Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-23 / 263. szám
Dunántúli napló 1989. szeptember 23., szombat U Patacson és Szentlőrincen A MÉV folytatja lakásépítési programját Patacson több mint négy éve folyik a munka tizenhét hektáros területen. A Mecseki Ércbányászati Vállalat közmű- vesítette a környéket, több mint 160 millió forintért. A földben van már a vízvezeték, a csatorna, a gázvezeték, az elektromos kábelek, lassan kirajzolódnak az utcák, járdák, telkek 'körvonalai. Néhány héten belül megkezdődhet az épületek alapjainak betonozása.- Nem érzi ellentmondásosnak, hogy mindenhol a bányásrkodós felszámolását emlegetik, ennek ellenére o 'MÉV változatlanul folytatja a lakásépítési programját? — kérdezem Berkes Sándortól, a MÉV lakásgazdálkodási csoportvezetőjétől.- Néhány hónapja - 1989 áprilisában - derült csak ki, hogy problémák vannak a vállalattal, szó van a felszámolásáról. Mi azonban a lakás- építési programunkban ötéves távlatban gondolkodunk. Négy éve iközművesítjük a patacs- nyugati területet azért, hogy dolgozóinknak telkeket biztosítsunk a lakásépítéshez. Nem állhatunk le egyszerre, annál ■is inkább, mert két-három éve nem tudunk lakást adni a munkásoknak, mert szinte minden lakásépítésre fordítható pénzünket a körművesitésbe fektettük. Másrészt, itt mindig is lesznek dolgozók, még a felszámolás alatt is, mert ez nem megy egyik napról a másikra. Nekik is keli lakás.- Mennyi támogatást kapnak évente?- Központi keretből 2,6 imil- Jiórd forintot szavaztak meg a lakásépítés támogatására 1986- bon a bányásztársadalomnak. Ebből a MÉV 43 millió forintot kap. Reméljük, még jövőre is megkapjuk ezt a pénzt, mert ez a munkáltatói lakásépítési kölcsön alapja. Ha esetleg egy gyors ütemű felszámolást terveznék, okkor nem kapjuk meg az anyagi támogatást. Ez a teljes hitelvesztésünkkel járna a tanáccsal, az OTP-vel, a kivitelezőkkel és a tervezőkkel szemben. Folyamatban lévő szerződéseink, pénzügyi elkötelezettségeink vannak, éppen ezért, ha csak lehet, folytatni kell az építkezést.- Mennyire tudják kielégíteni a lakásra várók igényeit ezen a közművesített területen? — Jelenleg 576-an várnak lakásra vállalatunknál. A tervek szerint 92 családi ház, 76 sorház és 304 társashoz épülne fel, park előváros jelleg-, gél. Ezenkívül Szentlőrincen is épül még 50 lakás.- Milyen technológiát alkalmaznak az építkezésen? — Két új, korszerű módszert •használunk, az egyik a SZAP- TERM Befonyp, a másik a Plastbau technológia. Előnyük az építési idő jelentős csökkenése, a milliméteres pontosság, a magas műszaki színvonal, az elfogadható ár - 19— 20 ezer forint négyzetméterenként. Ezenkívül nincs építési törmelék, nem kell sódert, homokot szállítani a helyszínre, szerelőjeliegűvé válik az egész kivitelezési munka. A SZAP- TERM Betonyp egy monolit, öntött technológia. A szerkezet fő alkotóelemei, a másfél centiméter vastag Betonyp-la- pok (cement-faforgács, 70—30 százalékos keveréke), a beton és a betonacél. A kitámasztó elemek 'közé Betonyp-lapokat helyeznek el, egymástól 15 centiméter Mávolságra, majd az acél térhálót teszik be, végül a lapok közét kibetonozzák. A fémtannak eltávolítása után a Betonyp-lap egy sima, tapétázható felületet biztosít. A Plastbau technológiánál emeletmagasságú habosított polistirol-eiemeket állítanak össze. Az elemekben lévő lyukakat, hézagokat betonnal ön- tik ki, o falazatnál és a födémnél egyaránt. A teherhordó szerkezet a beton. Kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Hajdú Zsolt Ahogy az árusok látják A nyilatkozó névtelen, de amit mond, arra figyelni kell Rikkancs voltam, nem árus — igaz, újságot árultam. A lapterjesztéssel összefüggő kis írásom meg is jelent a lapok hasábjain, arra azonban nem számítottam, hogy pont az „veszi a lapot, aki veszi a lapot". Kicsit pontosabban: a cikk megjelenése utón telefonon, személyesen és levélben is felkerestek néhányon, akik kivétel nélkül úgy érezték, hogy róluk, mitöbb, ellenük szólok. Néhányon sértődöttségükben odáig mentek, hogy mocskolódó levelet írtak és írattak aló másokkal is. A tényeket és észérveket elfogadom, ezért született a következő beszélgetés is. Partnerem kérése azonban az volt: se nevét, se munkahelyét, se beosztását ne közöljem. — Tehát, hallgattassék meg a másik fél is! Tessék, öné a szó. Az összes árus felháborodott azon, milyen jó nekik, mert oda megy a vevő! ön a cikkében hangsúlyozta, hogy ha rikkancsoskodnának, okkor több lapot tudnának eladni! Nekem a véleményem, ha az árus kinn is áll az utcán és torkaszakadtából üvöltözik, akkor sem tudja a népet vásárlásra bírni. Nem, mert maholnap az embereknek kajára sem lesz pénze. Ez az egyik ok. A másik: ezek rendes boltok. Szóval az, hogy most ilyen ronda bódék, attól még nem egy utolsó hely egyik sem, hiszen elég szépen forgalmaznak. Minimum hatszóz- féle lapot, totó-lottót, buszjegyet Tehát az kivihetetlen a gyakorlatban, hogy valaki a bódéban tartsa az áruját, és kint kínálja a lapot. Az árus köteles bent tartózkodni a bódéban, az ajtót belülről bezárni, és idegen nem tartózkodhat bent. — Ügy tudom ebben a szakmában túlnyomórészt asszonyok dolgoznak. Ez azért alakult igy, mert a jövedelmük olyan alacsony, hogy a férfiaknak nem éri meg ennyi pénzért beülni a hódéba. — Részint azért. De van más ok is. Sokáig az a nézet uralkodott, hogy jól keresnek az árusok. Ez ma már egyáltalán nem igaz. Sőt, már korábban sem volt az, mert az alapbérüket úav állapították meg, hogy majd ugye, kapnak borravalót. A .borravaló ma már olyan, mint a kutya vacsorája. — Könyveket is kell az újságosoknak árusítaniuk. Rengeteg olyan kiadványt vesz át <a .posta, amit soha a büdös életben nem tud eladni. De átveszi, mert állítólag át kell venni! És ezek a pici — tényleg minimális hellyel rendelkező - pavilonok rengeteg anyagot tárolnak, így aztán azt se tudják sokszor az árusok, hogy mi van a bódéban. Mindent korlátlan mennyiségben átveszünk, milliárdokat elpocsékolunk, és akkor jönnek azzal, hogy drága a papír! — Időnként sok zsákot lehet látni a pavilonok előtt... — Az árus megkapja a lejárt lapok jegyzékét. Abból kibogarássza, hogy mi hol van. Gyakorlatilag hetvenszer átrámolja a bódét, mire mindent össze tud szedni. Eszméletlen sok a .remittenda. Ha azt ösz- szekésziti, a bódéba már nem fér be, ha árulni akar, azért van a bódék előtt a 8—10—16 zsák. Reggel az árus megy és kinyit, kipakolja a zsákokat. Bemegy a .bódéba, közben fél szemmel figyeli, hogy a zsákok megvannak-e, 'kiszolgál, este az egészet .bepakolja. Ez a játék a zsákokkal jó pár napig is