Klskun m„ 11. vk.), a Kiskunhalasi Család- segítő Központ intézetvezetője, dr. Südi Bertalan (Bács- Kiskun m„ 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP - bizottságának titkára. Südi Bertalan felszólalásával fejeződött be az Ors»óg- gyűlés szeptemberi ülésszakának első munkanapja, amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Az ülésszak szerdán a Büntető Törvénykönyv, illetőleg a büntetőeljárási törvény módo- sitósáról szóló törvényjavaslatok együttes vitájával folytatódik. Egészségügyi dolgozók petíciója Az egészségügy egyre nagyobb iminkaerdhiánnyal küzd, a helyzet mór mór katasztrófád, s ennek egyik ffő oka a jelenlegi adórendszerben keresendő - hangzott el kedden délután a Szociális és Egészségügyi Minisztérium előtt, ahol az országos ideg- és elmegyógyászati intézet felhívására — amelyhez több gyógyintézet csatlakozott — tiltakozó tüntetést tartottak az egészségügyi dolgozók. Az eredeti tervek szerint a sok száz fős tüntetőmenet együtt vonult volna a Parlament elé, de az Országgyűlés ülésszaka miatt erre nem kaphattak engedélyt. így végül is csak hárman mentek c Parlament épületébe: Szabó Györgyné az ápolónők, Dankovits Mihály o tatabányai egészségügyi dolgozók és Kollár László a mentős dolgozók névé ben nyújtotta át a több 10 ezer dolgozó kívánságát ismertető petíciót Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének. Kéréseik között szerepel, hogy a túlóra, az ügyeleti dij, a műszakpótlék mentesüljön a progresszív adózás alól, a jövőben ne kezeljék az egészségügyet nem termelő ágazatként, az itt dolgozók bérezését ne hálapénzzel oldják meg, s részesedni kívánnak a közvagyon azon vészéből, amely jelenleg az MSZMP őrzésében von. Szűrös Mátyás a petíció átvételekor ígéretet tett arra, hogy a Paria ment tagjai megismerkednek majd a petícióban foglalt kérésekkel. A péti ciót tanulmányozás és állásfoglalás végett oz Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának adják át. Népművelők tanfolyama A Boranya megyében dolgozó függetlenített népművelők szokásos évi tanfolyama tegnap kezdődött meg Harkányban. Az előadássorozat tematikája átfogni igyekszik a mai magyar valóságot ill, azokat a területeket, amelyek változása a legszorosabb összefüggésben van a közművelődés, a kultúra változásával. A tanfolyam négy napig tort, kedden Fischer lános, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg, majd Säger Gusztáv, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke beszélt a gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatok tervezéséről, tervezhetőségéről. Piti Zoltán megyei tanácselnök A megye jövője, a jövő megyéje címmel tartott előadást. Kifejtette egyebek között, hogy az országos irányitó szervek és a helyi önkormányzatok között valószínűleg a jövőben is szükség lesz egy középszintű szervre, de ez nem szükségképpen a megye - lehet a régió is. Délután Dobsi Attila (Hazafias Népfront Országos Tanácsa) az oktatás modernizációjáról tartott előadást, majd válaszolt a hallgatók kérdéseire. Ma „a kultúra társadalma", a szabadművelődési tanácsok új lehetőségei, a szegénység és a szociálpolitika szerepel a napirenden, este pedig Bara- nyo megye és a régió tömegkommunikációs eszközeinek képviselői találkoznak a népművelőkkel. Csütörtökön Vere- bélyi Imre belügyminiszteribe lyettes tart előadást, pénteken a magyar gazdqság alternatí- y°' és a költségvetési reform kerül szóba. Tanácskozott a Megyei Konzultációs Fórum Vita Baranya tömegkommunikációs eszközeinek szerepéről a választási küzdelmekben Megállapodás a tájékoztatás esélyegyenlőségének biztosítására Igaza volt hétfőn este, a több, mint ötórás maratoni tanácskozás végefele dr. Tóth Józsefnek, a HNF Baranya megyei elnökének: ha az itteni szándékok egy kicsit is hazánk boldogulását szolgálják, akkor érdemes vitatkozni, a megegyezés útját keresni. Ez utóbbi. hétfőn a késő esti órákig kétségesnek tűnt. Végül is az MSZMP tárgyaló küldöttsége, az ellenzéki pártok és szervezetek és a tárgyalóasztal harmadik oldalán ülő DEMISZ, a HNF és az SZMT képviselői kompromisszumra hajló törekvéseinek jegyében megegyezés született arról, hogy milyen ajánlásokat tegyenek a megyében működő tömegkommunikációs eszközöknek, köztük a Dunántúli Naplónak a választási esélyegyenlőség biztosítósára. Ugyanis a vita erre szűkült. Az ellenzéki pártok és szervezetek képviseletében dr. Bögner Miklós (Kisgazdapárt) volt a szóvivő, aki szóbeli ajánlást tett arra, hogy o választási küzdelmek során mit is várnak a megyei tömegtájékoztatási eszközöktől. Nevezetesen, hogy egy ellenőrző bizottság o szerkesztőségekben biztosítsa a jelölteket indító pártok, szervezetek esélyegyenlőségét, hozzanak létre egy megyei sajtószolgálatot, amely