Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-13 / 253. szám

1989. szeptember 13., szerda T udományos-műszaki parkok Magyarországon A fejlett kapitalista orszó- gokban a hatvanas években, de ma már a Távol-Keletem is, Olyan kutatással és fejlesztés­sel foglalkozó szervezetek jöt­tek létre, amelyek új típusú megvalósítási lehetőséget ad­taik innovációs ötletek számá­ra. E formációkat összefogla­lóan innovációs, vagy magya­rul tudományos-műszaki par­koknak nevezhetjük.- Milyen szándék hozta lét­re ezeket a tudományos-mű­szaki parkokat? - kérdeztük Molnár Istvánt, az együk ma­gyar innovációs park mened­zserét. — A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a világon fel­színre került innovációs ötle­tek fele ma a vállalkozói kö­rökből és az egyetemi kutató- ibelyekről kerül ki. Ezeket ka­rolja fel az innovációs park, tőkét, infrastruktúrát, mened­zselést biztosítva számúikra.- Ha ezek az innovációs parkok létrejöttének mozgató­rugói, akkor mi máris bajban vagyunk. Hiszen innovációs magánvállalkozások nagyon sokáig egyáltalán nem voltak, most is ritka kivételnek szá­mítanak. Az egyetemi kutató­helyek meg éppen csak hogy vegetálnak, nem jut pénz a felsőoktatásra.- Nálunk a tudomáinyos- műszalki partkok — vagy az annak nevezett képződmények — inkább egy divathullám há­tán alákuitok meg annak a korszaknak a végén, amely­ben az innováció volt a ki­adott jelszó. E parkok nem a társadalmi-gazdasági kény­szerek hatására jöttek létre. A fogaimat így aztán le is já­ratták, állami és vállalati szinten, s ez megvetette alap­jait az innovációs park iránti érzelmeknek is.- A fejlett gazdasági or­szágokban a kis- és nagyvál­lalatok számára létkérdés, hogy időről időre megújítsák gyártmányaikat. Mondhatnánk, innovációs éhségük van. Ta­pasztalható-e ilyen nálunk? — Sajnos nem. Nemhogy éh- ság vagy kényszer nincs, de határozott ellenérdekeltség fi­gyelhető meg több területen. Ez óbból is fakad, hogy nincs nálunk piaci verseny, minden vállalat reménykedhet óbban, hogy elavult, drága és rossz minőségű termékét is megve­szik a vásárlók, mert nem ■kapnak mást. De még ha rá is szorulna az innovációra, ókkor sincs sok lehetősége, mert a pénzzavarral küszködő állam ezt a pénzzavart átvi­szi a vállalatokra is, amelyek nagyon keveset tud nők köl­teni kutatásra és fejlesztésre. S amikor a barikban 20 szá­zalék kamatot kaphat a pén­ze után, ki az, aki ehelyett tőkéjét bizonytalan kimenete­lű beruházásokba fekteti? — Vannak központi forrá­sok is... — A jelenlegi rendszerben ezek egy-egy vállalatnak jut­nak, témák szerint, pályázat útján. A vállalat e forrásokból kifejlesztett lehetőségeit mo­nopolizálhatja, elzárja mások dől. Célszerű lenne a támo­gatást vagy annak egy részét az innovációs infrastruktúra fejlesztésére fordítani, nem pedig közvetlen nyereségter­melésre. Ehhez mindenki, aki épkézláb és sikerrel kecsegte­tő ötlettel jelentkezik, hozzá­férhet. Ez lenne az innovációs park, amely infrastruktúrát és szolgáltatásokat ad, és önma­ga fenntartásához részesedik a termék majdani haszná­ból is. — Milyen innovációs, tudo­rt.