Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-08 / 186. szám
6 Dunántúli napló 1989. július 8., szombat A gólyák nagy útra készülnek- ¡Menjen csak - mondja a kapott ruhás, lógó bajuszé ember egészen addig, amíg nem lát egy ¡házat. Gerendákkal van az utcára néző fala megtámasztva ... — Botjával int a mondott irányba, s inkább magának dörmögi hozzá:- Csak aztán magára ne dőljön! Á keresett épület a Nagy- peterdi Községi ' Közös Tanács. Az elnökasszony — dr. Tornai Zsoltné - mindjárt vissza is hív a ház elé:- .Nézze csak meg - mutatja az omladozó kőlábazatot -, rossz alapokat készítettek neki. .. * Nagypeterdnek hét társközsége van, közöttük Szentdé- rves. Ebbe az apró kis faluba jószerével nyílegyenes út szalad a 6-os felől, csak a vasútvonal keresztezi és egy- helyütt tábla jelzi, jobbra: ,,A termelőszövetkezet központi irodája".- A szentdénesiek önállóak akarnak lenni - mondja Tar- nainé, olyan kézmozdulattal ■kísérve, amit akár belenyugvásnak, akár az érthetetlen- ség kísérőjének is vélhetek.- Miért?- Semmi esetre sem azért, mert - amit magának is bizonyára elmondtak a válás indokai között -, hogy semmit sem kapnának vissza a tehó- ból ...- Az egyébként mennyi?- Ott? Ott évente 600 forint. Külön kezeljük minden községét, s csak arra a célra fordítható, amire a befizetők kérik.- Na, de mint haliam, a nagypeterdi tornacsarnok . . .- Minden faluban megszavazták, hogy közös létesítményként felépüljön a szék- belyközségben. De Szentdé- nest most már figyelmen kívül 'hagyjuk, mármint a pénzüket.- Miért, mennyi pénzük van?- Nekik? A tanácsi számlán - az idei tehóval együtt - 190 000 forintjuk. * Szentdénes mintha a végén kezdődne. Úgy értem: a faluba érő útnál. Jóllehet, a frissen tatarozottnak tűnő katolikus templom a község közepén nyújtja magasra tornyát - körülötte rendezett kis parkocska van —, s közeli szomszédságában néhány, a hajdani jobblétről valló épület - óm a jelen és a jövő az Szentdénes „felső” végén van: a ma gazdáinak új és készülő házai. A kocsmában tizenéves legényke tölt a termoszból ép- penhogy langyos kávét, arcán felhőtlen mosolyt futtat át a kétforintos borovaló. Szólni nem . szól az idegen meghökkenésére. A korcsmahivatal egyik polcán ugyanis néhány kitömött állat: ki tudja, honnan kerülhetett ide a tengeri teknős és egy kobrával viaskodó monguz... *- Tényleg megkerestek-bennünket - mondja a nagyvátyi elöljáró, Kis Tóth Kálmán. — Pontosabban egy kérdőivet osztottunk ki a faluban: akarják-e a nagyvátyiak, hogy közös tanácsuk legyen a szentdénesiekkel? De nem akarták. Mi több, azt is csak nagyon kevesen húzták alá, hogy a mi községünk önálló legyen, és ugyancsak elszakadjon Nagypeterdtől.- Mivel magyarázza ezt, hiszen újabban mind több helyen és Baranyában is gyakrabban hallani a települések önállósodási törekvéseiről.- Nem is tudom... Az bizonyos: régebben mór voltunk együtt Szentdénessel, s az az időszak nem nyerte el az itteniek tetszését.- És az ottaniak kezdeményezéséről mi a véleményei- ők tudják, mit akarnak . .. Bizonyára jól megfontolták, de hogy nem lesz könnyű dolguk, oz bizonyos! Bár szerintem elsősorban a helyi „'Egyetértés" Termelő- szövetkezet támogató ígéretére alapozva „szálltak be a ringbe”. * Tarnainé hangjában nem érzek sértődöttséget. A magatartása inkább azé az emberé, aki tudomásul vette: valamit anélkül döntöttek el, hogy megkérdezték volna - és ez esetben nem kell azzal foglalkozni, tetszik-e, szimpatikus-e. Ám egyszer élesebben reagál:- Nem is tudom, maga már a hányadik, aki azt kérdi, hogy presztízsveszteséget jelent-e Szentdénes elszakadási törekvése a tanácsnak nem döntött Szentdénes kérelméről. A zavarmentes működéshez ugyanis, a kétmillión túl - a megyei tanács számításai szerint — további 700 000 forintra lenne