Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-13 / 253. szám
1989. szeptember 13., szerda T udományos-műszaki parkok Magyarországon A fejlett kapitalista orszó- gokban a hatvanas években, de ma már a Távol-Keletem is, Olyan kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezetek jöttek létre, amelyek új típusú megvalósítási lehetőséget adtaik innovációs ötletek számára. E formációkat összefoglalóan innovációs, vagy magyarul tudományos-műszaki parkoknak nevezhetjük.- Milyen szándék hozta létre ezeket a tudományos-műszaki parkokat? - kérdeztük Molnár Istvánt, az együk magyar innovációs park menedzserét. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a világon felszínre került innovációs ötletek fele ma a vállalkozói körökből és az egyetemi kutató- ibelyekről kerül ki. Ezeket karolja fel az innovációs park, tőkét, infrastruktúrát, menedzselést biztosítva számúikra.- Ha ezek az innovációs parkok létrejöttének mozgatórugói, akkor mi máris bajban vagyunk. Hiszen innovációs magánvállalkozások nagyon sokáig egyáltalán nem voltak, most is ritka kivételnek számítanak. Az egyetemi kutatóhelyek meg éppen csak hogy vegetálnak, nem jut pénz a felsőoktatásra.- Nálunk a tudomáinyos- műszalki partkok — vagy az annak nevezett képződmények — inkább egy divathullám hátán alákuitok meg annak a korszaknak a végén, amelyben az innováció volt a kiadott jelszó. E parkok nem a társadalmi-gazdasági kényszerek hatására jöttek létre. A fogaimat így aztán le is járatták, állami és vállalati szinten, s ez megvetette alapjait az innovációs park iránti érzelmeknek is.- A fejlett gazdasági országokban a kis- és nagyvállalatok számára létkérdés, hogy időről időre megújítsák gyártmányaikat. Mondhatnánk, innovációs éhségük van. Tapasztalható-e ilyen nálunk? — Sajnos nem. Nemhogy éh- ság vagy kényszer nincs, de határozott ellenérdekeltség figyelhető meg több területen. Ez óbból is fakad, hogy nincs nálunk piaci verseny, minden vállalat reménykedhet óbban, hogy elavult, drága és rossz minőségű termékét is megveszik a vásárlók, mert nem ■kapnak mást. De még ha rá is szorulna az innovációra, ókkor sincs sok lehetősége, mert a pénzzavarral küszködő állam ezt a pénzzavart átviszi a vállalatokra is, amelyek nagyon keveset tud nők költeni kutatásra és fejlesztésre. S amikor a barikban 20 százalék kamatot kaphat a pénze után, ki az, aki ehelyett tőkéjét bizonytalan kimenetelű beruházásokba fekteti? — Vannak központi források is... — A jelenlegi rendszerben ezek egy-egy vállalatnak jutnak, témák szerint, pályázat útján. A vállalat e forrásokból kifejlesztett lehetőségeit monopolizálhatja, elzárja mások dől. Célszerű lenne a támogatást vagy annak egy részét az innovációs infrastruktúra fejlesztésére fordítani, nem pedig közvetlen nyereségtermelésre. Ehhez mindenki, aki épkézláb és sikerrel kecsegtető ötlettel jelentkezik, hozzáférhet. Ez lenne az innovációs park, amely infrastruktúrát és szolgáltatásokat ad, és önmaga fenntartásához részesedik a termék majdani hasznából is. — Milyen innovációs, tudort.