Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-23 / 263. szám
'589. szeptember 23., szombat Dunámon napló A kormány tegnapi döntése ma a realitás: a mecseki* urán bányászatot rövid időn belül meg kell szüntetni. A baranyai ember ezt a határozatot nem tudja elfogultság nélkül fogadni, bár a bá- nyásrkodásról, gazdasági kérdéseiről, a munka nehézségeiről keveset tudtunk, ám az ércbánya kötődése a me- 9ye lakosságához — nemcsak saját dolgozóin keresztül - Q mai napig akár érzelmekkel telítetten is (meghatározó. Talán éppen ezért kell itt a déli országrészben átgondolni e döntés súlyát, mert vélhetően j'alamennyiünknek szerepe lesz a kormányzati elhatáro- 7Qs megvalósításában. A közös felelősségvállalás erdakében helyénvaló újra srisszateki nteni a döntés előkészítéséhez, mert elsősorban azokra a kérdésekre szeretnénk választ kapni Piti Zol- tantó/, a megyei tanács elnökétől, amelyek Baranya e9ész lakosságát érintik, a Mecseki bányászat — nem- csak az uránbánya - jövőjének átértékelése kapcsán.- Még ma is az látszik, szinte a döntés utáni órákban, ,l03y nem egyértelműek, vagy nem meggyőzőek az adatok 0 bányáé gazdaságos üzemetetését illetően. Milyen inlor- mációk alapján, mit képviselt 0 megyei tanács?- A mecseki bányászat há- |om elemből tevődik össze: a eketeszénbányászat, az urán- brcbányászat, s e kettő kiegé- szitőjeként az aknomélyitő vállalat tevékenysége. A bányászat belső struktúrája ma mindinkább átalakulóban von. * leketeszénbányászat - bár Q piaci igényekben lehetnek 'ngadozások — biztos jövő e|btt áll. Ehhez természetesen lovitani kell a gazdaságossá- 9' mutatókat, s túl kell élni ® jelenlegi válsághangulatot. ,l uránércbányászat jelenét jövőjét döntően a nemzetsz! piaci kapcsolatok, s a 'ermelési költségeket elismerő /°9y elutasító árviszonyok notározzák meg. Ami az yknamélyitők jelenét il- ma kettős gond van: az e9yik oldalon a bányafejlesz- *si igények mérséklődése, a 'násik oldalon a pécsi pince- pogrom fokozatos kifutása. , összhatásukban a piaci érésiét tartós csökkenését jelzik. Ami az uránércbányászat 9°zdoságossági mutatóit je- lenti, valóban néhéz — nép- 9Qzdasági összefüggésekből ,'szakítottan - csupán 'területi "'formációk alapján egyértel- álláspontot kialakitani. *z érzelmi elfogultság mellett !^beziti a prognózist a vígban felhalmozott uránérc volu ménének megítélése, az "rórvkoncentrátum világpiaci Iránok politikai determinált- Sq_9o, a katonai iqények - "'as szempontból örvendetes csökkenése, s az atoroerő- "'övekkel szembeni állampol- ^ar, magatartás változása. így 6 kérdésben kénytelenek v®)'unk a szakértők bölcsészére, s a döntéshozók fé- elősséqérzetéré hagyatkozni. ^ármily furcsa, az uránbányászat gazdaságossági mu- Q'ói _ a korábbi titkosság .^oldása után — (most váltak •srriertté a megyei vezetés ölt. A könyörtelen számsorát nézve, egyre inkább az , vélemény fogalmazódik meg Ennünk, hogy az alaptevé- ®nység gazdaságossá tételé1 r vagy megszüntetésének e[dését nem most, hanem ("ár öf évvel ezelőtt fel kel - ,elf volna vetni! S ha ez akmegtörtént volna, akkor. r ast nem kellene egyik nap- I? a másikra válságmenedzse- *^sel foglalkozni. Ennél termetesen csők az lenne a °sszabb, ha ma sem néz- szembe a struktúravál„ ? és támogatásleépítés fel Nótával. " Önök az uránbányászat ,f’e9szüntetésének első jelzése A bányászszakma méltósággal vonulhasson vissza Piti Zoltán: Ha ezt a szerkezet- váltást nagyobb zökkenők nélkül megoldjuk, akkor az modellértékű lehet másoknak A MEV IV-es üzemének egy fejtésében után rövid időn belül megfogalmazták a kormányfőnek azt az' igényt, hogy a bánya bezárását a