eltarthat, mire végre be lehet szolgáltatni. A bódék körülményekről nem is beszéltünk. Az árusok reggel ötkor már ott vannak, délután egykor van a váltós. Ez alatt az idő alatt csak úgy tud elmenni például WC-re, ha valakinek könyörgött már a környéken és azt beengedi. Kezet mosni nem tud, de az arcát sem tudja megtörölni a nyomdafestéktől. .Mindehhez hozzájárul, hogy különböző lapok késve jönnek. A vevők keresik és „alpári módon” beszélnek az újságosokkal. — ön szerint milyen most a kapcsolat az árusok és a vevők között? például itt, a Kossuth téren szépek, de már nem alkalmasak arra, hogy befogadják ezt a lapmennyiséget! A perem- kerületről meg ne is beszéljünk. Ott a Kórház tér, a Varsányi út, a Sarohin, a Hajdú Gyula és sorolhatnám végig az utcákat, hogy mekkora helyen dolgoznak az emberek.- Mi lenne a megoldás? Mit kellene tenni, hogy ez az önök szerint tarthatatlan állapot megváltozzék?- Először is talán azt kellene megnézni, hogy melyik kiadónak melyik kiadványa fogy. Mert, amikor már harmadszor is 80 százalékos remittendával dolgozik a posta, akkor nem volna szabad átvenni korlátlan mennyiségben belőle. De most úgy tűnik, mintha egyes kiadónak csak az volna az érdeke, minél több példányban nyomják ki a terméküket, miközben az nem is fontos, hogy mennyire fogy.- Tudna konkrét példát is mondani?- Hogyne: ilyen a rendkívüli Füles, a Szobó család és lehet sorolni — Ciccolinától kezdve egészen a többiig. Mert az .utóbbit is például akkor vettük át, amikor már lefutott! Aztán itt van a Lányok— Asszonyok, a Fáklya százszámra, amikor az árusnak úgysincs helye.- Milyen most a kereseti lehetőség az újságárusoknál? — A jövedelmük egyre csökken, holott az árak meg egyre nőnek. Például tegnap voltunk gyűlésen - azért is volt ilyen paprikás a hangulat -, azt akarják megmagyarázni, örüljünk, hogyha annyi lesz a keresetünk, mint volt valamikor. De álljon meg a menet: hogyha tőlem több munkát kérnek, egyértelmű, hogy többjét is szeretnék keresni, hiszen minden többe kerül!- Egyáltalán miből tevődik össze egy újságárus lizetése, miből áll a jövedelme? — Meghatározták, hogy 50 000 forintig 8,5 százalék, 50 000-től 100 000-ig 3,5, százezer forgalom fölött pedig 2,4 százalék, amit az árus kap. — Tehát minden árusnak jól lelfogott érdeke, hogy minél több lapot adjon el!- Igazság szerint a jövedelemnek növekednie kellene, de itt fordított arányosság van. Tehát az árus hiába ad el többet, egyre kisebb százalékot kap! Kategorizálva van, nehogy fúl sokat keressen, ezzel szabályosan visszafogják az árusokat. Könyörgöm, én miért forgalmazzak 300 000 forintot, ha úgy .is csak ennyit keresek! És akkor még a szociális- Nagyon megromlott, de ez nemcsak itt tapasztalható, hanem mindenfelé. Valamikor udvariasabbak voltak a vevők is, most ezért a pénzért, amit kiadnak, el is várnak valamit. Ezért kellene biztosítania a postának is a lehetőséget, hogy márpedig, amit én terjesztek, ahhoz adom a helyet is. Be kellene ülni egy ilyen pavilonba . ..- Hány lók van ott nyáron?- Hatvan! Ezek szigetelés nélküli pavilonok. Télen akárhány fok van kint, bent mindig két-három fokkal hidegebb, ráadásul nyitva van még az ablak is. Beépítettek ugyan egy hősugárzót, vagy elöl, vagy hátul - teljesen mindegy, hogy hol van — egy pontot éget, egyébként meg hideg van!