Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-08 / 186. szám

1989. július 8., szombat Dunántúli napló | Kétnapos pécsi látogatás után Interjú Kovács Jenövei, az MSZMP KB új titkárával A politika feladata, hogy az emberek életében felmerülő problémákat kulturáltan oldja meg Először úgy gondolná az ember, Hogy felesleges egy ve­zető politikussal ide-oda járkálni, meghallgatva beszedet kismilliószor. Aztán a tapasztaltakon elgondolkozik. Két na­pot töltött Pécsett Kovács Jenő, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Rendkí­vül érdekes volt figyelemmel kísérni, hogy a kulonbozo he­lyeken hogyan formálja szavait, miről, kiknek, miként be­szél. 27. Hét f Vasutasnapi köszöntőféle Kovács Jenő másról beszélt a pécsi Tüzér utcai Mozgalmi Házban, másról a megyei pártbizottság vezetőivel tartott találkozón, másról Baranya vá­rosainak elsőszámú párttisztvi­selői előtt és másról a sajtó munkatársai kérdéseire vála­szolva és másról a Mecseki Szénbányák pártaktivistáina'k körében. Másról, de ugyanúgy. Több­féle dologról, de másként. Annyiféle mondandó van, fő­ként manapság, kongresszus előtt, összefoglalva a látoga­tást, Kovács Jenő talán egyet­lenegy provokatív, személyét is érintő kérdést kapott: Ki ön, egyáltalán, hogy került ilyen hirtelen erre a helyre — vetet­te fel valaki. Kovács Jenő pécsi születésű, itt végezte a gimnáziumot. Kő. zépiskolai tanulmányai során tizedik ‘helyezést ért el az or­szágos orosz nyelvi tanulmá­nyi versenyen a Nagy Lajos Gimnázium diákjaként, így fel­vételi nélkül kezdhette tanul­mányait a budapesti Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsola­tok szakán. (Itt jegyzem meg, hogy a szénbányáknál elhang­zott egyik kérdésre elmondta, másfél évig zongorák is érője volt középiskolás korában az akkori bónyászénekkarnak.) Dolgozott o DÍVSZ alelnöke- ként, a KISZ KB titkáraként, a 'pártközpont kinevezett osztály­vezető-helyetteseként, osztály­vezetőjeként, mígnem legutób­bi ülésén a Központi Bizottsáa megválasztotta titkárává. A szintén 'Baranyából elszárma­zott Lukács János megürese­dett helvét foglalta el, és mint megtudhattam tőle, elődie is javasolta erre a posztra. Visszatérve Kovács Jenő be­szédeire, néhány mindig visz- szatérő dolgot feltétlenül ki kell emelnem. A kongresszus előkészítésével, a szervezeti szdbályzat módosításának ..felvezetésével’' megbízott KB titkár valamennyi megnyilvánu­lása alkalmával hangsúlyozta, hogy az ő megbízatása csu­pán a kongresszusig szól, ott kell dönteniük a küldötteknek arról, hogy továbbra is ebben a pozícióban marad-e. Vala­mennyi helyen elhangzott - felkészültségről tanúbizonysá­got tevő nemzetközi példákra hivatkozás alapiján, hogy bal­oldali, szocialista párttá kell válnia az MSZMP-nek. Baranyai megnyilvánulásai­nak összefoglalójaként megál­lapítható, hogy Kovács Jenő a felkészült, nyugodt politikusok közé tartozik. Az interjú elkészítésekor elő­ször természetesen arról fag­gattam, 'hova sorolja magát az MSZMP-n belül kialakult, vagy csupán csírájában létező platformok közül. Némi zavart éreztem válaszában, úgy lát­tam, nem szívesen beszél erről a dologról. Végül is arra a kö­vetkeztetésre jutottam, elmon­dott beszédei alapján is, hogy mindenki állapítsa meg róla, melyik szárnyhoz is tartozik. Ö is megerősített ebben. 