Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-01 / 179. szám

Dunántúlt napló 1989. július 1., szómból |g A elszakadt a sate>i»i|Fyla^eteptdl fÿ KülönSs védettség Az apparátus létszáma harminc fővel csökken A megújulás programját júniusi ülésén hagyta jóvá a megyei tanács Fotó: Laufer László Megújuló megyetanács Nepkepviseleti-önkormányzati Azt mondja dr. Kishindi Kiss Katalin, a pécsi Munkácsy ut­cai rendelőintézet tüdőgyó- gyasz-főorvosa. nem igazán orülit a 'lapunkban a múlt hé­ten megjelent, s a titokzatos IM. Xenopi ¡baktérium okozta „pécsi TBC”-vel foglalkozó írá­sunknak: hirtelen felszökött a rendelésükön telefonon és sze melyesen jelentkezők -száma: /hatha ök is . . . A sze rkesztőség ü n'ktoe érke- 2et}. telefonok ¡közül csak egyet említünk: kertvárosi fiatal apó jelezte hogy a cikk megjele- nesenek napján azonnal be- szerzett egy nagyméretű szó- csoládia ezentúl csak abból ihat, mert - mint olvasta - a Xenopi „közvetítő­je az ivóvíz is lehet.- Ha már az ivóvíz szóba került: valóban közrejátszhat a „pécsi TBC"-ben?- Annyit bizonyosan tu- f.un,k - 'köptök a választ a foorvos-asszonytól hogy ha vafaki. M- Xenopi-val fertőzött vizet mna, attól még nem lesz Deteg: az emésztőrendszerben elpusztulnak ezek a bóktériu- mok.- És az az aggodalom jo­gos, hogy elsősorban a kert­városiaknak kell föle tartani­- Mindenekelőtt ezt múlt időbe tenném: tulajdonképpen ez a 'betegség „lecsengőben" von, ami azt jelenti, hogy új tT.nk ie9edést a,ig f°P°szta|. unk Ami pedig a kertvárosi reszt illeti: a vizsgálótok sze­rint a Ikorokozó forrása a Me­gyeri úti 'szennyvíztelep volt, s az uralkodó széliránynak még­eleloen a Xenopi a teleptől hányban volt első­sorban kimutatható. Meg kell azonlbön jegyeznem azt is agy az M. Xenopi mindenütt ^9yesü,t Aílamok- odn 'például kimutatták a ka­liforniai tengerpart homokjá- Xn,"S' ,"a felelő élettérre akad, akkor természetesen fel­szaporodik a baktériumok szá­rul ° «ennyvíztelep va­lóban alkalmas, itt ideális élőhelyre akadt. ~ Azért kerestük meg önt mert a korábban különböző forrásokból merített adataink a ^betegedettek, az úgyneve­zett untok számát tekintve egymásnak ellentmondóak vol- i ^eretnenk tiszta képet kapm: hány embert milyen mó­don érintett a „pécsi TBC"-t okozo baktérium? ~ Az ellentmondás látszóla­minden ,5PML'féle ad°takban »minden benne volt, a Tüdő gyógyintézet és az én statisz­tikámban pediig csőik az 1988. december 31-én Pécsett élők H? már Slába hozta, tisztázzuk: 'ki a beteg. S|JíiL-n,eVfrÜnllt ürftanek. Az előbbi közé azolk tartoznak. aegészségkárosodást szén­vedneik féhöt Q TBC.lf,ez ha sonlo 'betegségük van, az ürí­tők 'pedig azolk, akiknek szer­vezetében jelen van az M. Xenopi, de nem betegek.- Fenntartja, hogy a Xeno­pi halálos végű megbetege­dést nem okozott? — Most is azt mondom, Ihogy az ön által „pécsi TBC”- nek nevezett" betegségben senki sem halt meg. Az évek során ezzel a baktériummal fertőzöttek közül sokan el­hunytak, de mindegyikük más ok miatt. Sőt, a kórokozó ki­mutatásának ideje és a 'halál bekövetkezte között különböző esetekben az időbeni eltérés teljesen változó volt. Egyébként a Xenopi-val együtt lehet élni, csak a más ok miatt legyen­gült szervezetben okozhat meg. 'betegedést. Van olyan ürítőnk, akinél többször is kimu'tattulk a baktériumot - ám semmi baja. Azt azonban mondhatom — bár ezt orvosilag még folya­matosan vizsgálni, bizonyítani kell —, hogy e fertőzöttség és bizonyos egyéb . megbetegedé­sek ¡között gyakorisági össze­függés van.