Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-25 / 265. szám
2 Dunontoii nopio 1989. szeptember 25., Hétfő Az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) za o pártot a mindinkább kialakuló választási harcban, fokozza a 'párttagság bénító hatású bűntudatát, kiábrándulását, elfordulását. Az előterjesztések túlnyomó- részt negatív összképe alapján a szakértők kifejtik, ha egy párt ennyire nem képes a maga közelmúltjában fellelni a lényeges pozitívumokat, akkor nem várhatja el azt sem, 'hogy mások elismerjék jogát a létezésre, illetve arra, hogy továbbra is részese legyen a 'hatalom gyakorlásának. A mozgalom tanácskozása elé került állásfoglalástervezet szerint az MSZMP kongresszusán, a programjellegű dokumentumok megvitatása során a vita súlypontját a történelem kérdéseire kell helyezni. De nem elsősorban az események vizsgálatára, hanem inkább arra, hogy a hasznosítható tapasztalatok, tanulságok beépüljenek a végleges programba. Kemény László, a tanácskozás elnöke, a Politikai Főiskola rektorhelyettese a vita indulásakor, s mivel szükség volt rá, azután is több alkalommal, arra kérte a felszólalókat, hogy szélsőségektől, indulatoktól mentesen fejtsék ki véleményüket. Ennek ellenére több indula- toskodó, sőt személyeskedő felszólalás is elhangzott, de a többség nagy toleranciával fejtette ki véleményét. Számos bírálatot kapott a sajtó és a tömegkommunikáció. A bírálók szerint az újságírók nem elég körültekintően, s nem kielégítő felelősséggel adnak hírt az eseményekről, inkább úgy ,,sarkítják” oz elhangzottakat, hogy azok — alkalmanként — terjesen más értelmet kapnak. A vitában főként három felszólaló - Gidai Erzsébet, Szer. dáhelyi István és Berecz János — fogalmazta meg különösen egyértelműen, hogy mit vár a pártkongresszustól. Szerdahelyi István, az Új Fórum főszerkesztöje hangsúlyozta, hogy a párt, vállalva a szocialista értékeket, hitet tesz amellett, hogy a jövőben ne csak jelszavak maradjanak az olyan értékek, mint az emberi szabadság, az alulról szerveződés, az'igazi kollektivitás és a szociális biztonság. A demokratikus szocializmus megvalósításához pedig az új politikai intézményrendszer, a vegyes tulajdonú gazdasáq. az igazságos jövedelemelosztás és a humánus társadalom felépítésén át vezet az út. Az MSZMP a jövőben a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit néppárt jelleggel kívánja megfogalmazni. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen pártot is akar oz MSZMP összefogásáért Mozgalom, az volt Be- recz János válasza: a tagság 'Pártjára van szükség, egy olyan pártra, amelynek 'működési elve nem a demokratikus centralizmus, hanem az együttérző tagság közös döntése és egységes cselekvése. Hangsúlyozta, hogy az összefogás mozgalom el kíván határolódni a bolsevik típusú párttól, lemond a proletárdiktatúra képviseletéről, a fenyegető fellépésekről, és el kíván IhatóTolódni azoktól, akik alapijaiban züflesztik a pártot. Türelmes, vitakész, mindenre figyelő pártra von szükség. A tanácskozás végén elfogadták az összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom átíástfogtolását az MSZMP KB kongresszust dokumentumairól. Á Magyar Politikai Foglyok Szövetsége baranyai szervezetének felhívása Megkezdte munkáját Baranyában is a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége helyi szervezete. A szervezet az alkotmányos jogszabályokkal összhangban a nemzeti közmegegyezésen munkálkodik: konstruktív párbeszédre törekszik minden politikai és társadalmi szervezettel az egyenlőség, a testvériség és az érdekek kölcsönös tisztelete alapján. A szövetség alapszabályának pream'bulumában így fogalmazott: „A politikai önkény éveiben százezrek járták meg a diktatúra börtöneit, szenvedték el az internálások, deportálások keserveit, vagy vesztették életüket. A konstrukciós és titkos perek, s a csöndben megöltek emléke kiállt általuk nemzeti és egyéni igazságtételért" A MPFSZ politikai fogolynak tekint minden olyan személyt, akit 1945. április 4-e után magyar állampolgárként