'Nem is forszíroztam tovább a választ, hiszen a naponta változó, és elsősorban felelős vezetők megnyilvánulásaihoz kapcsoló­dó megnyilvánulások állandó­an változtatják a platformok­nak akár fő vonalait is. Mindenesetre annyiban egyetértettünk Kovács Jenővel, hogy a világon sehol sincs olvan párt, omelyen belül két- három főbb irányzaton kívül eavéb vélemények is létezné­nek szervezetileg.- Pécsi megnyilvánulásaiban többször hangsúlyozta, hogy az utóbbi években keveset változott a véleménye a ma­gyar politikai folyamatokról. Ezek szerint a politikai helyzet gyorsabban módosult, mint az ön véleménye? — Nem a helyzet változott gyorsabban, hanem azok véle­ménye, akik korábban igen erősen kritizáltak engem is ak­kori álláspontomért. Egy pél­da: 1981 -ben KISZ KB titkár­ként azt találtam mondani, hogy a magyar ifjúság nem akar semmilyen nemzetiségű atomrakétákat Európában. Az akkori felhó bor odók közül má­ra sokan leköröztek radikaliz­musban ...- Kovács elvtárs, ott voltam a DEMISZ alakuló kongresszu­sán, és bennem is az a véle­mény alakult ki, hogy az MSZMP saját ifjúsági szerve­zetén próbálta ki a koalíciós játékformákat. Mintha úgy tűnne, hogy a párt közelgő kongresszusán is ilyesmi törté, nik majd . . . — Nem teljesen értek egyet o véleményével, de úgy gon­dolom, az ifjúsági szervezet kongresszusát igen figyelemre- méltóan szervezték meg . . .- Arra gondoltam, ■hogy azon az eseményen több mint negyven különböző platform képviselői kötöttek kompro­misszumot . . . — Azért az MSZMP és a KISZ között vannak különbsé­gek. Mert például én, pár­tunkban nem tudom elképzel­ni, hogy ennyiféle platform működjön. Sehol a világon nincs erre példa. Általában az a helyzet, amit én is nor­mális állapotnak tartok, hogy 3—4 platformnál nincs több. Ugyanis van egy többségi irányvonal, aztán ehhez képest egy-két kisebbségi platform, amelyet tiszteletben tartanak, amelyet integrálhatnak, ame­lyet meghallgatnak, figyelem­be véve szempontjaikat a dön­tések előtt... Tehát az állan­dó, de barátságos kötekedés állapotában működnek együtt. Es ez így természetes, mert megítélésem szerint egy adott társadalmi vaqv gazdasági, politikai kérdésről azért olyan nagyon sokféle eredeti meg­közelítést igen nehéz kitalálni, főként ugyanazon a párton be­lül.- Többször emfitette elő­adásaiban, hogy jelenleg az MSZMP tagjai közül csupán elenyésző hányad foglalt ál­lást valamelyik platform mel­lett. Az az érzésem, hogy pár­huzam vonható ebből a szem­pontból az egész társada­lommal, ahol szintúg'y az em­bereknek csak elenyésző szá­zaléka törődik egyáltalán a direkt politizálással. — ‘Igen . .. Szóval az em­berek a politikától azt várják, hogy teremtse meg a feltéte­leket ahhoz, hogy az ő éle­tükében felmerülő problémákat kulturáltan meg lehessen ol­dani. Azok az eszközök, eljá­rások azonban, amikkel az egyéni problémák megoldásá­nak feltételei megteremthetők, elég messze állnak gondolko- dásmódiuktól. Ráadásul a po­litikában mindig bőven akad paprikajancsi, aki teljes öt- éléssel szónokol, ígérget, gya­lázkodik, de a munkát, a tet­teket mindig másra hagyja. Ez az emberekben gyanút éb­reszt a politizálással és a po­litikusokkal szemben. Egyéb­ként is nekem az a tapaszta­latom, hoav - nyugodtabb tár­sadalmi viszonvok között is, a lakosságnak aránylag kis része vesz részt a politizálásban. Természetesen, amikor eljön az idő, szavazataival leteszi vok- sát. Kovács Jenő pécsi előadá­saiban többször utalt arra, hogy a párt kongresszusának egyik feladata mindenképpen a közelgő helyi és országgyű­lési választások előkészítése is. Egy állomása lehet ennek a folyamatnak a párt legfel­sőbb fóruma. Ezért is szükség van arra, hogy a kongresszus higgadt légkörben, a kompro­misszum-készség jegyében dol­gozzon. A kongresszus másik fontos feladata az MSZMP szerve­zeti szabályzatának módosítá­sa lesz. A dokumentum elő­készítési munkálatait Kovács Jenő vezette, azért is kérdez­tem, mit tart a legfontosabb­nak a szabályzat módosítás- tervezetében. (Ezt egyébként valamennyi MSZMP-alapszer­vezet megkaphatta megvita­tásra.)- Elsősorban az új szerve­zeti szabályzat megközelítési módja és szelleme más, mint a korábbiak - kezdte Kovács Jenő. Igaz, hogy a tervezet­ben alig van olyan szakasz, amely megegyezne a korábbi­val, mégis úgy gondolom, az egyes módosítások külön-kü- lön aligha vitathatók meg. A lényeg az, hogy a tervezet többpártrendszert, tehát poli­tikai versenyhelyzetet, remél­hetőleg igazi önkormányzato­kat és piacgazdoságot felté­telez. Ilyen társadalomban kell majd minden politikai párt­nak - így az 'MSZMP-nek is elhelyezkednie. Ez a korábbi­aktól gyökeresen eltérő mű­ködési elveket és szabályokat követel. Ugyanakkor vigyáz­nunk kellett arra is, hogy ne olyan szabályzatot alkossunk, amely a 10 év múlva esetle­gesen elkövetkezendő állapo­tot tükrözi. — De ne is olyant, amely a mai állapotról szól. ■ ■ — Olyant sem. Természete­sen. Az igazi kérdés az, hogy a Szervezeti Szabályzat hatá­rozott irányváltást tükrözzön, egy új típusú pártot mutasson be, de olyan pártot, amelynek nem egy idegen bolygón, ha­nem Magyarországon kell megszületnie. _ A kongresszus kapcsán többen emlegetik, hogy meg­változik a Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezése. Én ezt formai dolognak vélem önma­gában. Kovács Jenő milyen elnevezésre szavazna? — Egyelőre latolgatom a kétségtelen előnyöket és a szembeszökő hátrányokat. A rendszeres névváltoztatás ugyanis tipikusan kelet-euró­pai jelenség. Hadd hozzam fel példának d Spanyol Szo­cialista Munkáspártot (ez egy szociáldemokrata párt) jó tiz évvel ezelőtt ott rájöttek, hogy a pártvezetést elöregedett, zö­mében emigrációban élő em­berek alkották. Korszerűtlen volt a politikájuk. A szerve­zeti rendszerük az illegalitás­ban működő párthoz igazo­dott. Lecserélték az összes ve­zetőt, gyökeresen új progra­mot alkottak, egyetlenegy dolgot tartottak meg: a párt történelmi nevét...- Ehhez kapcsolható egy másik megjegyzése is. Egyik előadásában szólt arról, hogy kicsi, önálló egységekből ál­ló, akcióképes, kockázatra is vállalkozó szervezetek kialaki-- tására van szükség az MSZMP-n belül, oly módon, hogy a helyi szinteknek meg­legyen a kellő cselekvési sza­badsága .... Utalás volt ez arra, hogy esetlég már a kongresszuson megváltozik a megyei szint szerepe?- Egészen biztos vagyok abban, hogy módosul a me­gyei szint jelenlegi szerepe. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor, hogy milyen mó­don szervezik át a közigazga­tást, hogy milyen lesz az új tanácstörvény. Az már most bizonyosnak látszik, hogy a megyei tanácsok elosztó sze­repe. — tehát ilyen értelemben gazdasági-hatalmi funkciója jelentősen csökken. Az okta­tás, az egészségügy és sok más terület a parlamentben megszavazott, normatív ellá­tásban részesül. — És a pártirányitási funk­ció?- A korábbiakból ter­mészetesen teljesen kö­vetkezik, hogy a politikai súlypont a közeljövőben a he­lyi közösségekre tevődik ót, és az a pórt, amelyik sikere­sen akar működni, ebből le kell, hogy vonja a szervezeti következtetéseket...- Köszönöm a beszélgetést! Bozsik László Persze, most csak jót és szépet illenék írnom, hisz ün­nepkor nem szoktuk a „szennyest kiteregetni", nem a gondokról, problémákról beszélünk. A 39. vasutasnap alkalmából is milyen egysze­rű lenne, ha arról szólhat­nék, hogy az ország legna­gyobb vállalatánál minden rendben van: elégedettek az utasok és a fuvaroztatók, a vonatok pontosan és tisztán járnak, az „eszközpark" eu­rópai színvonalú, a dolgozók boldogok . .. De igaztalan, sőt meg­kockáztatom, hazug lenne e köszöntőféle, ha bz ünnep miatt megfeledkeznénk arról, hogy a Magyar Államvas­utakat 1989-ben óriási fe­szültségek, ellentmondások, korábbi hibás döntések mostanság „beért" lecsapó­dásai gyötrik. Természetesen ezekről nekünk, akik hetente vagy csak a nyári szabadsá­gok idején kapcsolatba ke­rülünk a vasúttal, nincs sok információnk, s valljuk meg őszintén, nem is érdekel. Pontosabban csak annyira érdékel, amit a vonatozás, áruszállittatás során tapasz­talunk. S mérgelődünk a ké­sések miatt, bosszarfkodunk, •hogy az ablakokon nem le­het kilátni, olyan koszosak, szomorúan vesszük tudomá­sul, hogy a vonatfülkékben nem egy tolóajtó kiesőfél­ben van, az ülések szakad­tak, a WC-kben „balkániak" az állapotok, ha árut aka­runk feladni, akkor nincs olyan vagon, amire éppen szükség lenne .. . Látjuk, szegény a MÁV. Nagyon szegény. Nincs ele­gendő pénz a személyszállí­tó kocsik cseréjére, sőt arra sem, hogy a vandalizmus té- pő-szakító-törő rohamait visszaverje, nem tudnak annyi teherszállító vagont vásárolni, mely lehetővé ten­né az elhasználódottak kise- léjtezését, a vasúti pólyák korszerűsítése szinte lépés­ben halad, a villamosítási program a tervezettnél visz- szafogottabb. S a MÁV (sem) tudja megfizetni a dolgozóit: bizonyos területe­ken nagy a létszámhiány, például nincs elegendő mozdonyvezető, jegykezelő, vonatvezető, kocsivizsgáló, pénztáros, « a sort hosszan lehetne sorolni. Ezért, akik vállalják a SZOLGALATOT — igy, nagybetűvel, mert ez valóban szolgálat —, nem kis áldozatot hoznak egyál­talán azért, hogy a vonatok járhassanak. Nem kevesen 30—40 túlórával, kedvezőtlen munkarendben „hozzák ösz- sze" fizetésüket, úgy, hogy sajnos nem ritka következ­ményként szétesnek a csalá­dok. ' Nehéz helyzetben van a MÁV, ami nem is csoda, hisz ez a nagyvállalat nem választható el a népgazda­ság mindenkori állapotától. S ez utóbbit azt hiszem fe­lesleges részletezni ... A vasút stabilitásának az sem kedvezett, hogy az elmúlt évékben sűrűn váltogatták egymást a vezérigazgatók, természetesen mindegyik a saját koncepciója alapján képzelte el a MÁV megújí­tását, mint ahogy az sem.j hogy az állam hosszú ideig „megfeledkezett" legnagyobb vállalatáról. De ezekről a legkevésbé azok a dolgozók tehetnék, akik fagyban és hőségben, vattakobótban és félmeztelenül állítják a vál­tókat, javítják a síneket, a vasúti kocsikat, egyenruhá­ban vezetik a mozdonyt, ki­adják és kezelik a jegyeket, tisztelegnek az elhaladó vo­natoknak . . . ök 123 000-en megérdem­lik a köszöntést és az ün­neplést! Népszámlálás előtt Az eszmei időpont: 0 óra 1870 óta van rendszeresen Magyarországon teljes körű népszámlálás. Ez a rendsze­resség 10 évenkénti felmérést jelent, ettől csak nagy ritkán, történelmi kényszerítő körül­mények miatt tértek el, példá­ul 1949-ben. Egy-egy évtize­den belül lehetnek úgyneve­zett reprezentatív felmérések is, ilyen legutóbb 1984-ben volt. Ezt a fajta „kis-népszám- lólást" nevezik a statisztikusok mikrocenzusnak. — Mitől nevezhető egy fel­mérés teljes körűnek? — kér­deztük a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igaz­gatójától, dr. Novak Zoltántól. — Mindenek előtt részletes demográfiai felvételt jelent a népesség állapotáról, tehát többek között kiterjed az élet­korra, a nemre, az iskolai vég­zettségre, a foglalkozásra, a lakhelyre. A teljes körűségbe az utóbbi évtizedekben bele­tartozik a lakásállomány fel­mérése is. — Maradjunk a népesség­nél. Ez esetben mit jelent a teljes körűség? — Háromféle népességgel számolunk. Az első körbe- a jelen levő magyar állampol­gárok tartoznak, akik tehát a felmérés eszmei időpontjában az országhatáron belül van­nak. A második csoport az állandó népesség, ide azok tartoznak, akik állandó beje­lentővel rendelkeznek. Végül a 'harmadik csoport a lakóné­pesség: az állandó bejelentő­vel rendelkezők számából le­vonjuk a más településen ide­iglenesen bejelentkezetteket, il­letve hozzáadjuk a más tele­pülésen állandó, de az adott helyen — például Pécsett — ideiglenesen bejelentetteket. Ezeket az első pillanatban ki­csit bonyolult módon megha­tározottnak tűnő kategóriákat a népességmozgás miatt kel­lett bevezetni, ami különösen 1957 óta jellemző Magyaror­szágon. — És mit takar az eszmei időpont? — Egy példával illusztrálom: az 1980-as népszámlálásnál 1980. január 1., 0 óra. Ha te­hát az összeíró ennél pár nappal későbbi időben menne valahova, akkor is azt rögzíti, hogy az eszmei időpontban kik tartózkodtak az adott he­lyen. — Kinek a feladata a nép­számlálás és mennyi ideia tart­hat? — A feladat a tanácsé, a szakmai irányítást a KSH vég­zi. Általában 10 napot igé­nyel az összeírás, az odatok feldolgozása, ellenőrzése, a kódolás eltarthat egy évig is. A felmérés során szerzett ada­tokat tehát csak a következő évben publikálja - a szemé­lyiségi jogok messzemenő vé­delme mellett, név nélkül — a KSH. A népszámlálást egyéb­ként az Elnöki Tanács rendeli el, az adatközlés kötelező. — És most közeleg egy újabb eszmei időpont. — Teljes körű lesz a nép- számlálás, 1990 elején, a ta­nácsok, a KSH részéről az előkészületek megkezdődtek. M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents