Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-08 / 186. szám

1969: július 6., szombat Dunántait napló 7 % fi Dűl politikai vitafóruma Nyitott, rugalmas program V árosunk párttagsága és ai érdeklődő állam­polgárok számos fórumon véleményezték az MSZMP Pécs Városi Bizottsága program­téziseit. A vitákban, véleménycserékben, hozzá­szólásokban elhangzottak rávilágítottak a tézis­tervezet több, csak jelzésszerűen megfogalmazott, félreérthető részére. Jó néhányon a városi prog­ram helyét is keresték, szükségességét firtatták a sokak számára szinte áttekinthetetlenül bonyolult belpolitikai helyzetben. Egy szándékoltan szűk­szavúan megfogalmazott, teljességre nem törekvő dokumentum természetszerűleg igényli a szóbeli kiegészítést, de a szóbeli magyarázat nem juthat el mindenkihez. Ezért fejtem ki eien szélesebb fórumon véleményemet néhány — több helyen is felvetődött — kérdésben. Világosan látszik, hogy ma fcéf fő színtéren folynak a po­litikai csatározások: egyrészt °2 MSZMP, az Ellenzéki Ke­rékasztal és a különböző tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak megállapodása alap­ján o békés, demokratikus po­litikai átmenet biztosítására: másrészt az MSZMP-n belül a különböző platformok között. Az elsőről röviden annyit, hogy véleményem szerint a po- litikai, taktikai huzavona már ,lJl hosszú ideje tart, a politi­kai reform lelassult, a politi­kai változások lelassulása mi- pedig a gazdaság rohan a csőd felé. Ezért a különböző politikai erők legfontosabb lé­pése ma a választások lebo­nyolítási piódjána'k, időpontjá- nok meghatározása lehet. Csak szabad és demokratikus válasz­tásokkal teremthető ugyanis tiszta helyzet, legitimálhatok a botalomra kerülő politikai erők, ás csak mindezek birtokában, szilárd parlamenti többségre támaszkodva teheti meg a kor­mány a gazdasági és szociá­lis válság leküzdésére szüksé- ges lépéseket. (Bármennyire is hangzatos az a vélemény, hogy most már tenni kell, cseleked- ni- nem pedig ülésezni, tár­gyalni, tudomásul kell venni, hogy a kormány ma nem érez. b*t szilárd bázist, többséget J’tgga mögött, s ennek hiányó- “gn lépései is bátortalanok.) Mindezekben megkülönbözte- ^tt szerepe van az MSZMP- !]gk, mint kormányzó pártnak. 21 a megkülönböztetett szere­it azonban a kor követelmé­nyeinek megfelelően nem tud- >3 ^rtunk a hagyományos ! ^J^giával, struktúrában, mű. ddési móddal betölteni. Ezért 2 MSZMP-nek meg kell újul- n'g> s ez átvezet a második színtérre. ártunk megújulásához °2f)i kell viszonyunkat a 02 és a jövőhöz. Törté irr)u tur|k feltárása folyik, s eredmény és rész ">enV. már ismert, ezzel I^ul1 's kívánok részletesei ózni. A jövőhöz vak azt jelenti, hog' ^ZMP-nek Jújra ke11 df, in, .1rT)agát, ami programi gépének, politikai c meghatározását jelen Miért „kell” v°rosi program? Olyan időket élünk, amikor ors^ 6V a'att többet változik az a k°^' í^í'bkai arculata, mint kán^'hbi negyven alatt. Már­tiié % €"enz^ki erők jelenteik cin« Q Palit ¡kai küzdőtéren, szer-°rmOSO<iik 01 MSZMP, új- és í- IT'®{^on definiálja magát (u/ ,lvan Politizálni a Hazafias ^jépfront és a DEMISZ, váltó­ja” .ármány és kormányzó mén visz°nya és sorolhatnánk 9 02 áj elemeket. Ebben a szituációban az MSZMP Városi Bizottsága új politikai prog­ram készítését határozta el, azért, hogy — definiálja önmagát saját tagsága, a váróiban működő többi politikai erő és a pár­ton kívüli állampolgári több­ség előtt; — legitimálja a városi párt­mozgalom vezetését: — támogassa, illetve eluta­sítsa a párton belüli különbö­ző platformokat; — véleményének nyílt válla­lásával befolyásolja az MSZMP-n belüli programalko­tó murVkát; — aktívan politizálva készül­jön a választásokra; — hozzájáruljon tagsága helyzettudatának formálásához. Politikai programról van te­hát sző, amely a politizálás fő stratégiai elgondolásait tartal­mazza, emiatt keverednek is a programban az országos és a helyi, a rövid és a hosszú távú kérdések. Városivá úgy válhat e program, ha a várofban és városkörnyéken élő összes párt­tag véleményét, érdekéit