ányos-műszaki park lenne az ideális Magyarországon? — Bármilyen nehéz is az ország pénzügyi helyzete, azt kell mondanom, hogy az in­novációs parkokat alapítani nagyrészt központi, illetve re­gionális forrásokból célszerű. Ezáltal biztosítható, hogy egy- egy park mindenki számára hozzáférhető, ne tegye rá a 'kezét egy nagyvállalat, s hogy a park működtetése mentes legyen a rövid távú nyereség hajszolásától. A park működ­tetésének finanszírozása vi­szont már magának a park­inak a feladata. Ez történhet a szó Igái tatásai után felszámí­tott díjaikból, a betelepült vál­lalkozó eredményéből. Ugyan­ezen az alapon képzelhető el a menedzserek díjazása is. Az alapítók előírhatják, hogy meg határozott idő után az in­novációs parknak önfenntartó­vá kell válnia. A tulajdonosi szemlélet kialakítása érdeké­ben a park menedzserei saját tőkerészt is 'befektethetnek egy-egy témába. A témák csak meghatározott ideig (mondjuk egy-két évig) élve­zik ezeket az előnyöket. Ez­alatt eldől, hogy életképesek-e vagy nem. Ha igen, a hagyo­mányos banki-vállalkozói szfé­rába kerülnek, vagy a válla­latok megvásárolják, és fel­használják a kutatási ered­ményt. — Van-e az országban ilyen tudományos-műszaki park? — A legjobban a Budapesti Műszaki Egyetemre épülő In- novatech Műegyetemi Innová­ciós Park közelíti meg az esz­ményeket. Több parkban a rövid távú bevételre törekvő szemlélet gátolja az igazi ku­tató-fejlesztő munkát. Erős a törekvés a gyorsan eredményt hozó akciókra. Ez azért baj, mert elveszi a lehetőségeket az igazi nagy témáktól. Jelenleg Magyarországon nagyon sok változata van a parkoknak. Jellemző, hogy nemcsók a betelepülő ínnová- tor vállalkozik, hanem a park ís. A parkok egy része még lényegében menedzserirodai funkciókat lát el. Természete­sen egy ilyen iroda is tölthet be rendkívül nagy szerepet az innováció felkarolásálban. De fennáll a veszélye, hogy nem valósítja meg a parki gondo­lat lényegét. Azt, hogy a szel­lemi bérmunkásból vállalkozó lesz, a mlkrOkörnyezet inno- vációboráttá válik, megvalósul a teljes innovációs lánc, mű­ködik a vállalkozói saját és az úgynevezett „türelmes tőke" is, amely nem tör gyors meg­térülésre. Gőz József A tenger mélyén rozsdásodnak a Bismarck nevű második világháborús német csatahajó légvédelmi ágyúi. Az elsüllyedt hajót azzal a technikával azonosították, ahogyan a Titanic- ra sikerült rátalálni. Pontos helyét azonban nem közük, mert katonai temetőnek tekintik. A roncs 5000 méter mélyen fekszik. MTI TELEFOTO A Bismarck hullámsírja Nemrégiben a hírügynök­ségek világgá kürtölték a hírt: megtalálták a tenger­fenéken a Bismarck nevű második világháborús né­met csatahajó roncsait. Ér­demes visszapillantani, mi­lyen volt ez az akkoriban oly híres csatahajó, és mi lett a sorsa. A Bismarckot a hamburgi Blóhm és Voss cég építet­te: 1939. február 14-én bo­csátották vízre a nagy né­met kikötővárosban, éppen annak a napnak az évfor­dulóján, amikor Nelson hí­res győzelmét aratta a St. Vincent-foknál vívott csatá­ban. A német kormány ál­lami ünnepségnek nyilvání­totta a ceremóniát. Hitler, Raeder, Keitel, Göring, Goebbels, Hess, Ribbentrop, Himmler, Bormann -, mind ott voltak az emelvényen; beszédében Hitler kifejezte reményét, hogy a hajó le­génysége Bismarck vasaka­ratának szellemében fog te­vékenykedni. A hajó háromszáz méter hosszú, 36,6 méter széles volt. Nyolc darab 38 cen­timéteres ágyú és hat repü­lőgép hordására alkalmas. Az ágyutornyokon és az ol­dalakon 33 centi vastag, különlegesen edzett Wotan- ■páncélzattal. Harmincötezer tonnásnak jelentették oe, hogy