tanúsított demokratikus magatartásáért, vagy az 1956-os népfel- felésben való részvétele miatt végrehajtható szabadságvesztésre vagy halálra ítéltek. Politikai fogolynak tekinti továbbá a Rókosi-rezsim interndlt- jait és a kulák-perek szabadságvesztést vagy halált szenvedett áldozatait is. A szövetség azon munkálkodik, hogy felkutassa és hozzájárulásukkal nyilvántartásba vegye a volt ■politikai foglyokat. (A kivégzettek vagy elhunytak esetében a hozzájárulást a közeli hozzátartozók egyjkének nyilatkozata pótolja.) Továbbá segít az 1945. körüli időkben elhunyt hősi halottak sírjainak felkutatásában. A szövetség alkotmányos eszközökkel küzd azért, hogy az úgynevezett titkos perek és dokumentumok adatai a politikai foglyok vagy hozzátartozóik, a tudományos kutatás és a szövetség számára hozzáférhetővé váljanak. Szervezi a politikai foglyok csoportos és egyéni érdekvédelmét, a kivégzettek és elhunytak kegyeleti emlékének megőrzését. A baranyai szervezet — ideiglenes cím: Kiszely Kornél, 7632 Pécs, Füzes-dűlő 1. (A BSZV-vel szemben) — várja mindazok jelentkezését, akik az ügyben érintettek, s felkéri őket, hoqy kapcsolódjanak a Magyar Politikai 'Foglyok Szövetsége munkájába. Kiszely Kornél megbízott ügyvivő Összejött link (Folytatás az 1. oldalról) adáson túl kétségtelenül a „Politikai homoikozó" volt, melynek keretében Belénessy Csaba a jövőbe látás reményében vesézte ki beszélgetőpartnereit a .megfogyatkozott, óm ónnál kitartóbb és érdeklődőbb hallgatóság előtt. Kilencen szűkebb hazánk, Pécs és Baranya állampolgárait érintő kérdésekben fejtették ki a riporteri kérdésekre egyéni 'illetve párt-, szakszervezeti nézőpontjukat. Dr. Tóth Tibor, Brandt Tibor (MADISZ) Molnár Tamás (SZDSZ), dr. Geisz Mihály (MSZMP) Sigora Irma (Dohánygyár, sZb), dr. Tóth Sándor (Baranya Megyei Tanács), Simon Józsel (SZMT), dr. Angyal Ottó (SZDP), Czol- ler lózsel (Zsalnay Porcelángyár, szb) és dr. Schmidt Gábor (MDF) az országos politikába ágyazva szóltak arról, hogy mit .tartanak helyileg is legfontosabbnak az elkövetkezendő időben. Szóba jött maga az ember, azaz az állampolgár, melyről mostanság nagyon kevés szó esik, a környezetvédelem, az uránbánya (helyzete, a foglalkoztatási struktúra (amely a korábbi felálláshoz, azaz a bányákhoz viszonyítottan máris összeomlott), a kormány kapkodó vagy nem kellően és nem társadalmi szempontból kellően átgondolt intézkedéseiről, a Zsol- nay-gyóri munkásak kontra vezetők kérdéséről, a szakszer- vezeték és a különféle pártok elképzeléseiről. A pergő interjúfüzérben az is 'kiderült, hogy ki mit szeretne és ki hogyan képzelné él a mindenki számára előnyös változásokat. Kósáné dr. Kovács Magda készséggel adott mini interjút lapunknak a rendezvényről, a SZOT elképzeléseiről, valamint a munkástanácsokkal és a szolidaritási sztrájkalappal kapcsolatbon. — Szeptember szakszervezeti .hónap, Pécsett az augusztus 304 volt az első, a mostani a második ilyen nagyszabású rendezvény. Ez a rendezvénysorozat kitolódik október 10-'ig, mert ékkor kerül az országgyűlés elé az összes sarkalatos törvény és információink szerint az adótörvény módosítása is. Az adórendszernek nagyon sok az ellentmondása és abba nem törőd- 'hetünk bele, hogy mindig mindenre csak a „'kisemberek”, a (bérből és fizetésből 'élők fizessenek rá . . . Viszont erős munkástanács csakis ott lehet, ahol erős a szakszervezet. . . 'A szolidaritási sztrájkalapra megy a pécsi rendezvény nyeresége, hisz az a szervezett dolgozók érdekvédelmének egyik alapvető kérdése, hogy előre gondolkodva feltölthessük a sztrájkalapot. A „politikai homokozó” végül A „Politikai homokozó’’-ban fórumon vehettek részt a látogatók. is menet közben átkeresztelő- dött politikai pancsolóvá, hisz 'interjúsorozat a Domus mögötti rész vizes,medencéjét övező padokon 'készült. S omi valóban mindenki — nyilatkozó és hallgató - számára szimpatikussá tette az egészet, az az volt, hogy egyik faggatott és véleményét kifejtő sem igyekezett „bepancsolni", netán befüröszteni a vélemény-, illetve