rnteg. rálja. Ezért kértük ki a Pécsett működő négy másik, városi jo­gú pártbizottsághoz tartozó párttagok véleményét is. Mi­vel természetes egységnek a települést, a várost tartjuk — a városi pártértekezleten el­hangzott felszólalásokkal iis összhangban —. természetesnek tekintjük az egycentrumú váró. si pártmozgalmat. Nem akar­juk átvenni a megyei pártbi­zottság szerepét, de úgy gon­dolják, hogy a jövőben a vá­rosi (nagyközségi) pártszervek az MSZMP programja alapján öhóllóan fognak működni, a megyei testület pedig koordi­náló, segítő, egyeztető, politi­kai szolgáltató feladatok ellá­tó sóváI segíti tevékenységüket. A párttagságnak és a párton kívülieknek módjuk volt és módjuk van véleményezni, ki­egészíteni a programot: párt- bizottságunk ugyanis nyitott, rugblmasan változó program­ként fogadta el. Az egyéni vé­lemények mellett alapszervezeti és testületi észrevételeket kap­tunk, három városi szintű nyílt fórum mellett rétegtanácskozá- sákat is rendeztünk (például a felsőoktatásnak, a közművelő­dés szakembereinek, gazdasági vezetőknek) és elmondták ja­vaslataikat a reformkörök is. Mindezen túlmenően a városi PB tagjai és apparátusa a pé­csi pártértekezlet óta mintegy négyszáz pártrendezvényen vett részt és így talán nem túlzás azt állítani, hogy vannak isme­reteink a párttagság vélemé­nyéről. Új elemek Úgy gondolom, hogy ez a program egyrészt vállalja a kontinuitást a városi pártérte­Vezlet állásfoglalásában meg­fogalmazott hosszú távú, ma is aktuális feladatokkal, másrészt új működési elveket, szervezeti struktúrát, irányítási módszere­ket fogalmaz meg. így példá­ul elveti a demokratikus cent­ralizmus eddigi gyakorlatát, igényli a településenkénti egy­centrumú politikai vezetés ki­alakítását, a pártdemakratiz- mus érvényesítését a helyi párt- választmányok létrehozásával. A központi irányításos elosztás helyett a gazdasági önállóság­gal rendelkező valós helyi ön. kormányzatok megteremtését szorgalmazza, vagy — amiben már konkrét lépéseket is tet­tünk - szükségesnek tartja a nagyvárosok közös platformjá­nak kialakítását. Az eddigi pa­ternalista viszony helyett új tí­pusú kapcsolatok kialakítását igényli Pécs város, illetve a térség és a kormány között. Úgy gondolom, hogy a prog­ram tartalmán túlmenően az anyag szemlélete, a konkrétu­mok által reprezentált gondol, kodásmód is megkülönbözteti a korábbi dokumentumoktól. Nyilván ennek köszönhető az az országos érdeklődés is, amit a vitaanyag kiváltott. A politikai program a viták során természetesen állandóan alakul, formálódik és jó alap­ja lesz a pórtmozgalom városi választási programjának. 'En­nek a választási programnak konkrétnak, ^ pécsinek és az eqyénekhez szólónak kell len­nie! De ez sem fog sem ha­táridőket, sem felelősöket tar­talmazni, mert a végrehajtást nem a városi pártbizottság, ha­nem a választásokon az MSZMP városi választási programjával induló és választókerületükben befutó tanácstagok tanácstes­tületi többsége garantálhatja csupán. Milyen lehet az irányítás? Elképzelhetőnek tartom, hogy a városi pártmozgalom opera­tív szervező feladatait egy, a jelenleginél lényegesen kisebb létszámú, egytestületes pártbi­zottság lássa el. A stratégiai döntéseket pedig egy köztisz­teletben álló, tevékenységét társadalmi munkában ellátó elnök vezetésével működő, alapszervezeti delegáltakból ál­ló választmány hozhatná. A választmány évente egyszer- kétszer ülésezne, ellátná az el­lenőrzés, a párttagság kont­rolljának szerepét, szükség ese­tén személyi kérdésekben is döntene. Ilyen vagy más típu­sú működés! mechanizmusra azonban csak a párttagság vé­leményének kikérésével, a többségi akarat kinyilvánítása után lehet átállni. Vannak olyan kérdések, amelyek országos, kongresszu­si döntést igényelnek. Ilyen a párt jellege (politikai, ideoló­giai, választási Stb.). a párt neve (MSZMP, Magyar Kom­munista Pórt, Magyar Szocia­lista Párt, Magyar Szocialista Néppárt stb.), de ide tartozik a politizálás elvi, ideológiai alapja is. Én úgy gondolom, hogy az MSZMP a jövőben nem -Absztrakt