- Nincs betegség ...- Azt hiszem ez az a réteg, amely nemigen megy el táppénzre ...- Inkább ott ül?- Inkálbb ott ül, mert ezt az anyagmennyiséget átadni oda-vissza, nem mindenki vállalja. Ez nem olyan, hogy én most beteget jelentek, fogom magam és holnap nem jövök dolgozni, mert a bódét tovább kell vinni! Tehát így is, úgy is elmenne a betegségéből két napja, okkor meg minek. Akkor inkább mindegyik kúrálja otthon magát és csak végszükség esetén mennek el orvosihoz.- Egy-egy ilyen pavilonban tulajdonképpen mekkora értéket jelentenek at újságok? Reprezentatív újságosstand a Széchenyi téren...— Konkrét számot nem tudok mondani, de hogy cs®* Pécsett milliók elúsznak, a* biztos. Mégpedig azáltal Ihogy olyan lapokat vesző®* át, egyáltalán olyan lapok®* nyomnak ki, amit nem tu» megvenni a vásárló. Ha ne«1 a postán dolgoznék és nej" tudnám hazavinni kiolvasni «* utána vissza, nekem sem tej- ne arra, hogy .bizonyos újs®' gokot megvegyek. Nekün* nincs semmire pénzünk, me1* .ráfizetésesek vagyunk. A* egész hírlapterjesztést nei" tudom így elfogadni: mert h® az ember egyszerűen cső* szorozni, osztani kezd, hogf milyen pénzeket kasszíroz h® és mit ad ki a posta, akkor azért már el lehetne gondol' kodni azon, hogy fejlesztés** is kéne jutni. — Mennyire fárad el az ón)1 a napi munka után? Példád' mint háziasszonynak, csalód' anyának, mihez van kedv(‘ ideje? — Még arra se, hogy köszönjön! De ezt komoly®11 mondom! Tavaly nyáron 'je' gigcsinóltam. Az újságán1’ előtt nem érnek rá ácsorog®1 az emberek, holott a kocsrrO' 'bon félnapokat is elvonna*' de itt kapkod, itt siet, mi”' dent rögtön akar! És közbe11 figyeljen az árus arra, hogf mi hol van, jól ad-e visszo. mert ő egvben kiszolgáló |S meg pénztáros is. Az áru* még akkor sem mehet ház®' amikor lejárt a munkaideje' hanem szépen el kell sétál®1® a postára feladni a napi he' vételt. — Nem megy a postaautó hogy elvigye a pénzt? — Nem! Az árus este ti* kilós szatyorral sétál hoz®; Mintegy málhás szamár, vis*1 a totót-lottót, a bélyeget.-; — Tehát hazaviszi a post01 értékcikkeket? — Értékcikk nem maradt1®* a pövilonban, ezért viszi m*!j az aprópénzt is. És mindé* reggel vissza. Ezenkívül he' tente kétszer mindenképp®11 .be kell menniük totó-lottó ®' számolásra, és akkor meü nem is beszéltünk a buszjegV' ről. Szóval, aki az árusok®! írigyli, azt én oda ültetné®1' Mert azért ahhoz sokat kéj ugrálni, hogy eladjon 8-9Ű11 Vasárnopi Naplót, mellel** háromszáz Híreket, meg _ Sportot, meg még amit ke® nek, és ezt reggel 6 órát® 9-ig. Mert már 10 órától ne®1 jön a nép. Azt megnéznél® hogy hogyan csinálja bár*' Eljutott hozzám egy le®® egy józanabb hangvétel®' mérsékeltebb írásmű manoP ság divatos, kioktató változ®' ta — aminek ikörlését ne® vállalom. Teszem ezt a le®* aláíróinak határozott kérés* ellenére. A „félpercesbe® ahogy ők nevezik a Dunó®' túli Naplót, az útszéli ha®9 a levélírókéhoz hasonló stíl®* eddig sem volt divatban ®* remélhetőleg a jövőben se®1 lesz! Az értelmes -párbeszéd nek, az érvekkel folytatott vl táknak — még ha nem is ér tünk mindenben egyet — *® vábbra is hívei vagyunk, e híve - vagyok magam is. Ferenci Demeter Jelenleg a (Kisépterv) szakemberei dolgoznak az építkezésen Fotó: Läufer László Veszi a lapot, aki veszi a lapot