ányos-műszaki park lenne az ideális Magyarországon? — Bármilyen nehéz is az ország pénzügyi helyzete, azt kell mondanom, hogy az innovációs parkokat alapítani nagyrészt központi, illetve regionális forrásokból célszerű. Ezáltal biztosítható, hogy egy- egy park mindenki számára hozzáférhető, ne tegye rá a 'kezét egy nagyvállalat, s hogy a park működtetése mentes legyen a rövid távú nyereség hajszolásától. A park működtetésének finanszírozása viszont már magának a parkinak a feladata. Ez történhet a szó Igái tatásai után felszámított díjaikból, a betelepült vállalkozó eredményéből. Ugyanezen az alapon képzelhető el a menedzserek díjazása is. Az alapítók előírhatják, hogy meg határozott idő után az innovációs parknak önfenntartóvá kell válnia. A tulajdonosi szemlélet kialakítása érdekében a park menedzserei saját tőkerészt is 'befektethetnek egy-egy témába. A témák csak meghatározott ideig (mondjuk egy-két évig) élvezik ezeket az előnyöket. Ezalatt eldől, hogy életképesek-e vagy nem. Ha igen, a hagyományos banki-vállalkozói szférába kerülnek, vagy a vállalatok megvásárolják, és felhasználják a kutatási eredményt. — Van-e az országban ilyen tudományos-műszaki park? — A legjobban a Budapesti Műszaki Egyetemre épülő In- novatech Műegyetemi Innovációs Park közelíti meg az eszményeket. Több parkban a rövid távú bevételre törekvő szemlélet gátolja az igazi kutató-fejlesztő munkát. Erős a törekvés a gyorsan eredményt hozó akciókra. Ez azért baj, mert elveszi a lehetőségeket az igazi nagy témáktól. Jelenleg Magyarországon nagyon sok változata van a parkoknak. Jellemző, hogy nemcsók a betelepülő ínnová- tor vállalkozik, hanem a park ís. A parkok egy része még lényegében menedzserirodai funkciókat lát el. Természetesen egy ilyen iroda is tölthet be rendkívül nagy szerepet az innováció felkarolásálban. De fennáll a veszélye, hogy nem valósítja meg a parki gondolat lényegét. Azt, hogy a szellemi bérmunkásból vállalkozó lesz, a mlkrOkörnyezet inno- vációboráttá válik, megvalósul a teljes innovációs lánc, működik a vállalkozói saját és az úgynevezett „türelmes tőke" is, amely nem tör gyors megtérülésre. Gőz József A tenger mélyén rozsdásodnak a Bismarck nevű második világháborús német csatahajó légvédelmi ágyúi. Az elsüllyedt hajót azzal a technikával azonosították, ahogyan a Titanic- ra sikerült rátalálni. Pontos helyét azonban nem közük, mert katonai temetőnek tekintik. A roncs 5000 méter mélyen fekszik. MTI TELEFOTO A Bismarck hullámsírja Nemrégiben a hírügynökségek világgá kürtölték a hírt: megtalálták a tengerfenéken a Bismarck nevű második világháborús német csatahajó roncsait. Érdemes visszapillantani, milyen volt ez az akkoriban oly híres csatahajó, és mi lett a sorsa. A Bismarckot a hamburgi Blóhm és Voss cég építette: 1939. február 14-én bocsátották vízre a nagy német kikötővárosban, éppen annak a napnak az évfordulóján, amikor Nelson híres győzelmét aratta a St. Vincent-foknál vívott csatában. A német kormány állami ünnepségnek nyilvánította a ceremóniát. Hitler, Raeder, Keitel, Göring, Goebbels, Hess, Ribbentrop, Himmler, Bormann -, mind ott voltak az emelvényen; beszédében Hitler kifejezte reményét, hogy a hajó legénysége Bismarck vasakaratának szellemében fog tevékenykedni. A hajó háromszáz méter hosszú, 36,6 méter széles volt. Nyolc darab 38 centiméteres ágyú és hat repülőgép hordására alkalmas. Az ágyutornyokon és az oldalakon 33 centi vastag, különlegesen edzett Wotan- ■páncélzattal. Harmincötezer tonnásnak