- Térjünk vissza a múlt év december 31-i állapothoz, — Akkor 51 'beteg és 268 ürítő szerepeit az adataink kö­zött.- Valamennyien kertváro­siak? — Nem. Most már a Xenopi elszakadt a szennyvízteleptől, a város 'más pontjain is előfor. dúl, teljesen elszórtan. Jelen­leg 10 betegünket kezeljük még gyógyszeresen, 41 -en van­nak ellenőrzés alatt. Sem kor­osztály, sem nem alapján né­pességcsoporthoz kötni nem 'lehet. Gyermekbetegünk példá­ul még egy sem volt. Ami kü­lönösen érdékes: a szennyvíz- telep dolgozói ¡közül eddig be­tegünk nem volt, s ürítőt sem találtunk köztük. Mintha bi­zony valamilyen védettséget szerezték volna azzal, hogy ál­landó „kapcsolatban” voltak ezzel a kórokozóval. Csináltunk egy felmérést 1983 februárjá­ban, a város három általános iskolájának VI. osztályosait vizsgáltuk a Nevelési Központ­ban, a gyárvárosi és a bel­városi iskolában. Az előbbiben a pozitív válasz három—négy­szerese volt, mint a másik ket­tőben, ami azt jelenti, 'hogy a kertvárosi kisdiákok 33 száza­léka „találkozott már a Xeno­pi-val. Ez azonban nem jelent sem fertőzöttíéget és különö­sen nem betegséget — külön ilyen irányú ellenőrzést csi­náltunk. — Végül is: melyek a tüne­tei a „pécsi TBC"-nek? — Mint a „sima" TBC-nek: levertség, fáradékonyság, hát­fájás, köhögés, e'z utóbbi sű­rűbben, mint az „aíapeset''-nél. — És mit csináljanak azok, akik ezt olvasva azonnal fel­fedezni vélik magukon a „pé­csi TBC" tüneteit? — Ne csináljanak semmit. A tüdőszűrés rendszeres, kötele­ző, elég ha erre elmennek, mert ez a 'betegség is kide­rül ilyenkor. — Mit jelent az, hogy em­berről emberre nem terjed? — Bizonyítva sincsen, esete­ink között sem volt olyan, hogy egymást fertőzték volna az emberek. Például Pécsett nem fordult elő két beteg egy családban. — Nem gondoltak egy, a vá­ros egészségére, de elsősorban a kertvárosi részre kiterjedő általános szűrővizsgálatra? — Szerettem volna megcsi­nálni - de ettől ódzkodnak az emberék. Végül is mi, az intézettünkben dolgozó kertvá­rosiak „köpködtünk", hogy va­lamiféle szőkébb keresztmet­szetű képünk legyen az M. Xe­nopi elterjedtségéről... iroda alakul Utolérte Baranyát is az or­szágos tanácsátszervezési láz. A júniusi megyei tanácsülés határozata alapján ez év júli­us 1-jétől működik a népkép­viseleti-önkormányzati iroda, egyidejűleg megszűnt a sze­mélyzeti osztály. Négy osztály­ból kettő lett: azaz az építési és vízügyi, a közlekedési, az ipari, a kereskedelmi helyett megalakult az építési, közleke­dési és vízügyi, valamint az ipari és kereskedelmi osztály. Tevékenységbővülés következté. ben módosult két egység el­nevezése: a pénzügyiből pénz­ügyi és ellenőrzési, a tervből terv-, közgazdasági és vállal­kozási osztállyá változva.- Mennyiben tér el a ba­ranyai átszervezés a többi me­gyéétől?- Máshol általában elnöki osztály létesült, nálunk a ta­nácstagok kezdeményezésé re népképviselet ¡-önkormányzati iroda — tájékoztatott dr. Ha­zafi lázsel vb-titlkár. — A mi most elfogadott megoldásunk azért előremutató, mert bár minden megye a testületi mun­ka kiszolgálásának javítására törekszik, de erre egy a testü­let felé teljesen nyitott szerve­zet a legmegfelelőbb. A má­jusi tanácsülésen a szervezet- átalakítási vitában fogalmazó­dott ez így meg, s ennek meg­felelően az új előterjesztésiben az elnökségi iroda helyett a népképvi seleti -ö n'ko rmá nyza ti szerepelt. Hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a név más, ha­nem a tartalom is. Az iroda fő feladató a kép­viseleti munka