a londoni egyezmény kereteit ne lépje túl; de a Bismarck vízkiszorítósa ra­komány nélkül valójában 42 000 tonna volt, teljes ra­kománnyal együtt pedig több mint 50 000 tonna. Ilyen hadihajót még nem látott a világ: a Bismarck az újjáéledő német hadi­tengerészetet jelképezte. A német haditengerészet fő feladata az angolszász kereskedelmi hajók meg­támadása és megsemmisíté­se volt. Ebhez természete­sen le kellett győzni a ke­reskedelmi hajókra vigyázó hadihajókat. A német hadi­flotta a tengeralattjárókkal együttműködve kezdetben nagy sikereket ért el az At­lanti-óceánon, támaszpontul használva mind a német, mind pedig a francia kikö­tőket. A Bismarck 1941. május 18-án futott ki a Prinz Eugen és még számos hajó kíséretében. Északra vette útját, Norvégia partjai előtt elhaladva feljutott a sark­vidékig, majd az Izland és Grönland közötti, úgyneve­zett Dónia-szoroson át ér­kezett az Atlanti-óceánra. Itt percek alatt elsüllyesz­tette a legnagyobb brit csatahajót, a Hood-ot, majd délre, később keletre kanya­rodott a franciaországi Vizcayai-öböl irányába. Időközben jelentős brit flotta összpontosult, és megkezdődött minden idők egyik legnagyobb kalandja, a Bismarck üldözése és el­süllyesztése - mindössze nyolc nap alatt. Több mint négyezer brit és német ten­gerész vesztette életét a küzdelemben. Az angol ad- mirali tásnak hatalmas erő­ket kellett mozgósítania, 'hogy ezt az egyetlen hadi­hajót a tenger fenekére küldje: nyolc csatahajóra és csatacirkálóra, két repülő­gép-anyahajára, több mint 'háromszáz támadó repülő­gépre volt szükség. A Bis­marckra kilőtt majdnem 60 torpedóból mindössze három, legfeljebb négy talált célba. Végül a csatahajó kor- mányozhatatlan céltáblává vált. A Bismarck esetéből esz­méltek rá a szakemberek, hogy a repülőgépek korá­ban elavultak a csatahajók. FOLD ALATTI TÖ Dél-afrikai barlangászok a vi lóg eleddig legnagyobb kitérj sdésü föld alatti tavát fedezték fel. Az általuk a Sárkány orrlyulkónak el­nevezett föld alatti tó Afrikában, Namíbiában, o földfelszín a lőtt 60 méteres mélységben rejlik. A 2 hek­tárnyi tó nagyobb, mint az eddigi- dsúcstortó, az USA Tennessee ál- lamáiban levő, „csupán” 1,8 hek­tárnyi Lost Lake, vagyis Elveszett tó. A Sárkány orrlyukának pontos he­lyét fölfedezői titokban tartják, mert azt ők maguk kívánják első­ként tudományosan tanulmányozni és föl-térképezni. FÜSTGÁZOKBÓL MŰTRÁGYA A szén elégetésekor fejlődő füst­gázokat csak jelentős műszaki-gaz­dasági ráfordítással lehet megtisz­títani a környezetet károsító ártal­mas anyagoktól. Chicagói vegyész- mérnökök új eljárásával olcsón és hatékonyan eltávolíthatják a kén­Innen — onnan dioxidot a füstgázokból, majd a műtrágyagyártásban hasznosítják. Az új eljárás „szive" a heterogén reaktor, amelyben először vízzel és kalciumfoszfáttal megkötik a kén­dioxidot. Ezután kalciummal levá­lasztják a foszfort, amelyet ammó­niával és az elégetés! folyamat­ból visszamaradó hamuval műtrá­gyává egyesítenek. MEGKÖVESEDETT ERDŐ Nyugatnémet botankusok Bay­reuth városában és környékén egy megkövesedett erdő maradványait tárták fel. A híres arizonai (USA) .,'kőendo” után a bayreuíhi o leg­nagyobb a világon: a megkövese­dett faimaradványok száma mintegy 13 000, s összesen sok tonnát nyom­nak. A lelet azért is nagyon fon­tos, mert a megkövesedett fák a felső triász időszaki