Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-08 / 186. szám

A Dunántúlt napló * 1989. július 8., szombat „Konvertibilis” szakemberek képzése a cél A DÉDÁSZ és a PMMF együttműködése Már régebbi a kapcsolat a DÉDASZ és a PMMF, a Pol- lack Mihály Műszaki Főiskola között, de annak érdekében, hogy ez még hatékonyabbá váljon, az Áramszolgáltató Vállalat és a főiskola Épület­villamosítási Intézete tavaly ősszel hosszabb távra szóló együttműködési megállapo­dást kötött.- Vállalatunknál, a régió területén ma már közel százan dolgoznak, akik a pécsi főis­koláról kerültek ki, ez a ná­lunk dolgozó felsőfokú vég­zettségűeknek körülbelül har­minc százaléka — mondja Bo- bula András, a .DÉDÁSZ mű­szaki vezérigazgató-helyette­se. — Évi öt—tiz fő között mo­zog azok száma, akik a főis­kola elvégzése után nálunk helyezkednek el. Ennek az öt- tíz főnek hetven-nyolcvan szá­zaléka a mi ösztöndíjasunk. Régebben első- és másod­éves korukban kötöttünk ösz­töndíjas szerződést a hallga­tókkal, ma mór a Zipernovszky negyedikesei közül is kerülnek ki ösztöndíjasaink. Az ösztön­díj mellett a nyári üzemi gya­korlatokat is meg kell említe­nem, mint kapcsolatunk egyik formáját: évente húsz-harminc főiskolai hallgatót foglalkoz­tatunk ilyen módon. — A DÉDÁSZ közreműködik a szakdolgozatok témakiírásá­ban is - kapcsolódik a be­szélgetésbe dr. Ásványi József, a PMMF Épületvillamosítási In­tézetének vezetője. — Évi öt­hat hallgató szokott DÉDÁSZ- konzulenssel szakdolgozatot ír­ni, s a vállalat az államvizs­ga-bizottságban is képviselteti magát egy s^ikemberrel. Az együttműködési megállapo­dás aláírásával felelevenítet­tünk egy régi hagyományt is, amely úgyszintén rendkívül hasznos: a DÉDÁSZ szakem­berei óraadóként ismét taní­tanak fakultatív tárgyakat. így például a feszültség alatti munkavégzés elméletét, a kor­szerű üzemirányítást, a kábel- hálózatok hibaelhárítását, vé­gül pedig ebben az évben postgraduális képzést is indí­tottunk a DÉDÁSZ üzemmér­nökei számára. Az oktatás korszerűsítésének egyik fő célja, hogy 1992-ig az egységes európai mérnök- képzési rendszerhez tudjanak igazodni és a hazai szakem­berek „konvertibilisek" ma­radjanak. A korábbi képzési gyakorlatot felül kell vizsgálni, s a tanterv-korszerűsítésben — a régió érdekeit is figyelembe véve - szorosan együtt kíván­nak működni. A nyolc alap­vető műszaki terület egyike a villamos üzemmérnöki képzés. Itt is, akárcsak a többi terü­leten, jelenleg nagyon sok a specializálódás. A korszerűsí­tés éppen ezt kívánja fölszá­molni úgy, hogy az egységes üzemmérnöki képzés után a specializálódás elsősorban majd a postgraduális képzés­ben jelenne meg. Az együttműködés egyix gyakorlati eredménye az volt, hogy idén májusban a DÉDÁSZ nyitott napot szervezett a fő­iskola hallgatóinak, melynek keretében tájékoztatást kaptak a vállalat feladatairól, meg­tekintették a pécsi üzemirá­nyító központot, gyakorlati be­mutatón vettek részt a sziget­vári kiképzőbázison, ősszel pe­dig a DÉDÁSZ vezető szak­emberei tesznek látogatást az intézetben, hogy az ott folyó kutatásokkal megismerkedje­nek. Még egy igen fontos dolgot kell megemlíteni: az a közel száz üzemmérnök, aki a főis­koláról kikerülve a DÉDÁSZ- nál helyezkedett el, egy idő után lépéshátrányban érzi ma­gát az egyetemen végzettek­kel szemben. Éppen ezért tár­gyalásokat folytattak a Buda­pesti Műszaki Egyetem Villa­mosmérnöki Karán belül mű­ködő Erősáramú Intézet veze­tőjével arról, hogyan lehetne biztosítani ezen szakemberek számára az egyetemi végzett­séget. Az eredmény egyedül­álló az országban: a Műegye­tem