szükség. Egyébként megmutatom magának a megyei vb május 31 -i üléséről készült jegyzőkönyvet, olvasson bele! „A Végrehajtó Bizottság tudomásul veszi a szentdéne- si önálló tanácsalakitási kezdeményezést, de nem látja biztosítottnak a helyi közösség önálló tanácsi működésének leltételeit, részben a népességszám, részben az anyagi erőforrások hiánya miatt, Javasolja, hogy a Nagypeterdi Községi Közös Tanács még lenleg is pénze a szükséges berendezések beszerzésére, tehát a kis hivatalt beindíthatja. Ez mellett is a termelő- -,iövetkezet a sokszorosítót, a lénymásolót és más technikai eszközeit szükség szerint rendelkezésre bocsátja. Ezt is természetesen valamennyi községünkre értjük. Szentdénes ezt kéri, Szentdénesnek ez Így elég. Úgyszintén Szentdénp- sen és azon túl mindén községünkre kiterjedően szakembereink• díjtalanul segítenek a feladatok elvégzésével, konkrét munkával, ha kell, az ügyintézés szintjéig." A dátum: 1989. május 26. Határozott a tsz vezetősége is: „Azért..., mert ebből vagy éppen személy szerint nekem ... Meg kell mondjam, hogy nem! Akár úgy is felfoghatnám - folytatja immár egyes szám első személy-* ben —, hogy a ¡székhelyközség apparátusa mentesül egy feladatcsokor alól.- Mikor ,jutott a tudomására, hogy a szentdénesiek önálló tanácsot szeretnének?- Nekem úgy tűnik, hogy a tsz-elnök kezdeményezése volt március elején. A februári falugyűlésen ugyanis még fel sem vetődött. ür- Tudja, mi volt itt? - bök a mellemre a borostás arcú, nyúzott ember. *— Itt szavazás volt! — Fel is- emeli mutatóujját, láthatóan vár egy kicsit, hogy „lecsengjen" bennem, nem akármi történt Szentdénesen. Akkor már a reggel látott lógó bajuszé is melléje állt:- 88 százalék! Úgy ám! Annyian mondták: nem kell közö? tanács, megállunk a saját lábunkon!- A sajáton?- Hát! i- Na, de pénz, meg a faluért dolgozó emberek is kellenek az önállósághoz.- ilde figyeljen... - fogja meg a karom a borostás, másik kezében ügyesen egyensúlyozva a söröskancsót —, most elmegy visszafele, majdnem az utolsó házig. Megismeri, igen szép ház. Ott lakik a Csokona Andor. Az elöljáró. Az majd elmondja magának, mit, meg hogyan. És ne felejtse megkérdezni — szól utánam -, hogy vannak a lovai. Mert versenylovai vannak óm! *- Nézze - mondja Tornai Zsoltné —, mi csak azzal tudjuk segíteni a szentdéne- sieket, ami amúgy is a rendelkezésükre állna: a költségvetésből nekik járó pénzzel. Kiszámoltuk, ez kétmillió forint. Mást adni nem tudunk.- Ezt úgy mondja, mintha kétkedne a törekvésük sikerében.- A pénz meghatározó! Ezt annak tudatában mondom, hogy az Elnöki Tanács még egyszer tekintse át a működés feltételrendszerét és nyilatkozzon, hogy a közös tanács költségvetésének újraosztásával a működés leltételeit miként tudja biztositani."- Tanácsülésünk határozata szerint — folytatja Tarnainé — nem tudjuk biztosítani Szentdénesnek a hiányzó 700 000 forintot. Ráadásul az indulásukhoz szükséges eszközökre további félmillió kellene ...- Mégis: a május 27-én tartott szentdénesi szavazás aránya - 88,2 százalék voksolt az önállóság mellett .- azt sejteti, hogy nagyon erős az elhatározás.- Egyáltalán nem meglepő ez. Szerintem bármelyik társközségben ilyen arányban szavaznák meg a kiválást...- És Nagyváty? Ott más volt az emberek véleménye.- Az a falu tényleg más eset. Nekik egyszer már elegük volt Szentdérvesből, azért nem csatlakoztak. S ott van egy egészen kiváló elöljáró, mindent megcsinál a falunak. * •- Számos indoka van az önállóságnak - mondja Cso- kona Andor. — A falu fel- emelkedését az autonómia jelenti, mégpedig azon az alapon, hogy a helyi közösség azonnal és közvetlenül kontrollálhatja a vezetést. A másik: a község napi gondjait csak itt lehet megoldani, Nagypeterdről nehezebb.- Mekkora esélyt ad maguknak?