kőzetekbe von­nák beágyazva, s korák ennek meg­felelően mintegy 200 millió év. Ak­koriban a tűlevelű ifák körében bo­tanikai változás következet; be: a földtörténeti ókor fáit felváltották a földtani iközépkornok az új kö­rülményekhez jobban alkalmazkodó tűlevelű fái. A közelmúltban elhangzott hivatalos román nyilatkoza­tot világszerte úgy értelmez­ték, hogy Románia 'képes atomfegyvert előállítani. A bejelentésnek érthetően ■nagy visszahangja volt. A szakemberek véleménye vi­szont egyértelműen az, hogy e román kijelentés minden alapot nélkülöz. Különbséget kell tenni a korsrerű, jelenleg hadrend­ben álló, valamint a leg­primitívebb, régesrég elavult fegyverek között. (Az utób­bira példa a ihirosimcri bom­ba.) Egy hadsereg csak kor­szerű fegyvert rendszeresít­het, a primitív változatok legfeljebb zsarolásra, terro­rista célokra alkalmasaik. A korszerű nukleáris fegy­verek nélkülözhetetlen anya­gai a plutónium, az erősen dúsított (úgynevezett fegy­ver minőségű) urán és a itricium. A plutónium a természet­ben nem fordul elő, előállí­tása atom reaktorokba n tör- ténlk. Fegyverhez alkalmas plutóniumot speciális reak­torban, különleges - az erő­művi reaktorokétól eltérő — üzemviteli körülmények kö­zött lelhet gyártani. A plutó­niumot a ‘reaktorból kiemelt fűtőelemekből egy rendkívül komplex üzemben - az új­rafeldolgozó műben — lehet kinyerni. Romániának nem állanak rendelkezésére az említett létesítmények, sőt ezeket saját erőből nem is lenne képes létrehozni. A fegyver minőségű uránt uráindúsítóműben állítják elő; itt a bomlba zsámára megfelelő unán-235-öt elvá­lasztják a 140-szer nagyobb Ikancentráoiájű urán—238-tól. Az USA-ban, majd a Szov­jetunióban, Angliáiban, Fran­ciaországban és Kínában felépített, úgynevezett gáz­diffúziós dúsítok több négy­zetkilométer területet elfog­laló, óriási villamos energia és vízfogyasztású gyártele­pek. Az USA 25 ezer ember többéves munkájával épí­tette fel a maga üzemét. A román műszaki színvonal csillagászati távolságra van attól, amit az urándúsitás megkívánna. A triciumot is atomreaktorban történő be­sugárzással lehet előállíta- ní, igen költséges eljárással. Az alapanyagaik az atom­ihala lmoktól legális úton 'nem szerezhetők be.^~ A csempészés, illetve lopás le­hetőségét már többször fel­vetették (egyes arab álla­muk, Izrael és néhány más állaim kapcsán is). De ma­gáinak a fegyvernek az előállításához is olyan fej­lett technológiái (fémkohá­szati, robbanáanyag-tecbni- *®i, elektronikai, számítás­technikai stb.) ismeretek szükségesek, hogy az atom- , hatalmakon kívül ezeknek csak néhány iparilag fejlett ország van birtokában. Korszerű nukleáris fegyver ■előálítósa tehát sokéves fej­lesztőmunkát igényel egy iparilag fejlett ország szá­mára is, egy elmaradottabb ország számára pedig a feladat reménytelen. A lehető legprimitívebb fegyver talán elérhető távol­ságban lehetne Románia számára, bár ehhez is sok száz, magasan kvalifikált szakember több évi munká­ja és igen jelentős anyagi források kellenének. Az ilyen kivitel azonban sok szem­pontból balesetveszélyes. (Pl. megvan a véletlen rob­banás lehetősége, szemben a 'korszerű fegyverekkel, amelyeknél ez kizárt.) A ro­mán atomfegyver tehát in­kább egy elképzelt gazda­sági, teahnikai, politikai nagyságot szimbolizáló pro- paga ndafegyver. Dr. Makra Zsigmond