biztosítja a választások során o megyei információs áramlást, és végül a tömegkommunikációs eszközök a lapterületekre és műsoridőkre biztosítsanak megfelelő arányokat az esélyek arányában a választásokon in. dúló jelöltek és a programok bemutatására. Az MSZMP tárgyalóküldöttségének «nevében dr. Szirtes Gábor azt javasolta, hogy rövid időre, néhány hétre napolják el ezt a problémakört, hiszen a megyei tömegkommunikációs eszközök közül az egyik leqnagyobb tömegbefo- Ivású média, a Dunántúli Napló főszerkesztő-váltás (választás) előtt. áll. Most szombaton lesz az MSZMP meqyei pártértekezlete, október 6-án pedig megkezdődik az MSZMP kongresszusa, meqannyi az érdemi döntést befolyásoló fontos tényező teszi bizonytalanná az optimálisan korrekt megoldást. Az ellenzéki pártok és szervezetek képviselői hosszas konzultáció után módosító javaslattal álltak elő: a vitát szűkítsék csupán a Dunántúli Napló tevékenységére, hiszen a megyei választási küzdelmekben ez a lop valóban meghatározó szerepet játszik a tömegtájékoztatásban. Nem vitatták, hogy az ’ MSZMP-nek alapító és tulajdonosi jogai vannak, viszont szómonkérték, hogy ha az MSZMP komolyan gondofja az esélyegyenlőséget a többpártrendszer létrehozásában, akkor ezt az amúgy is néplap szerepet betöltő DN is biztosítsa. Az MSZMP küldöttsége tárgyalási, megegyezési készségét bizonyítva elállt eredeti szándékától, vagyis a téma megvitatásának elhalasztásától. Olyan javaslattal állt elő, amelyben megfogalmazódott; hogy egy bizottság, egy szerkesztőbizottság jöjjön létre, amely pontosan kidolgozza, hogy a DN-nek milyen javaslatot tegyenek a választási küzdelmekben való szerepére. (Mert hiszen a lap felelős fő- szerkesztővel rendelkező, önálló szellemi műhelyként dolgozó tömegkommunikációs eszköz, ként működik várhatóan a jövőben). Ugyanakkor ez a bizottság nem csupán a saját szerepével kell, hogy foglalkozzék, hanem a választási harcok során a jelöltet indító szervezetek magatartási formáival is, a tisztességet, a politikai vitakultúra alapszabályait figyelembe véve. Noíhót az „Ellenzéki Kerékasztal” résztvevői, a szószólók ugyan jelezték, hogy a válasz, tási harcok során oz elmúlt 40 év hibáit is zászlójukra tűzik, nem titkolták, hogy o választók szimpátiáját ezzel is meg szeretnék nyerni, mindezek ellenére a más megyékben, a Budapesten elhangzó végzetesen szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben 'megfelelő hangnemben zajlott a szenvedélyes vita, és jelét adták megegyezési készségüknek. Ezt o harmadik oldalon ülő tárgyalópartnerek, - a Faluszövetség képviseletében résztvevő dr. Wekler Ferenc is - értékelték, a józan kompromisszum útjába végül is akadályokat nem gördítettek. A következő, valamennyi résztvevő egyetértését megnyerő ajánlás született: létrehoznak egy Pórtközi Sajtóbizottság elnevezésű szervezetet, amely még ezen a héten megkezdi munkáját. Kidolgozza, hogy a választások be. fejezéséig milyen ajánlásokat tesznek a Dunántúli Naplónak a választási küzdelmekben a résztvevők esélyegyenlőségének biztosítására. A bizottság g Konzultációs Fórum résztvevőinek azon szervezeteinek egy- egy képviselőijéből áll össze, amelyek választásokon jelöltet állítanak. A bizottság munkájában részt vehetnek az elkövetkezendő időkben jelöltet állító szervezetek is. Hatásköre, hogy a választási törvényben biztosított sajtópolitikai alapelvek betartását figyelemmel kísérje, az újságírói etikai kódex követelményeit a választási küzdelmek során számonkérje, terdelmi szabályokra ajánlásokat tegyen. Megegyezés született arra, hogy megyei sajtó- szolgálatot hoznak létre, (a Magvar Televízió Pécsi Körzeti Stúdióin ennek létrehozására vállalkozott, omennviben oz MTI Pécsi Szerkesztősége ezt a feladatot nem vállalja), ezeket az információkat a Dunántúli NodIó szerkesztési elveinek megfelelően használja. A Pórt. közi Sajtóbizottság leqkésőbb október 6-ia ajánlásait elkészíti; vita esetén a megjelölt határidőig a Meavei Konzultációs Fórum újbóli összehívására kerül sor. A tárgyalófelek egyetértéséül o hétfői tanácskozáson még két napirendi pont megvitatására került sor: új szervezetek csatiokozása (DEMISZ, Faluszövetség, megfigyelőként a Münnich Ferenc Társaság), a Megyei Konzultációs Fórumhoz, és a Megyei Információs Bázis létrehozása, amely az MSZMP júliusi végrehajtó bizottsági ülésén mór támogbtásro talált, létrehozásában dr. Román Lászlóné, o Megyei Könyvtár igazgatója kezdeményező szerepet játszott. Az igazgatónő a könyvtárban helyet biztosított az Információs Bázis számára és technikai hátterének biztosítására ajánlást tett a Megyei Koordinációs Fórumnak: kíséreljék meg a megyei tanács támogatásának elnyerését, tudomása szerint erre hajlandóság van. I. J.