javítása: azaz a tanácstagok informálása, a tanácstagi csoportok, a bizott­ságok, a .tanács munkájának közvetlen segítése. A jövőben például a tanácstestület nem az elnöktől és rajta keresztül az illetékes szakigazgatási szervtől kér egy-egy témakör­ből elemző vizsgálati anyagot, hanem közvetlenül az irodától. — Mondhatni, hogy ez . az iroda egyben külső szem is lesz a tanácsi apparátuson be­lül? — Is-is. Egy társadalompoli­tikai szemléletet megjelenítő egység: közvetíti az informá­ciókat, valamint véleményt al­kot, s ezzel a döntéselőkészí­tésekben részt vesz, ugyanak­kor a tanácsi apparátus tes­tületi befolyásolását elősegíti. A gazdaságpolitikai, illetve a műszaki irányítási területe­ken megvalósított osztályössze­vonások az országos gyakorlat­nak megfelelően alakultak, ki­véve azt, hogy Baranyában a mezőgazdasági osztály meg­maradt önállónak, nem olvadt egybe az ipari és kereskedel­mi osztállyal. — A hármas összevonást eredményező átszervezés óha­tatlanul törést okozott volna a mezőgazdaságiak magas szín­vonalú munkájában — jelen­tette ki beszélgetésünkkor dr. Hazafi József. — Ezzel azt is állítja, hogy viszont az iparhoz és a keres­kedelemhez hozzá kellett nyúl­ni. — Igen. Az iparigazgatás feladataiban egy ideje nagy­fokú üresedés tapasztalható, előtétbe kerül a közhatalmi, a hatósági tevékenység, ugyan­akkor új területek is mutat­koznak, ilyen például a lakos­sági ellátás és ebben sok a kapcsolata a kereskedelem­mel, valamint a vállalkozások segítése is közös munkaterület. A szervezeti változások lé.t- számhatása: mínusz harminc fő. Így ez év második félévé ben mór csak kétszázhatvana' dolgoznak a megyei tanácso" (1988 elejétől összesen négy* dével csökkent a létszám.) A' ra a kérdésemre, hogy opti mális-e ez az apparátusnagl ság, dr. Hazafi József azt vó laszolta, hogy Baranyát ne* lehet viszonyítani a többi m* gyéhez: itt a településszerkz zeti adottságok mások és ki lönösék, a feladatellátásba megfelelő a létszám. A júniusi tanácsülés csak < szakigazgatási struktúrát? döntött, a végrehajtó bízott ság a különböző szervek fel adatköreit határolja el, meí határozza a működés alapveti szabályait, de a létszám- é bérgazdálkodás, a munkastífe kialakítása az osztályvezető feladata lesz. Az új szervezetek élén egy* lőre megbízott vezetők dolgot nak, ők állítják össze az ide iglenes ügyrend rájuk eső ré szét, Mint ahogy dr. Hazö! József képletesen fogalmaz: J megszüntetett szakigazgatót szervezet romjain épül az *í struktúra." Az osztály- és irt davezetői állásokat a megy* tanács hivatalos közlönyébe* meghirdették.- Érdekesen zajlott a pályó zatök elbírálását előkészítő b* zottság megválasztása - monó ta dr. Hazafi József. — Az é' eredeti javaslatom az vol1 hogy a tanácselnök, az ügV rendi bizottság, a személyzet osztályvezető, a pártfitkár, 1 szakszervezeti titkár legyen ‘ tagja. A tanácsülésen elhaní zott, hogy nem mindegy kik bői áll a bizottság. A párttü kárt es a többieket meghall gatják, de a pályázatelbíráló előkészítésébe jobb lenne, h maguk a tanácstagok kapcsó lódhatnának be. így került j bizottságba öt tanácstag, 1 megyei tanácselnök és a m* qvei személyzeti vezető! Egyéb ként is vége az egykori úgV szólván üres tanácsüléseknél Ma már eav-egv előterjesztéí alaposan meavitatnak a ti nácstagok, nem ritka az el lenvéleménv. A fokozód' igénnyel áll összhangban i mostani szervezeti változtató is. A testületekhez, valamint 1 gazdasághoz való viszonyúi kon változtatnunk kellett, szert benézve a