megyei iparfejlesztéssel együtt komplexen kezelje. Mennyiben jelenik meg ez az igény a döntésekben? — A kormányfőnek irt levelünk kettős igényt fogalmazott meg: egyrészt jelezni kívántuk, hogy az uránércbányászat nem ítélhető meg önmagában, és a bányászati tevékenység nem szakítható ki környezetéből, másrészt érzékeltetni kívántuk, hogy a bányászati ágazatot érintő bárminemű kormányzati döntést csak akkor tudunk elfogadni, ha egyidejűleg a helyettesítő megoldásokról is döntés születik. Hosszú és kemény csatákat jelentő egyeztetési folyamat eredményeként jutottunk el oda, hogy a kormány tegnapi döntésével méltányolta a bányászat, illetve a megye szempontjait. Azt azonban most nekünk kell látni, hogy a kormányzat - a központi döntéseken alapuló kedvezményekkel — csak a feltételeit teremtette meg * a gazdasági szerkezetváltásnak. A tényle. ges átalakulás most rajtunk, és konkrét .icselekedeteinken múlik. Baranyo sokmlndenben 'hasonlatos a borsodi iparvidékhez, de több szempontból különbözik is attól. A megyei sajátosságokhoz tartozik, hogy rövidebb idő alatt kell végrehajtani a szerkezetváltást, területileg koncentráltabban jelennek meg a foglalkoztatási feladatok, és volumenében nagyobb létszámátcsoportosításáról van szó. fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Baronya gazdaságában a szerkezetváltás akkor is aktuális feladat lenne, ha a bányászat ,problé: mái nem terhelnének bennünket. A gyorson változó termelési és piaci feltételek, a KGST kapcsolatok átértékelődése, a belső felhasználás átmeneti mérséklődése, a me- zögazdaság stabilitását vészé- lyeztető értékesítési gondok, valamint a demográfiai (hullám elővetitett foglalkoztatási feladatai már korábban is jelezték egy átgondolt struktúra-módosítás igényét. Most nincs más lehetőségünk, mint a gazdasági szerkezetváltást összekapcsolni a bányászati gondok megoldásával.- Milyen garanciákat lát ön arra, hogy ezeket a nehéz lépéseket, fogalmazhatunk úgy is, példaértékűen tegyük mec|? Arra gondolok, hogy Baranyát máig meghatározzák a bányavállalatok, a bányásztársadalom. Képesek lehe- tünk-e arra, hogy ez a szak- .ma méltósággal vonulhasson vissza. Úgy, hogy a bányászok meggyőződhessenek o lépések szükségességében, akár részt is vehessenek szakmai tapasztalatukkal a ránk váró leiadatokban.- A megszokott tevékenység felhagyása, s egy új munkahelyre kerülés természetes emberi gondókkal jár, ezért egyéni - emberre formált — megoldásokat és humánus módszereket kell biztosítani. Ha ezt a szerkezetváltást nagyobb zökkenők nélkül meg tudjuk oldani, akkor az modellértékű lehet más területek számára is. (Természetesen fordítva is igaz, amennyiben nem sikerül elkerülni a buktatókat, az hosszú időre vissza is vetheti a szerkezetátalakítási kezdeményezéseket!) Én személy szerint úgy látom, hogy ma nagyobb támogatóst kaphatunk a kormánytól e feladat végrehajtásához, mint 2—3 év múlva, amikor talán egyidejűleg, s a mainál nagyobb mértékű támogatásleépítési és szerkezetváltási feladatokat kell majd megoldania az országos irányításnak. A megyei szerkezetváltás feladata összetett, ez egyidejűleg jelenti az ágazati, a területi, a szerkezeti és a tulajdonosi struktúra változtatásának igényét. Mindezt azonban nem egy egyedileg hozott központi döntéssel, hanem a kibontakozó piaci viFeté: Csendőr Lósilé szonyok közepette. Nem várhatunk arra, hogy központi döntéssel fogják megmondani, hova, s milyen ipar települjön, illetve miyen termékeket gyártson. Itt és most valóban a vállalkozó szervezeteken múlik a gazdasági szerkezetváltás eredményessége. Olyan termék gyártására kell rámozdulni, aminek valós pi- ^ici kereslete van, s olyan szervezeti formában kell ezt tenni, amely a munkavállalók számára a legkedvezőbb feltételeket tudja biztositani. A piaci körülményeket nemcsak igényelni, hanem — úgy tűnik - elviselni is szükséges!