pártprogram szerinti ellenlábasát. Talán a három csőből állandó csobogó víz hűtötte a kedélyeket a tikkasztó napon? Senki nem szidott senkit, mindenki azt fejtette ki, ami szerinte a társadalom boldogulását segítené, segíthetné elő. Már csak ezért is érdemes volt összejönni. (Október 1-jém 9-18 óráig majdnem hasonló programmal várja az érdeklődőket a pécsi iBalokány-ligetben a kereskedők napja rendezvénysorozata.) Tudósítottak: Bozsik László, Murányi László Javaslat az MSZMP kongresszusának Próbakongresszust tartottak szombaton Szekszárdon, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megye MSZMP kongresszusi küldöttei. Az alábbi javaslatot a rendezvényen hozták nyilvánosságra. Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Zala megye MSZMP küldöttei javasolják a kongresszusnak: pártunk foglaljon állást abban, hogy a demokratikus átalakulás folyamatában a társadalom szerveződésének alapja az ÖNKORMÁNYZAT legyen, amely a közigazgatás, a gazdaság, a művelődés, a szellemi élet terén új módon felépülő, alkotóképes közösségeket hozhat létre. Az elkövetkező hónapokban szükségesnek tartjuk az önkormányzat alapját létrehozó törvényhozási folyamat felgyorsítását. Területi önkormányzat csak községben, városban — tehát organikus közösségek, települések működésének létformájaként jöhet létre. Az önkormányzat az adott település helyi hatalma, melynek jogkörét csak a parlament által létrehozott törvény korlátozhatja. Mindezek alapján megyei önkormányzat nincs. Ez azonban nem zárja ki, hogy a települések önkéntesen társulást hozzanak létre, olyan feladatokra, amelyek megoldása az egyes önkormányzatok erejét meghaladja. Különböző feladatokra az önkormányzatok különböző szövetségekhez csatlakozhatnak. Az önkormányzat megteremtésének törvényi alapjait (az önkormányzati törvényt, az államháztartási törvényt, valamint az adórendszer ennek megfelelő módosításait) együttesen célszerű kialakítani. Az önkormányzat létrehozása gazdasági függetlenséget feltételez, ezért támogatjuk az önkormányzatok tulajdonának egyszeri, jogi aktussal történő létrehozását. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk az elmaradott térségek és a csekély erőforrással rendelkező települések esetében az állami támogatás fenntartását, mellyel a felzárkóztatás folyamata felgyorsulhat. Az önkormányzatok az átmeneti időszakban a társadalom fontos stabilizáló! lehetnek. Ne aggódjunk a vidéki Magyarország miatt; legyen lehetősége saját létformája kiteljesítésére. Pozsgay- interjú az olasz televízióban Vállaljuk a meg m érette f-ést Az MSZ M P meg változtatja nevét és nem lesz többé 0 bolsevik és sztálinista hagyó- imáiny értelmében kommunist® párt az dktóberi kongresszus utón - 'jelentette ki PozsgoV Imre az olasz televíziónak adott, szam'batan este sugar- zott interjúban. Pozsgay - mutatta őt be az interjúkészítő — a magyar- országi demokratikus megúju- j lás'i folyamat egyik legfőbb kezdeményezője és a jövendő köztársasági elnöki p oszt legesélyesebb jelöltje, ak' azonban politikai pályáját ® Kádár-korszak ideién kezdte. Miért fordult szembe korább' meggyőződésével ? „A kormányzati munkába11 szerzett tapasztalataim meggyőztek arról, hogy a Kádár- féle posztsztálioista, bár sok .tekintetben liberális vezetés' módszer ideje véglegesen le- íjárt — mondta az á'llamm'- miszter. Itt az ideje, hogy változtatva, teljesen új útra lépjünk: demokratikus plurálist® rendszert építsünk ki. A szocializmus nem lelhet felülről, kényszerre'! bevezetett reform, hanem a népnek magának kel1 azt választania, a legszagyobb szabadságban — fejtette ki Pozsgay Imre a továbbiakban hangoztatta: a ipór* küszöbönálló kongresszusa11 alapvető döntéseknek kell születniük. „Igyekszünk megőrizi11 a történelmileg kialakult ko®1- munista hagyományókból azt. ami érték, ugyanakkor me9 'kell változtatni a párt égés* szervezeti rendjét. El kell végleg vetnünk a demokratikus centralizmusnak nevezett szervezési elvet. Mi a nyugat-európai szocialista pártokkal ®r- zümk rokonságot