Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-08 / 186. szám

2 Dunántúlt napló 1989. július 8., szombat A világsajtó Kádár Jánosról (folytatás az 1. oldalról) mes kiemelte: Kádár János az 1956-os népfelkelés leverését követően fokozatosan vívta ki a magyar közvélemény megbe­csülését, azáltal, hogy Kelet- Európa legszabadabb és leg­nyitottabb társadalmát hozta létre. A The Daily Yomlurl szerint az utóbbi időben egy­re több bírálat érte a har­minckét évi irányítása alatt el­követett hibák miatt. A The Mainichi Daily News annak a véleménynek is hangot adott, hogy mára az idős politikus a satgnálás és a merevség jel­képévé vált. A Kyodo hírügy­nökség pedig a sors vélet'e- nének tulajdonítja, hogy Ká­dár Jánost éppen azinop ra­gadta el a halál, amikor Ma­gyarország legfőbb ügyéíze semmisnek nyilvánította a Nagy Imre és mártírtársai el­fen felihozott vádalkat és az ítéletet. Kádár János elhunytéról pénteken valamennyi bécsi reggeli lap jelentést közölt, s ehhez kapcsolódva vagy önálló írásokban részletesen ismertet­te a magyar politikus életútját, elemezte tevékenységét. A bécsi értékelések Kádár János életművének mérlegét megvonva a politikus erényei­re és nagy érdemeire éppúgy felihívják a figyelmet, mint hi­báira és tévedéseire, valamint - Rojk László és Nagy Imre sorsával kapcsolatban - fele­lősségére és személyes tragé­diájára. Kádár János az országa élén eltöltött negyed évszázados te­vékenysége során Mogyaarszá- git a rémuralom .mélységeiből egy időre az életöröm és a tekintély magaslatára vitte, de így is meg kellett érnie, hogy mindez immáron elhalványult az emberek tudatában. Ezt hangsúlyozta a csütörtök reg­gel elhunyt magyar politikus­ról szóló nagy cikkében a Frankfurter AUgemeine Zei­tung. A tekintélyes konzervatív újsághoz hasonlóan az egész sajtó, a rádió és a televízió számos megemlékezést, kriti­kus szellemű életrajzi vissza­pillantást közölt. Kádár János haláláról pén­teken valamennyi vezető brit napilop terjedelmes tudósítá­sokban adott hírt és negyed­harmad lapoldalt megtöltő nekrológokban emlékezett meg pályafutásáról, Magyarország legújabbkori történetében be­töltött sorsdöntő szerepéről, életútjának mélypontok és csúcspontok között váltakozó megítéléséről és történelmileg lezáratlan mérlegeléséről. Pénteken a The New York Times és a The Washington Post halálozási rovatában ter- jedeimes cikkben búcsúztatja Kádár Jánost. A nekrológok részletesen ismertették a poli­tikus életútját, tevékenységét, vegyítették az elemzők Kádárt elismerően méltató és súlyosan elmarasztaló véleményeit. Megkezdődött a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése (Folytatás az 1. oldalról) Csehszlovákia és Magyaror­szág küldöttségvezetőjének be­széde követett. Az ebédszünet 'Után Milos Jakes csehszlovák küldöttségvezető elnökletével folytatódott a plenáris ülés, s Bulgária és Románio delegá­cióvezetője mondta el felszó­lalását. Utolsó napirendi pont­ként a jelenlévők meghallgat­ták Pjotr Lusev hadseregtá­bornoknak, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának jelentését. A pénteki tárgyalási nap utolsó eseményéként Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtit­kára, az RSZK elnöke vacso­rát adott a küldöttségek tisz­teletére. A Politikai Tanácskozó Tes­tület ülésén a sok éves gya­korlatnak megfelelően az ál­láspontok kifejtése zárt ajtók mögött történik, a küldöttség­vezetők felszólalásait eredeti formájukban nem teszik köz­zé. A pénteki nap végeztével ezért a magyar sajtó képvise­lői Horn Gyula külügyminisz­tertől kértek tájékoztatást a tanácskozásról. Arra a