Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-02 / 242. szám

A Dunántúlt ncrolö 1989. szeptember 2., szombat — .............................................................................................................................................! Be mutalókert Gólosfa mellett Tizenöt év után kapható... Cservit ínysorvadás ellen Csigatenyésztők-- Ettek mór csigát? ősszel, illetve tavasszal kell a ... p. ...__földbe szórni. A csigák a ki­69 , ner?' e, , e J, , kelt növényeket fogyasztják. A őzt mondta, hogy ha be,adui tenyésrcsigYdt a kff biz|ositja, a tenyésztés, akkor lesz esi- de begyűjtéssel olcsóbbá le- gapörkölt. Persze, előbb meg bet tenni a beruházást. A kell tanulni, hogyan is kell szaktanácsadó, Németh Mar- azt csinálni. git, ez esetben kiválasztja a A szentbalázsi tsz csigafarmja Gálosfa mellett Fotó: Läufer László „Évek óta szenvedtem íny- sorvadásban, éjszakánként aludni sem tudtam. Hála ön­nek, az első Cservit-üveg használata utón nem fájt az ínyem." „Egyik napról a másikra olyan erős fájdalom keletke­zett az alsó ínyemben, hogy a fogmosás is borzalmas kí­nokkal járt. A Cservittől már az első nap után csökkent a fájdalmam, és egy hét alatt teljesen megszűnt." Nap mint nap érkeznek le­velek Cseh Károly kecskeméti drogistához, aki olyan szert „talált fel”, amely gyógyu­lást hoz mindazoknak, akik kezdődő foggyulladásban, íny- vérzésben, illetve inysorvodás- ban szenvednek. A Cservitnek keresztelt vitatni nos szájvíz bá­mulatos gyorsasággal hat. Egy­két hét alatt megszünteti a fájdalmat, sőt néhány eset­ben rögzíti a már meglazult fogat is. Hazánkban sókon szenvednek különféle fogbe­tegségekben, különösen a kö- zépkorosztályúak és az idő­sek. Fájdalmuk nehezen szű­nik, vagy pedig „áldozatok­kal" jár — meg kell válni néhány fogtól .. . De mi is az a Cservit?- Gyógynövényeket, vitamino­kat tartalmazó oldat, ame­lyet Cseh Károly kevert gyó­gyító hatásúvá csaknem más­fél évtizeddel ezelőtt.-- Megszenvedtem a Cser- vittel - fogadott a 77 éves „fel­találó" kecskeméti üzletében.- Tizenöt év telt el. míg egyenesbe került a szájvíz sorsa, és nagy tételben gyárt­hatják. Köszönhető ez az Al­kotó Részvénytársaság miskol­ci képviseletének, amely felka­rolta és sikerre vitte.- Ha jól tudom, a készít­ményt már tíz éve elfogad­ta szabadalomként az Orszá­gos Találmányi Hivatal.- ígv igaz, de nem jutot­tunk előrébb. Hiába kilincsel­tem évekig vállalattól válla­lathoz, hogy megkezdjék a gyártását, nem akadtam vál­lalkozód. Sajnos, a Cservit gyógyszerként nem hozható forgalomba - kórházi, klini­kai kísérletek igen költsége­sek és hosszadalmasak —. csak gyógyító hatású kozme­tikumként.- Milyen volt az érdeklő­dés a készítmény iránt, mikor először megjelent az üzleté­ben i- Pillanatok alatt elfogyott. Nagyon sokakat érint ez a betegség, így hát rengete­gen felkeresték az üzletemet — még Baranyából is ami­kor megtudták, hogy nálam kapható. Pedig nem is volt reklámja, a hír ennél az eset­nél valóban „szájról szájra” terjedt. Külföldről is érdek­lődtek, de az igényeket egy­szerűen nem tudtam kielégí­teni, mert nem volt elegen­dő gyártott mennyiség.- Mennyibe kerül egy fla­konnal és hol lehet hozzá­jutni?- Mivel szabadáras termék, változó áron kapható, általá­ban 75 forintért. A mene­dzsercég jóvoltából ma már nagy tételben gyártják, és az idén mindenütt kapható az országban, főleg gyógyszertá­rakban, szaküzletekben, kiske­reskedőknél.- Hogyan kell használni?- A flakonban levő folya­dékból fél deci langyos víz­be egy kávéskanállal teszünk és naponta négyszer—ötször öblögetünk, egy-egy alkalom­mal akár többször is. Rövid ideig tartsuk a szájban, hogy felszívódjon, a Cservit csak így hatásos! Temesi László A csiga előkelő helyen szerepel az exportképes mezőgazdasági termékek jegyzékében. Ez az infor­máció, meg egy egyhek- táros fóliatelep újrahasz­nosítási szándéka indítot­ta arra Varga Lászlót, a felsőszentmártoni termelő­szövetkezet föagronómusát, hogy a csigatenyésztés el­méleti részével megismer­kedjen.- Felvettem a kapcsolatot a gödöllői állattenyésztési kuta­tóintézettel. Kutatásaik alapján egy csigatenyésztési bemutató­telepet akartunk létesíteni — mondja Varga László. - Idén tavasszal viszont munkahelyet váltottam, átjöttem a drávafo- ki tsz-hez, így egyelőre eláll­tam a csigatenyésztéstől. De állítom, hogy a csigázósban hamarosan lesz fantázia. Mert az összegyűjtési, felvásárlási akciók előbb-utóbb oda vezet­nek, hogy nem lesz mit fel­szedni a földről, és az éticsi­gák felkerülnek a védett ál­latok listájára. * Drávátoktól csupán négy kilométerre, Bürüsön már megvan a helye a kétújfalui tsz egyhektáros csigakertjének.- Többen viccnek vették el­ső hallásra a témát, de a be­fektetési összeg és a várható jövedelem egyértelműen mu­tatta, hogy bele kell vágni a csigatenyésztésbe - jelen­ti ki Gáspár István, a tsz ál­lattenyésztési főágazat-vezető- je. — Megnéztük a szentbalá­zsi tsz bemutatókertjét és lát­tuk, hogy valóban adaptálni lehet egy olasz cég közel húsz éve eredményesen alkalmazott technológiáját. Egy aggályom van, ez pedig a biológiailag behatárolt hosszadalmas indu­lás, amit nem vesznek figye­lembe a hitelt nyújtók. A te­lep kialakítása körülbelül egy­millió forintba kerül az egy- hektárcs területen. A költsé­gek idén ősztől két évre el- osztoüan jelentkeznek, de ár­bevételt, azaz pénzt csak 1991 vége felé látunk. Viszont úgy számoltuk, hogy a harmadik évre már visszajön a befek­tetett összeg, s a többi te­nyésztési ciklus bevételének majdnem száz százaléka tisz­ta haszon. Az olasz technológia hek­táronként évi húsz tonna csi­gát ígér. A kilogrammonkén­ti átvételi ár hetvenöt forint. Az adott terület gondozása évente ezer munkaórát igé­nyel, egy ember évi össrmun- kaidejének ez nincs a fele. * Tavaly ötven férőhelyes ólat építettek a székelyszabari Muthig lózselék, de a nagy kockázat, kis haszon elvette a kedvüket a disznóhizlalástól.- Malacokkal már csak ad­dig foglalkozunk, amíg a csi- gázás be nem indul - mond­ja Mutbig Józsefné. - Én elő­ször biogilisztázni akartam, de a férjem július közepén az­zal jött haza, hogy jobbat tud. Tenyésszünk csigát! Hit­tem is, nem is, hogy komo­lya i beszél. Aztán ró egy hét­tel mér mentünk is Szentbc- íázsrci, a keddi fogadónapra. Annyian érdeklődtek és olyan sokon megkötötték azonnal a szerződést, hogy elfogyott a nyomtatvány. Nekünk akkor csak a nevünket, címünket ír­ták fel. Augusztus közepén jött el a szaktanácsadó hoz­zánk, akkor írtuk alá a papí­rokat. A szentbalázsi tapasz­talatok és maga a tsz igen bizalomgerjesztő vo!t. Muthigéknak Székelyszabar végén van egy telkük, most kukoricás és veteményes. Szep­tembertől itt már az ezer négyzetméteres csigakert kiala­kításába kezdenek: a beke­rítés, az ágyáselkészítés, az őszi vetés következik majd. Csigák jövő tavasszal kerül­nek a kertbe, amikorra meg­nő a táplálékul szolgáló nö­vényzet.- Miyen haszonra számíta­nak?- Az ezer négyzetméterről évente kétezer kiló csigát le­het a második év után le­hozni. Ennyit ígértek a szer­ződéskötéskor, s mondták, hogy ez .százötvenezer forint. Ha tisztán ötven-hatvan ezer lesz rajta, én akkor is meg­elégszem vele.- Ha mégsem jön be a csiga, akkor mibe kezdenek?- Szarvasjószágot hizlalunk majd, az új ól erre is alkal­mas. Ha nincs a csiga, ak­kor már most erre tértünk vol­na rá. A szentbalázsi termelőszö­vetkezet bemutató csigakertje Gálosfa mellett látható. A be­kerített fél hektár egyik felén öt ógyás, a másik fele még üresen áll a technológiának megfelelően. A téglalap ala­kú ágyasok négy méter szé­lesek. Középen magaslik vé­gig az ágyás hosszán a csi­csóka. Mellette zöldell a ta­karmányrépa levele, látszik még sok növény, köztiét ká­poszta, az ágyás szélén pe­dig körben a fehérhere virít. A növényzet hálóval van kö­rülvéve, e hálón nem tud ki­mászni a csiga. A közleke- dőutakon egy szál gaz sincs. Igazán szép látvány a rende­zett telep. A csigák a meleg elől elbújnak, csak egy-kettő mászik elő a növényzet nap­sütötte részére, az éppen egyenesre kaszált, úgy har­minc centiméter magas, dús növényfelületre. Ezt a csiga- (íertet akármelyik városi csa­ládi ház hátsó részeként el lehet képzelni, olyan rende­zed.- Valóban alkalmas a vá­rosi kert is csigatenyésztésre- állítja Pohn Árpád, a tsz állattenyésztési ágazatvezetője. — Sőt ott küfön előny a köz­vetlen őrzés, valamint az ön­tözés megoldhatósága. A ia- Injigényről annyit, ahol a ker­ti növények jól teremnek, ott iehet csigát tenyészteni. Mi adjuk a vetőmagot, amit a vetesi időszoknak megfelelően tenyésztésre megfelelő példá­nyokat. Egy négyzetméterre ti­zennyolc csigát kell tenni. Az öntözésre alkalmas a tiszta vi­zű patak is, nemcsak a kúti vagy vezetékes víz. Az ágya­sokat egy vegetációban négy­szer kell kaszálni, kívülről a közlekedőútról, benyúlva a lá­bon maradó csicsókáig. * A Hungarohelix Kit. alapí­rói: a szentbalázsi tsz-en kí­vül a fertőszentmiklósi Új Élet, a gyomaendrődi Alkot­mány Tsz és a milánói Euro- HELIX S. R. L. Az olasz cég adja a technológiát, valamint a speciális csigahálót, amely az ágyásokat veszi körül. A kft. biztosítja a vetőmagkeve­réket, a szaktanácsadást. Egy ezer négyzetméteres kert kiala­kítása — ha mindent megvá­sárol a vállalkozó — százöt­venezer forint. Az összeg jócs­kán csökkenthető a netán meglévő kerítéssel, olcsó osz-> lopokkal (az ágyáskialakitás- hoz), tenyészcsigabegyűjtéssel. Az éti csiga nyugaton igen keresett c'kk, a felvevőpiac hosszú távon biztosított. A lépéselőnyt kihasználók egy évet nyerték. Újabb te­nyésztői szerződéseket október 15-től lehet kötni a Kaposvár melletti szentbalázsi tsz-ben. Addig is minden kedden megtartják a bemutatót. L. Cs. K. Túró nejlonzacskóban Több olvasónk panaszol­ta : az új nejlonzacskóba csomagolt túró romléko­nyabbnak tűnik a réginél.- Azelőtt egy hét múl­va is túróízü volt a túró, ha szárazabb is, most pe­dig néhány nap alatt ká­sás lesz, és átveszi a nej­loncsomagolás „zamatót" - sorolja tapasztalatait egy olvasónk. - Azonkívül a ré­gi alumínSumfólia esztétiku- sabban hatott.- Vajon a túró minősé­ge is megváltozott, vagy csak a csomagolása - kér­deztem a Baranyatej mű­szaki igazgatóhelyettesétől, Balogh Jánostól.- A termék minősége vál­tozatlan - állította az igaz­gatóhelyettes. — Naponta veszünk mintát és a táro­lásra vonatkozó eredmé­nyeink eltérnek az említet­tektől. Nem tapasztaltuk a túró fogyasztásának csökke­nését sem.- Önökhöz panasz sem érkezett?- Elvétve. Hetente befut egy-két észrevétel, de új áru esetében mindig természetes egyfajta ellenállás. A tejet évtizedék óta csomagoljuk ne j<l orvba.- Mi indokolta a csoma­golás technológiájának mó­dosítását? A kasírozott alumíniumfó­lia nem zárta hermetikusan a terméket, könnyen sérült, és a savó gyakran kicsöpö­gött. Az új csomagolás va­lamivel olcsóbb, de a vál­toztatásnál nem az anyagi szempontok vezettek ben­nünket. A Baranyatejnél kidolgo­zott új csomagolásmódról szakvéleményt adott többek között a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet, az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet. A MÉM élelmiszerellenőrzési főosztálya ezek alapján ad­ta ki a gyártási engedélyt, s május végén került a tú­ró új formában a vásár­lókhoz. Megnövekedett a fo- gyaszthatóság ideje is. A régebben forgalomba hozott túró szavatossági ideje nyá­ron 2, télen 3 nap volt, most a nejloncsomagolású nyáron 3, télen 5 nopig tartható el. Ezen időn be­lül nem lehet minőségi probléma, illetve ha előfor­dul, kivizsgálják. P. E. Novembertől új telefonkönyv Gyakori cserére számíthatunk A szigetvári góckörzet üzembe helyezésével - várha­tóan a negyedik negyedév­ben — a posta új Baranya megyei telefonkönyvet bocsát ki. Az előfizetők adataiban történt változásokat augusztus végéig kérték írásban közölni. Tulajdonképpen ez a lé­nyeg, amit a postaigazgató­ság közölni akart a lakosság­gal, de mi tartottuk annyi­ra fontosnak a témát, hogy tovább' információkat kérjünk. Nagyon nehezen kaptuk meg, mert a posta attól fél, hogy a későn jelentkezők áradata jelentkezik így náluk és rek­lamációk hadát szabadítják magukra. Az új telefonkönyv meg­jelenését az eddigi számok többségének elavulása mellett indokolja a szigetvári góckör­zet (több mint 1000 adat) üzembe helyezése, omely eddig kézikapcsolású rendszer volt. Bekapcsolódott a crossbarba több más város is, úgymint S:klós, Mohács, Szigetvár. A rengeteg kft. és egyéb ma­gánvállalkozások állandó számváltozása is gondot okoz, és pontosítást igényel. Az új telefonkönyv formájá­ról még nem sokat lehet tud­ni, tartalma viszont nagyjá­ból megegyezik a most hasz­nálatban lévővel. Ez jelenti az általános tájékoztatásokat, telefonálási módszereket és feltételeket, a hibabejelentés módját. A lakosság részéről alapvető változtatási igény nem jelentkezett sem formailag (pu­ha borító), sem tartalmilag. Reklámok továbbra is színe­síteni fogják a telefonköny­vet, de nemcsak postai jel­legűek. Bármilyen reklámozást elfogadnak, mert ezzel !s csökkenteni tudják az árat. Hogy a legújabb telefon­könyv milyen élettartamú lesz, ezt előre nem lehet tudni, de a fölgyorsult postai fejleszté­sek miatt elég gyakori cseré­re számíthatunk. Például há­rom év múlva tervezik a má­sodik oécsí főközpont meg­nyitását, addigra már való­színű, új könyvet lapozhatunk, amiben valószínű, hatjegyű telefonszámok szerepelnek. Pataki V.

Next

/
Thumbnails
Contents