idén ősztől kizárólag a DÉDÁSZ területén dolgozó üzemmérnökök számára há­roméves kiegészítő levelező kurzust indít, mégpedig Pé­csett. Az előkészítő februárban már el is kezdődött, ezen ti­zennyolc üzemmérnök vett részt. Ezenkívül keresik annak a lehetőségét - erre még nincs konkrét gyakorlat —, hogy a főiskola oktatói közül né­hányon fél évet, esetleg egy évet a DÉDÁSZ-nál dolgoz­hatnának. A vállalat pedig két legutóbbi külföldi tanulmány­újába bevonta a főiskola ok­tatóit is. D. Cs. Baráti társaságbál vált önálló egyesületté Kétéves a pécsi NDK-klub Az utóbbi időben egyre több szó esik a hazánkban élő német nemzetiségiekről, az NDK-ból idetelepültekről azonban valahogy kevesebbet hallani. Pedig számuk csupán Baranyá­ban több, mint nyolcszáz fő. Többségük a 70-es évek NDK- ba áramló magyar szakmunkás-hullámával egyidejűleg, há­zasságkötés révén telepedett le Magyarországon. Nehézségeik legtöbbször csak rejtetten vannak jelen, és ezért főleg családi konfliktusaik ke­reszttüzében villannak fel vál­tozó intenzitással. A Pécsett megalakult NDK- klubban először kétségkívül kí­váncsiságból fordultak meg az emberek. Elekor nagyon sokan voltunk - mondja Reinhard Kleinleld, akivel egy kisebb társaság .közepén beszélget­tünk. Ebben a körben egyéb­ként valamennyien alapitóta- göknak számítanak. — Milyen cé//oí vannak en­nek a mondhatni baráti tár­saságnak? - kérdezem Renate Jacobot, a klub jelenlegi szó­vivőjét. — Célunk esősorban az anyanyelv és a kultúra meg­tartása, ápolása. Ezért prog­ramjainkba a gyerekeket is gyakran bevonjuk. Közösen ünnepeljük a legtöbb ünnepet, igy a karácsonyt, a hús vétót rs. .De német farsangot is ren­deztünk már. Klubunk rendsze­res anyagi támogatást eddig nemigen kapott. Nemrég ala­kultunk egyesületté, s ezzel végre elértük azt, hogy önálló jogi személyként kezeljenek bennünket. A jövőben szeret­nénk egy információs irodát nyitni. Különböző szolgáltatá­sokat is el tudnánk vállalni, igy pl. tolmácsolást, fordítást és nyelvtanítást. Ehhez termé­szetesen szponzorokra lenne szükségünk, akik anyagilag is támogatnának bennünket. Kap­csolatban állunk a budapesti iNDK nagykövetséggel és • az NDK kultúrcentrummal is, ahonnan jelentős kulturális tá­mogatóst kapunk. (Könyvék, lemezek, folyóiratok stb.)- Tudomásom szerint sokan fölvették már a magyar-állam­polgárságot. Ennek ellenére voltak-e beilleszkedési nehéz­ségeik?- Sokunknak a lakáshoz ju­tás jelentette a legnagyobb problémát, mivel tanácsi la­kásra nem vagyunk jogosultak és családi háttérrel sem ren­delkezünk. De a megfelelő munkaihelyválasztás is nehéz­ségekbe ütközött, a két ország eltérő iskolarendszere miatt. Az NDK-ban tízosztályos isko­lák vannak, és ezekben csak az teszi le az érettségit, aki egyetemre megy fevételizni. Itt ebből csak annyi látszik, hogy az illető nem rendelkezik érettségivel. Pedig a kinti ál­talános képzés magosabb szín­vonalú az itteninél, hiszen a tiz osztály ott mindenkinek kö­telező - mondja Kerstln Bár­fai, mojd hozzáteszi: Azt sem ¡hallgathatjuk el, hogy az NDK- ban a nők egyenjogúbbak, mint itt, Magyarországon. Ez elsősorban a munkamegosz­tásban nyilvánul meg a leg­élesebben. A házimunkában, de az élet egyéb területein is érezzük azt, hogy a nőknek itt lényegesen nehezebb partneri viszonyt kialakítaniuk, mint ná­lunk, ahol egy nőnek sokkal könnyebb önálló egzisztenciát teremtenie, még akkor is, ha például egyedül neveli a gye­rekeit.- A klubtagok házastársukat is elhozzák az összejövetelek­re, vagy csak a gyerekekkel jönnek ide?