jelentették oe, hogy a londoni egyezmény kereteit ne lépje túl; de a Bismarck vízkiszorítósa rakomány nélkül valójában 42 000 tonna volt, teljes rakománnyal együtt pedig több mint 50 000 tonna. Ilyen hadihajót még nem látott a világ: a Bismarck az újjáéledő német haditengerészetet jelképezte. A német haditengerészet fő feladata az angolszász kereskedelmi hajók megtámadása és megsemmisítése volt. Ebhez természetesen le kellett győzni a kereskedelmi hajókra vigyázó hadihajókat. A német hadiflotta a tengeralattjárókkal együttműködve kezdetben nagy sikereket ért el az Atlanti-óceánon, támaszpontul használva mind a német, mind pedig a francia kikötőket. A Bismarck 1941. május 18-án futott ki a Prinz Eugen és még számos hajó kíséretében. Északra vette útját, Norvégia partjai előtt elhaladva feljutott a sarkvidékig, majd az Izland és Grönland közötti, úgynevezett Dónia-szoroson át érkezett az Atlanti-óceánra. Itt percek alatt elsüllyesztette a legnagyobb brit csatahajót, a Hood-ot, majd délre, később keletre kanyarodott a franciaországi Vizcayai-öböl irányába. Időközben jelentős brit flotta összpontosult, és megkezdődött minden idők egyik legnagyobb kalandja, a Bismarck üldözése és elsüllyesztése - mindössze nyolc nap alatt. Több mint négyezer brit és német tengerész vesztette életét a küzdelemben. Az angol ad- mirali tásnak hatalmas erőket kellett mozgósítania, 'hogy ezt az egyetlen hadihajót a tenger fenekére küldje: nyolc csatahajóra és csatacirkálóra, két repülőgép-anyahajára, több mint 'háromszáz támadó repülőgépre volt szükség. A Bismarckra kilőtt majdnem 60 torpedóból mindössze három, legfeljebb négy talált célba. Végül a csatahajó kor- mányozhatatlan céltáblává vált. A Bismarck esetéből eszméltek rá a szakemberek, hogy a repülőgépek korában elavultak a csatahajók. FOLD ALATTI TÖ Dél-afrikai barlangászok a vi lóg eleddig legnagyobb kitérj sdésü föld alatti tavát fedezték fel. Az általuk a Sárkány orrlyulkónak elnevezett föld alatti tó Afrikában, Namíbiában, o földfelszín a lőtt 60 méteres mélységben rejlik. A 2 hektárnyi tó nagyobb, mint az eddigi- dsúcstortó, az USA Tennessee ál- lamáiban levő, „csupán” 1,8 hektárnyi Lost Lake, vagyis Elveszett tó. A Sárkány orrlyukának pontos helyét fölfedezői titokban tartják, mert azt ők maguk kívánják elsőként tudományosan tanulmányozni és föl-térképezni. FÜSTGÁZOKBÓL MŰTRÁGYA A szén elégetésekor fejlődő füstgázokat csak jelentős műszaki-gazdasági ráfordítással lehet megtisztítani a környezetet károsító ártalmas anyagoktól. Chicagói vegyész- mérnökök új eljárásával olcsón és hatékonyan eltávolíthatják a kénInnen — onnan dioxidot a füstgázokból, majd a műtrágyagyártásban hasznosítják. Az új eljárás „szive" a heterogén reaktor, amelyben először vízzel és kalciumfoszfáttal megkötik a kéndioxidot. Ezután kalciummal leválasztják a foszfort, amelyet ammóniával és az elégetés! folyamatból visszamaradó hamuval műtrágyává egyesítenek. MEGKÖVESEDETT ERDŐ Nyugatnémet botankusok Bayreuth városában és környékén egy megkövesedett erdő maradványait tárták fel. A híres arizonai (USA) .,'kőendo” után a bayreuíhi o legnagyobb a világon: a megkövesedett faimaradványok száma mintegy 13 000, s összesen sok tonnát nyomnak. A lelet azért is nagyon fontos, mert a megkövesedett fák a felső triász időszaki kőzetekbe vonnák beágyazva, s korák ennek megfelelően mintegy 200 millió év. Akkoriban a tűlevelű ifák körében botanikai változás következet; be: a földtörténeti ókor fáit felváltották a földtani iközépkornok az új körülményekhez jobban alkalmazkodó tűlevelű fái. A közelmúltban elhangzott hivatalos román nyilatkozatot világszerte úgy értelmezték, hogy Románia 'képes atomfegyvert előállítani. A bejelentésnek érthetően ■nagy visszahangja volt. A szakemberek véleménye viszont egyértelműen az, hogy e román kijelentés minden alapot nélkülöz. Különbséget kell tenni a korsrerű, jelenleg hadrendben álló, valamint a legprimitívebb, régesrég elavult fegyverek között. (Az utóbbira példa a ihirosimcri bomba.) Egy hadsereg csak korszerű fegyvert rendszeresíthet, a primitív változatok legfeljebb zsarolásra, terrorista célokra alkalmasaik. A korszerű nukleáris fegyverek nélkülözhetetlen anyagai a plutónium, az erősen dúsított (úgynevezett fegyver minőségű) urán és a itricium. A plutónium a természetben nem fordul elő, előállítása atom reaktorokba n tör- ténlk. Fegyverhez alkalmas plutóniumot speciális reaktorban, különleges - az erőművi reaktorokétól eltérő — üzemviteli körülmények között lelhet gyártani. A plutóniumot a ‘reaktorból kiemelt fűtőelemekből egy rendkívül komplex üzemben - az újrafeldolgozó műben — lehet kinyerni. Romániának nem állanak rendelkezésére az említett létesítmények, sőt ezeket saját erőből nem is lenne képes létrehozni. A fegyver minőségű uránt uráindúsítóműben állítják elő; itt a bomlba zsámára megfelelő unán-235-öt elválasztják a 140-szer nagyobb Ikancentráoiájű urán—238-tól. Az USA-ban, majd a Szovjetunióban, Angliáiban, Franciaországban és Kínában felépített, úgynevezett gázdiffúziós dúsítok több négyzetkilométer területet elfoglaló, óriási villamos energia és vízfogyasztású gyártelepek. Az USA 25 ezer ember többéves munkájával építette fel a maga üzemét. A román műszaki színvonal csillagászati távolságra van attól, amit az urándúsitás megkívánna. A triciumot is atomreaktorban történő besugárzással lehet előállíta- ní, igen költséges eljárással. Az alapanyagaik az atomihala lmoktól legális úton 'nem szerezhetők be.^~ A csempészés, illetve lopás lehetőségét már többször felvetették (egyes arab államuk, Izrael és néhány más állaim kapcsán is). De magáinak a fegyvernek az előállításához is olyan fejlett technológiái (fémkohászati, robbanáanyag-tecbni- *®i, elektronikai, számítástechnikai stb.) ismeretek szükségesek, hogy az atom- , hatalmakon kívül ezeknek csak néhány iparilag fejlett ország van birtokában. Korszerű nukleáris fegyver ■előálítósa tehát sokéves fejlesztőmunkát igényel egy iparilag fejlett ország számára is, egy elmaradottabb ország számára pedig a feladat reménytelen. A lehető legprimitívebb fegyver talán elérhető távolságban lehetne Románia számára, bár ehhez is sok száz, magasan kvalifikált szakember több évi munkája és igen jelentős anyagi források kellenének. Az ilyen kivitel azonban sok szempontból balesetveszélyes. (Pl. megvan a véletlen robbanás lehetősége, szemben a 'korszerű fegyverekkel, amelyeknél ez kizárt.) A román atomfegyver tehát inkább egy elképzelt gazdasági, teahnikai, politikai nagyságot szimbolizáló pro- paga ndafegyver. Dr. Makra Zsigmond Könyvismertető Mindszenty: Emlékirataim örök kérdés: vajon a hit és a meggyőződés melletti kiállásnak van-e határa? Hol csap át maradiság'ba, konzervativizmusba, ellenzékiségbe? Atcsap-e egyáltalán? Kell-e kompromisszumokat kötnie politikusnak, egyházfőnek sorsfordító történelmi szituációban? Pehm József, a Vas megyei Mindszent szülötte kommunista elienességét soha sem titkolta. Alighanem oka volt rá. A történészek eldöntik; hogyan illeszthető be arcéle történelmünk panoptikumába. Amennyire az kiderül emlékiratainak, a legutóbb utcára került kötetéből, hitében azt szerette volna, hogy a föld ne forogjon, hanem álljon. Első emberi trcgédiáját Károlyi Mihály köztársasága alatt élte át - le is tartóztatták a zalai papot -, mert elvbarátaival szervezkedett, s lapjában a Szent Korona legitimitásából eredő királyságot áhította vissza. A minden eresztékében recsegő-ropogó Monarchia, a széteső koronás békeidők, Európa térképének átfestése bizonnyal megannyi ember számára -, így utólag is (?) - tragédia. A huszadik század eleji Magyarország útkeresése, majd az újabb tragédia, mely nemzetünk számára nem csak a Don-kanyar, élményanyagát hozta, ismét csak az útválasztás kényszerét veti föl. A német megszállás - 1944, s o nyilas hatalom- átvétel -, egy csoportba tereli Bajcsy-Zsilinszkit, Rajkot és Mindszenty-t Sopronkőhidán. Az akkor veszprémi megyéspüspök cellájából hallja a kivégző sortüzeket; misét mond. Rajkót nyilas államtitkár bátyja, Endre menti meg, Mindszenty-t egyházi rangja, Bajcsy-t senki. S amikor megkezdődik az új világ építése; a koalíciós remények demokráciájának építése, a sokat átélt - szenvedett -, s egyéni impresszióitól megszabadulni soha nem tudó — Mindszenty az egyházfői székből próbálja az elmúlt évtizedeket annullólni, s „készíti elő" az újabb „korona*' zást" Esztergomból. Másként látva az állam és egyház megbékélését, mint ahogyan azt a kor és a történelmi kényszer láttatni akarja. Ű hercegprímás, Magyarország zászlós ura. Megteheti. Az új hatalom kompromisszumok nélküli ellenségévé válik; személyében testesítve meg a haladás ellenfeleit. Nagypéntek délelőttjén pünkösdről prédikál. De 'hogyan? Egyik kezével fölemel, a másikkal lesújt. így aztán sorsa megpecsételődött; Mindszenty keresztény hitébe nem fért az iskolák államosítása, oz egyházi vagyon meglékelése. Péter Gábor tanítványai» tartóztatják le, s viszik az Andrássy út 60-ba; ádáz ellenfelei cellasorába, szociáldemokraták, kommunisták közé. Emlékirataiban szemléletesen fogalmaz. Letartóztatásakor az a Riesz István az igazságügyminiszter, akit szintén az Andrássy út környékén vernek agyon valamivel később. S az sem nóvum — napjainkban folyik periratainak felülvizsgálata -, 'hogy Mindszenty-t koholt vádakkal, koncepciónak pörben ítélik el. ötvenhat szabadítja ki, hogy átmeneti szabadságát az Egyesült Államok nagykövetségének menedéke váltsa föl, 1971. szeptember 28-ig... Életének fő ellentmondásaihoz haláláig görcsösen ragaszkodik; egyházfői méltóságáról sohasem mond le. A tarthatatlanul kínos szituációt a Vatikán oldja föl: megüresedettnek nyilvánítva az esztergomi érseki széket, s a primási méltóságot. Újabb döfésként a világ dolgaiban eligazodni nem tudó Mindszenty számára. Kozma Ferenc Román atomfegyver?