- Nem nagyot - az érvényes előírások miatt. Hogy csak egyet mondjak: elvileg 1500 lakos kellene - a jelenlegi 396-tal szemben. Hiányzik pénz is, de hiányzik, a megyei vezetés részéről a megfelelő szemlélet is. A megyei tonács szerint 700 000 + félmillió forint kellene, szerintünk - a termelőszövetkezet felajánlását figyelembe véve - van elég pénzünk. Papp Zoltánnak, a nagypeterdi „Egyetértés" Termelőszövetkezet elnökének a megyei tanács vb-titkárához, dr. Hazafi Józsefhez irt leveléből idézem: „A falunak van jea termelőszövetkezetnek is előnye származik, mert egyrészt ebben is látja, hogy kisközségei ne pusztuljanak tovább, másrészt az itt lévő földön és nagyértékű technikával céljait az itt élő emberekkel valósítja meg."- Mit szól ezekhez? - kérdez most Csokona Andor. A fiatalember kinézetre is azok közé tartozik, akiknek mozdulatai, arckifejezései egyértelművé teszik: piszlicsári ügyekkel nem foglalkozik, ami ettől fajsúlyosabb, azt viszont minden körülmények között meg akarja valósítani. Mint most Szentdénes önállósulását, irgalmatlanul sok papírral „felszerelve": levelekkel, határozatokkal, beadványokkal, válaszokkal, vitára, munkára, küzdelemre készen.- Miért? Ez már elég lenne?- Szó sincs róla! - válaszolja. — Hiszen még óbban sem bírhattunk, hogy az Elnöki Tanácshoz a megyétől küldött felterjesztés jóindulatúiig támogató — és nem tudjuk, miért nem az ... De fordítsunk egyet a dolgon: ha azt érzik az itt élő emberek, hogy megváltozik az eddigi gyakorlat, hogy tudniillik a távoli Íróasztalnál helyettük, valójában nélkülük döntenek őket közvetlenül érintő kérdésekben, akkor egy eddig nem ¡gazán érzett erőre is támaszkodhatunk, ez pedig a szentdénesieknek a lakóhelyükért tenni akaró energiája. * Kifele menet a faluból megint csak a borostás emberrel találkozom. Szükségét érezheti megmagyarázni, miért látom mindig az utcán, mert séta közben elmondja, mi mindent csinált már mama. Odaérünk az egyik villanyoszlophoz, tetején gólyafészek.- Nézze csak - mutat fel micsoda maradék-fióka! A többi fészekben már mind nagyobbak. De várja meg □ végét: lefogadom, mikor eljön az ideje, ez a madár is éppen úgy elrepül a nagy útra, mint a többiek! Mészáros Attila Elismerés Gyurkó Istvánnak és kollektívájának Az emberi kürnyezetért Világszínvonalú környezetvédelmi találmányok a Mecseki Szénbányák kutatási központjából A Környezetvédelmi Világnap magyarországi ünnepségén Gyurkó István, a Mecseki Szénbányák Vállalat Kutatási Központja Környezetvédelmi Szakosztályának vezetője szakterületén végzett tevékenységéért Az emberi környezetért elnevezésű magas elismerésiben részesült. Amikor e hir balatán felkerestük, a kitüntetett külön kérte, hogy ne csak az ő munkáját, hanem az egész szakosztály tevékenységét mutassuk be, ¡hiszen e kettő az egység megalakulása óta összefonódik, Így az elismerés is részben a teljes kollektíva érdeme. A szakosztály idestova már 15 éve, az elsők között kezdett el foglalkozni a környezetvédelemmel, és a korábban munkavédelmi profilú egység — a Mecseki Szénbányák környezetvédelmi munkájának irányítása mellett - hamar az egész bányászati iparág hazai bázis kutatóhelyévé nőtte ki magát. Mivei! még mostanában is gyakran felkeresik őket bányászati környezetvédelmi problémákkal, túlzás nélkül állítható, hogy ezt a pozíciót máig tartják. Annál is inkább, mivel másfél évtizedes fennállása alatt a szakosztály munkáját számos nagy jelentőségű találmány fémjelzi. íme közülük néhány. A sziliterm különleges tulajdonságú, tűzálló habarcs égő meddőhányók, salak- hónyók és szeméttárolók lokalizálására. Ezek a diffúz légszennyezők a terepszintből nem kiemelkedő elhelyezkedésük miatt különlegesen veszélyes környezetszeny- nyező forrósok, az általuk kibocsátott gázok mennyisége ezer tonnákban kifejezhető. A szakosztály munkatársainak az intenzív laboratóriumi és félüzemi kísérletezés során olyan tűz- és saválló habarcsot sikerült előállítaniuk, amely több rétegben egyenletes fedést képez a veszélyes felületen. A találmány szintű szabadalmaztatott eljárást a habarcs kötésének szabó lyortatá sóra alkalmazzák. A találmány alkalmazásának köszönhetően a Mecseki Szénbányák vonzáskörzetében ma már nincs füstöt, mérges gázokat okádó égő meddőhányó, az eljárást az országban több helyen alkalmazzák még. Több magyar bányavállalatnál is nagy örömmel fogadták a PULVFIX porlekötő szer születését, amely a termelés és a szállítás során keletkező por lekötésére alkalmas, ez a szer szintén szolgálati találmányként lett levédve. Csakúgy, mint az új, bőrgyártási hulladékból (csi- szolási bőrpor) és műgyantából előállított megszilárdítható és változó pórusszerkezetű, hang- és hőszigetelő kompozíció, amely üzemcsarnokok zajelnyelő burkolatának kialakítására, kipufogó zajok csökkentésére alkalmazható többek között. Az említettekhez hasonlóan a szakosztály több más találmánya iránt is igen élénk az érdeklődés mind idehaza, mind pedig külföldön. A felsorolás ¡helyett azonban Gyurkó István segítségével inkább ismerkedjünk ¡meg közelebbről az egység felépítésével, munkájával.- Laboratóriumainkban, műhelyeinkben három mérnök és négy technikus foglalkozik az alkalmazott kutatással. Profilunknak megfelelően változó a kollégák szakképesítése, van közöttünk vegyész, vegyi-gépész és gépész, időnként villamosmérnökök közreműködnek munkánkban. Nincs drága műszerparkunk, állóeszközállományunk minimális, produktumaink többsége komoly szellemi ¡munka eredménye. Csekély létszámunk ellenére így alakulhatott ki, hogy az egy főre jutó nyereség tekintetében sokáig elsők voltunk a vállalatnál, az elmúlt évet is jól, a második helyen zártuk. Ezekben a napokban Zo- bák-bányo külső zajforrásainak felderítése, majd a zajszint csökkentése ad munkát a szakosztály kollektívájának. E?zel párhuzamosan folynak azok a laboratóriumi kísérletek, amelyek a pécsi szénből aktív szén előállításának lehetőségeit kutatják. Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik az újfajta brikett kialakítását célzó kutatómunkájuk. Akad tehát tennivalója a szakosztály hét munkatársának, akik a munkájuk mellett időről időre hazai és külföldi tudományos fórumokon szómolnok be munkájuk legfrissebb eredményeiről. Kaszás E. Magyar alumíniumipari technológia Dél-Koreának 1,3 millió dollár értékű szerződést kötött az ALUTERV— FKI, vagyis a Magyar Alumi- niumipari Tröszt Kutató-Fejlesztő Intézete a dél-koreai OEAIIM Refining Co'. Ltd.-del timföldhidrót üzem technológiájának átadására és előter- veinek elkészítésére. Az értékesítésben kiemelkedő magyar szabadalmak is szerepelnek. A szerződés a maga nemében páratlan, mivel Magyarország első ízben adott el tisztán szellemi terméket ezen a piacon. A szerződés egyébként nem tartalmaz áruszállítási kötelezettséget. A szerződéskötést versenytárgyalás előzte meg, ahol a magyar vállalkozók japán, ausztrál és amerikai, cégeket előztek meg. A technológiai terveket a magyar cég hét hónapon belül szállítja. A szerződés lehetővé teszi, hogy a későbbiekben üzemi berendezéseket, további ismeretanyagot, sőt különleges alumíniumipari gyártmányokat is értékesítsenek az igényes kelet-ázsiai piacon. A Koreai Köztársaságban az idén mintegy 600 ezer dollár értékű magyar alumíniumtermák talál gazdára. Az ALUTERV—'FKI ugyancsak az elmúlt napokban 650 ezer dollár értékű szerződést is elnyert az UKlIDO-nál, vagyis az ENSZ iparfejlesztési szervezeténél, ugyancsak pályázat keretében, mégpedig az iráni bauxitvagyon feldolgozásának megalapozását szolgáló megvalósíthatósági tanulmány készítésére.