- Általában igen. Bár olyjn esetről is tudunk, ahol a férj neheztel azért, ha a felesége el akar .jönni rendezvényeink­re. Ezek elég furcsa dolgok. .Nem tudom, hogy mit szólna egy ilyen férj, ha ő kerülne hasonló helyzetbe külföldön — teszi fel a kérdést jogosan Kerstin.- Valamennyien kiválóan beszélnek magyarul. Tudják-e hasznosítani kettős nyelvtudá­sukat a munkahelyükön?- Talán a legérzékenyebb pontok egyikére tapintott ró, ami megintcsak összefügg a szakképzettségnek megfelelő munkahely kérdésével - mond­ja Renate Jacob. — Mi itt a klubban éppen azt szeretnénk, hogy a nyelvtudásunkat meg­felelően tudjuk kihasználni, minél szélesebb területen. Ügy érzem, hogy a vállalatok nem vagy nem megfelelő módon hasznosítják ilyen irányú tudá­sunkat. Pedig éppen a jelen­legi gazdasági helyzetben len­ne erre égetően szükség. Töb­bek közt ennek áthidalására alakultunk egyesületté, bízva abban, hogy a jövőben ezen némiképp változtatni tudunk.- Mi lesz a legközelebbi program?- Bécsbe megyünk egynapos városnéző kirándulásra. A vá­rosnézést többen kihangsú­lyozzák, ti., hogy véletlenül sem bevásárlókörútról van szó. ¡Ami pedig az utazást illeti, lényeges előrelépés az, hogy ez év márciusától az itt élő NDK-állampolgárak számára is lehetővé vált — az NDK nagy­ikövetségén keresztül - a világ- útlevél kiváltása. Egyébként minden hónap el­ső péntekén 18 órától talál­koznak a Déryné utcai Bá­nyászati Múzeum presszójában. ¡Hamarosan átköltöznek a Lénau-házba. Kovács Gábor % Kan útra ivar Fotó: Proksza László Ha a földgyalu megérkezik - kezdődik a munka Türelmetlenek a Kánban élő és üdülő emberek, mert ugyan 1989. január 24-én megegyez­tek a hetvehelyi tanáccsal, hogy utat kapnak és egy mű­ködőképes telefonfülkét, de úgy érzik —, mint ezt a hoz­zánk érkezett levél tanúsítja - nem történt semmi. Hetvehelyen a tanács udva­rán teherautó, egy telefonfül­ke, betoncsövek. — Mór mindent beszerez­tünk - mondja Takács Imre tanácselnök. - Az útgyalúra várunk, hogy az elvégezze a tükörvágást, azt követően már le lehet teríteni a követ. A te­hergépkocsi is azért áll itt, hogy mindjárt megkezdődhes­sen a kőhordás a görcsönyi bányából. Az üdülőtulajdonos egyébként már egy hete min­ket is felkeresett ebben az ügyben, elmagyaráztuk neki is, hogy miért áll a munka. Még egy kis türelmet kértünk tőle. Á hetvehelyi tanács a Szi­getvári Városkörnyéki Bizott­sághoz pályázatot nyújtott be, hogy Kánhoz tudjanak utat építeni. A 200 000 forintos tá­mogatás június végén érkezett meg Hetvehelyre. A tanács sa­ját költségvetéséből 100 000 forintot adott, míg a helyi ter­melőszövetkezet is 100 000 fo­rinttal gyarapította az útépí­tésre szánt összeget. Az ere­deti tervek szerint a tsz gépe­ket adott volna a munkához, de a betakarítási idényben ezt az Ígéretet nem tudja telje­síteni. A földgyalut kedvezmé­nyes áron a Közúti Építő Vál­lalattól kapja a tanács. A cég­gel a megállapodást már meg­kötötték. A földgyaluval jelen­leg Vejtiben dolgoznak. A nagy esőzések miatt azonban ott a munkát nem tudták idő­re befejezni, így a gépet jú­nius helyett júliusban kapják meg a kániak. A telefonfülke is felállításra vár. A tsz építőbrigádja ké­szíti el Kánban a fülke alap­ját. A tanács kezét megköti, hogy mindenhez más adja az anyagot és más a gépeket az elvégzendő munkákhoz. A helybeliek az átereszeket tár­sadalmi munkában rakják le és segédkeznek az útépítésnél is. A másfél kilométer hosszú makadámút hamarosan elké­szül, megszűnik a sár, az ős­lakók és az üdülőtulajdonosok könnyebben jutnak el a kör­nyező településekre. I Sz. K. Hozzáértők szerint szinte gyerekjáték — és jó üzlet — Itt egy közel kétszázezer forint értékű számítógép, de egy sor dokumentációt nem adtak hozzá — fakadt ki is­merősöm. S, hogy jobban ér­zékeltesse az ellentétet a ma­gyar összeszerelésű számító­gép és egy nyugati vonalkód­leolvasó között, három vékony, elegáns kötetet tesz elém, amely ez utóbbi részletes le­írását, alkalmazási lehetősé­geit tartalmazza. Több számítógépekkel fog­lalkozó mérnök úgy vélekedik, a leírás önmagában nem so­kat ér, ha nem szakember ke-% zéli a gépet. Sokak szerint még mindig nincs megfelelő szakembergárda a gépek ke­zelésére, illetve sokhelyütt nem használják 'kJi a gépekben rejlő lehetőségeket, mert nem is kényszerülnek rá. Nem szük­séges például néhány percen belül megmondani, van-e a raktáron 40 000 csavar, vagy nincs.,. Számítógépet, de hogyan? Lassan telítődik a piac Az elmúlt másfél—egy évti­zedben sokat fejlődött a szá­mítástechnika. A hetvenes évek elején még külön légkondicio­nált termeket építettek, a szekrény nagyságú számítógé­pek számára. Az integrált áramkörök felfedezésével azon­ban rohamosan csökkent a gépek mérete. Hazánkban 6—8 évvel ezelőtt elterjedtek a kisméretű személyi számító­gépek, és minden magára va­lamit 'is adó vállalat vett egy Commodore-t. A 100-120 ezer forint nem jelentett túl nagy befektetést. Később kiderült, e gépeket a háztartások számára készí­tették a nyugati gyártók, nem alkalmasak egy vállalat ügyvi­telénék vezetésére, bár a fej­lettebb PC-k (személyi számí­tógépek) mint például az XT- re. hálózatba kapcsolva fel­vihető kisebb üzemek bérel­számolása stb., de nagyválla­latokban és középüzemekben a számítógépek középkategó­riájához tartozó VAX vagy 'ha­sonló gépek alkalmazhatók jól. Ez utóbbiak összeszerelé­sére még nemigen vállalkoz­nak hazánkban, egyelőre im­portálják. Az utóbbi években megnö­vekedett kereslet miatt egyre több vállalat és kisszövetkezet próbálkozott számítógép fej­lesztéssel. de kiderült, sokkal olcsóbb és megbízhatóbb, ha valamelyik távol-keleti ország ­ból importálják az alkatrésze­ket, és itt csak összeszerelik, amely hozzáértők szerint szin­te gyerekjáték — és jó üzlet. Ha csak a nyugaton össze­állított Commodore 128-at néz­zük, amelyre április 8-ig negy­venezer forintos belföldi érté­ket állapítottak meg a magyar vámosok, miközben a nyugati piacon 20 ezer forintba kerül, ha Magyarországon állítják össze, még nagyobb a haszon. Nagy a kereslet, és nemigen számít, kop-e hozzá a vevő dokumentációt, vagy sem, il­letve később hogyan tud új alkatrészt vagy olyan aprósá­got beszerezni, mint például a lézernyomtatóhoz szükséges fó­lia. Megvesri az ember a szá­mítógépet, amely csak vala­milyen fejlesztési programmal hozható működésbe — s ezzel egy jogilag tisztázatlan terü­letre is tévedtünk. Sokan ugyanis nem veszik, hanem másolják a programokat an­nak ellenére, hogy nem mind­egyik ikoppintható le tökélete­sen. Néhányon úgynevezett ví­rusokkal védik programjaikat, ami elég kodkázato* a fel­használóra nézve, mert a ví­rus az adattárat, sőt a gépet is károsíthatja. Lassan telítődik a piac, s .mára megszűnt az az extra­profit, amely néhány éve még a számítógépkereskedelmet jel­lemezte, Ma már a nyugati­hoz közelednek a hazai árak, és néhány számítógépekkel foglalkozó szövetkezet más iparágakba is befekteti tőké­jét. Pécsett jelenleg 8—10 szá­mítógépekkel foglalkozó kis­szövetkezet, vállalat található, s polcaikon állnak a néhány éve még a Deltában látott technikai újdonságok. A szá­mítástechnikai piac rohamo­san változik, ki tudja mit hoz a jövő. P. E. Káni falurészlet

Next

/
Thumbnails
Contents