Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-23 / 263. szám
1989. szeptember 23., szombat Dunántúli napló 7 Hit akar az HSZHP Baranyában? Az MSZMP Baranya megyei programtézisei (Tervezet) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága szeptember 21-i ülésén megvitatta a „Mit akar az MSZMP Baranyában?" című programtézis termetet. Javasolta, hogy mint dokumentum, szerepeljen a szeptember 30-ai megyei pártérte- *ezlet napirendjén. Állást foglaltak, hogy a programtézis szövege jelenjen meg a Dunántúli Naplóban, hogy a megye párttagsága véleményét, javaslatait a megyei pártértekezlet küldötteihez, vagy közvetlenül a tanácskozáshoz eljuttathassa. I. Fordulatot akarunk! Demokratikus szocializmust! Az MSZMP Baranya megyei Pártértekezlete alapjaiban ®9yetért az MSZMP Központi Bizottsága program nyilatkozattervezetének gondolataival. Olyan politikát alkarunk folyatni, melynek céllja az állam- polgári közösségek önkormányzatára épülő, többpártrendszert1 parlamenti demokrácia bé- tes 'kialakulása. Azt a Magyar- országot kívánják szolgálni, amelyben az egyének és közös- tegek szabad akaratukból, érdekeiknek megfelelően szerveződhetnek, tulajdonosok és politikailag egyenlőek. Olyan piacgazdaságot tartunk szükségesnek, melyet a szocialista jellegű közösségi értékeket előtérbe helyező, a gazdasógi- tórsadalmi folyamatokban előrelátást érvényesítő társadalmi intézmények befolyásolnak. Olyan viszonyokat akarunk, me- lyek ösztönzik és felszabadítják °z emberi tehetség, alkotókészség kiteljesedését és megvalósulását. E célkitűzéseink el- vólaszthatatlanök a demokratikus szocializmustól. A mai válságos állapotokból csak a változtatni akaró emberi alkotóerő kiteljesedése vezethet ki. Mindenekelőtt szer- Vezük újjá pártunkat! Milyen pártot akarunk? Olyan politikai pártot, amely 0 haladó mozgalmi hagyományokra építve a modern baloldali szocialista értékeket öt- vázve mozgalmi eszközt ad a társadalom többségének kezébe. Működését alapvetően a tegság anyagi és politikai támogatására épiti. Párturík akkor válhat ilyenné, ha a bürokratikus centralizmus gyakorlatát elvetve egész működését 0 demokrácia elvére alapoz- Ennek feltétele, hogy: — a párt tagja szabadon Riaszthassa meg azokat a po- ll'Hcai közösségeket, áramlatokat, platformokat, amelyekhez Csatlakozni kíván. Természetes ÍOga legyen a politikai kezdeményezés, kapjon a kisebbig védelmet és eszközöket többséggé szerveződéséhez: — szabadon tájékozódhas- son o párt bármely ügyében, Ínynek feltétele a belső myil- vánosság; — a párttogak közösségei **°badon, demokratikusan pinthessenek arról, hogy mi- Van döntéshozó, egyeztető, koordináló és szolgáltató szervet hoznak létre. A tagság* l'?k a testületek összetételéül folyamatos döntési lehe- °sége legyen; . ~ átlátható és egyértelmű ^lelösségi viszonyok megte- temtése, határozott elválasztá- Í egymástól a döntéshozó, Rsjrehajtó, ellenőrző és egyez- e*ö szerveknek; ~ érvényesüljön a választott estületi tagság és a függet- ^aitett apparátus közötti sze- "’®lyi összeférhetetlenség elve. .A kongresszus alapszabály- , rögzítse mindezek garanciáit. A pártszervezetek tehát mindenekelőtt az önkormányzatok működési területén, a településeken, a választói körzetekben működjenek és tagjai a lakosság önszerveződéseiben is politizáljanak. A települések pártszervezetei a sikeres politizálás érdekében alkossák meg együttműködési, koordinációs és szolgáltató szerveiket. A kongresszus után azonnal lássunk hozzá a párt tagozatainak - mindenekelőtt ifjúsági tagozatának — megszervezéséhez. A párt rendelkezésére álló anyagi forró sókat a 'jövőben a szerveződési szintek 'politikai szerepének figyelembe vétele és a tagság akarata alapján kell hasznositani. Egyidejűleg meg kell teremteni a párt gazdálkodásának hatékony formáit is. Az állampolgárok szabad mozgásterét biztosító viszonyokat! Ez az egyének és helyi közösségeik anyagi függetlenségét és műveltségét feltételezi, önálló, szuverén állampolgár és közösség elképzelhetetlen tulajdon nélkül. Váljanak az állampolgárok tulajdonossá. Legyenek érdekeltek a nemzeti vagyon hatékony hasznosításában. A tulajdonlás konkrét formáit a hatékonyság, a vagyongyarapítás szempontjai döntsék el. Vissza kell állítani jogaiba az államigazgatástól független önkormányzati tulajdont. Az államigazgatási tulajdonként működő „össznépi” tulajdon alakuljon át közösségi és magántulajdonná. A mai tanácsok tulajdonában és használatában lévő vagyon ikerüljön a létrejövő önkormányzatok tulajdonába. A szövetkezetek tagjai élhessenek tulajdonosi jogaikkal. Maguk dönthessenek a szövetkezeti vagyon felhasználásának módjáról, az önkéntesség elvét érvényesítve, akár a tulajdonrész kivételéig. A szövetkezeti tagok sóját tulajdonrésze, érdekelnek érvényesülése legyen a meghatározó. Ezen tulajdonformáik együttesen alakíthatnak ki olyan sokszínű szerkezetet, amely megalapozhatja a gazdaság hatékonyságát, a társadalmi fejlődést és az állampolgárok boldogulását. Vegyes gazdaságot! E gazdaságban:- a gazdasági rend alkotmányos alapelvekre épüljön, az állami vállalkozás mellett érvényesüljön a társasági, az egyéni és a magánvállalkozás is;- a tulajdonformák egyenlőségét a jog garantálja, megszüntetve a mesterségesen ‘létrehozott monopol helyzeteket és megakadályozva újbóli kialakulásukat;- a piacgazdaság dinamikája, a hatékonyság összekapcsolódik a szociális biztonság, a szociális gondoskodás, az egészség-, a környezetvédelem és a kulturális fejlesztés követelményeivel;- a gazdaság szereplői a fogyasztók és felhasználók igényeinek kielégítése alapján élhetnek meg;- a társadalmi vagyon és a jövedelmek elosztása társadalmi ellenőrzés alatt áll. Fejlődésünk kulcsa a kultúra! Európához való felzárkózásunk társadalmunk egészének magatartásától, kulturáltságától függ. Napjaink fejlett társadalmaiban az előállított javak és szolgáltatások értékében egyre nagyobb hányadot képvisel a szellemi teljesítmény. Hazánk számára is döntővé válik az emberi képességek fejlesztésébe, hasznosításába való befektetések mennyisége és minősége, a kreativitásnak kedvező társadalmi környezet kialakítása. Ezért a szellemi termelés feltételeinek a megteremtése, az emberi tőkébe történő beruházás legfontosabb teendőink egyike. Képzett emberekre, a szaktudóson alapuló teljesítmény méltó anyagi és erkölcsi megbecsülésére van szükség. Olyan új kulturális stratégiát igényelünk, amely az oktatási, a művészeti, a tudományos és a közművelődési folyamatokat a társadalom egészével összefüggő rendszerként kezeli. Fordulatot Baranyában is! Célurtk. - más megyékkel együttműködve — a vidéki Magyarország hátrány a i .n a k 'mérséklése es felszó im olás a. Fontosnak tartjuk a - települések társadalmi sze re p enek ömáMósaganak erősítését, a térségi-települési önfejlődés! folyamatok beindulása és fenntartása feltételeinek megteremteset, az elmaradott térségek felzárkóztatását. Megyénkben a városok meghatározó helyet töltenek be. Közülük is kiemelkedő Pécs szerepe. A lakosság közel fele azonban községekben él, nagy részük kistelepüléseken. Baranya társa da Imánatk e csoportjai olyan hátrányokat szenvednek el, amelyektől o maguk erejéből nem képesek megszabadulni, ezért a falvak fejlesztése kapjon nagyobb szerepet a