Könyvismertető Mindszenty: Emlékirataim örök kérdés: vajon a hit és a meggyőződés melletti kiál­lásnak van-e határa? Hol csap át maradiság'ba, konzer­vativizmusba, ellenzékiségbe? Atcsap-e egyáltalán? Kell-e kompromisszumokat kötnie po­litikusnak, egyházfőnek sors­fordító történelmi szituáció­ban? Pehm József, a Vas me­gyei Mindszent szülötte kom­munista elienességét soha sem titkolta. Alighanem oka volt rá. A történészek eldöntik; hogyan illeszthető be arcéle történelmünk panoptikumába. Amennyire az kiderül emlék­iratainak, a legutóbb utcára került kötetéből, hitében azt szerette volna, hogy a föld ne forogjon, hanem álljon. Első emberi trcgédiáját Káro­lyi Mihály köztársasága alatt élte át - le is tartóztatták a zalai papot -, mert elvbará­taival szervezkedett, s lapjá­ban a Szent Korona legitimi­tásából eredő királyságot áhította vissza. A minden eresztékében recsegő-ropogó Monarchia, a széteső koronás békeidők, Európa térképének átfestése bizonnyal megannyi ember számára -, így utólag is (?) - tragédia. A huszadik század eleji Magyarország út­keresése, majd az újabb tra­gédia, mely nemzetünk szá­mára nem csak a Don-kanyar, élményanyagát hozta, ismét csak az útválasztás kényszerét veti föl. A német megszállás - 1944, s o nyilas hatalom- átvétel -, egy csoportba te­reli Bajcsy-Zsilinszkit, Rajkot és Mindszenty-t Sopronkőhi­dán. Az akkor veszprémi me­gyéspüspök cellájából hallja a kivégző sortüzeket; misét mond. Rajkót nyilas államtit­kár bátyja, Endre menti meg, Mindszenty-t egyházi rangja, Bajcsy-t senki. S amikor megkezdődik az új világ építése; a koalíciós remények demokráciájának építése, a sokat átélt - szen­vedett -, s egyéni impressziói­tól megszabadulni soha nem tudó — Mindszenty az egyház­fői székből próbálja az elmúlt évtizedeket annullólni, s „ké­szíti elő" az újabb „korona*' zást" Esztergomból. Másként látva az állam és egyház megbékélését, mint ahogyan azt a kor és a történelmi kényszer láttatni akarja. Ű hercegprímás, Magyarország zászlós ura. Megteheti. Az új hatalom kompromisszumok nélküli ellenségévé válik; sze­mélyében testesítve meg a haladás ellenfeleit. Nagypéntek délelőttjén pün­kösdről prédikál. De 'hogyan? Egyik kezével fölemel, a má­sikkal lesújt. így aztán sorsa megpecsételődött; Mindszenty keresztény hitébe nem fért az iskolák államosítása, oz egy­házi vagyon meglékelése. Pé­ter Gábor tanítványai» tartóz­tatják le, s viszik az Andrássy út 60-ba; ádáz ellenfelei cel­lasorába, szociáldemokraták, kommunisták közé. Emlékirataiban szemlélete­sen fogalmaz. Letartóztatása­kor az a Riesz István az igaz­ságügyminiszter, akit szintén az Andrássy út környékén ver­nek agyon valamivel később. S az sem nóvum — napjaink­ban folyik periratainak felül­vizsgálata -, 'hogy Mind­szenty-t koholt vádakkal, kon­cepciónak pörben ítélik el. ötvenhat szabadítja ki, hogy átmeneti szabadságát az Egyesült Államok nagykövet­ségének menedéke váltsa föl, 1971. szeptember 28-ig... Életének fő ellentmondásai­hoz haláláig görcsösen ra­gaszkodik; egyházfői méltó­ságáról sohasem mond le. A tarthatatlanul kínos szituá­ciót a Vatikán oldja föl: megüresedettnek nyilvánítva az esztergomi érseki széket, s a primási méltóságot. Újabb döfésként a világ dolgaiban eligazodni nem tudó Mind­szenty számára. Kozma Ferenc Román atomfegyver?

Next

/
Thumbnails
Contents