világnézeti kö­vetelményekre építő ideológiai párt lesz, hanem tudományo­san megalapozott ideológiai ér­tékekre építkező, vonzó jövő­képpel rendelkező politikai, mozgalmi pórt. Ez utóbbi ki­munkálása azonban az MSZMP-ben megtalálható szel­lemi erőforrások országos kon­centrálását igényli. Kisbán Gábor Politikai napilapként A mai naptól egy új jel­zővel találkozhatnak olvasó­ink a lap fejlécén: Politikai napilap. E változás, mely egy hosszabb ideig tartó közös gondolkodás, sok ja­vaslat mérlegelése, a Du­nántúli Napló irányába megfogalmazott sokféle ol­vasói igény figyelembevé­tele után jelenik meg, ér­demesít arra minket, a lap szerkesztőit, / munkatársait, hogy éljünk a magyarázat lehetőségével. Mór korábbon megjelent lapunkban, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága áttekin­tette a megyei pórtlapok helyzetét, s május 2-i ha­tározatában részben meg­erősítette a korábbi tevé­kenységük eredményeit, másrészt ráirányította a fi­gyelmet az új követelmé­nyekre, lehetőségekre tar­talmi munkájukban. Szá­munkra a legfontosabb, hogy ez az állásfoglalás nagyobb mozgásteret bizto­sit és javasol a tekintélyes múlttal és nagy befolyással rendelkező megyei lapok­nak, elvetve néhány koráb­bi, túlhaladott elvet, figye­lembe véve azokat a válto­zásokat, melyek közéletünk­ben, a politikai intézmény- rendszerben a közelmúltban bekövetkeztek. Szinte egy­becseng e határozat néhány fontos gondolatával az a sokirányú észrevétel, mely az olvasókkal való találko­zásaink, a nemrégiben el­végzett közvélemdnykutatás tapasztalatai, néhány új tár­sadalmi szervezet jeles kép­viselői, munkánkat figyelem­mel kísérő — és időnként joggal bíráló — személyek juttattak el hozzánk. Fel­tétlenül ki kell emelnünk ezek közül a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub lapunkban is megjelent nyílt levelét és az ehhez kapcsolódó véle­ményét a Pécs-Baranyai Re­formkorok Választmányá­nak, akik többek között ar­ra hívták fel a figyelmün­ket, hogy az „újság súlyá­nak megfelelő módon fog­lalkozzék e leendő hátrá­nyos helyzetű térség valódi problémáival", illetve, hogy a „lapgazdák végre tisztáz­zák, hogy az MSZMP me­lyik irányzatához akarnak tartozni”. Ha úgy tetszik, a „lap­gazda", az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottsága leg­utóbbi ülésén igen tartal­mas és hosszú vitában erő­sítette meg a szerkesztőség elképzeléseit arra vonatko­zóan, hogy saját tapaszta­latai és az említett vélemé­nyek alapján hogyan ala­kuljon a lap jövője, milyen legyen arculata, hogyan fe­leljen meg az új és jogos igényeknek. A Dunántúli Napló a jö­vőben is, mint az MSZMP megyei lapja jelenik meg, mely vállalja, hogy a párt országos és helyi érdekei­nek hordozója. Vállalja a nemzeti szempontok képvi­seletét. Törtalmi munkájá­ban erősiti a helyi és re­gionális jelleget, arra tö­rekszik, hogy nélkülözhetet­len segítője legyen a me­gyében, s részben a dél­dunántúli régióban élő em­berek mindennapi élete megszervezésének. Ezért ar­ra kívánunk törekedni, hogy a jövőben is mint egy nagy példányszámú, széles körű olvasói tábort tájékoztató és befolyásoló politikai tö­meglap legyünk. Céljaink között szerepel, hogy helyet biztosítsunk lapunkban a politikai élet pluralizálódá- sának, a platformok szélese­désével, az új társadalmi és politikai szervezetek lét­rejöttével összefüggő nyil­vánosságnak, a politikai vi­táknak, a sokszínű nézetek, a közélet aktivizálódásának, bemutatásának. Tükröztetni kívánjuk az MSZMP orszá­gos és megyei relormmeg- újulásának törekvéseit, vi­táit, eredményeit, azt tá­mogatva küzdeni akarunk a konzervativizmus, a vissza­rendeződés ellen. Ugyanak­kor továbbra is védjük tár­sadalmunk szocialista érté­keit. Segíteni kívánjuk a tör­ténelmi múlttal való őszinte szembenézést, a tanulságok levonását, napjaink politi­kai életében történő hasz­nosítását Közre akarunk adni minden olyan elképze­lést, kezdeményezést, mely valóban segíti e térség gondjainak enyhítését. Felfogásunk szerint ezen törekvéseinknek jobban megfelel az, hogy a jövőben mint