helyzettel. Példái számolnunk kell azzal az erí vei, amit a júniusi tanácsúié előtt fél órával megalakul községi tanácstagok csoportja képvisel. Ez a hetvenhét ta nacstag kellemetlen meglepe tése'ket okozhat a tizenhárom városinak. A megyei tanácson tehát el' indult az átalakulási folyamó úgy a testületben, mint a szokigazgatósi szervezetben Hogy mi jön ki végeredmény ként? Majd elválik! L. Cs. K. Mészáros A. Fuvarozás szabadáron Hasznos dolog előre megállapodni az árban A szolbadór mintegy ég felé törő rakéta elmélkedik. Már tavaly egyheti fizetésemet kérte egy magánfuvarozó 20 kilométeres fuvarért. A többi­ek árajánlata sem tért él lé­nyegesen az övétől. A Volán az elmúlt éviben még néhány száz forinttal olcsóbban szállí­tott, de csalk a rendelést kö­vető .második napon. Talán az igazi választék nem ilyen. A panasz a fuvarozók szá­járól sem fogy el. Az elszá­molható gépkocsi általány két év óta nem változott. Ma egy ZSUK-teherszállító öt forintot számolhat el kilométerenként, omely a teljes fenntartás és üzemeltetés költségeit foglalja magában. Az öttonnás kocsik­nál ez az összeg 7,2 forint, amelyből szinte léhetetlen ki­jönni. Az alkatrészek árai csak az idén háromszor emelkedtek- az 'is szabadáras — s van miit 'javítani, mert a gépkocsik átlagéletkora 8,5 év. Ezenkívül fizetni kell az 53 százalékos társadalombiztosítási hozzájá­rulást, valamint a személyi jö­vedelemadót. Az árellenőrzések tanúsága szerint ma a kocsik nagyságá­tól függően a szállítók 120- 180 forint kiállási díj mellett 12 forintot számolnak el kilo­méterenként. A rakodás össze­gében külön állapodik meg a fuvaros és a megrendelő. Idén január elsejétől a Vo­lán is szabadáras tarifákatal- Valmaz, s a gépkocsik többsé­gét már bérlő vezeti. A vál­lalat által meghatározott d íj - szabás 14 forint kilométeren­ként, vagy 360 forint órán­ként. Az összeg garázstól ga­rázsig érvényeSj s a rakodás és a várókozás idejét is tar­talmazza. A két díj közül min­dig a magosabb az érvényes. Kézi rakodást viszont hivatalo­san nem vállal a Volán gép­kocsivezetője. Pécsett és környékén közel 400 teherfuvarozó szállítja az árut a vállalatoknak és a la­kosságnak. Ellenőrzésük a vá­rosi tanács kereskedelmi osz­tályára tartozik, s az árcso­port munkatársai tavaly 30 al­kalommal tudták ellenőrizni a szállítókat. Sajnos, a lakossá­gi bejelentések 90 százaléka bizonyult jogosnak. — A megrendelők egy része nincs tisztában jogaival — mondta Andrássy Ferencné, az árcsoport vezetője. — Hasznos dolog például előre megálla­podni az áriban. Ha a meg­rendelő drágállja a fuvart, kér­jen szálmlát, mert csak annak a lopja n tudják megállapítani, valóban tisztességtelen árat számolt-e a fuvarozó, de ha nincs, legalább a fuvarvállaló Előfordul, hogy a fuvaros választás elé állítja a megren­delőt: számlával 800, számla nélkül 500 forintért viszi el az árut, s a háznál még néhány száz forintot számít a rakodá­sért. Érdemes tudni, a megyei tanács rendelkezése szerint tü­zelőszállításnál a díj tartal­mazza a rakodást is. A többi esetben külön kell megállapod­ni a fuvarossal, mennyiért vi­szi helyére az árut. Tudom, szabadáras termé­keknél annyit kérhet az eladó, a vállalkozó, amennyit a piac megad. De ezen a felemás piacon a vásárló nagyon ki­szolgáltatott, és választási le­hetőség híljón legtöbbször a magas árak megfizetésére kényszerül. * P. E. Zárófedéllel látták el az ülepitőtartályokat a pécsi, Megyeri úti szennyvíztelepen. Ezzel csökkent a szennyvizveszély

Next

/
Thumbnails
Contents