településfejlesztési politikában. Korszerű önkormányzati törvényt! Törvényalkotással meg kell teremteni, hogy minden település élhessen önkormányzati jogaival. — Világosan kell megkülönböztetni és elválasztani a helyi önkormányzatokat oz államigazgatástól. — Az önkormányzatok önálló adóbevételük arányában, valamennyi településtípusra egyaránt érvényes normatívák szerint juthassanak pénzügyi forrásokhoz. — Elengedhetetlen a halmozottan hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása. — Az államháztartás reformjával radikálisan csökkenjenek a központi elvonások, az adóibevételek nagyobb része maradjon az önkormányzatoknál. Az önkormányzatok rendelkezzenek olyan eszközökkel, amelyekkel ténylegesen befolyásolják a térség gazdasági folyamatait. Az életminőség, az életkörülmények javítását! Baranya sajátosságainak ismeretében rövid távon is politizálásunk középpontjába állítjuk ; — a gazdasági szerkezet- váltás miatt munka helyüket elvesztő emberek átképzésének és versenyképes területeken történő foglalkoztatásának a lehető legkevesebb feszültséggel történő megoldását; — a foglalkozási ártalmak miatt rehabilitált, illetve járadékossá vált dolgozók anyagi biztonságának megőrzését; — az idős korúak —, különösen a ki$ településeken élők — szociális gondozásának fejlesztését; — a cigányság társadalmi felemelkedésének elősegítését; — a családoknak, mint a társadalom alapsejtjeinek a védelmét; — o fiatalok családalapításának alapfeltételét, az első lakás megszerzését; — a nyugdíjak értékállóságának és az állampolgári jogon járó minimumának garantálását ; — a foglalkoztatási feszültségek mérséklését és a munkanélküliek szociális biztonságát; — a szociálpolitikában a helyi gondoskodás formáinak és eszközeinek bővítését; — az egészségügyi alapellátás megteremtését minden állampolgár számára, az ezen felüli igények differenciált, önkéntes biztosítási alapon történő kielégítését; a hátrányokat mérséklő településfejlesztést, a települési környezet javitását, amely mozgósítja a helyi közösségek onyagi és szellemi energiáit; támogatjuk Baranya me- 9ye különböző térségeiben és településein jelentkező környezeti veszélyek mérséklését, illetve megszüntetését, a környezetbarát gondolkodásmódot és magatartást. Körültekintő szerkezetáta lakítá st megyénkben! A gazdaság szerkezetében — a már ismert, központi döntések és a gazdaságpolitika, gazdaságszabályozás várható együttes hatására — jelentős változások- k a I számolunk: — politikai eszközeinkkel kiállunk a konkrét feladatok komplex és felelősségteljes kormányzati és helyi programokkal történő megalapozásáért és megvalósításáért; — a bányászat visszafejlesztésével kapcsolatban sürgősnek tartjuk űj, gazdaságos munkahelyek tömeges létesítését; — elsősorban a kedvező adottságokra és a gazdaság stabil elemeire építve, a korszerű- iparágok mellett az élelmiszergazdaság, az infrastruktúra, illetve az idegenforgalom kiemelt fejlesztését tartjuk szükségesnek; — a foglalkoztatási feszültségek szempontjából is politikai kérdésnek tekintjük a mo- qántevékenység, a kis üzemek ösztönzését; — elkerülhetetlen a rászorulóknak —, mindenekelőtt a bányászoknak —, a szociális gondoskodás eszközeivel történő hathatós segítése (segély, véqkielégítés, elköltözés támogatása stb.). Jövőt formáló művelődési stratégiát! Baranya és Pécs kulturális öröksége, szellemi kapacitása, idegenforgalmi adottságai kedvező lehetőséget adnak útkeresésünkhöz. Állítsuk ezen értékeinket is az anyagi és a szellemi felemelkedés szolgálatába! Ezt olyan művelődési stratégia biztosítja, amelyet nem rövid távú kényszer és nem a „maradék efv” vezérel. A szellemi erők felszabadítása és a kulturális élet demokratizálása érdekében; — értéknek tekintjük az alkotói szabadság, a szellemi élet és a művészeti áramlatok szabad fejlődését. Természetesnek tartiuk az értékek és eszmék sokféleségét, versenyét; — a társadalmi-politikai gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek kulturális intézményalapító és -fenntartó jogát a kultúra egészében biztosítani kell; — Baranya településszerkezeti "adottságai, nemzetiségi jellege megkívánja az iskolák szerepének helyi igényeken és tehetőségeken nyugvó visz- szaállítását; — szükségesnek tartjuk a középiskolai hálózat bővítését; — a szakképzés struktúrája a megye gazdasági szerkezet- változásainak megfelelő irányba alakuljon, biztosítsa a folyamatos át- és továbbképzést; — támogatjuk a tehetség- gondozás átfogó rendszerének kalakitósát; — szükségesnek tartjuk olyan felsőoktatási törvény megalkotását, amely megteremti az egyetemek, főiskolák autonómiáját, szakmai önállóságát. Igényeljük a megkezdett rekonstrukció anyagi feltételeinek biztosítását; — olyan kulturális finanszírozás kell, amelyben az állampolgárok, a helyi közösségék, a vállalkozók hozzájárulásai nagyobb mértékben egészitik ki az állam ellátási kötelezettségeit; — a magyar kultúra részének tekintjük a határainkon túl élő magyarság kultúráját. A települési és az intézményi kapcsolatok szolgálják hatékonyan a magyar kultúra szerves fejlődését; — természeti adottságaink, történelmi értékeink lehetőséget kínálnak arra, hogy Pécs és Baranya a konferenciák, kongresszusok központja, a gyógyidegenforgalom egyik bázisa legyen. Sürgetőnek tartjuk a komplex fejlesztési program kialakítását és eszköz- rendszerének megteremtését. Aktív kisebbségvédelmi, nemzetiségi politikát! Megyénkben elengedhetetlennek tartjuk: — a hatékonyabb nemzetiségi oktatási rendszer kiépítését, a szisztematikus hálózatféjlesz- tő tevékenység folytatását; — a nemzetiségi kulturális önszerveződés fejlődését, a helyi nemzetiségi szervezetek (olvasókörök, klubok, egyesületek stb.) kiépítését, ezek politikai eszközökkel való támogatását; — a nemzetiségi értelmiség formálódását és megerősödését; — a nemzetiségi kutatások folytatását, ezek megyei bázishelyeinek megerősítését; — a nemzetiségi érdekek hatékonyabb megjelenését a különböző döntéshozó testületek munkájában; — a nemzetiségek „hid" szerepének erősítését a Jugoszláviával, Ausztriával és a Német Szövetségi Köztársasággal kialakult kapcsolatok bővitése érdekében; — a Baranyából elszármazott, külföldön élő magyar szakemberekkel, vállalkozókkal, művészekkel és közéleti személyiségekkel a kétoldalúan hasznos kapcsolatok elmélyítését. Tiszta közéletet! Ezért elhatároljuk mcguakat: — a korrupciótól, a jogtalan előnyszerzéstől, a pozícióval való visszaélés minden for- Imójától! — a közrendet, a körbiztonságot, a közerkölcsöt, a nyugodt életviselt sértő mindenféle magatartástól! — az információk visszatartásától és nyilvánosság előtti felelőtlen kezelésétől, továbbá a tényeket nélkülöző, hamisan általánosító és indulatokból építkező politikai magatartástól! * Országunkat és megyénket nehéz helyzetéből önmagában egyetlen politikai erő sem képes kivezetni. Vitákban tisztázhatjuk álláspontjainkat, kereshetjük együtt a megoldás útjait. Sorsunk közös. Elképzeléseink, törekvéseink találkozási pontjai szaporodnak. Programtéziseink ezeket kívánják összekötni. A megyénkben működő" valamennyi politikai szervezetet a kiútért folytatott küzdelmünkben egyenlő partnernek tekintjük. Számítunk valamennyi velünk szimpatizáló és a fordulatért tenni akaró állampolgárra! II.