törekvéseinkben. Az MSZMP egyszerűen szocialista pártnak fogja nevezni magát, és nem lesz többé kommunista, legalább'5 nem a szó hagyományos sztálinista értelmezésében.” „A lengyel példa nem téri* el bennünket elhatározásuok- tól, hogy vállaljuk a .rnegme- retést, és teljes egészében ® választók döntésére bízzuk ®z ország jövőjét és kormányz®- sát” — jelentette ki PozsgoV; s hozzátette: ha az október1 kongresszuson nem a reform®1'5' ták győznek, és elmarad ® .párt szükséges átalakulása eS 'megújulása, ő személy szerit1 nem marad tovább egy elöre- gedett szervezetben és kilep' Bár csak ilyen széles nyilvánosságot, a döntéshozatal előtti valódi véleményformálási jogot kapott volna annak idején az alagút—felüljáró vitában a város lakossága - fogalmazódott meg többünkben a múlt héten Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Körpontban. A vita tárgya ezúttal a Lvov-Kertvárosban majdan létesülő ideiglenes autóbusz-pályaudvar volt, azaz 'hogy hol legyen. S hogy a polgárokat érdekli ez a kérdés, mi sem bizonyítja jobban, mint bogy a városi tanács, a Volán Vállalat vezető munkatársain, a tanácstagokon kivül szép számmal jöttek el a fórumra kertvárosi lakosok is. A bevezetőben ugyan elhangzott, hogy ezúttal - s ezt követően még két alkalommal — nem a döntés meghozatalára kérik fel az embeDöntés előtt kikérik a lakosság véleményét reket, hisz ezt a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának október 6-i ülésén teszik meg. A döntés előtt azonban olyan konszenzusra akarnak jutni, mely találkozik a többség véleményével. Mint a városi tanács képviselőitől megtudtuk, az ideiglenes autóbusz-pályaudvar helyét illetően hat megvalósítási lehetőséget tanulmányoztak. Ezekből kettőt eleve kizárnak a jelenlegi körülmények - a Kanizsai Dorgttya-58-as út közelében lévőt és a temető keleti oldala mellettit -, hisz kiesnek a tömegközlekedési „vérkeringésből”, s a mostani legalapvetőbb gondot, nevezetesen a Nevelési Központ előtti autóbusz-végállomás elköltözését nem oldanák meg. A többi négy hellyel kapcsolatban elhangzott, hogy az épülő Fellbach bevásárlóközponttal szembeni létesítés tulajdonképpen ideális lenne, ez azonban az autóbuszok üzemeltetése szempontjából többletköltséget jelentene. (Ezt erősítették meg a Pannon Volán képviselői is, s felmerült, hogy ezt ki fizetné meg ...) Tanácsi és volános megítélés szerint - több szempontot is figyelem'bevéve — elsősorban a Malomvölgyi út melletti, valamint az Illyés Gyula—llku Pál út szomszédságában és a Lahti út közelében lévő megoldás lenné a legalkalmasabb, ezek közül is az utóbbi kettő valamelyike. Ezek ugyanis a „Rózsadombon” élők tömegközlekedését is lényegesen javítanák. A hozzászólók közül felvetették, miért ne lehetne a végállomást a „Rózsadomb" mögé építeni, egy tanácstag - aki a fórumot megelőzően közvéleménykutatást tartott - az llku Pál utcai lakók tiltakozását jelentette be, hogy ne ott épüljön az állomás, a Ba- ranyaker igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a bevásárló- központ nem csupán az autóval rendelkezőknek épül, ezért jónak tartaná, ha a buszvégállomás a kereskedelmi létesítménnyel szemben valósulna meg, többen az elsősorban javasolt megoldásokkal szemben környezetvédelmi ellenérveket sorakoztattak fel, s felvetetté*1 hogy ezeket nem lehet bőgtem. A városi tanács elnök® elmondta, még bizonytalo®’ hol és mikor valósul meg ®z ideiglenes pályaudvar, mely ® tanács pénzéből épül. Nyilvá® valóan kompromisszumot ke' kötni, de már most gondol®1 kell a majdani végleges meg oldásra, , s a döntést ennek h gyelembevételével kell meg hozni. Az elnök felolvasó11 egy .neki címzett levelet, mely ben a Baranyatej dolgoz®1 közül huszonegyen a Fellbac'] bevásárlóközponttal szembe®1 létesítésre voksoltak. A több mint kétórás víl® végén egyértelművé vált: ® résztvevők többsége is el utóbbi megvalósítást támog®1' ja. Vélemény nyilvánítási® azonban még lesz lehetőség R. N. A polgárok bevonásával... Hol legyen a Ivov-kertvárosi autóbusz-pályaudvar?