kérdésre, hogy ho- zatt-e valamilyen meglepetést a magyar küldöttség számára a tanácskozás első napja, a külügyminiszter kifejtette: kel­lemes meglepetést okozott, hogy például a szovjet dele­gáció vezetője több új javas­latot vetett fel. Jóleső érzéssel hallottak azt is, hogy a nem­zetközi folyamatok legfonto­sabb összefüggéseivel kapcso­latban é$ a további felada­tokat, tevékenységünk irá­nyait illetően nagyjából egy­séges a tagországok állás­pontja. A külügyminiszter felhívta rá a figyelmet, hogy a VSZ PTT ülése ezúttal is alkalmat adott kétoldalú találkozókra. Nyers Rezsőnek és Németh Miklós­nak Mihail Gorbacsowal foly­tatott megbeszéléséről szólva elmondta, hogy megállapodás született: Nyers Rezső és Grósz Károly még a nyár folyamán látogatást tesz Moszkvában. Nyers Rezső és Milos Jakes találkozóján a kétoldalú kap­csolatokról volt szó. A tárgya­lást magyar—csehszlovák kor­mányfői megbeszélés előzte meg. Németh Miklós és Ladis- iav Adomec a legutóbbi prá­gai kormányfői eszmecserén is megfogaimazott kérdéseket te­kintette át, többek között a kétoldalú gazdasági együttmű­ködés és a bős—nagymarosi vízi erőmű kérdéseit. lehetséges, hogy a késő es­ti, éjszakai órákban újabb kétoldalú találkozókra kerül sor más küldöttségek vezetőivel, tagjaival Is. 39. vasutasnap -1989 (Folytatás az 1. oldalról) gyár vasutasokat, s ajándékot — egy gőzmozdony makettjét — nyújtotta át fényes József­nek. A szakszervezetek képvi­seletében Simon József üdvö­zölte az igazgatóság dolgozó­it. A 39. vasutasnap alkalmá­ból Kiváló Vasutas kitüntetés­ben részesült Balogh János (Pécs, Igazgatóság), Farkas József (Dunaújváros, űzemfő- hökség). Verdekker László (Pécs, Vontatási Főnökség). Ki­váló Munkáért kitüntetést ka­pott Gócra György (Gyéké­nyes, üzemfőnökség), Riszt Ferenc (Pécs, üzemfőnökség), Juhász János (Dombóvár üzemfőnökség), Kun Imre (Nagykanizsa, Pályafenntartási Főnökség), Vári János (Pécs, Igazgatóság), Szalai István (Dunaújváros, Vontatási Fő­nökség). Vezérigazgatói dicsé­retben 11-en, igazgatói dicsé­retben 62-en, Kiváló 'Dolgozó kitüntetésben 276-an, Kiváló ifiú Szakember és Szakma If­jú Mestere elismerésben 35-en részesültek. Az ünnepség végén a schwerini és a vanazsdi vasu­tas művészegyüttesek adtak műsort. ' R. N. Bush elnök interjúja magyar újságíróknak George Bush, oz Egyesült Államok elnöke, küszöbönálló budapesti látogatása alkalmá­ból interjút adott magyar új­ságíróknak: Blahó Miklósnak, a Magyar Nemzet, Bokor Pál­nak, a Magyar Hírlap, Heltai Andrásnak, az MTI és Kereszty Andrásnak, a Népszabadság munikatá rsának. Az amerikai elnök igen szí­vélyes hangvételű nyilatkozatá­ban hangoztatta: budapesti látogatását történelminek te­kinti. Azért jön, hogy kifejez­ze az Egyesült Államok nagy­rabecsülését a változások, a gazdasági és a politikai refor­mok iránt, ösztönözze azokat anélkül, hogy beavatkozna az ország belügyeibe. Magyaror­szág - Lengyelország mellett - élen jár a reformokban Ke­let-Európába n, mondotta Bush, leszögezve: Amerika olyan mértékben kész segíteni eze­ket az országokat, ahogy azok tovább haladnak a szabadság, a demokrácia útján. George Bush, aki története­sen Kádár János halálának napján adott interjút, méltatta a magyar politikus személyét, életművét. Az alábbiakban kö­zöljük az interjú rövidített szö­vegét: MTI: Elnök úr, nagyon köszönjük önnek ezt a lehetőséget. Amint bi­zonyára tudja, a magyar nép nagy érdeklődéssel, és nagy reményekkel tekint egy hivatalban lévő ameri­kai elnök első látogatása elé or­szágunkban. Úgy hiszem, sok ma­gyar velem együtt kiváncsi rá: mi­lyen képe van a mi