- Mi van abban a csomagban, omit a megyei vezetés vitt a kormány elé? Az elmúlt hónapok testületi döntéseiből már láthatók azok az ösztönzések, amelyek az ipar átalakítási folyamatát befolyásolhatják. Gondolok az átképzési központra, a megyei tanács vállalkozási alapjára, vagy éppen saját vállalkozá■ sóikra . . . — Elsőként annak szeretnék hangot adni, hogy a bányászati tevékenység — bár más súlyaránnyal — továbbra is jelen lesz Baranyában. A megjegyzésére viszont úgy szeretnék válaszolni, hogy a. megye társadalmának erkölcsi kötelessége, de jól megfontolt gazdasági érdeke is, hogy segítse a bányászat gondjainak enyhítését. A gazdasági szerkezetváltást úgy kell levezetni, hogy a kemény munkához szokott bányószemberek: ben felhalmozódott szakmai tapasztalatok — esetleg bővülő 'ismeretekkel — új ágazatokban, új szervezeti keretekben, illetve az új szakmákban is érvényesülhessenek. A bányászok számára felkínálható helyettesítő megoldások most körvonalazódnak, s a Munkaügyi Szolgáltató Iroda, vaLmint a vállalati érdekvédelmi szervezetek 'közreműködésével folytatott egyéni elbeszélgetések során pon- tosotfhatnak. Feltételezhető, hogy sokak számára- átképzéssel és a jövedelmi viszonyok kiegyenlítésével - a szénbányászat tud majd munkahelyet nyújtani. Sokak számára a végkielégítés intézményének bevezetése és az újrakezdési kölcsön feltételeinek javítása megnyithatja az önálló vállalkozás lehetőségét. Szakmai kötődés és emberi kapcsolatok szempontjából fontos lehetőség, hogy az uránércbánya vállalat mai „kiegészítő" tevékenységeiből önálló termelési profilok, esetleg önállósult szervezetek jöhetnek létre. Mindemellett komoly tárgyalásokat folytatunk külföldi partnerekkel is. Készen állunk arra, hogy levezessük a tömegesen jelentkező felnőttképzési, illetve átképzési igényeket. Szólni kell arról, hogy a kormány elé került anyag átfogó „humán" intézkedési csomagot is tartalmaz. Ide sorolom bányászok esetében a korengedményes nyugdíjba vonulás feltételeinek enyhítését, a keresetkiegészitésben és járadékban részesülők körének kiterjesztését, valamint a jövedelmi viszonyok esetleges változásával összhangban a lakáshitelek törlesztési kötelezettségeinek egyéni átütemezését is. A kormány ülésén olyan döntés született, hogy mindezen intézkedések részleteit október végéig kell kidolgozni, s teljes terjedelmében nyilvánosságra kell hozni.- A kormány döntésében milyen garanciákat kap ez a régió o szerkezetátalakítás sikeres megvalósítására? — A kormány által elfogadott csomagterv fontos része a központi struktúrapolitikai intézkedéssel érintett települések körének a lehatárolása. Ez o jóváhagyás szerint 90 baranyai és 12 Tolna megyei települést érint. E térségben egyedi kezdeményezésekkel pályázni lehet a munkahelyteremtő beruházások központi támogatására (1990. évben 500 millió forint az elnyerhető támogatós!) az itt létrejövő új szervezetek - hazai vagy külföldi, egyéni vagy társas vállalkozások — ötéves időre szóló 60 százalékról induló nyereségadó kedvezményt kophatnak, a munka-, hélyteremtő beruházások utáni áfa 100 százalékos mértékben visszaigényelhető. Az e térségben induló új vállalkozások mindemellett lehetőséget kapnak kedvezményes kamatozású világbanki szerkezetátalakítási hitel igénybevételére is. A csomagterv tehát „vállalkozást élénkítő” szándékú, amivel viszont a közeli napokban meghirdetésre kerülő pályázati kiírás szerint mielőbb élnünk kell. A vállalkozási folyamat segítését, s a dolgozók személyre szóló érdekvédelmét 'hivatott szolgálni az újonnan létrehívandó Regionális Egyeztető Fórum. Fontos szerepet szánunk a koncepcionális kérdésekkel foglalkozó Szerkezetátalakítási Bizottság munkájának, mely — közvetett eszközökkel - orientálhatja a térség gazdálkodó szervezeteinek vállalkozásfejlesztő törekvéseit. Szeretném hozzátenni, hogy a megyei tanács is komolyon foglalkozik a változást élénkítő intézkedésekkel, s közeli terveink között szerepéi egy olyan „Vállalkozási tanácsadó” létrehozása, amelyik szakmai, pénzügyi, jogi ismeretek átadásával könnyítheti az újonnan induló vállalkozók valóságos vállalkozóvá válását.- Úgy gondolom, amíg Baranyában egyetlen bányász is él, nem vonhatók meg azok az ellátások sem, amelyekben ez a szakma részesült. — A bányabezárás különlegességét adja, hogy il^en nagyságrendű vállalatot ez- ideig nem számoltunk fel. Külön feladatot jelent, hogy esetünkben egy misztifikált tevékenységi forma megszüntetéséről van szó, melyre nincsenek kidolgozott normáink. Épp ezért a bányabezárás külön műszaki terv kidolgozását igényli, melyben részletezni szükséges a környezetvédelmi és rekultivációs feladatok konkrét tartalmát, illetve költségigényét. A bányabezárás során egyes üzemi létesítményeket felszámolnak; más felszíni létesítmények viszont — o mentesítő munkák elvégzése utón — alkalmasak lesznek új gazdasági vállalkozások befogadására. Maga a bányabezárás feladata több évet felölelő tevékenység, tehát nem azt jelenti, hogy holnaptól lakatot tehetünk az üzemi létesitményekre. A legfontosabb szempont, hogy o termeléscsökkentés olyan ütemben hajtandó végre, ahogy az emberekről gondoskodni tudunk. Teljesen érthetőnek tartom, hogy a bányászok és o térségben élő nem bányászok számára is izgalmas kérdés: mi lesz az ércbánya vállalót által üzemeltetett jóléti intézmények jövőbeni sorsa?! Megnyugtatásul szeretném jelezni, a kormányzati döntés garanciát ad arra, hogy ezek a létesítmények részben önfenntartó módon, részben tanácsi üzemeltetéssel a jövőben is szolgálni tudják a lakossági igények kielégítését.- Végül arra kérem, segítsen megismerni a Regionális Egyeztető Fórum szerepét, bár leltehető, hogy ez lesz az érdekegyeztetés ütközőpontja a régió és a kormányzat íeözöt. — A Regionális Egyeztető Fórum elsődleges feladata az az uránércbányászat felhagyásával, a bányavállalati tevékenység átalakításával és a dolgozók egyéni sorsával ösz- szefüggő ügyek szervezése és irányítása. Tagjai között ott lesznek a kormány megbízott szakemberei, a bányavállalat vonzási körzete által érintett megyék felelős vezetői, s természetszerűleg a vállalati kollektíva választott képviselői. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy időszakonként ülésező, hanem folyomotos munkát végző fórum lesz. S a megszokott formáktól eltérően ennek a fórumnak - komoly pénzintézetek bevonásávol, s a kormány által biztosított források mobilizálásával — jelentős anyagi eszközök állnak mojd rendelkezésre. A fórum tagjainak ismeretei arra is alkalmasak lesznek, hogy esély- lyel közvetítsenek a helyi vállalkozók, illetve az országos szervek között. Úgy gondolom, o Regioná- >1 is Egyeztető Fórumnak fontos szerepe lesz abban, hogy a kényszerű körülmények között végrehajtandó szerkezet- átalakítási feladatot ne válságként éljük meg, hanem a rendelkezésre álló preferenciarendszerrel jól gazdálkodva, a kényszerű struktúraváltást egy dinomizálósi lehetőségnek tekintsük. Gáldonyi Magdolna A kormány döntött s az uránbányászatot meg kell szüntetni