Politikai napilap jele­nünk meg. Reméljük, hogy mindazok, akik eddig is fi­gyelemmel kísérték munkán­kat, észreveszik majd, hogy valóban képesek vagyunk a megújulásra, s számítunk arra, hogy megmaradnak lapunk olvasóinak, ha kell. jogos bírálóinak, javító szándékú javaslataik válto­zatlan közvetítőinek! Megújulás Összefogás-sal Az elmúlt napokban több tudósítás is jelez­te egy új pártmozgalom indulását. Az összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom méltán tűnhet a sok önszerveződő akció közül egynek, a mindenkori olvasó mond­hatja, hogy ebben az egyébként régen óhaj­tott sokszínűségben már alig tud eligazodni. Szeretnék ehhez a magam nevében segítséget adni azok számára, akik a csatlakozás szán­dékával érdeklődnek a mozgalom iránt — úgy is, mint az első országos összejövetel pécsi részvevője, mint a nyilatkozatot összeállító szer­kesztőbizottság tagja - de lehet ez iránymu­tató azok számára is, akik alternatív néző­pontból szemlélik az eseményeket. A mozgalom kezdetben platform ötletként indult, többségi centrum kialakítás igényével, de a szerveződés későbbi szakaszában vilá­gossá vált, hogy a párton belüli „népfront” le­het a legalkalmasabb a többség összefogásá­hoz a marxista-, demokratikus- és reformplot- formok sokaságában. Ennek jegyében ült össze a mozgalom első országos gyűlése július 1-jén Budapesten. Minden párttag jelezhette rész­vételi szándékát, a párt vezetői, az ismert platformok külön is meghívást kaptak. A mozgalom célja világos: összefogni mind­azon erőket, akik egy sikeres pártkongresszu­son megújuló, a választási harcban siker re­ményében egységesen fellépő igazi politikai párt - reformpárt - érdekében, a demokrati­kus szocializmusért tenni tud. Nem kívánjuk senkitől elvei feladását, de azok érvényre jut­tatása kulturált, demokratikus vitákban tör­ténhet. Ez a mozgalom tehát nem egy nagy komp­romisszum, hanem az azonos irányba mutató nézetek szintézise. Jogos az a felvetés, hogy az összefogás egyben kizárást is jelent. A szél­sőséges nézetektől való elhatárolódás talán nem is pontos megjelölés, a mozgalom a való­ságtól elszakadt nézetektől — és azok képvise­lőitől - határolja el magát. (Hiszen egy szél­sőségesnek feltüntetett nézet is lehet reális.) Ezért szükséges leszögezni, hogy a pártban, az országban nem „rendeződhet vissza" sem a közelmúlt, sem a távoli múlt, hogy a föld, a gyár, a kultúra, az ország a nép tulojdona. Ez az alap, melyre a mozgalom rendkívül sokszí­nű felépítmény Violakítósót teszi lehetővé. A mozgalom támogatja a KB június 23-24-i ülésének döntéseit, ugyanakkor elgondolkozta­tó volt, milyen elemi erővel tört ki o taps, amikor egyik felszólaló azt „üzente" a KB-nck, hogy legalább egy kis szünetet tartsanak a hatalmi harcban, és foglalkozzanak a párttal! Felszólalásomban kitértem arra, hogy egyet­értek a párt Pécs Városi Bizottságának prog­ramtéziseivel, melyben javasolja a párt nevé­nek megváltoztatását - ha ez az óra a győ­zelemnek. (így került megfogalmazásra a Nép- szabadság tudósításában.) A párt életében többször került sor - egy-egy történelmi kor­szak lezárásaként — névváltoztatásra, és a szervezeti szabályzat tervezete is említ több változatot. Javaslatomban abból indultam ki, hogy a demokratikus szóvirágokat már annyi­szor felhasználták, ha változás kell. legyen egy­szerűen Magyar Munkáspárt. Az egyszerűbb néha többet jelent. A párt jelvényéül egy nem­zeti színű szalagból kialakított ötágú csillagot (mint „nemzeti csillagot") javasoltam. A szerkesztőbizottság egyébként folyamato­san feldolgozza az elhangzott felszólalásokat, a beérkező javaslatokat és azokat összegezve eljuttatja a Központi Bizottsághoz. A mozgalom koordinációs munkacsoportja (mely továbbra is várja a véleményeket, kez­deményezéseket a 1443 Budapest, Pf.: 240. cí­men) a kongresszusig néhány nagyobb város­ban a budapestihez hasonló tanácskozást szer­vez, s ezek között kiemelt fontosságúnak tar­tanak egy pécsi, „összefogás . .rendezvényt. Soó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents