Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-08 / 186. szám
1989. július 8., szombat Dunántúli napló | Kétnapos pécsi látogatás után Interjú Kovács Jenövei, az MSZMP KB új titkárával A politika feladata, hogy az emberek életében felmerülő problémákat kulturáltan oldja meg Először úgy gondolná az ember, Hogy felesleges egy vezető politikussal ide-oda járkálni, meghallgatva beszedet kismilliószor. Aztán a tapasztaltakon elgondolkozik. Két napot töltött Pécsett Kovács Jenő, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Rendkívül érdekes volt figyelemmel kísérni, hogy a kulonbozo helyeken hogyan formálja szavait, miről, kiknek, miként beszél. 27. Hét f Vasutasnapi köszöntőféle Kovács Jenő másról beszélt a pécsi Tüzér utcai Mozgalmi Házban, másról a megyei pártbizottság vezetőivel tartott találkozón, másról Baranya városainak elsőszámú párttisztviselői előtt és másról a sajtó munkatársai kérdéseire válaszolva és másról a Mecseki Szénbányák pártaktivistáina'k körében. Másról, de ugyanúgy. Többféle dologról, de másként. Annyiféle mondandó van, főként manapság, kongresszus előtt, összefoglalva a látogatást, Kovács Jenő talán egyetlenegy provokatív, személyét is érintő kérdést kapott: Ki ön, egyáltalán, hogy került ilyen hirtelen erre a helyre — vetette fel valaki. Kovács Jenő pécsi születésű, itt végezte a gimnáziumot. Kő. zépiskolai tanulmányai során tizedik ‘helyezést ért el az országos orosz nyelvi tanulmányi versenyen a Nagy Lajos Gimnázium diákjaként, így felvételi nélkül kezdhette tanulmányait a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. (Itt jegyzem meg, hogy a szénbányáknál elhangzott egyik kérdésre elmondta, másfél évig zongorák is érője volt középiskolás korában az akkori bónyászénekkarnak.) Dolgozott o DÍVSZ alelnöke- ként, a KISZ KB titkáraként, a 'pártközpont kinevezett osztályvezető-helyetteseként, osztályvezetőjeként, mígnem legutóbbi ülésén a Központi Bizottsáa megválasztotta titkárává. A szintén 'Baranyából elszármazott Lukács János megüresedett helvét foglalta el, és mint megtudhattam tőle, elődie is javasolta erre a posztra. Visszatérve Kovács Jenő beszédeire, néhány mindig visz- szatérő dolgot feltétlenül ki kell emelnem. A kongresszus előkészítésével, a szervezeti szdbályzat módosításának ..felvezetésével’' megbízott KB titkár valamennyi megnyilvánulása alkalmával hangsúlyozta, hogy az ő megbízatása csupán a kongresszusig szól, ott kell dönteniük a küldötteknek arról, hogy továbbra is ebben a pozícióban marad-e. Valamennyi helyen elhangzott - felkészültségről tanúbizonyságot tevő nemzetközi példákra hivatkozás alapiján, hogy baloldali, szocialista párttá kell válnia az MSZMP-nek. Baranyai megnyilvánulásainak összefoglalójaként megállapítható, hogy Kovács Jenő a felkészült, nyugodt politikusok közé tartozik. Az interjú elkészítésekor először természetesen arról faggattam, 'hova sorolja magát az MSZMP-n belül kialakult, vagy csupán csírájában létező platformok közül. Némi zavart éreztem válaszában, úgy láttam, nem szívesen beszél erről a dologról. Végül is arra a következtetésre jutottam, elmondott beszédei alapján is, hogy mindenki állapítsa meg róla, melyik szárnyhoz is tartozik. Ö is megerősített ebben. 'Nem is forszíroztam tovább a választ, hiszen a naponta változó, és elsősorban felelős vezetők megnyilvánulásaihoz kapcsolódó megnyilvánulások állandóan változtatják a platformoknak akár fő vonalait is. Mindenesetre annyiban egyetértettünk Kovács Jenővel, hogy a világon sehol sincs olvan párt, omelyen belül két- három főbb irányzaton kívül eavéb vélemények is léteznének szervezetileg.- Pécsi megnyilvánulásaiban többször hangsúlyozta, hogy az utóbbi években keveset változott a véleménye a magyar politikai folyamatokról. Ezek szerint a politikai helyzet gyorsabban módosult, mint az ön véleménye? — Nem a helyzet változott gyorsabban, hanem azok véleménye, akik korábban igen erősen kritizáltak engem is akkori álláspontomért. Egy példa: 1981 -ben KISZ KB titkárként azt találtam mondani, hogy a magyar ifjúság nem akar semmilyen nemzetiségű atomrakétákat Európában. Az akkori felhó bor odók közül mára sokan leköröztek radikalizmusban ...- Kovács elvtárs, ott voltam a DEMISZ alakuló kongresszusán, és bennem is az a vélemény alakult ki, hogy az MSZMP saját ifjúsági szervezetén próbálta ki a koalíciós játékformákat. Mintha úgy tűnne, hogy a párt közelgő kongresszusán is ilyesmi törté, nik majd . . . — Nem teljesen értek egyet o véleményével, de úgy gondolom, az ifjúsági szervezet kongresszusát igen figyelemre- méltóan szervezték meg . . .- Arra gondoltam, ■hogy azon az eseményen több mint negyven különböző platform képviselői kötöttek kompromisszumot . . . — Azért az MSZMP és a KISZ között vannak különbségek. Mert például én, pártunkban nem tudom elképzelni, hogy ennyiféle platform működjön. Sehol a világon nincs erre példa. Általában az a helyzet, amit én is normális állapotnak tartok, hogy 3—4 platformnál nincs több. Ugyanis van egy többségi irányvonal, aztán ehhez képest egy-két kisebbségi platform, amelyet tiszteletben tartanak, amelyet integrálhatnak, amelyet meghallgatnak, figyelembe véve szempontjaikat a döntések előtt... Tehát az állandó, de barátságos kötekedés állapotában működnek együtt. Es ez így természetes, mert megítélésem szerint egy adott társadalmi vaqv gazdasági, politikai kérdésről azért olyan nagyon sokféle eredeti megközelítést igen nehéz kitalálni, főként ugyanazon a párton belül.- Többször emfitette előadásaiban, hogy jelenleg az MSZMP tagjai közül csupán elenyésző hányad foglalt állást valamelyik platform mellett. Az az érzésem, hogy párhuzam vonható ebből a szempontból az egész társadalommal, ahol szintúg'y az embereknek csak elenyésző százaléka törődik egyáltalán a direkt politizálással. — ‘Igen . .. Szóval az emberek a politikától azt várják, hogy teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy az ő életükében felmerülő problémákat kulturáltan meg lehessen oldani. Azok az eszközök, eljárások azonban, amikkel az egyéni problémák megoldásának feltételei megteremthetők, elég messze állnak gondolko- dásmódiuktól. Ráadásul a politikában mindig bőven akad paprikajancsi, aki teljes öt- éléssel szónokol, ígérget, gyalázkodik, de a munkát, a tetteket mindig másra hagyja. Ez az emberekben gyanút ébreszt a politizálással és a politikusokkal szemben. Egyébként is nekem az a tapasztalatom, hoav - nyugodtabb társadalmi viszonvok között is, a lakosságnak aránylag kis része vesz részt a politizálásban. Természetesen, amikor eljön az idő, szavazataival leteszi vok- sát. Kovács Jenő pécsi előadásaiban többször utalt arra, hogy a párt kongresszusának egyik feladata mindenképpen a közelgő helyi és országgyűlési választások előkészítése is. Egy állomása lehet ennek a folyamatnak a párt legfelsőbb fóruma. Ezért is szükség van arra, hogy a kongresszus higgadt légkörben, a kompromisszum-készség jegyében dolgozzon. A kongresszus másik fontos feladata az MSZMP szervezeti szabályzatának módosítása lesz. A dokumentum előkészítési munkálatait Kovács Jenő vezette, azért is kérdeztem, mit tart a legfontosabbnak a szabályzat módosítás- tervezetében. (Ezt egyébként valamennyi MSZMP-alapszervezet megkaphatta megvitatásra.)- Elsősorban az új szervezeti szabályzat megközelítési módja és szelleme más, mint a korábbiak - kezdte Kovács Jenő. Igaz, hogy a tervezetben alig van olyan szakasz, amely megegyezne a korábbival, mégis úgy gondolom, az egyes módosítások külön-kü- lön aligha vitathatók meg. A lényeg az, hogy a tervezet többpártrendszert, tehát politikai versenyhelyzetet, remélhetőleg igazi önkormányzatokat és piacgazdoságot feltételez. Ilyen társadalomban kell majd minden politikai pártnak - így az 'MSZMP-nek is elhelyezkednie. Ez a korábbiaktól gyökeresen eltérő működési elveket és szabályokat követel. Ugyanakkor vigyáznunk kellett arra is, hogy ne olyan szabályzatot alkossunk, amely a 10 év múlva esetlegesen elkövetkezendő állapotot tükrözi. — De ne is olyant, amely a mai állapotról szól. ■ ■ — Olyant sem. Természetesen. Az igazi kérdés az, hogy a Szervezeti Szabályzat határozott irányváltást tükrözzön, egy új típusú pártot mutasson be, de olyan pártot, amelynek nem egy idegen bolygón, hanem Magyarországon kell megszületnie. _ A kongresszus kapcsán többen emlegetik, hogy megváltozik a Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezése. Én ezt formai dolognak vélem önmagában. Kovács Jenő milyen elnevezésre szavazna? — Egyelőre latolgatom a kétségtelen előnyöket és a szembeszökő hátrányokat. A rendszeres névváltoztatás ugyanis tipikusan kelet-európai jelenség. Hadd hozzam fel példának d Spanyol Szocialista Munkáspártot (ez egy szociáldemokrata párt) jó tiz évvel ezelőtt ott rájöttek, hogy a pártvezetést elöregedett, zömében emigrációban élő emberek alkották. Korszerűtlen volt a politikájuk. A szervezeti rendszerük az illegalitásban működő párthoz igazodott. Lecserélték az összes vezetőt, gyökeresen új programot alkottak, egyetlenegy dolgot tartottak meg: a párt történelmi nevét...- Ehhez kapcsolható egy másik megjegyzése is. Egyik előadásában szólt arról, hogy kicsi, önálló egységekből álló, akcióképes, kockázatra is vállalkozó szervezetek kialaki-- tására van szükség az MSZMP-n belül, oly módon, hogy a helyi szinteknek meglegyen a kellő cselekvési szabadsága .... Utalás volt ez arra, hogy esetlég már a kongresszuson megváltozik a megyei szint szerepe?- Egészen biztos vagyok abban, hogy módosul a megyei szint jelenlegi szerepe. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor, hogy milyen módon szervezik át a közigazgatást, hogy milyen lesz az új tanácstörvény. Az már most bizonyosnak látszik, hogy a megyei tanácsok elosztó szerepe. — tehát ilyen értelemben gazdasági-hatalmi funkciója jelentősen csökken. Az oktatás, az egészségügy és sok más terület a parlamentben megszavazott, normatív ellátásban részesül. — És a pártirányitási funkció?- A korábbiakból természetesen teljesen következik, hogy a politikai súlypont a közeljövőben a helyi közösségekre tevődik ót, és az a pórt, amelyik sikeresen akar működni, ebből le kell, hogy vonja a szervezeti következtetéseket...- Köszönöm a beszélgetést! Bozsik László Persze, most csak jót és szépet illenék írnom, hisz ünnepkor nem szoktuk a „szennyest kiteregetni", nem a gondokról, problémákról beszélünk. A 39. vasutasnap alkalmából is milyen egyszerű lenne, ha arról szólhatnék, hogy az ország legnagyobb vállalatánál minden rendben van: elégedettek az utasok és a fuvaroztatók, a vonatok pontosan és tisztán járnak, az „eszközpark" európai színvonalú, a dolgozók boldogok . .. De igaztalan, sőt megkockáztatom, hazug lenne e köszöntőféle, ha bz ünnep miatt megfeledkeznénk arról, hogy a Magyar Államvasutakat 1989-ben óriási feszültségek, ellentmondások, korábbi hibás döntések mostanság „beért" lecsapódásai gyötrik. Természetesen ezekről nekünk, akik hetente vagy csak a nyári szabadságok idején kapcsolatba kerülünk a vasúttal, nincs sok információnk, s valljuk meg őszintén, nem is érdekel. Pontosabban csak annyira érdékel, amit a vonatozás, áruszállittatás során tapasztalunk. S mérgelődünk a késések miatt, bosszarfkodunk, •hogy az ablakokon nem lehet kilátni, olyan koszosak, szomorúan vesszük tudomásul, hogy a vonatfülkékben nem egy tolóajtó kiesőfélben van, az ülések szakadtak, a WC-kben „balkániak" az állapotok, ha árut akarunk feladni, akkor nincs olyan vagon, amire éppen szükség lenne .. . Látjuk, szegény a MÁV. Nagyon szegény. Nincs elegendő pénz a személyszállító kocsik cseréjére, sőt arra sem, hogy a vandalizmus té- pő-szakító-törő rohamait visszaverje, nem tudnak annyi teherszállító vagont vásárolni, mely lehetővé tenné az elhasználódottak kise- léjtezését, a vasúti pólyák korszerűsítése szinte lépésben halad, a villamosítási program a tervezettnél visz- szafogottabb. S a MÁV (sem) tudja megfizetni a dolgozóit: bizonyos területeken nagy a létszámhiány, például nincs elegendő mozdonyvezető, jegykezelő, vonatvezető, kocsivizsgáló, pénztáros, « a sort hosszan lehetne sorolni. Ezért, akik vállalják a SZOLGALATOT — igy, nagybetűvel, mert ez valóban szolgálat —, nem kis áldozatot hoznak egyáltalán azért, hogy a vonatok járhassanak. Nem kevesen 30—40 túlórával, kedvezőtlen munkarendben „hozzák ösz- sze" fizetésüket, úgy, hogy sajnos nem ritka következményként szétesnek a családok. ' Nehéz helyzetben van a MÁV, ami nem is csoda, hisz ez a nagyvállalat nem választható el a népgazdaság mindenkori állapotától. S ez utóbbit azt hiszem felesleges részletezni ... A vasút stabilitásának az sem kedvezett, hogy az elmúlt évékben sűrűn váltogatták egymást a vezérigazgatók, természetesen mindegyik a saját koncepciója alapján képzelte el a MÁV megújítását, mint ahogy az sem.j hogy az állam hosszú ideig „megfeledkezett" legnagyobb vállalatáról. De ezekről a legkevésbé azok a dolgozók tehetnék, akik fagyban és hőségben, vattakobótban és félmeztelenül állítják a váltókat, javítják a síneket, a vasúti kocsikat, egyenruhában vezetik a mozdonyt, kiadják és kezelik a jegyeket, tisztelegnek az elhaladó vonatoknak . . . ök 123 000-en megérdemlik a köszöntést és az ünneplést! Népszámlálás előtt Az eszmei időpont: 0 óra 1870 óta van rendszeresen Magyarországon teljes körű népszámlálás. Ez a rendszeresség 10 évenkénti felmérést jelent, ettől csak nagy ritkán, történelmi kényszerítő körülmények miatt tértek el, például 1949-ben. Egy-egy évtizeden belül lehetnek úgynevezett reprezentatív felmérések is, ilyen legutóbb 1984-ben volt. Ezt a fajta „kis-népszám- lólást" nevezik a statisztikusok mikrocenzusnak. — Mitől nevezhető egy felmérés teljes körűnek? — kérdeztük a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatójától, dr. Novak Zoltántól. — Mindenek előtt részletes demográfiai felvételt jelent a népesség állapotáról, tehát többek között kiterjed az életkorra, a nemre, az iskolai végzettségre, a foglalkozásra, a lakhelyre. A teljes körűségbe az utóbbi évtizedekben beletartozik a lakásállomány felmérése is. — Maradjunk a népességnél. Ez esetben mit jelent a teljes körűség? — Háromféle népességgel számolunk. Az első körbe- a jelen levő magyar állampolgárok tartoznak, akik tehát a felmérés eszmei időpontjában az országhatáron belül vannak. A második csoport az állandó népesség, ide azok tartoznak, akik állandó bejelentővel rendelkeznek. Végül a 'harmadik csoport a lakónépesség: az állandó bejelentővel rendelkezők számából levonjuk a más településen ideiglenesen bejelentkezetteket, illetve hozzáadjuk a más településen állandó, de az adott helyen — például Pécsett — ideiglenesen bejelentetteket. Ezeket az első pillanatban kicsit bonyolult módon meghatározottnak tűnő kategóriákat a népességmozgás miatt kellett bevezetni, ami különösen 1957 óta jellemző Magyarországon. — És mit takar az eszmei időpont? — Egy példával illusztrálom: az 1980-as népszámlálásnál 1980. január 1., 0 óra. Ha tehát az összeíró ennél pár nappal későbbi időben menne valahova, akkor is azt rögzíti, hogy az eszmei időpontban kik tartózkodtak az adott helyen. — Kinek a feladata a népszámlálás és mennyi ideia tarthat? — A feladat a tanácsé, a szakmai irányítást a KSH végzi. Általában 10 napot igényel az összeírás, az odatok feldolgozása, ellenőrzése, a kódolás eltarthat egy évig is. A felmérés során szerzett adatokat tehát csak a következő évben publikálja - a személyiségi jogok messzemenő védelme mellett, név nélkül — a KSH. A népszámlálást egyébként az Elnöki Tanács rendeli el, az adatközlés kötelező. — És most közeleg egy újabb eszmei időpont. — Teljes körű lesz a nép- számlálás, 1990 elején, a tanácsok, a KSH részéről az előkészületek megkezdődtek. M. A.
