Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-26 / 235. szám

1989. augusztus 26., szombat Dunántúli napló 11 Vállalkozik a Mecseki Szénbányák Vállalat Holnap a %fDili-ben Készülnek a (ünyirógépek István-aknán az egykori javítóműhelyben Fotó: Proksza László Car-MaT Kft. István-aknán ÚJ NÉMET GIMNÁZIUM ÉPÜL BAJÁN FEHÉR FOLTOK A MOHÁCSI CSATATÉREN PRÓBAVÁLASZTAS SZEGEDEN A széles közvélemény még mindig mozdulatlan Egy tö virág 2000 forint MEDVEVÀDASZAT A MECSEKBEN? Természettudományi szenzáció a Drávában AZ UTOLSÓ HAZAI TOK LOPOTT AUTÓVAL LENTI FELÉ KÖZÖSSÉGI TV SZEKSZARDON BOTOS OTTHAGYTA PAKSOT „Megsértődtek, hogy nem kerültünk fel" Több az agárverseny, mint a futballmeccs WEMBLEY, A LABDARÚGÁS SZENTÉLYE Fűnyíró adapterek a volt Pécs Bányaüzem javítóműhelyében A Mecseki Szénbányák Vál­lalat korábban kidolgozott 'koncepciója szerint a pécsi István-aknán ősszel leáll a termelés. Az utóbbi Időben fölmerült ugyan, hogy a len- 9yel BUDEX bányavállalat bérmunkában folytatná itt a munkát, ám ennek a lehető­ségnek egyelőre jogi akadá­lyai vonnak. Mégis, ha a vál­lalat fel is hagy a volt Pécs Bányaüzem művelésével, az már ma Is bizonyos, hogy Ist­ván-aknán ősztől sem szűnik meg teljesen a termelés. Az üzem javítóműhelyében kapott ugyanis helyet a Mecsek, a szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezet és néhány ma- gánvállalkozó által létrehívott Cár—MaT Kft. Megalakításá­nak körülményeiről dr. Ács Zoltán vállalkozási csoportve­zető tájékoztatott bennünket.- A közelmúltban vállala­tunk egy olyan beruházási iro­dát hozott létre, amelynek tog- jai a cég számára szóba jö­hető jövedelmező melléktevé­kenységek fölkutatásával és megvalósításával foglalkoznak. Áz egyik kiemelt feladat a szabad kapacitások lekötése, ®zen a vonalon kerültünk kap­csolatba a Szabadszentkirá- ■yi Fémipari Kisszövetkezettel, etmely most már hagyományo­son jó referenciákkal rendel­kezik a mezőgazdasági kisgé­pek gyártása terén. Mivel a termékeik iránt Magyarorszá­gon, de külföldön Is élénk az érdeklődés, a sikeres profilt természetesen a kft. esetében sem változtattuk -meg. A kft., amelynek 3,5 milliós Qloptőkéjéhez 55 százalékkal Q Mecseki Szénbányák Válla­it járult hozzá, néhány he»e herendezkedett István-aknán, sót műhelyeiben a napokban már folyamatos termelés fo­lyik. Az alkalmazott 23 dol- dozá mezőgazdasági kisgépek­hez kapcsolódó fűnyíró adap­tereket készít.- A tervek szerint ez a lét­szám év végéig mór negyven főre is duzzadhat, jövőre pe­dig feltétlenül szeretnénk igé­nyelni munkahelyteremtő hi­telt, ami lehetővé tenné szá­munkra, hogy a foglalkoztatot­tak száma akár 100 fölé is emelkedjen - ismertette az el­képzeléseket dr. Ács Zoltán, majd Így folytatta: - Termé­szetesen a létszámmal párhu­zamosan a tevékenységünket is fejleszteni szeretnénk, ami nem merülne ki csupán a na­gyobb kapacitásban, illetve más termékek gyártásában. Vállalkozni szeretnénk továb­bi technológiai szerelésekre, öntödei munkára, valamint szeretnénk kiépíteni a kft. sa­ját kereskedelmi csatornáit is. Amikor az ötlet megvalósítá­sához láttunk, egy hosszú éle­tű, gazdaságos vállalkozásban bíztunk. Ezt ma sem gondol­juk másként, igyekszünk min­dent elkövetni az eredményes tevékenykedés érdekében. A kft. alkalmazottai koráb­ban csaknem egytől egyig szintén István-aknán dolgoz­tak. Mielőtt a konkrét terme­lés megkezdődött volna, vala­mennyien tapasztalatszerző gyakorlaton vettek részt a sza- badszentklrályi üzemben, en­nek köszönhetően, már az el­ső