nemzetünkről, országunkról - amely sosem ját­szott érdemi szerepet az amerikai politika szempontjából. Változást hoz-e az ön látogatása ebben? George Bush: Igen. Újat je­lent, hiszen most egy amerikai elnök fontosnak tartja, hogy üdvözölje a magyar népet, üd­vözölje azokat a változásokat, amelyek Magyarországon vég­bemennek. Nem dolga az amerikai elnöknek, hogy azt mondja egy másik ország la­kóinak: olyan rendszerre van szükségetek, mint a miénk, mert különben nem tárgyalunk veletek. Nem ez a dolgom. Elég tapasztalatom van ah­hoz, hogy tiszteletben tartsam más országok belügyelt. De amikor látjuk, hogyan halad­nák önök a irtagyobb nyitott­ság félé, hogyan kapcsolódik be népük egyre inkább a po­litikai folyamatokba és halad olyan gazdasági rendszer felé. amely — nézetünk szerint - ja­vára válik majd, nos, akkor úgy gondoljuk, üdvözölnünk kell ezeket a változásokat. így a látogatás történelmi jellegű abban az értelemben, hogy kinyilvánítjuk rokonszenvünket Magyarország népe iránt. — Értesültem Kádár úr el- hunytáról. Vegyes érzelmekkel Ítélték őt meg ebben az or­szágban, az amerikai magya­rok közösségében. Ha most te^„ vékenységét a maga teljessé­gében szemléljük, látjuk hol tértek el nézeteink. Ugyanak­kor el kell ismernünk a változ­tatásokat, amelyeket meg tu­dott valósítani. A mi politikai jabbszárnyunkon, vagy a bal­oldalon sokféle véleményt hall­hatnánk Kádár úrról, de én olyan embernek látom őt, aki szolgálta az országát. Vala­mennyien tudjuk, volt egy időszak, az ötvenes évek köze­pén, amikor viszonyunk rossz, kudarcokkal teli volt — nincs ezt miért titkolni. Ám most, Kádár János fioláidkor, ismer­jük el, amit ez az ember elért. NÉPSZABADSÁG: - A minap Mi­hail Gorbacsov szovjet elnök kije­lentette, hogy a Szovjetunió kész elfogadni azt a politikai elren­dezést, amit a magyar vagy a len­gyel nép kíván. A kérdésem: Va­Ám a magunk elképzelései alapján, saját elveinkből ki­indulva szeretném elmondani, hogy miféle szabadságot és demokráciát kívánunk a vi'ág népeinek. Azt is szükségesnek tartom azonban, hogy pontos határvonalat húzzunk ott, ahol Magyarország és Lengyelor­szág belügyei kezdődnek. Azt szeretném tehát, hogy ösztö­nözzük a gazdasági berendez­kedés azon formáit, amelyek révén a mi lehetőségeink is megnőnek a segítségnyújtásra. George Bush amerikai elnök újságírók kérdéseire válaszol a július 6-án rendezett televíziós sajtóértekezleten, amelyen fő­ként külföldi újságírók és riporterek vettek részt. MTI-telefotó jón az Egyesült Államok teljes szív­vel támogatna-e egy új magyar kor­mányt jövőre, a szabad választá­sok után, ha ez a kormány - te­gyük lel - baloldali, kommunista­szocialista koalíció lenne? George Bush: — Tiszteletben tartom egy ország belügyeit. Ne próbáljuk meg előírni, hogy egy szabod - bizonyítot­tan szabad — választásnak mi legyen az eredménye. Az Egyesült Államok elnökeként azzal dolgozunk majd együtt, akit szabadon, nyíltan megvá­lasztanak. — Ugyanakkor, úgy hiszem, önöknek is tudomásul kell venniük, hogy ha a gaz­dasági rendszer a nagyobb nyitottság, az erősebb magán- szektor irányába halad, akkor az Egyesült Államok könnyeb­ben lehet teljes értékű part­ner a gazdaság fejlesztésében, reformjában. MAGYAR HÍRLAP: - Az Egyesült Államok differenciálási politikája alapvetően a kommunizmus elleni harc stratégiáját jelentette a vi­lágnak ebben a részében. Most, hogy új típusú kormányzat van for­málódóban Magyarországon és Len­gyelországban is, van-e lehetőség arra, hogy a megkülönböztetésből kifejlődjék a kelet-európai demok­ráciák támogatásának új politikája? George Bush: Igen. Azt hi­szem máris tanúi lehetnek egy ilyen fejlődésnek. És mint je­leztem, örvendetes számomra, hogy Magyorország ennek a változási folyamatnak az él­vonalában van. Gazdasági te­kintetben a változások most Lengyelországban is megkez­dődtek, ez már a magyaror­szági fejlődést követi. Más ke­let-európai országokban nem is tükröződnek az élenjáró Ma­gyarországon és a gyors ütem­ben előre törekvő Lengyelor­szágban tapasztalt változások. MTI: Egy kérdés, amely a legtöbb magyart érdekli (amint, gondolom, a lengyeleket is): úgy tűnik eddig, hogy rövid és a hosszú távú nyu­gati gazdasági, pénzügyi támoga­tás iránti igények és remények messze felülmúlhatják azt, amire a Nyugat jelenleg hajlandó - vagy képes. Vajon pusztán gazdasági meggondolásokról van-e szó, vagy politikaiakról is? George Bush: - Nem lá­tok politikai korlátokat, nincs olyan nehézség e tekintetben, amellyel mint elnök, a tör­vényhozásban ne tudnék meg­birkózni. A korlátok pusztán gazdasági jellegűek. Igen, megvannak a gazdasági gond­jaink. Nem kérhetem persze a magyar nép együttérzését, hi­szen igen jómódú ország va­gyunk. Ám bizonyos vagyok benne, hogy az önök vezetői tudják: korlátok között kell mozognom, de ezek nem poli­tikáik és nem a törvényhozás­sal függnek össze. NEPSZABADSAG: - A kongres­szust illetően van egy sajátos gond: az országokat különbözőképpen ka­tegorizálják. Magyarország még mindig - mondjuk így - abban a kasárban van, amely kosár cím­kéje: nem-demokratikus berendez­kedésű államok, nem-piacgazdasá­gok és igy tovább. Magyarország egyre inkább olyan állapot felé halad, amikor ezek a címkék ér­vénytelenné válnak. El tud kép­zelni olyan időt, amikor a Varsái Szerződés egy országát ezabad, de­mokratikus rendszerű, piacgazdál­kodású államnak nyilvánítják? George Bush: - Igen, hatá­rozottan úgy érzem és szívből remélem, eljön ez az idő. Lát­juk a dinamikus fejlődést. Amilyen mértékben előrehalad a privatizáció, ahogy nyílik számunkra a piac, ahogy nyi- tottabbak lesznek a Nyugat irányában, úgy tudunk majd többet tenni. Úgy gondolom, ezt meg kell mondanom, nem akarok odamenni és úgy tenni, mintha nem lenne köztünk semmiféle nézetkülönbség sem. Hozzáteszem, derűlátó vagyok a kelet-európai és a szovjetunióbeli fejleményeket illetően. Optimista vagyok és az Egyesült Államok elnöke­ként mindent megteszek, hogy megkönnyítsem a változást. Szeretném megragadni az al­kalmat és önök, vezető újság­írók előtt kijelenteni: a pe­resztrojka sikerét kívánjuk a Szovjetunióban, nem akarjuk azt késleltetni. MAGYAR HÍRLAP: - A magyar nép újkori történelme folyamán leg­alább két alkalommal fordult se­gítségért az amerikai néphez, 1848-ban és 1956-ban. őszintén szól­va az amerikai válasz ezekben a* esetekben csalódást okozott. Lehet, hogy a kérdés kissé patetikus, de hadd kérdezzem meg, elnök úr, van-e ebben a nagy nemzetben bármiféle felelősségérzet Kelet-Euró- pa és Magyarország jövője iránt? George Bush: Nem használ­hatom a felelősség kifejezést. Nem érzek felelősséget a tör­téntekért, de nagyon is átér- zem a változásokat, és együtt dobban a szívem a magyar néppel. Úgy vélem, egy olyan or­szágnak, mint az Egyesült Ál­lamok, nem szabad fölös ígé­reteket tennie, meggondolat­lanul arra ösztönöznie máso­kat, hogy hozzánk hasonlóak legyenek, s nem szabad ily módon egy másik nép sorsát nehezítő problémákat okoznia. Nem tudóim, hogy az utca embere mit várt 1956-ban, de ha katonai konfrontációra számítottak a Szovjetunióval, akkor a várakozásaik sajnála­tosan túlzók voltak. Mégis azt mondom, hogy mi azokkal a fiatalokkal azonosultunk, akik a barikádokra mentek. Ma pe­dig azonosulni tudunk a több szabadság, a szabadabb vé­leménynyilvánítás iránti vá­gyukkal.- Azt is szeretném elmonda­ni a kelet-európai fiataloknak, hogy ti izgalmas korban éltek, a dinamikus változások korá­ban. És szeressétek azt az or­szágot, amelyben éltek. Legye­tek részesei a változásnak, ré­szesei annak, ami Kelet-Euró­pábán, a Szovjetunióban tör­ténik. MTI: — Elnök úr, megköszönve u beszélgetést, engedjen meg eg? utolsó kérdést: mint egy beszédé­ben mondotta, a hidegháború Ke­let-Európábán kezdődött, s ott •> fog véget érni. Mit tehetnek az amerikaiak és új, kis partnerük, Magyarország azért, hagy a hideg­háború igazán véget érjen itt, Ke­let-Európábán? George Bush: Folytatódja­nak a változások, a nyíltság, amelynek tanúi vagyunk. A di­namikus politikai változásokat lelkesen üdvözli az Egyesült Állomok, törvényhozásunk, kor­mányunk. Ezért azt monda­nám: folytassák, mert ez nem okoz kárt senki másnak. Te­gyék azt, ami a legjobb a magyar nép’ számára, ami a legjobbon szolgálja a magya­rok ősrégi törekvését a sza­badságra, a függetlenségre. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Bush elnök vasárnap érkezik Lengyelországba-f- PRÁGA: A prágai érseki palotában pénteken megerősí­tették azt a hírt; hogy a kö­zeljövőben új cséhszlovákiai római katolikus püspökök ne­vét hozzák nyilvánosságra. A Vatikán és Csehszlovákia kö­zötti megállapodás tényét szerdán közölte Vladimír Jan- ku, a prágai kormány egyház­ügyi kérdésekkel foglalkozó hi­vatalának vezetője. ' -f MOSZKVA: <Charlie Chap­lin Diktátor című filmjének ünnepélyes vetítésével pénte­ken este megnyílt Moszkvában a XVI. nemzetközi Hlmlesztivál, amelyen tizenkilenc versenyfil­met mutatnak be. A vetélke­désben részt nem vevő, de a lőváros filmszínházaiban be­mutatásra kerülő alkotások száma azonban kétszáz körül lesz. Bush elnök különgépe va­sárnap a késő esti órákban száll le Varsóban. Az elnök közel kétnapos programja két részre oszlik, s ez önmagában is tükrözi a Lengyelországban bekövetkezett változásokat. A hétfői napot Varsóban tölti; a legfontosabb esemény az el­nök beszéde lesz a lengyel parlament két házának közös ülésén, találkozója Wojciech Jaruzelskivel, a lengyel ál­lamtanács elnökével és Ra- kowski miniszterelnökkel. Ezt a szokásos protokolláris esemé­nyek egészítik ki: az Ismeret­len katona sírjának, a gettó­ban elpusztult zsidók emlék­művének megkoszorúzása, ebéd, találkozó egy varsói baseball-csapat játékosaival. Kedd nagy részét Gdansk­ban tölti oz elnök. Itt találko­zik Lech Walesával, a Szoli­daritás elnökével,, Tadeusz Goclowski gdanski püspökkel (Glemp bíboros, lengyel prí­más az elnöki látogatás ide­jén külföldön szabadságát töl­ti) megkoszorúzza a Wester- platte hős védőinek emlékmű­vét és a gdanski hajógyári munkásoknak állított emlék­művet is. Gdanskból utazik aztán tovább Budapestre.-f HAVANNA: Halálra ítél­teik csütörtökön Kubában négy személyt a kábítószer-csempé- szeti ügyben, amely a kubai fegyveres erők, sőt az egész kormányzat legsúlyosabb bel­ső válságának bizonyult a rendszer harminc éve alatt. Az esetleges kegyelem híján fő­be lövik Arnaldo Ochoa volt tábornokot és szárnysegédjét, Jorge Martinezt, Antonio de la Guardia volt belügyi ezredest és munkatársát, Amadé Pad- ront. •'-f- KAIRÓ: Szudánban ha­marosan bíróság elé állítják az egy ihete megbuktatott kor­mány vezetőjét, Szadek el-Mahdit - közölte pénteken a vértélen puccsot végrehajtó Omar Hosszan el-Besir tábor­nok titkársága. EliMahdit, ak1 a puccs óta szökésben volt mint jelentettük, csütörtökön tartóztatták le.

Next

/
Thumbnails
Contents