napokban is elfogadható teljesítmények születték. Re­mélhető tehát, hogy a mező- gazdasági szakboltokban for­galmazott motoros fűnyíró és kapálógép nem lesz hiány­cikk, sőt az exportszállítások Is bővülhetnek. K. E. Szekcióülések építészetről, műemlékvédelemről, idegenforgalomról A nép szavazzon a címerekről Folytatta munkáját a városszépítő konferencia Kilenc szekcióban folytatta tegnap délelőtt a munkáját a város-községvédő és szépítő egyesületek Pécsett zajló nyol­cadik országos konferenciája a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán. A résztvevők érdeklődé­si körüknek megfelelően hely- történeti, építészeti, műemlék- védelmi, környezetvédelmi, fa­luvédelmi, idegenforgalmi, gaz­dasági, ifjúsági és címertani kérdésekben cseréltek véle­ményt. Az utóbbi szekció munkáját nem véletlenül kísérte nagy érdeklődés, hiszen szerte ha­zánkban egyre szélesedő mozgalom van a régi város­címerek visszavételére, foglal­koznak a községcímerek hasz­nálatának az elismertetésével, szó van o 'hajdani megyecíme­rekről is, és - mint ismeretes - napirenden van az állami címer ügye is. A szekció mun­káját dr. Kállai István egyete­mi tanár, a hazai címertan egyik elismert szaktekintélye vezette. Vitaindító előadásá­ban a szocialista országok gyakorlatában is egyedülálló jelenségnek minősítette azt, ahogy Rákosi kezdeményezésé­re száműzték előbb a törté­Bemutatkozik a Mohácsi Ruhaipari Szövetkezet Exportsikerek, sok nyereséggel Sikeres cégnek mondhatja |hagát a Mohácsi Ruházati 'Pari Szövetkezet. Akár iskola­példája is lehetne annak, ho­rdván fesz egy jelentéktelennek ¡hduló, a környéken lis alig l®9yzett vállalatocskából a nVugati piacokon is ismert és elismert partner? r ' A szövetkezet 1951-ben ala­kit 16 férfiszabóval, azóta ’ embert foglalkoztat. 1976-ig a baranyai nagykeres- ,edelmi vállalatoknak varrtak ^9yneműt, fehérneműt, otthon- kizárólag kis tételek­ben. 1976-ban felvették a kap- Csolatot a Hugarocooppal, dl- ''btos sportruhák, dzsekik, fel- J^ruházati termékek gyártásá- _ kezdtek bele, ezeket pedig °íóta is kizárólag tőkés pla­fon értékesítik: A kezdeti 90 000 forintos export tavaly- c? .17 200 000 forintra duzzadt. sósorban Nyugat-Németor­szágba, az ELHO, a KÖNIGS- MOHLE és a Klaus Hübner cégnek szállítanak, ezentúl pedig a belga EDDY és sváj­ci KRISTAL céggel alakítottak ki jó kapcsolatot. Legújabb partnerük a szintén, nyugatné­met NOVA, akik. számára a közelmúltban fejezték be a próbagyártást, amelynek sike­re nyomán a jövőben nagyobb tételeket Is küldenek. Az ered­ményes munkát mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az utóbbi három évben 100 szá­zalékkal növekedett a szövet­kezet tőkés exportja. Ezzel összhangban nőtt a nyereség is: míg 1985-ben 1 400 000 forint volt, addig 1988-ban már 8 200 000. Eh­hez azonban - az eddig el­mondottakon kívül is - tenni kellett valamit. Így például: 1985-ben - 8 milliós uf be­ruházással - áj k°n;ekci0^V met hoztak létre Mohács bel­városában, 1988 júliusában magánvállalkozói kézbe adták hímesházi telepüket, ahol ki­zárólag a szövetkezet részé­re dolgoznak. Egyik legjelen­tősebb: ez év márciusában egy kft-t alakítottak, a MORIKO-t, amelynek a szö­vetkezet a gesztora, tagjai pedig a Hungarocoop, az Un- 9ar—1Cammerz nyugatnémet vegyesvállalat és a Bólyl Áfész. Érdemes megemlíteni, hogy '85-ben öt és fél millió forintos új gépparkot állítottak be, és jelentős bérfejlesztése­ket is végeztek: tavaly a ke­resetnövekedés 35 százalékos költ, idén pedig tdvábbi 15 százalékos. A szövetkezet munkájáról tegnap számolt be Nagy fe­nő elnök, a Baranya Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetséae (KISZÖV) pécsi székházában megtartott elnökségi, ülésen Ö. Zs. nelmi állami címert, majd — feudális maradványként — a városi címereket, s ezzel egy­idejűleg a címertant is likvi­dálták. Ennek ellentéteként hivatkozott a felvidéki — szlovákiai - városokra, ame­lyek ma is a magyar királyok­tól kapott címereiket használ­ják. Megjegyezte: történel­münk során a címer mindig a hatalom adománya volt, mai korunkban van csak, hogy a tanács - mint az államhata­lom helyi szerve — önmagának adományozza a címert. Ennél a gyakorlatnál mindenképpen demokratikusabb lenne, ha helyi népszavazás döntene az adott település e fontos kér­désében. A vitában több egyesület képviselője számolt be saját városa címerbonyodalmairól, s megfogalmazták: helyenként mintha szántszándékkal eről­tetnek a címerváltás ügyét a városszépítőkre, hogy „eset­leg" hivatkozni lehessen 'arra: „mi csak engedtünk a nyo­másnak”. A műemlékvédelmi szekció­ban Tlllai Ernő Ybl-díjas épí­tész közel egyórás vetített­képes előadásában időnként sokkoló hatású felvételekkel mutatott rá: nincs igazán min­den rendben e szép mécsék- aljai városban. És mit tesz Is­ten, közvetlenül utána Erich Edegger grácl polgármester- helyettes — aki másfél évtize­de felelős irányítója a „test­vérváros-jelölt" városfejlészté. sének, műemlékvédelmének — szinte hoj szálra azonos gon­dokról beszélt diafelvételekkel Illusztrálva. Ott is van vános- kéobe tenyereié 'magasház, környezetbe nem illő épít­mény, ott is meg kell küzdeni különféle érdekek ellenében a múlt emlékeiért, de legalább rendeletileq kimondták: kizá­rólag életveszély esetén lehet házat lebontani a történelmi városrészben. És bemutatott néhány ragyogóan megújított, úi funkcióval ellátott ódon épületet, melynek a helyén ez meg az épült volna, ha .. . El­mondta azt is, -hogy ma a íegnyomasztóbb gróci qond a hallatlan méreteket öltő köz- l®kedós; ezért is rendeznek lö­vőre konferenciát ilyen cím­mel: „Megfo/f/a-e városainkat a közlekedés?" A konferencia résztvevői délután Baranya legszebb tá- . iaival, nevezetességeivel is­merkedtek. H. I. Például Véleményezések „Pécs és Baranya bányászai de­monstratív felvonulásra, tüntetésre készülnek augusztus 30-án jogos ér­dekük kifejezésére, a létbizonyta­lanság eddig nem ismert rettegő veszélyérzete miatt. Az a sok-sok milliárd forint, amit az* évek, évtizedek során elherdál­tak a bányáknál, csak kevesek iga­zi jólétét, hatalmát biztosította és nem <a bányászokét. Ezekért a fájó bgjokért az MSZMP mellett azon­ban az ágazati szakszervezet, illet­ve az egymást váltó kormányok is felelősek. Nem kevésbé felelősek a bányavállalatok kollaboráns vezetői is. Épp ezért szemlélünk kételked­ve minden olyan megmozdulást, amelyet ezek a személyek, ezek a csoportok a bányászok nevében, de valójában saját maguk érdekeinek átmentésére szerveznek. A Magyar Demokrata Fórum komlói és pécsi szervezetének elnöksége A nagygyűlésen fejezzük ki ag­godalmunkat a munkahelyüket el­vesztő bányászok, munkások, alkal­mazottak és családjaik jövője, megélhetése, szociális biztonsága garanciáinak érdekében. Az ércbányák bezárása, a szén­bányászat visszafejlesztése me­gyénkben kezelhetetlen foglalkoz­tatási feszültségeket, általános bi­zonytalanságot eredményez. Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa, ügyvezető elnöksége A gazdasági megújulást támo­gatjuk, egyetértünk a szerkezetát­alakítással, de helytelennek tart­juk a kormány megalapozatlan, tudományosan alá nem támasztott, fiskális szemléletben hozott dön­téseit, különösen az uránbánya megszüntetéséről, a bányászat visz- szafejlesztéséről, a mezőgazdaság és élelmiszeripar rangon aluli ke­zeléséről, a lakossági és közületi szolgáltatásokra kényszeritett mara­dékelvről. Elegünk van abból, hogy egyes vezetők meggondolatlan aláírásai, életszínvonal csökkentő, pazarló be­ruházások indítását, vagy tízezrek munkanélküliségét okozó munkahely megszüntetéseket idéznek elő. Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Baranya megyei titkársága (Lapunk örömmel veszi a véle ményeket, de a beérkező levelek bői csupán részleteket közöl, é: az itt szereplő mondatok egy ré síével nem tud azonosulni.) Ha én zászló volnék... . . . sohasem lobognék, mindenféle szélnek ellensége volnék . . . Énekel­te több évig betiltott dalában Bródy János. Mi meg például ellenségei vagyunk a zászlólopásnak. Bármilyen meg­becsült is ebben a szelek barázdálta világban mondjuk egy amerikai vagy éppen kubai lobogó, mégiscsak felháboritó az, amiről tegnap érte­sültünk. Az orvosegyetem által szervezett nemzetközi gyermeksebész-kongresszuson elvitték a dekorációnak szánt zászlók egy részét. Nyilván, jól mutat majd valahol ... Bot és vászon, semmi más és mégis úgy hívják, zászló, emlékezhetünk Kosztolányi szavaira. Csak egy mozdulat, egy óvatos körbetekíntés, és csibészség, semmi más . . . Garázdálkodj okosan „1989. ougusztus 24-én 18.35-:kor bejelentés érkezett a Pécsi Rendőrkapitányság ügyeletére, Ihogy ismeretlen férfi felmászott a Hőerőmű kéményére. Az értesítés után a rend­őrség, tűzoltság és a mentők egységei kivonultak a hely­színre, ahol 'megpróbáltak kap­csolatba lépni vele, ami nem sikerült, mert nem volt haj­landó hallótávolságon belülre lemászni. A férfi 25-én 4.15 .órakor önként lejött, ezt követően a Pécsi Rendőrkapitányságra előállították. |Megállapították, hogy a személy azonos Far­kas Ferenc, 35 éves, többszö­Címer frel „A címer használati engedélyéért folyamodó igazolni tartozik, hogy nincs hivatalvesztésre ítélve és, hogy politikai jogok gyakorlatában van, erkölcsilég "kifogástalan, üz­lete pedig oly terjedelmű, vagy üzletének tárgyai oly kiváló mi­nőségűek vagy egyébként az üz­let vagy intézet különösen a. város részére teljesített szállítások, ille­tőleg egyéb szolgáltatások szem­pontjából oly figyelemreméltó, hogy a város címere használhatásánok engedélyezését megérdemli . . ima, ekkoro becsben tartották egy, 1911-ben keltezett, a polgár­rösen büntetett életű, munka­hely és foglalkozás nélküli, Pécs, Kossuth L. u. 69. sz. alatti lakossal. A Pécsi Rendőrkapitányság garázdaság szabálysértése mi­att eljárást kezdeményezett ellene." * Szemtanúként hozzátehetjük: felelőtlen cselekedet tanúi le­hettünk két alkalommal is, amikor a kéményekre mászó emberekkel kellett törődni majd száz, máshol is haszno­sítható hatósági embernek, orvosnak, újságírónak, igazga­tónak és beosztottnak. Garáz­dálkodni nem lehet okosan, gazdálkodni inkább, főleg, ha hagyják! mester által aláirt szabályrendelet­ben Pécs címerét. Azt a címert, amely szeptember 14-én újra vál­tozik. A tanácsülés előkészítéseként ma tárgyalt a városi tanács vég­rehajtó bizottsága az ügyről. Szep­tember 14-ig néhány változat a Széchenyi tér egyik kirakatában is megtekinthető, addig pedig szabad a választás: címer frei . . . Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents